Magyar Hírlap, 2002. szeptember (35. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-23 / 222. szám
2002. szeptember 23., hétfő BELFÖLD Változások az ügynöktörvénycsomagban Nem kerülnének be a polgármesterek és az egyházi méltóságok az átvilágítandó személyek körébe Jelentős érdemi változások várhatók a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról, valamint az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásával és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslatban - értesült lapunk. Ezek általános vitáját a parlament a héten lezárja. Bodnár Lajos Szűkítenék az átvilágítandó közszereplők körét, s további változás, hogy a kormány eredeti javaslatához képest módosulna a tényfeltáró bizottság összetétele és a kiválasztási módja - tudtuk meg az ügynöktörvénycsomag részleteiről. A tényfeltáró bizottság leendő tagjai nem „delegálás” útján kerülnének a testületbe. A változások harmadik eleme: pontosítanák a T. Ház asztalán nyár óta elfekvő törvényjavaslat definícióit. Mindenekelőtt a volt III-as főcsoportfőnökséggel való kapcsolattartás területén, így a képlékeny „érintettség” fogalma helyett a tényleges együttműködés bizonyítása kerül a vizsgálódás fókuszába. A kormánypártok javaslata szerint nem az Országgyűlés elnöke, a négy parlamenti frakció, továbbá igazságügy-miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, s legfőbb ügyész határozná meg a tényfeltáró bizottság öszszetételét, hanem annak tagjait - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) véleményének kikérése után - az Országgyűlés választaná, a bírói kar tagjai közül. A törvényjavaslat a jelenlegi átvilágítóbírói testületet megszüntetné. Abban konszenzus van, hogy a módosítások eredményeként maga a törvény mondja ki: az állambiztonsági múlttal kapcsolatban kezelt adatok közérdekű adatok, amelyek nyilvánosságra hozatalát a személyes adatok védelmére vagy titkosításra hivatkozva sem lehet megtagadni. Az MSZP szakértői munkacsoportja tovább kíván egyeztetni a törvény hatálya alá tartozó személyi körről. A jogszabály hatálya alól kikerülő posztokról, foglalkozási csoportokról nem árultak el közelebbit, figyelemmel a további egyeztetésekre. Értesülésünk szerint továbbra is vitatott a polgármesterek, az egyházi személyek, valamint a sajtó esetében a törvény személyi hatálya. A bírákat már eleve kivették az átvilágítandók köréből. A Sólyom-bizottság szerint aggályos, hogy a kabinet által eredetileg javasolt tényfeltáró bizottságban többségben vannak a kormánypártok delegáltjai. Meggondolandónak tartották a nagy létszámú csoportok, mint például a polgármesterek kötelező átvilágítását. Mint ahogy - a jogszakértők szerint - nem felelnek meg maradéktalanul a politikai közéletben való részvétel kritériumának az egyházak országos és területi vezetői, országos köztestületek, közalapítványok kurátorai sem. Az MSZP- és az SZDSZ -frakció módosító javaslatai várhatóan a miniszterelnök által felkért bizottság szakvéleménye által kijelölt irányban keresik a megoldást. Hack Péter volt képviselő, a Sólyom-bizottság tagja, a tényfeltáró bizottság összetétele kapcsán lapunk érdeklődésére rámutatott: a bírák szakképesítésénél is fontosabbnak tartja, hogy milyen eljárási keretek, jogállami garanciák övezik majd az állambiztonsági múlt megismerését, a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát célzó tényfeltáró bizottságok működését. Az MSZP szakértői munkacsoportja már kidolgozta a változtatást igénylő elvi kérdéseket, és azok zömével az SZDSZ is egyetért. A frakciók közjogi munkacsoportjai ma tovább egyeztetnek. A közszereplők múltjának nyilvánosságával kapcsolatos korrekció legtöbb pontjában konszenzus van, de a levéltári törvényjavaslat módosítása még kiforratlan. Az MDF a meghatározó jobbközép erő szerepére för tétlenül toporgunk, vagy lépünk egyet, hogy mi legyünk a meghatározó jobbközép erő - tette fel a költői kérdést Dávid Ibolya az MDF szombati országos gyűlésén. A párt 15. születésnapját is ünneplő rendezvényen a Fidesz a meghívás ellenére nem képviseltette magát. „A kérdés az, hogy az MDF vállalja-e annak felelősségét, hogy olyan sokan tekintenek rá várakozással. Tétlenül toporgunk és csak mondjuk, hogy jobbközép erőre lenne szükség Magyarországon, vagy elhatározzuk, és lépünk is egyet, hogy mi legyünk a meghatározó jobbközép erő” - fogalmazott Dávid Ibolya a demokrata fórum 17. országos gyűlésén, szombaton. A pártelnök úgy vélte: az építkezés, az uniós csatlakozás folyamatai nem garantáltak, a feltételek megteremtése az ő történelmi felelősségük is. „A magunk útját járjuk, annak tudatában, hogy ezen az úton mások is elférnek, és többen igyekszünk jó irányba, mi együtt maradunk, nem botladozunk ezen az úton, és nem is kullogunk senki után” - jelentette ki Dávid Ibolya. Hozzátette: az MDF a legválságosabb időszakban sem váltotta aprópénzre tekintélyét, jövőjét, körülötte nem voltak és most sincsenek botrányok, becsületes párt maradt. Az MDF-nek új stratégiai célra nincs szüksége, ám sok tekintetben új programot kell fogalmaznia a februári országos gyűlésig-mondta a pártelnök. Dávid Ibolya mint mondta, „joggal tekinthetik magukat a következő választás reménybeli győztesének, ha ellenzéki éveikben célirányosan, következetesen szólnak és cselekszenek”. Lezsák Sándor arról beszélt, hogy az MDF az egyetlen rendszerváltó párt, amely nem változtatta meg elveit. A volt pártelnök kifejtette: de nem a Fidesztől kell félni! A magunk útját kell járni. NSZ Megzavarták Medgyessy Péter beszédét Az európaisághoz magyarság kell - jelentette ki Medgyessy Péter a Kossuth-emlékévet, valamint az országszerte lezajlott bicentenáriumi megemlékezéseket lezáró ünnepségen. A miniszterelnök beszédét mintegy százfős tömeg zavarta folyamatos fütyüléssel és bekiabálásokkal. Az európai uniós csatlakozás ugyan nem rögtön, de a tartós jólét esélyét kínálja az országnak, ne szalasszuk el a történelmi alkalmat - mondta Medgyessy Péter a Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett emlékév záró rendezvényén. A miniszterelnök szerint összefogással, hittel és erős akarattal a harmadik köztársaság megvalósíthatja Kossuth álmait, és Magyarország hamarosan egyenrangú része lesz Európának, a nyertesek közösségének. A reformkori államférfit méltatva elmondta: Kossuth igaz polgára volt a köztársaságnak, első a egyenlők között, vállalta a vitát és megmérettetést, felelősséget vállalt a nemzetért, és a haladás esélyét teremtette meg. Az európaisághoz magyarság kell, magyarság, mely mindannyiunkat összetart - hangsúlyozta Medgyessy. „Őket is, minket is” - mutatott rá a beszéde alatt folyamatosan fütyülő és kiabáló néhány tucatnyi tüntetőre. A beszéd kezdetén még a tömegben álltak néhányan, de kisebb botrány után a kiabálók kiszorultak a tér szélére. Onnan a zászlókkal, kokárdával és néhol Orbán Viktor-jelvényekkel felszerelt tömeg folyamatos „Vesszen Medgyessy”, „mondjon le”, „hazaáruló”, „Viktort vissza” skandálással tüntetett. A nyár óta a Kossuth téren demonstráló Lelkiismeret ’88, az ugyanott őrt álló 56-os Magyarok Világtanácsa, a Magyar Revíziós Mozgalom közleményben tudatta, ők okozták a botrányt. Beszéde végén Medgyessy megköszönte a mintegy ezerfős tömeg figyelmét, külön kiemelve egy MIÉP-es sapkás férfit, aki az első sorban állt és szó nélkül végighallgatta. Az egész napos rendezvényen az Alkotmány utca a mesterségek utcájává változott. Magyar Bálint oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra és műveltség nem elveszni, hanem erősödni fog Európa többi népének kultúrája mellett. DzM A Lelkiismeret ’88 csoport, az 56-os Magyarok Világtanácsa, a Magyar Revíziós Mozgalom és több polgári kör zavarta meg bekiabálásokkal és fütyüléssel Medgyessy Péter miniszterelnök Kossuth-évet lezáró ünnepi beszédét Egységes jobboldalt magába foglaló uniópártot szeretne Orbán Viktor, amelybe a MIÉP-eseket is bevonná, derült ki vasárnap reggeli rádióinterjújából. A Fidesz sajtóosztályán megtudtuk, a volt miniszterelnök mondataira senki sem kíván reagálni, hiszen választási programjukban is szerepelt, hogy a Fidesz nyitott párt mindenki számára. Orbán Viktor szerint az európai uniós csatlakozást tekintve az a különbség a kormány és az ellenzék között, hogy a kabinet kormányzati, az ellenzék pedig személyes ügynek tekinti az ország EU-taggá válását. A volt miniszterelnök a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendégeként megismételte, hogy a Fidesz csak feltételei teljesülése esetén támogatja az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. Mi, mindannyian, személyesen vagy családunkkal csatlakozunk az unióhoz, ez mindannyiunk személyes ügye - mondta az ellenzéki politikus. Hallgatói kérdések kapcsán a volt miniszterelnök elmondta: reményei szerint a jövőben egyre több, korábban a MIÉP-re szavazó ember érzi majd úgy, hogy az élete és problémái számára leginkább megoldást kínáló javaslatokat a Fidesz vagy egy leendő, a „kialakuló egységes jobboldalt magába foglaló uniópárt” nyújtja. - Engem a MIÉP nem érdekel, ellenben minden MIÉP-es érdekel - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: nincs szükség arra, hogy „a MIÉP vezetőihez vagy a MIÉP-hez mint párthoz viszonyuljak, de minden egyes MIÉP- essel szeretnék beszélő viszonyba kerülni”. A sajtóosztály munkatársa emlékeztetett Orbán választási kampánya során hangoztatott mondatára, mely szerint a szavazók nem a pártok hitbizományai. Arra a kérdésre, hogy miként fogadják a párt vezetői a szélsőségesnek tartott MIÉP-es csapatot, megjegyezték: Orbán Viktor a Fidesz elnökségének tagja, így a párt egyetlen politikusa sem hajlandó kijelentéseire reagálni. Mint mondták: a volt kormányfő a párt álláspontját képviseli. Hozzáfűzték, a Fidesz programja nem csak a Fidesz szavazóinak szól. Orbán Viktor a polgári körök jövőjére vonatkozó kérdés kapcsán a nemzeti egység szükségességéről beszélt. A volt miniszterelnök ismertette a politikában elkövetkező időszak „rövid forgatókönyvét”, amely szerint 2003 első felében egy vagy két népszavazás lesz a gazdák védelmében és a közszolgálati média szétválasztásának ügyében, majd népszavazás lesz az európai uniós csatlakozásról, utána pedig európai parlamenti választás jön. Nem kormányzati ügynek tekintjük az európai uniós integrációt, hiszen minden megnyilatkozásunkból egyértelmű, hogy nem a kabinet, nem a parlament, hanem az ország csatlakozik - közölte Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter az MTV A Hét című műsorában Orbán Viktor szavaira reagálva. Megjegyezte: nem támasztottak feltételeket, hogy csak akkor támogatják Magyarország uniós csatlakozását, ha három százaléknál nagyobb lesz a bérek emelkedése. - Jól nézett volna ki az előző kormány, hiszen 2000-ben a gazdaság 5,4 százalékkal növekedett, a reálbérek azonban csak 1,5 százalékkal emelkedtek - jelentette ki a külügyminiszter. SZZS Z / Orbán Viktor exkormányfőt nem a MIÉP, csak a MIÉP-es szavazó érdekli Több népszavazást kezdeményeznek - A volt miniszterelnök megismételte feltételeit az EU-csatlakozáshoz Kovács László: az integráció az ország ügye Bush köszöntése George Bush elnök üzenetben köszöntötte a Kossuth Lajos születésnapjának 200. évfordulójáról megemlékező amerikai magyar szervezeteket. Kossuth Lajos kiállt a szabadság ügyéért Magyarországon, s segítette előmozdítását sok más államban is - olvasható többek között az elnöki üdvözletben. MTI Magyar Hírlap . ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 2002 Boros Imre listavezető Zalában Boros Imre független országgyűlési képviselő vezeti az őszi önkormányzati választásokon a Zala Menti Polgármesterek és Polgárok Egyesülete listáját. A szervezet tegnapi közleményéből kiderül, hogy a lista további helyeit megyei polgármesterek, közéleti szereplők, kis- és középvállalkozók, zalai polgárok töltik be. A listát zalai polgári egyesületek, polgári körök és civil szervezetek támogatják - áll a dokumentumban. Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-minisztere a Fidesz és az MDF közös jelöltjeként egyéni választókerületben szerzett áprilisban parlamenti mandátumot. Szeptemberig az MDF frakciójában ült, a képviselőcsoportot azt követően hagyta el, hogy a Népszabadság dokumentumokat közölt állambiztonsági múltjával kapcsolatban, és ez feszültséget okozott közte és képviselőtársai között. (MTI) Lakásprogramról Szegeden A kormány lakásprogramja folytatódik a napokban aláírt 2,1 milliárd forintos szerződéssel, amely további önkormányzati bérlakásépítésről és a panelépületek felújításáról szól - közölte Lamperth Mónika belügyminiszter Szegeden, ahol harminclakásos garzonházat adott át. Az ingatlan a Belügyminisztérium és a szegedi önkormányzat beruházásában készült el. A 230 millió forintos beruházást az önkormányzat szociális bérlakásépítésre benyújtott pályázata alapján a Széchenyi terv 44,2 millió forinttal támogatta. (MTI) Fidelitas: a városházáért pedáloztak Kerékpáros-felvonulást szerveztek jobboldali ifjúsági szervezetek szombaton a fővárosban. Az eseményen felszólaló Rogán Antal fideszes képviselő, a Fidelitas helyi elnöke arra kérte a budapestieket, hogy októberben válasszanak új főpolgármestert Demszky Gábor helyett. Budapesten immár van egy új nemzedék, amely a fővárost otthonának tekinti, és azt szeretné, hogy az egy élhető város, élhető otthon legyen - fogalmazott Rogán Antal. (MTI) Jövőre újabb egészségügyi béremelést ígér az MSZP Az átlagosan ötvenszázalékos béremeléssel a kormány „nem tudta le” az egészségügyi dolgozókkal szembeni kötelezettségét, 2003 januárjától ismét lesz bérfejlesztés - ezt Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára közölte. Várhatóan októberben kerül a parlament elé az az egészségügyi törvénymódosító csomag, amely egyebek mellett tartalmazza az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási tanácsok létrehozását is. (MTI)