Magyar Hírlap, 2002. október (35. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-08 / 235. szám
2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: ÍTÉLETHIRDETÉS 2002. október 8., kedd A Fidesz pártigazgatója az első politikus, akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek Várhegyi Attila egy évet kapott felfüggesztve Egy év börtönbüntetés két évre felfüggesztve, így súlyosbította jogerősen a bíróság Várhegyi Attila Fidesz-politikus első fokú ítéletét, amely még csupán pénzbüntetést tartalmazott. A hűtlen kezelés megállapítása Várhegyit meglepte, ügyvédje felülvizsgálati kérelmet nyújt be. A fideszes pártigazgató még nem döntötte el, lemond-e mandátumáról. A képviselői törvény szándékos bűntett és jogerős börtönbüntetés esetén a mandátum „megszüntetését” írja elő. Erről azonban kétharmados többséggel dönt a parlament - így Várhegyi sorsa az igazságszolgáltatás után pártja kezében van. Egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre és félmillió forint pénzbüntetésre ítélte Várhegyi Attila fideszes országgyűlési képviselőt, pártigazgatót tegnap folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a másodfokon eljáró Pest Megyei Bíróság. A bíróság az indoklás szerint azért marasztalta el a politikust, mert többéves polgármesteri gyakorlattal és megfelelő képzettség mellett szegte meg kötelezettségét. Ugyanakkor figyelembe vették, hogy a tárgyalás elhúzódása, a hét év az elévülést megközelíti. Amilyen hosszú idő telt el az ítélet kihirdetéséig, olyan rövid volt tegnap Várhegyi Attila ítéletének indoklása. A politikus nem sokkal az ítélethirdetés előtt egyedül érkezett a Pest Megyei Bíróságra. Se az ügyben érintett szolnokiak, se a politikus környezetéből nem volt kíváncsi senki az eseményre. Nem lehet képviselő, ha a Fidesz hozzájárul... Várhegyi Attila fideszes képviselőt folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre. A hűtlen kezelés szándékos bűncselekménynek minősül. Az országgyűlési képviselők jogállásról szóló törvény 17. paragrafusának b pontja kimondja, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Géczi József, a parlament mentelmi bizottságának elnöke szerint a törvény eléggé egyértelműen fogalmaz, és nem tesz különbséget letöltendő vagy felfüggesztett szabadságvesztés között. Bár Géczi hozzátette: kisebb értelmezési vita azért lehet abból, hogy a felfüggesztett büntetés azonos kategória-e. A bizottsági elnök szerint két lehetőség van. Várhegyi vagy önként lemond mandátumáról, vagy egy képviselői indítványra a parlamentnek - a jelenlévők kétharmadának többségével - kell döntenie a mandátum sorsáról. Géczi József szerint természetesen mindez akkortól érvényes, ha a bírósági ítélet megérkezik az Országgyűléshez. Áder János szerint az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága elnökének előbb értelmeznie kellene az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi előírásokat, „és akkor a jogszabálynak megfelelően fog eljárni Várhegyi Attila és a Fidesz-MPP frakciója is”. A párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az MTI kérésére Nyékládházán reagált Géczi József Alajos nyilatkozatára. Az Országgyűlés elnökének kabinetirodáján az ügyet a hivatalos értesítés megérkezéséig nem kívánták kommentálni. „Surranópálya” a joghézagok közt? Kolláth György alkotmányjogász szerint a képviselők jogállásáról szóló törvény egyértelműen rendelkezik. A parlamentnek már csak az lenne a feladata, hogy jogi formába öntse a jogszabály szavait, ám a házszabály szerint az ügyet a plénum elé kell terjeszteni, és kétharmados szavazati aránnyal dönteni róla. Ez hasonló „surranópályát” adhat, mint a mentelmi jog felfüggesztése. Kolláth szerint az ítélet felfüggesztésének tényével nem lehet Várhegyi mellett érvelni, mert a bíró először magáról a bűnösségről és az ítélet mértékéről dönt, csak másodsorban érdekes, hogy a börtönbüntetést felfüggeszti-e. Csak a laikusok hiszik azt, hogy egy letöltött nyolc hónapos büntetés enyhébb lehet, mint egy felfüggesztett egyéves. Nyolc éve húzódó ügylet A Fidesz-MPP országos választmányának akkori elnökét, a kultusztárca volt politikai államtitkárát - akkor még szolnoki polgármestert - 1997-ben politikai korrupcióval vádolta meg a Pest Megyei Főügyészség. Eszerint Várhegyi Attila szolnoki polgármesterként 1994-ben vesztegetést követett el azzal, hogy az önkormányzati választási kampányhoz helyi cégektől fiktív számlák révén, a Mahir Szolnok Kft.-n keresztül, összesen mintegy 1,3 millió forintot szerzett magának, illetve a Fidesz szolnoki alapszervezetének. Az ügyészség szerint a vád tárgyává tett koreográfia úgy zajlott, hogy Várhegyi kért egy bizonyos összeget, a cégek utaltak a Mahir Szolnok részére, utóbbi számlát bocsátott ki, amelyre odapingálták: „1994-es reklámtevékenység”. Ám ilyen tevékenység nem zajlott, a Mahir Szolnok egyik cégnek sem végzett ilyen jellegű munkát. A másik vádpont szerint Várhegyi Attila polgármesterként 1995-ben mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a szolnoki önkormányzatnak, mert a városközpontban lévő telkeket áron alul adta el, részben olyan cégnek, amely támogatta kampányát. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, továbbá vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel és magánokirat-hamisítással vádolták. A per másodrendű vádlottja, egyben az ügy kirobbantója, Simó József. Ő a kérdéses időszakban a Mahir Szolnok Kft. ügyvezetője, a Fidesz szolnoki szervezetének elnöke és kampányfőnöke volt. A per 2000. május 30-án kezdődött, meghallgattak mintegy harminc tanút, illetve három szakértőt. A Buda Környéki Bíróság 2001 novemberében hirdette ki első fokú ítéletét. Ebben a telekügylet kapcsán hanyag kezelés vétsége, azaz a váddal ellentétben nem szándékos, hanem gondatlan cselekmény miatt mondta ki Várhegyi bűnösségét, és 300 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Ugyanakkor felmentette a vesztegetés vádja alól. Felmentette a bíróság az ügy további kilenc vádlottját is. Bár Várhegyi az eljárás során tagadta bűnösségét, az első fokú ítélet kihirdetését követően lemondott politikai államtitkári posztjáról. Az ingatlan ma is per alatt A szolnoki aljegyző, Molnár Tibor lapunknak elmondta, a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében az ominózus ingatlan - amely Szolnok városközpontjában van - az önkormányzatot illeti meg. Ugyanakkor azt is kimondták, hogy minden cég külön felléphet kártérítési igénnyel. A cégek ezt meg is tették. A legnagyobb kártérítési igény meghaladja a százmillió forintot. Ezt az egykori pártház, most irodaházként működő épület üzemeltetője indította az önkormányzat ellen. A bíróság első fokon, nem jogerős ítéletben elmarasztalta az önkormányzatot. Ezt az ítéletet az alperes megfellebbezte, a per tehát folytatódik. A politikus meglepődött Sem a Fidesz, sem Várhegyi Attila nem adott ki közleményt. Várhegyi lapunknak azt mondta: minden kérdésben forduljunk ügyvédjéhez. Mandátumáról, pártban betöltött tisztségéről még nem döntött, s ha ezt megteszi, akkor családjával és azokkal közli először, akikkel hosszú éveken keresztül együtt dolgozott. A politikus még azt sem határozta el, hogy esetleges lemondásával megvárja-e a felülvizsgálati kérelemről a határozatot. Megjegyezte: meglepte az ítélet, az ellenkezőjére számított. A Fideszből Rogán Antal frakcióvezető-helyettes csak annyit reagált: előbb megvárják, mi lesz a sorsa a felülvizsgálati kérelemnek. Mint mondta, erkölcsi és jogi normákat várnak el a Fidesz képviselőitől, de hogy Várhegyi ezeknek megfelelt-e, azt csak az eljárás befejezése után döntik el. Rogán arra a kérdésre sem kívánt válaszolni, milyen erkölcsi és jogi normáknak kell megfelelni. A Fidesz alapszabályának 10. paragrafusa kimondja: elveszti tagságát az, akit bűncselekmény elkövetéséért a bíróság jogerősen elítél. A frakcióvezető-helyettes Várhegyi mandátumával kapcsolatban megjegyezte: ha mégis vissza kellene azt adnia, miután listán jutott be a parlamentbe, a párt jelölheti ki utódját. Kupper András, a Fidesz etikai bizottságának elnöke szerint a grémium csak olyan ügyekkel foglalkozik, amelyekkel megkeresik, Várhegyi miatt senki sem juttatott el hozzájuk beadványt. Felülvizsgálatot kér az ügyvéd Dr. Csenterics Ferenc, Várhegyi védője elmondta, megvárják az írásos ítéletet, de várhatóan felülvizsgálati jogorvoslatot fognak benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. Közölte: nem elégedett az ítélettel, meglepőnek tartja, mivel az ügyész fellebbezésében kért cselekménynél hanyag kezelés - súlyosabb bűncselekményben - hűtlen kezelés - marasztalta el a bíróság védencét. Enyhe-e az ítélet? Az ügy kapcsán Bárándy György ügyvéd kijelentette: az egy év felfüggesztett börtönbüntetés nagyon enyhe ítélet. A különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés ugyanis kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó. A bűnösségnek két fajtája van: szándékosság és hanyagság - fejtegeti Bárándy. Az előbbi akkor valósul meg, ha az elkövető látja előre cselekményének társadalomra veszélyes következményét. A gondatlan bűncselekménynek szintén két fajtája van. Egyik, ha az elkövető látja cselekményének társadalmi veszélyességét, de könnyelműen bízik abban, hogy az nem következik be. Másik, ha nem látja, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztja. A hanyag kezelés gondatlan bűncselekménynek, a hűtlen kezelés szándékosnak minősül. A hűtlen kezelés lényege, hogy a rábízott vagyoni értéket nem a szabályoknak megfelelően kezeli, s ezzel nagy vagyoni kárt okoz a tulajdonosnak. Frölich Antal ügyvéd szerint nem lehet az ügy részletes ismerete nélkül azt állítani, hogy az egy év felfüggesztett szabadságvesztés enyhe ítélet volna-e. Szerinte minden ügyben vannak olyan mentő körülmények, amelyek befolyásolják annak kimenetelét, így jogos is lehet az ítélet. Az oldalt szerkesztette: Szombathy Pál Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Kun Mónika, Németh Szilárd, Szarka Klára, Szép Zsuzsa e-mail: naptemaja@mhirlap.hu ítélethirdetést hallgatva. A politikus ügyvédje valószínűleg felülvizsgálati kérelmet nyújt be, mert jogilag nem látja megalapozottnak a védencét sújtó verdiktet. A nap, amelyre éveket kellett Várhegyinek várnia, nem hozott szerencsés véget számára Várhegyi Attila meglepődött, mert ellenkező ítéletre számított. Ugyanakkor még nem döntötte el, lemond-e parlamenti mandátumáról. További lépéseit legelőbb családjával beszéli meg Fotók: Czagány Balázs BOLDVAI: IGEN-NEM 2002 márciusában a Tocsik-ügy nyolcad-, illetve kilencedrendű vádlottját, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt felmentették a zsarolás bűntettének vádjai alól. A bíróság másodjára hirdetett elsőfokú ítéletet, mivel a korábbit a Legfelsőbb Bíróság (LB) megsemmisítette. A nyolcszázmillió forintos sikerdíjáról elhíresült jogásznő perében azzal vádolták Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki az adott időszakban a párt pénztárnoka is volt, hogy Budai György szabaddemokratákhoz közel álló vállalkozóval zsarolással arra próbálta rávenni a jogásznőt, hogy az ÁPV Rt.-től kapott sikerdíjból adjon át nekik egy jelentős összeget. Az LB által megsemmisített előző ítéletben - 1999 februárjában - éppen fordított eredmény született. Akkor politikai szálon ítélt bűncselekményt a bíróság, és befolyással való üzérkedés miatt Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt 10, illetve 6 hónapnyi fogházban letöltendő szabadságvesztéssel büntette volna, míg Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vezetőit felmentette. ATYÁNSZKYT CSŐDBŰNTETT MIATT ÍTÉLTÉK EL 2001 decemberében Atyánszky György volt kisgazda, későbbi független képviselőt csődbűntett elkövetése miatt 1 millió 250 ezer forint pénzbírság megfizetésére ítélték. A Szolnok Megyei Bíróság másodfokú jogerős ítéletében enyhítette az 1 év 8 hónap, de a három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést is tartalmazó elsőfokú ítéletet. A bíróság egyrendbeli csődbűntett és egyrendbeli hitelező jogtalan előnyben részesítése vétségében találták bűnösnek a képviselőt. Az 1999 nyarán indított eljárás vádirata szerint vállalkozásából, a martfűi pékséget üzemeltető L-GÚT Kft.-ből a felszámolás megkezdése előtt a vagyon egy részét jogszerűtlenül értékesítette, és mint cégvezető, a felszámolás alatt „tagi kölcsönt" vett fel.