Magyar Hírlap, 2002. december (35. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-02 / 280. szám
2002. december 2., hétfő Szadista és Stasi-ügynök az ellenőrök között Az ENSZ és az atomenergia-ügynökség nem vizsgálta meg az Irakba küldendő szakértők múltját Súlyosan alááshatja az Irakban dolgozó ENSZ-fegyverzetellenőrök tekintélyét, hogy soraikban egy szadomazochista és egy volt Stasi-ügynök is van, legalábbis sajtóértesülések szerint. Az ellenőrök, akiknek a jelentésén múlhat, lesz-e Irak elleni támadás, a rossz hírek ellenére nagy elánnal dolgoztak a hét végén is. MH-összeállítás „Martin” volt a fedőneve a Stasiban annak a keletnémet fizikusnak, aki Stasi-ügynökként került ki 1989-ben Bécsbe, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez, és most Irakba készül a nemzetközi fegyverzetellenőr csoport tagjaként. Erről ír mai számában a német Spiegel hetilap, amelynek jelentését már tegnap nyilvánosságra hozták. „Martint”, csakúgy mint más volt szocialista országokból származó munkatársait, titkosszolgálati szempontból a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem ellenőrizte - ismerte el egy szóvivő. „Martin” azonban bevallotta ügynökmúltját a lapnak. Eközben az is kiderült, hogy egy amerikai fegyverzetellenőr több szadomazochista szexcsoportot is alapított már. Az illető a Washington Post leleplezése után lemondott, de azt Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőrök (UNMOVIC) vezetője nem fogadta el. Harvey John „Jack” McGeorge szakmai életrajza szerint az amerikai tengerészgyalogosoknál és a kiemelten fontos személyek őrzésére hivatott titkosszolgálatnál (Secret Service) kapott kiképzést, s alapvetően lőszerrel és robbanóanyaggal foglalkozott. A The Washington Post szombati száma szerint az 53 éves férfinak nincs sem vegyészmérnöki, sem biokémikusi, sem bakteorológiai végzettsége, viszont több szadomazochista szexcsoportot alapított már, „szexrabszolga-tanfolyamokat” tartott, valamint készségfejlesztő gyakorlatokat kés, kötél és más kéjfokozó eszközökkel. Hans Blix szóvivője, Ewen Buchanan kijelentette: bíznak abban, hogy McGeorge magasan kvalifikált és kompetens műszaki szakértő, és nincs tudomásuk semmi olyanról, ami indokolná lemondását. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy az illető magánéleti kedvtelése sértheti-e a muzulmán irakiak érzékenységét, az ellenőröket elutazásuk előtt gondosan tájékoztatják a helyi kultúrával és vallással kapcsolatos szokásokról és elvárásokról. Kofi Annan ENSZ-főtitkár helyettes szóvivője, Hua Csiang asszony ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az ellenőröket az egy hónapos felkészítésük során arra is kioktatják, hogyan ügyeljenek a lakosság érzékenységére. McGeorge-ot, a Public Safety Group nevű biztonsági tanácsadó cég alapító elnökét néhány, az öbölháború után Irakban járt fegyverzetellenőr javaslatára választották be a szakértők közé. Bár pályázatát az amerikai külügyminisztérium továbbította az ENSZ megfigyelő, ellenőrző és felügyelő bizottságához (UNMOVIC), számos más jelentkezőével együtt, ez a tárca tisztségviselői szerint puszta formalitás volt. Egyes vélemények szerint a mostani szakértői csapatból az ENSZ kihagyott jó néhányat a legfelkészültebb ellenőrök közül, akik korábban jártak Irakban és most is rendelkezésre álltak volna. A fegyverzetellenőrök mindenesetre a hét végén is lázasan dolgoztak, szombaton két hadiipari üzemet és egy kényesnek minősített katonai bázist, vasárnap egy használaton kívüli repülőteret, vizsgáltak meg. Az iraki hadsereg felvonulása Bagdadban, a mártírok emlékművénél. Háborúra készülnek Fotó: Reuters - Akram Salah Légicsapás Baszrára Nyolc iraki meghalt, húsz pedig megsebesült vasárnap nyugati repülőgépek rakétatámadása következtében az ország déli részén fekvő Baszra városában. Az AFP hírügynökség telefonon elért baszrai lakosok beszámolóira hivatkozva jelentette ezt Bagdadból, hozzátéve, hogy e szemtanúk szerint egy állami kézben levő bászrai olajvállalat irodái voltak a két rakétával végrehajtott támadás célpontjai. A Reuters az amerikai hadsereg tampai (floridai) központi parancsnokságán érdeklődött, hogy megerősítik-e a hírt, de az amerikai parancsnokság azt közölte: nem tud a támadásról. KÜLFÖLD Párizs szerint a háború csak fokozná a terrort A francia védelmi miniszternő szerint egy ENSZ-mandátum nélküli háború Irak ellen csak szítaná a terrorizmust. Michele Alliot-Marie a Le Journal du Dimanche című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy ha az Irak elleni esetleges háború az Egyesült Államok egyoldalú döntésének tűnne, akkor a nyugati világnak az arab világ elleni agressziójaként fognák föl, és csak olajat öntene a terrorizmus tüzére”. Franciaország „semmiképpen sem akarja vállalni ezt a kockázatot” - toldotta meg az AFP szerint. Amerika előre tudott a kenyai merényletekről? Izraelben bírálják a titkosszolgálatot, amely az Egyesült Államoktól állítólag előre tudhatott volna a Kenyában készülő Izrael-ellenes merényletekről. Az afrikai országban eközben újabb tíz embert tartóztattak le a 16 áldozatot követelő robbantással kapcsolatban. MH-összeállítás Egy izraeli politikus azt állítja, hogy az Egyesült Államok előre tudott a kenyai merényletekről. Ofir Pinesz, aki az Izraeli Munkapártot képviseli a külügyi és nemzetvédelmi bizottságban, a közszolgálati rádiónak nyilatkozva bírálta a Moszadot, az izraeli hírszerzést, amiért az nem tudta megakadályozni az izraeliek elleni támadásokat. A politikus szerint az ausztráliaiak, az amerikaiak és a németek tudtak a merényletek előkészületeiről. Az ausztráliai hatóságok például két héttel korábban felhívták állampolgáraikat, hogy kerüljék el Mombasát. Pinesz közölte: az esetről magyarázatot kért Ariel Saron kormányfőtől és Saul Mofaz védelmi minisztertől. Az információ a tegnapi Index szerint az ausztráliai hírszerzéshez futott be, amely azt automatikusan továbbította az Egyesült Államoknak. Ausztrália november elsején viszont figyelmeztette állampolgárait, hogy kerüljék el Mombasát és környékét. Az amerikai illetékesek azonban úgy ítélték meg, hogy az értesülés túl általános és nem eléggé hiteles, így nem intézkedtek. A csütörtöki robbantásnak, amelyet egy Mombasához közel fekvő, izraeli tulajdonban lévő szálloda ellen hajtottak végre, 16 áldozata volt. Ezzel csaknem egyidejűleg rakétákat lőttek ki a kenyai kikötőváros repülőteréről felszálló, Tel-Avivba tartó izraeli repülőgépre, amely sértetlenül érte el úti célját. A kenyai hatóságok vasárnap újabb tíz, a szomszédos Szomáliából érkezett személyt tartóztattak le a kettős merénylettel kapcsolatban. A vizsgálatot végző kenyai nyomozó hatóság vezetője elmondta, hogy Szomáliából egy csónakon érkezett az a hat pakisztáni és négy Szomáliai személy, akit most őrizetbe vettek. További részletekkel nem szolgált a kenyai illetékes. Az Egyesült Államok a merénylet mögött az al-Itihád al-Iszlámija (Iszlám Egység - AIAI) nevű Szomáliai iszlám fundamentalista szervezetet sejti. Ez a múltban kapcsolatban állt az al-Keidával, és talán megőrizte ezt a kapcsolatot. Mindamellett 1996-97 óta nem képvisel fegyveres erőt a kelet-afrikai konfliktusokban járatos szakértők egybehangzó véleménye szerint. 1993-ban Oszama bin Laden hívei Szomáliába mentek, hogy kiképezzék az al-Itihád harcosait az amerikai csapatok jelenléte elleni küzdelemre - írta az MTI. Karzai elnök vidéken még nem irányít - Az ország 70-80 százalékában már béke van Rivális hadurak között törtek ki harcok Afganisztánban Miközben Hamed Karzai afgán államfő éppen egy Afganisztán jövőjéről rendezett nemzetközi konferencián vesz részt Németországban, otthon véres harcok törtek ki tegnap két egymással rivalizáló hadúr csapatai között. Az incidens újabb jele annak, hogy a nemzetközi erők által támogatott kabuli központi kormányzatnak az ország sok területén kevés befolyása van, azokat még mindig a helyi hadurak uralják. MH-összeállítás Újabb fegyveres harc robbant ki szombat este Afganisztán nyugati részén tádzsik és pastu nemzetiségű törzsi harcosok között. Amanullah Han törzsi parancsnok pastu fegyveresei megtámadták Herát tartományban a tartományi kormányzó, Iszmail Han csapatainak állásait a szovjet megszállók által a nyolcvanas években létesített Sindand légi támaszpont közelében - közölte vasárnap Iszmail Han egyik munkatársa a Reuters tudósítójával. A területet rendkívül nehéz megközelíteni, de a BBC helyszíni tudósítójának műholdas telefonon mindkét hadurat sikerült megszólaltatnia. Ők egymást okolták a harcok kirobbanásáért, és elmondták, hogy pillanatnyilag az ellenfél „lefegyverzésén” dolgoznak. Az összecsapásban - melyekben mindkét oldalon tankok és nehéztüzérség is részt vesz - eddig legalább tizenegy ember vesztette életét. E két hadúr erői többször is háborúztak már egymással idén. Az iráni határ térségében dúló belharcok tétje a Reuters szerint a vámjövedelmek birtoklása. Iszmail Han szilárdan a hatalma alatt tartja a határ melletti Herát várost és környékét, és nagy jövedelmekre tesz szert az Iránból és Türkmenisztánból érkező áruk megvámolásával. Eközben a Reuters az Afganisztán jövőjéről Bonnban ma kezdődő nemzetközi konferencia előtt David Johnsont, az USA afganisztáni megbízottját idézte, aki szerint „mára, egy évvel a tálib rezsim megdöntése után az ország 75-80 százalékát sikerült pacifikálni”, vidéken azonban még sok helyen hatalmi vákuum tapasztalható, amit néhány hadúr saját befolyása megerősítésére próbál meg felhasználni. Az új afgán gárda. Csak Kabul az övék Magyar Hírlap . Putyin, Hu első vendége Pekingben Háromnapos kínai látogatásra tegnap este Pekingbe érkezett az orosz elnök: Vlagyimir Putyin és a kínai vezetők megbeszéléseiken lendületet kívánnak adni a szerény kétoldalú kereskedelemnek, erősíteni a térségbeli stabilitást, s az Egyesült Államokkal egyaránt jó viszonyra törekedő két ország vezetői kétoldalú kapcsolataik szilárdságáról is kölcsönös biztosítékokat kívánnak kapni. Az orosz elnököt ma fogadja Csiang Cö-min kínai államfő, akivel Putyin közös nyilatkozatot ír majd alá. Az orosz elnök látogatása során találkozik Hu Csintaóval, a Kínai Kommunista Párt új főtitkárával, Csu Zsung-csi kormányfővel és Li Peng parlamenti elnökkel is. Putyin és Csimag Cö-min találkozóján a felek várhatóan kölcsönös biztosítékokat kívánnak kapni az orosz-kínai kapcsolatok szilárdságáról, tekintettel arra, hogy a két ország egyaránt közeledik az Egyesült Államokhoz - tette hozzá a Reuters. A Putyin-látogatás egyúttal a térségbeli biztonság erősítését is szolgálja. (MTI) Ausztrália is kész egy megelőző csapásra John Howard ausztrál miniszterelnök egy tegnapi televíziós nyilatkozatban kijelentette, hogy országa saját biztonsága érdekében kész lenne „megelőző akciókra” egy állammal szemben, ha annak részéről terrortámadás veszélye fenyegetné. Howard nem fejtette ki, hogy ezen tényleges katonai csapást ért-e. (Reuters) Menekülnek a külföldiek Elefántcsontpartról A francia hadsereg Elefántcsontparton állomásozó alakulatai a hét végén kimenekítették az ország nyugati részéből a külföldi állampolgárokat. Az evakuálást azután kezdték meg, hogy a katonák Man helységnél összecsaptak a központi kormány ellen lázadó fegyveres csapatok egyikével. Az incidensben tíz lázadó életét vesztette. Összesen 160 külföldit menekítettek ki Abidjanba. (MTI) HÁTTÉR Dollármilliárdokba kerül Moszkvának a csecsen hadjárat A hét vége újabb orosz áldozatokkal járt Csecsenföldön, most 24 óra alatt tizenegyszer támadták meg az orosz hadsereget csecsen fegyveresek, és öt katonát öltek meg. A moszkvai túszdrámával új szakaszába lépett csecsen háborúról azonban az orosz közvélemény keveset tud, még azt sem, hogy mennyibe kerül az országnak, és hogy mekkorák is a tényleges emberveszteségek. Jurij Baulin, az ukrajnai Harkov jogi egyeteme szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó központjának szakértője nemrég a Novaja Gazeta című hetilapban közzétett tanulmányában ennek próbált meg utánajárni. Hivatalos orosz adatok szerint jelenleg 81 ezer a Csecsenföldön fegyveres szolgálatot teljesítők száma. Jurij Baulin szakértő szerint azonban még legalább húszezren tartózkodnak folyamatosan Csecsenföldön, utászok, kiszolgálók, kémek. A hadműveletek anyagi vonzatáról sincs biztos adat. Baulin orosz szakértőkkel együtt a nemzetközi fegyverpiacokon ma érvényes árakkal számolt. Ezek alapján egy SU-25-ös vadászgép egyetlen felszállása húszezer dollárba kerül, egy SU-24-es bombázó némileg drágább jószág, ennél negyvenezer dollárból hozható ki egy attak. A MI-24-es harci helikopterek akciójához tízezer dollár szükséges. Egy nagyobb magasságból ölni képes Tu-160-as nehézbombázó egynapi használata még ezeknél is borsosabb: százezer dollárba kerül. A földi hadviselés némileg olcsóbb: egy tank egynapi használata átlag ötezer, egy páncélozott gyalogsági járműé háromezer dollárt kóstál. Ezenkívül azonban minden egyes lövés, amit egy tankból leadnak, kétszáz dollárjába kerül az orosz adófizetőknek, ehhez képest akár bagatell összegnek is tűnhet egy kézigránát a maga nyolc dollárjával. A fenti adatok azonban csak a háborús gépezet mozgásban tartására szolgálnak, a veszteségeket nem tartalmazzák. Ezek nagyságrendjét is csupán becsülni lehet, de például csak MI-24-esből negyvenegyet vesztett a hadsereg a második csecsen háborúban eddig. A fentiek alapján orosz szakértők úgy becsülik, hogy csak a védelmi minisztérium mintegy 115 milliárd rubelt (856 milliárd forintot) költ évente a háborúra, ehhez azonban becslések szerint „rendészeti és állambiztonsági tevékenység” címén további százötvenmilliárdot hozzá kell számolni. Ez még mindig nem tartalmazza azonban a titkosszolgálatok költségeit. Ezeket a legnehezebb megbecsülni, mert a kiadások nagy részét különböző „civil” tételek takarják, de Baulin szerint összesen elérhetik akár a 65 milliárd rubelt (484 milliárd forintot) is. A legfájdalmasabb természetesen az emberveszteségek aránya. Az első háborúban, 1994-96 között majdnem százezren haltak meg - nagy részük civil volt. Bár a hivatalos adatok ez alkalommal négyezer 500 katona és 14 ezer helyi lakos haláláról szólnak eddig, független szakértők szerint az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb. Baulin német titkosszolgálati adatokra hivatkozva azt állítja, tízezer katona és 80 ezer civil halt meg Csecsenföldön az elmúlt három év során. Kása András