Magyar Hírlap, 2003. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-02 / 1. szám
2003. január 2., csütörtök A Fehér Ház emberei az Irak elleni háború költségeit számolják, az elnök még nem döntött Bush: gazdasági káoszt okozhat Bagdad Gazdasági káoszt okozhat, ha Irak, minden előzetes óvintézkedés dacára, támadást indít az Egyesült Államok ellen - jelentette ki tegnap Bush amerikai elnök. Tisztségviselői újra az Irak elleni háború lehetséges költségeit számolgatják: becsléseik szerint ezek 50-64 milliárd dollárt tehetnek ki, s ez az összeg megegyezik az 1991 -es öbölháború költségeivel - ám akadnak számítások kétszázmilliárd dollár körüli összegről is. MH-összeállítás Az elnök szerint az amerikai gazdaság nem engedheti meg magának, hogy esélyt adjon Szaddám Huszeinnek támadásra. Az amerikai gazdaság rugalmas és erős ugyan, de állandóan tenni kell azért, hogy a növekedési ütem folytatódjék - írta a CNN, idézve az elnököt. Bush szavai nyilvánvaóan arra utalnak, hogy az Egye- sült Államoknak akár megelőző csapással is meg kell akadályoznia ilyen helyzet kialakulását. A Reuters elemzője viszont megjegyezte: Bush figyelmezteté- se azt a célt szolgálja, hogy meg- győzze az amerikaiakat és az ame- rikai gazdaság növekedéséhez kötődő egyéb országokat, hogy Irakkal szemben elfoglalt kemény álláspontja az ő általános gazdasági érdekeiket is szolgálja. Bush amúgy megerősítette, hogy a választási lehetőség, a békés megoldás Szaddám Huszein kezében van: „Én remélem, hogy nem tartunk az Irakkal való háború felé”. A Fehér Ház költségvetési igazgatója, Mitch Daniels azt fejtegette a The New York Timesban, hogy a háború költségei 50-60 milliárd dollárra rúghatnak. Hivatalának szóvivője nyomban kijelentette, hogy főnöke kijelentései nem a Fehér Ház becsléseit érintik. Éppen Daniels volt az, aki még szeptemberben kétségbe vonta Larry Lindsey kijelentéseit. Lindsey Bush gazdasági tanácsadója volt, aki azóta távozott a Fehér Házból, ő akkoriban nem tartotta lehetetlennek, hogy az iraki háború akár 200 milliárd dollárba is kerülhet. A törvényhozás demokratái ősszel ugyanezeket a kiadásokat ősszel 93 milliárd dollárra becsülték. Az Egyesült Államok nem bizonyos abban, hogy Irak, bár régebben tett kísérleteket atomfegyver kifejlesztésére, jelenleg rendelkezik atomfegyverrel - jelentette ki kedden George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, hozzátéve: ő még mindig reménykedik Szaddám Huszein békés lefegyverzésében. Szaddám Huszein korábban nagyon közel volt ahhoz, hogy nukleáris fegyvere legyen, de arról nem tudunk bizonyosat, hogy jelenleg rendelkezik-e ilyen fegyverrel - mondta az elnök újságíróknak a Texas állambeli Crawfordban, a Bush család birtokán, ahol az új évet köszöntötte. Azt akarjuk, hogy Szaddám Huszein mondjon le tömegpusztító fegyvereiről - hangsúlyozta Bush, hozzátéve, hogy az e cél felé vezető út első szakasza kevéssé biztató. Bush még nem döntötte el, hogy háborút indít-e Szaddám ellen. Az új esztendő elején egyik legelső feladatomnak azt tekintem, hogy megkíséreljem békésen megoldani ezt a helyzetet - mondta. Szaddám vagy valamely hasonszőrű utódja elleni háború súlyos károkat okozna gazdaságunknak, de nekem az a legfontosabb feladatom, hogy az amerikaiak biztonságáról gondoskodjam, és én végrehajtom ezt a feladatot. Kofi Annan kedden türelemre intette az Egyesült Államokat az Irak elleni esetleges háború megindításával kapcsolatban: az ENSZ főtitkára szerint jelenleg semmilyen ésszerű érv nem igazol egy ilyen hadműveletet, s Washingtonnak meg kellene várnia a világszervezet iraki fegyverzetellenőreinek január 27-én esedékes jelentését, mielőtt harci cselekményeket kezdene. Irak tárgyalásra hívta meg januárban Hans Blixet, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetőjét. ENSZ-tisztségviselők közölték, hogy Blix és vele együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója, Mohamed el-Baradei, január 18-20. között utazik Bagdadba - éppen egy héttel a fegyverzetellenőrök jelentésének benyújtása előtt. A jelentés ugyan automatikusan nem robbanthatja ki a háborút, de „rekordidő alatt” pontosan az lehet a következménye. Oroszország arra készül, hogy a közeljövőben a Perzsa-öbölbe irányítja át két hadihajóját, amelyek a tengeralattjárók elleni harcra szolgálnak. Küldetésük célja, hogy megvédelmezzék az orosz nemzeti érdekeltségeket a térségben az amerikai-iraki konfliktus esetleges kiéleződése esetén. Amerikai kommandós a kuvaiti sivatagban az iraki határ mentén imával köszöntötte az új évet. A palackban állítólag alkoholmentes sör van, kímélendő a helyi muzulmánok vallási érzelmeit. Január 27-éig, az ellenőrök új jelentéséig nincs ésszerű ok a háborúra - mondta az ENSZ főtitkára ✓ s Az Egyesült Államok nem akar megelőző csapást mérni Észak-Koreára Washington: ez csak diplomáciai csata Pekingbe utazott tegnap a dél-koreai külügyminiszter-helyettes, hogy erőteljes közreműködésre bírja rá Kínát az észak-koreai „atomválság" diplomáciai rendezésében. Az Észak-Korea atomprogramja körül kirobbant válságot meg lehet oldani békés eszközökkel - jelentette ki George Bush. MH-összeállítás A dél-koreai diplomata ma kezd tárgyalásokat a kínai fővárosban, hogy segítsen elsimítani a vitát, amely akörül robbant ki, hogy Phenjan újraindítani akarja atomfegyver gyártásához is alkalmas atomreaktorait. Az amerikai nukleáris fenyegetés miatt Észak-Korea nem tudja teljesíteni az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségeit - jelentette ki Phenjan moszkvai nagykövete. Szerinte az Észak- Koreának járó fűtőolaj-szállítások leállítása után az Egyesült Államok megelőző atomcsapással fenyegette meg Phenjant. „Nem katonai, hanem diplomáciai természetű ellentét állít szembe bennünket egymással... Úgy gondolom, a helyzetet békésen meg lehet oldani a diplomácia eszközeivel” - mondta az amerikai elnök újságíróknak. Bush szerint Észak- Koreát nem fenyegeti az erő alkalmazásának veszélye. Colin Powell amerikai külügyminiszter is megrősítette: az Egyesült Államok nem akar megelőző csapást mérni Észak-Koreára. Phenjan eltökélt szándéka, hogy közvetlen tárgyalásra kényszeríti az Egyesült Államokat. Washington azonban közölte, hogy nem szándékozik jutalmazni Észak-Korea „rossz magatartását”. Warren Christopher volt amerikai külügyminiszter azt tanácsolja George Bush elnöknek, hogy tegye félre Irak elleni háborús terveit, s Észak-Koreára összpontosítsa figyelmét. A volt külügyminiszter szerint Phenjan nemcsak sokkal előbbre tart nukleáris fegyverprogramjában, mint Irak, de hosszú hatótávolságú rakétái révén jobb célbajuttató eszközökkel is rendelkezik. Az észak-koreai atomprogramnak és a nemzetközi terrorizmusnak a veszélye sokkal fenyegetőbb, mint az a veszély, amelyet Irak jelent - mondta. Az amerikai elnök és felesége, Laura ebédelni indult szilveszter napján Texasban. Új helyzetet teremtett a Fehér Ház dilemmája Phenjan szerint a hadsereget kell erősíteni Észak-Korea három vezető napilapja a legfelsőbb álláspontot kifejező közös vezércikkében a hadsereg további erősítésének fontosságát emelte ki. Előző nap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kiutasított megfigyelői közül az utolsó kettő is elhagyta az országot. A vezércikk azt hangsúlyozta, hogy az ország méltóságának és szuverenitásának védelmezéséhez „minden lehetséges módon erősíteni kell a fegyveres testületeket, arra buzdította az észak-koreaiakat, hogy „küzdjenek a végsőkig az amerikai imperializmus ellen”, s összefogásra szólította fel Washington ellen a két Koreát. A vezércikk gazdasági reformokat is sürget, miután az ország nukleáris programjának újraindítására az Egyesült Államok és Japán a kőolajszállítások felfüggesztésével válaszolt. MTI KÜLFÖLD Hadgyakorlatok a Földközi-tengeren Izraeli, amerikai és török hadihajók kezdtek tegnap haditengerészeti gyakorlatokat a Földközitenger keleti medencéjében. Izrael szerint a hadgyakorlatok az évi rutinjellegű haditengerészeti akciók sorába illeszkednek, amelyek során gyakorolják a tengeri balesetek, katasztrófák áldozatainak felkutatását és mentését. Az izraeli haditengerészet kommandósainak vezetője szerint a hadgyakorlatoknak semmi közük a harci kiképzéshez. Reuters Az idegen befolyást bírálja a volt afgán államfő Burhanuddin Rabbani volt afgán elnök - akit a tavalyi elnökválasztási csatában megelőzött az amerikai támogatást élvező Hamed Karzai - tegnap bejelentette, hogy pártja, a Dzsamiat-e-Iszlami jövőre harcba indul az ország államfői tisztségéért. Rabbani szerint idegen hatalmak a szükségesnél nagyobb befolyással rendelkeznek az országban. Rabbani nem mondta ki, hogy vajon pártja őt jelöli-e majd a 2004-ben esedékes választásokon, de a tekintélyelvű országban ez nem is kétséges. A most hatvanas éveiben járó Burhanuddin Rabbani, a Kabuli Egyetem egykori teológiaprofesszora 1992-ben lett az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnöke, miután a felkelők - a mudzsahidek - leverték az orosz-szovjet támogatást élvező kabuli rezsimet. Őt viszont 1996-ban a fanatikus tálibok űzték el az ország éléről: a hatalomért vívott kíméletlen harcok nyomán Afganisztánból romhalmaz lett, milliók menekültek el, és a becslések szerint ötvenezer ember vesztette életét. Rabbanit még a tálibok hatalomra jutása után is az ország vezetőjeként ismerte el a nemzetközi közösség erőivel együtt ugyan visszavonult Afganisztán északi részébe, és az ő irányítása alá tartozott a tálibellenes koalíció, amely magában foglalta az Északi Szövetséget is, a legjobban szervezett katonai erőt. Rabbani ugyan maga is elnökjelölt volt, de a lója dzsirga a törzsi vezetők - tanácskozásának kezdete előtt visszavonta jelöltségét. Tegnap kijelentette, hogy nemzetközi erők és intézmények beavatkoztak nemcsak Hamed Karzai kiválasztásába, hanem kormánya tagjainak kijelölésébe is. Hangsúlyozta, hogy Hamed Karzai megválasztása nem volt „átlátható”. Burhanuddin Rabbani szerint az afganisztáni politikát és a kulturális életet erősen befolyásolják az idegen hatások. Ezért pártja feladatának tekinti, hogy helyreállítsa befolyását az ország „nemzeti” életében. Afganisztánban általános az a felfogás, hogy Hamed Karzai elnököt és kormányát csak az Egyesült Államok és más nyugati országok támogatása tartja hatalomban. Rabbani úgy véli, hogy Karzai néhány minisztere teljesen alkalmatlan feladata betöltésére. Burhanuddin Rabbanitól azonban kül- és belföldön egyaránt tartanak. Felróják neki, hogy hatalma idején képtelen volt megfékezni a törzsi rivalizálást, amely végül is a fanatikus tálibok előtt nyitotta meg az utat. Kétséges, hogy az Afganisztánt most támogató külföld Rabbani mögé állna-e, ha 2004-ben mégis őt választják meg az ország vezetőjének. Az Egyesült Államok a közelmúltban közölte, hogy újabb nagyszabású tisztogató akcióra készül Afganisztánban. Washingtoni elemzők elismerik, hogy az amerikai csapatok és a nemzetközi stabilizációs erők folyamatosan csak a fővárosban képesek fenntartani az ellenőrzést. Kabulon kívül egyre szaporodnak a homályos hátterű katonai akciók és fellángoltak a hatalmi harcok az afganisztáni törzsi vezetők között is. Reuters Magyar Hírlap . Terroristaflotta a tengereken Az amerikai hírszerzés szerint az al-Keida terrorhálózat legalább 15 teherhajóval rendelkezik szerte a világon. A The Washington Post keddi száma kormányzati forrásokból úgy tudja, hogy az Egyesült Államok hírszerző ügynökségei műholdak, felderítő repülőgépek vagy a szövetségesek segítségével több gyanús hajót is szemmel tartanak, de nem könnyű a hajók követése, és időnként egyikmásik hajónak a nyomát vesztik. A nyilvántartott al-Keida-hajók száma változik, mivel gyakran átnevezik, újrafestik vagy kitalált cégek nevén újra és újra bejegyeztetik őket. Az amerikaiak nem tudják pontosan, hogy ezeket a hajókat mire használják azon kívül, hogy anyagi hasznot hajtanak a terrorszervezet számára. A feltételezések szerint az al-Keida robbanóanyagot vagy pénzt szállíthat rajtuk. Az amerikai illetékesek attól tartanak, hogy a teherhajókat terrortámadásra használhatják fel. (Reuters) Összecsapás a határon Egy amerikai F-16-os repülőgép elhagyatott iskolát bombázott tegnap az afganisztáni-pakisztáni határon. Előtte egy amerikai járőr pakisztáni határőrrel futott össze a határ afgán oldalán, és felszólította őt, térjen vissza Pakisztánba. A határőr tüzet nyitott az amerikaiakra, egyiküket megsebesítette, majd az iskola romjai közé menekült. Az F-16- os bombával füstölte ki a pakisztáni katonát, akit saját hatóságai vettek őrizetbe. A helyi lakosok szerint azonban a romos iskola már pakisztáni területen van. Tegnap egy másik incidens is borzolta a kedélyeket: Pakisztán déli részén lezuhant egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgép. A gép pusztulását a hírek szerint műszaki hiba okozta. (CNN) Elemében van Fidel Castro - Szilveszter napján érkezett meg Brasiliába, a brazil fővárosba Fidel Castro kubai vezető, hogy részt vegyen Luiz Inacio Lula da Silva elnök beiktatásán. Castro napokig eltűnt a nyilvánosság elől, mert valamilyen rovarcsípéssel küszködött. A legjobbkor állt kamerák elé, Kubában is elkezdődtek a találgatások. (Reuters) Tony Blair üzenete - Nagy-Britannia kemény és helyes politikai döntések meghozatalával képes szembenézni a kihívásokkal mind otthon, mind külföldön, mondta újévi üzenetében a brit kormányfő. Tony Blair a megoldásra váró problémák közé sorolta az iraki válságot, a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, az előrelépés hiányát a közel-keleti békefolyamatban, a észak-koreai atomprogram legújabb fejleményeit, valamint a világgazdaság legnagyobb mértékű visszaesését a hetvenes évek olajárválsága óta. (Reuters) Éhínség vár Afrikára A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank, valamint több humanitárius szervezet becslései szerint mintegy 30 millió embert fenyeget az éhínség Afrikában a kontinens déli felétől egészen Afrika szarváig. E szervezetek szerint olyan humanitárius katasztrófa várható, amely tovább destabilizálja az AIDS által amúgy is súlyosan pusztított földrészt. (MTI) Fotó: Reuters