Magyar Hírlap, 2003. december (36. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-31 / 303. szám
6 • Magyar Hírlap • 2003. december 31., szerda belföld 111 Hl® lás . SE5 JHTB 0 Mindenki összegez, évet értékel és fogadkozik. Lapunk csak arra vállalkozik, hogy az elmúlt - 2003-as - év szerintünk legfontosabb eseményeit összegyűjtse, kicsit értékelje. A válogatás szubjektív volt, munkatársaink döntöttek arról, hogy egy-egy területen melyek számítottak a legfontosabb történéseknek. Az összeállítás ezért sem lehet teljes körű, de érdekes, reméljük, igen. Paksi üzemzavar: elbeszélték Bár a szokásos árvíz elmaradt, ez az év sem telt el környezeti veszélyhelyzet nélkül. Április 11-én a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának karbantartásához használt tisztítórendszerben észleltek radioaktívgáz-szivárgást, amely az atomerőművön kívül nem haladta meg az egészségügyi határértéket. Két nappal később kiderült: az eredetileg jelzettnél súlyosabb a baj, a biztonsági skálán „üzemzavarról” „súlyos üzemzavarrá” minősítették a történteket. Az atomerőmű vezetősége a tisztítást végző francia Framatome-ra hárította a felelősséget. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálata azonban Paksot is okolta a helyzetért a „biztonsági kultúra” és az ellenőrzés hiányosságai miatt. A veszteségek - termeléskiesés, kárelhárítás, vizsgálatok - több mint tízmilliárd forintba kerültek. A szakmai, politikai csatározásokat nyáron egy komoly nemzetközi visszhangot kiváltó Greenpeace-akció színesítette. Az incidenst gyorsított bírósági eljárással, a javarészt külföldi aktivisták kiutasításával zárták le. EU-népszavazás: otthon maradtak Április 13-án, vasárnap a budapesti Felvonulási téren mákosguba-osztással ünnepelhettek a megjelentek, hogy az előző napi népszavazáson a résztvevők 83,76 százaléka az uniós csatlakozásra voksolt. Bár a miniszterelnök az ünnepségen kijelentette, nem hagyja, hogy a fanyalgók elrontsák az országörömét, a felhőtlen boldogságot beárnyékolta, hogy a szavazáson mindössze 45,6 százalékos volt a részvétel. Ennek okait hosszasan találgatták. A szokásos „már lefutott meccs volt, azért nem mentek el” típusú érvelés mellett előkerült az is, hogy minden bizonnyal szerepet játszott a relatív sikertelenségben, a 2,2 milliárd állami forintból gazdálkodó, kizárólag az igen pártiakat támogató Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány - legalábbis furcsa - kampánya. Valószínűleg nem növelte a részvételi hajlandóságot az sem, hogy Orbán Viktor Fidesz-vezér csak mérsékelt lelkesedéséről adott tanúbizonyságot, amikor azt mondta: „a belépés mellett valamivel több érv szól, mint ellene.” Fadd-dombori kutyakínzás: törvény lett a vége Egy gazdátlan kutya kegyetlen megkínzása és halála kellett ahhoz, hogy alig fél év alatt szabálysértés helyett bűncselekmény legyen az állatkínzás. Június 16-án két biztonsági őr egy kutyát több száz méteren vonszolt autóval, majd az állatot árokba dobták. Két nap múlva pusztult el. Állatvédő szervezetek aláírás-gyűjtési akciót indítottak annak érdekében, hogy büntessék szigorúbban az állatkínzást. Eddig legfeljebb 50 ezer forintos állatvédelmi és 150 ezer forintos szabálysértési bírságot kellett fizetniük az állatkínzóknak. Az Igazságügyi Minisztérium és több képviselő - Gusztos Péter (SZDSZ), Hegyi Gyula és Szili Katalin (MSZP) - is elkészítette a maga törvénymódosító indítványát, a kettő ötvözete a decemberi vitában - apró módosításokkal - minden párttól támogatást kapott. A zárószavazás végül márciusban lesz, így áprilistól a kegyetlenkedőket akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják. Brókerbotrány: nem sokat tudunk Június közepén máig ismeretlenek hajnalban bottal megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét. A tisztviselő már a kórházban nyilatkozott sejtéseiről, arról, hogy egy cég szabálytalan felvásárlása állhat a verés hátterében. Később kiderült, ennél szövevényesebb az ügy, így lett a Pannonplast-botrányból brókerbotrány. Tízmilliárdokat forgatott , ugyanis szabálytalanul Kulcsár Attila, a K&H leányvállalatának álbrókere, közte volt nem kevés állami milliárd is. Meg politikusok, üzletemberek pénze. Végül belekeveredett mindenki a képbe, arab pénzváltók, bankalkalmazottak, taxis, tévéműsor-vezető. Meg persze a pártok. A két nagy. Az egyik a másikat próbálta belerángatni, a politikai szálat aztán minden politikai erő csak saját magának bizonygathatta. A gyanúsítottak többsége végül otthon karácsonyozhatott, ez jó néhány tízmillió forint óvadékbevételt jelentett az államnak. A kivétel az egyik arab pénzváltó és a Bécsben elfogott Kulcsár Attila. Akinek hazaszállítását már minden párt sürgette. Bár valószínűleg egyik sem akarta igazán. Kórháztörvény: nehéz sors Csak jövőre derülhet ki pontosan, mikor és milyen törvényt nyújt be az egészségügyi tárca az Alkotmánybíróság által decemberben megsemmisített kórháztörvény helyett. A jogszabály törvény júliusi hatályba lépése óta egyébként egyetlen kórházat sem privatizáltak, csak néhány intézményi részleget. A kormánypártok által elfogadott törvény megengedte, hogy szakmai befektetők (gyógyszergyárak, egészségügyi termékek forgalmazói) is tulajdonrészt szerezzenek egy-egy intézményben, és felhatalmazást adott a profitorientált gazdasági forma választására. Miután a koalíciós többség júniusban elfogadta a jogszabályt, néhány nappal később - a parlament utolsó tavaszi ülésén - Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek. Még ugyanezen a napon a parlament változatlan formában újra megszavazta a törvényt. Az államfő ezután a törvényhozási eljárásban betöltött szerepének értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. A testület decemberben az elfogadás körülményei miatt megsemmisítette a jogszabályt. Kismamaper: kifizették őket Több százezer forinthoz juttatta karácsony előtt a kisgyermekeseket egy kaposvári ügyvédnő. Radovics Csilla tavaly három szülő nevében egy 1979-ben kiadott és 2002 márciusáig hatályban felejtett minisztertanácsi rendeletre hivatkozva indított kereseteket, amelyek szerint a gyesben részesülők az ellátás mellett havi 6700 forint jövedelempótlékra is jogosultak. A Somogy Megyei Bíróság januárban mindhárom eljárásban az anyáknak járó pénz mellett döntött. Ezután a kisgyerekes családok többsége benyújtotta járulékkérelmét, az államháztartási hivatal azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. A júniusban és júliusban újratárgyalt perekben a Legfelsőbb Bíróság is jogosnak ítélte a pótlékigényt, ami újabb kérelemlavinát indított. László Csaba pénzügyminiszter végül július közepén bejelentette, minden érintettnek kiutalják az elmaradt juttatást adómentesen. A jogalkotási baki harminchárommilliárdjába került az államkasszának. Aszály: árvíz helyett jött Az év egy átlagosnál enyhébb, de csapadékosabb januárral kezdődött, amelyet február elején komoly havazások követtek. Hónap közepére az ország északi és délkeleti vidékeit 25-55 centiméteres hó borította. A Tisza és a Körösök vízgyűjtőjén a hóban tárolt víz mennyisége meghaladta a sokéves átlagot. Szakemberek attól tartottak, hogy egy csapadékos, hirtelen felmelegedést hozó tavasz hihetetlen árhullámmal járhat. A tavasz árvízi szempontból kedvezően alakult: hűvös napokat és kevés esőt hozott, így a folyók áradása nélkül olvadt el az Alföldet és az északi hegyvidéket fedő hó. A csapadékhiány azonban folytatódott. Júniusban rekordaszály jött, s egész nyáron tartott az átlagosnál melegebb, szárazabb időjárás. Árvíz helyett apályt regisztráltak a folyókon, folytatódott a Balaton süllyedése is. Augusztusban a Tiszán megszűnt a hajózás, és a Dunán is korlátozásokat kellett elrendelni. Több száz métert kellett gyalogolni a Balatonba, hogy az úszásra alkalmas vízmagasságig érjenek a fürdőzők. Az ősz átlagos hőmérsékletet és csapadékot produkált, de a tél első fele megint kevés csapadékot hozott, még a hegyekben sem hullott hó. Az előrejelzések egyébként szilveszter napjára ígérnek kiadós havazást. ► Medgyessy Péter az uniós népszavazás után. Nem hagyta volna elrontani az ország felének örömét. A részvétel Magyarországon volt a legalacsonyabb o ̋/‹N '(0)« opNco '\ o .H Az aszály éve. A Dunán korlátozást vezettek be, a Tiszán megszűnt a hajózás