Magyar Hírlap, 2004. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-08 / 6. szám
14 • Magyar Hírlap • 2004. január 8., csütörtök kultúra Elhunyt Tardos Tibor Nyolcvanhat éves korában, párizsi otthonában elhunyt Tardos Tibor író. 1918-ban Berettyóújfalun született, gyógyszerészsegédi diplomát szerzett Budapesten, majd tanulmányait Franciaországban folytatta. A második világháború után hazatért, közismert íróvá vált. Az 1956-os forradalom után másfél évre börtönbe zárták. 1963-ban visszatért Franciaországba, és 1989-ig csak francia nyelven publikált. A rendszerváltás óta itthon is rendszeresen jelentek meg könyvei. Kétszer kapott József Attila-díjat, a francia Becsületrend lovagja volt. (mti) Irodalmi törvény születhet A kulturális miniszter és a meghívott nyolc irodalmi szervezet képviselői a tegnapi találkozót követően abban egyetértettek, hogy a hosszú távú párbeszéd akár irodalmi törvényt is eredményezhet. Ennek időpontjáról még korai lenne beszélni. A találkozón szó volt az írók életkörülményeiről és az irodalmi élettel kapcsolatos állami szerepvállalásról. Az irodalmi kerekasztal következő megbeszélése február második hetében lesz. (mh) Szász Endreemlékkiállítás Szász Endre-emlékkiállítás nyílt a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban szerdán, a tavaly elhunyt festő, grafikus születésének 78. évfordulóján. Az életműből keresztmetszetet adó tárlaton csaknem száz festményt, grafikát, kristályt, porcelánt és textilt mutatnak be. A kiállítást Bereczky Loránd, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. (mti) Kortárs zene az Ernst Múzeumban Az Ernst Múzeumban (Budapest VI., Nagymező utca 8.) január 11-én, vasárnap délelőtt 11 órától rendezik a Magyar zongoratörténet című sorozat utolsó koncertjét. Körmendi Klára zongoraművész Ligeti György, Bozay Attila, Durkó Zsolt és Kurtág György műveit játssza. (mh) •1 mondatban • Színház a nevelésben címmel tartanak konferenciát és országos találkozót január 14- én és 15-én Budapesten, a Marczibányi Téri Művelődési Központban. (mh) • Az IBS Színpadán (Budapest II., Tárogató út 2-4.) január 11-én, 18-án és 24-én A vád tanúja című előadás női főszerepét az Amerikában élő, elsősorban filmszerepeiből ismert Dobó Kata alakítja. (mh) • A Kecskés együttes holnap este hét órától, a Zeneakadémia nagytermében reneszánsz dalokat és táncokat ad elő korhű hangszereken, Balassi Bálint születésének 450. évfordulója alkalmából. (mh) Kulturális toplisták: www.magyarhirlap.hu/kultura Liszt, Erkel, Bartók, Kodály, Dohnányi és Weiner kompozíciói szerepelnek az együttes első CD-jén Felnőtt a Danubia zenekar Magyar táncok címmel jelent meg a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar első CD-je, amelyet várhatóan világszerte terjesztenek. Az együttes 1993-as alapításakor kevesen gondolták, hogy az akkor tizenkilenc éves karmesterjelölt, Héja Domonkos kezdeményezése ilyen komoly és eredményes lesz. A működésének második évtizedébe lépő zenekarnak most már az a legfontosabb célja, hogy az „ifjúsági” jelzőt elhagyva teljes értékű felnőtt társulattá váljon. Ennek pénzügyi-gazdasági háttere azonban egyelőre nem tisztázott. Retkes Attila Héja Domonkos még nem volt húszéves, amikor elérkezettnek látta az időt, hogy évfolyamtársaiból, barátaiból létrehozza a Danubiát. Ma már ő is elismeri, hogy az első két-három évben nagyon tapasztalatlanok voltak, s ezért koncertjeik többnyire ad hoc jelleggel szerveződtek, tudatos repertoárválasztásra, műsorpolitika kialakítására még nem volt lehetőség. 1995-ben azonban sikerült elérniük, hogy a Magyarországon hatalmas népszerűségnek örvendő Kobajasi Ken-Icsiró vezényelte az együttest a kongresszusi központban, s ez a koncert elindított egy folyamatot. ’96-tól már önálló zeneakadémiai bérleti sorozattal vannak jelen a hangversenyéletben, s olyan művészek is szívesen dolgoztak együtt a Danubia zenekarral, mint Kocsis Zoltán, Kovács János, Lukács Ervin, Rico Saccani, Jurij Szimonov és Vásáry Tamás. A hazai sikerek után külföldi meghívások következtek: a zenekar koncertet adott a Saarland fesztiválon, a valenciai nemzetközi fesztiválon, a zürichi Tonhalléban, a berlini Young Euro Classic keretében, az ulmi Donaufesten, a hannoveri világkiállításon, illetve a Vatikánban, a pápa jelenlétében. Évek óta fellépnek a Budapesti Tavaszi Fesztiválon - legutóbb a világhírű brit karmester, Sir Neville Marriner vezényletével -, és a próbatermüknek otthont adó Fáklya Klubban is rendeznek koncerteket. A kilencvenes évek közepétől - a művészi munka mellett - egyre fontosabbá vált, hogy valamiféle minimális biztonságot, állandó anyagi forrást teremtsenek az együttes számára. Munkájukat évek óta jelentős összeggel támogatja a Pannon GSM, 2001-ben pedig az akkori kulturális miniszter, Rockenbauer Zoltán kezdeményezésére megkapták a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet, ami három éven át (vagyis 2004 végéig) évi 45 millió forint költségvetési támogatást jelent. A minisztériumi és magánszponzori támogatásban nyilván az is szerepet játszott, hogy Héja Domonkos 1998-ban megnyerte a Magyar Televízió IX. Nemzetközi Karmesterversenyét, s ezáltal neve országosan ismertté vált, vezető hazai szimfonikus zenekaroktól kapott koncertmeghívásokat. A Danubia tavaly ünnepelte tizedik születésnapját, s ebből az alkalomból az alapító művészeti vezető, Héja Domonkos Liszt-díjat vehetett át. A 2003 májusában lezajlott jubileumi koncerten - Brahms, Beethoven és Respighi kompozíciói mellett - ősbemutatóként hangzott el az ugyancsak nagyon fiatal, huszonnyolc éves zeneszerző, Gyöngyösi Levente kifejezetten erre az alkalomra komponált, Verkündigung című műve. Október 1-jén, a zene világnapján a Danubia volt a főszereplő Weiner Leó Csongor és Tünde című művének hangversenytermi előadásán, és közreműködnek az Erkel Színházban látható Hommage a Dohnányi című balett előadásain. A tavalyi év másik fontos eseménye volt az együttes első „igazi” - vagyis kereskedelmi forgalomban is megjelenő - CD-jének megszületése. A Magyar táncok (Dances from Hungary) című albumon Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Weiner Leó, Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Kodály Zoltán tánckompozíciói kaptak helyet, Batta András zenetörténész tematikus szerkesztésében. A CD megjelentetésére - ez a hazai gyakorlatban ritkaság - egy „multi” magyar képviselete, a Warner Music Hungary vállalkozott, s ez esélyt adhat arra, hogy a Danubia neve, produkciója a nemzetközi katalógusokba is bekerüljön. A Warnerrel hároméves szerződést kötöttek, így idén és jövőre is várható egy-egy újabb lemez. A Danubia működésének kezdeti időszakában kettős célt tűztek ki: egyrészt azt szerették volna, hogy kortársaik, a huszonévesek megszeressék a klasszikus zenét, és rendszeres koncertlátogatóvá váljanak; másrészt olyan kompozíciók bemutatását tervezték, amelyek jelentős értéket képviselnek, de a magyar közönség körében mégis ismeretlenek. Héja Domonkos azt mondja, ez a két cél továbbra is fontos számukra, de a közeljövőben azt is szeretnék elérni, hogy a zenekar - az „ifjúsági” megjelölést elhagyva - teljes értékű, „felnőtt” együttessé váljon. Az egyesületi formában működő Danubia jelenlegi költségvetéséből ez még nem lehetséges: egy főállású szimfonikus zenekar fenntartásához évente legalább 150 millió forint szükséges. Héja Domonkos szerint az alapításkor meghatározott célok ma is aktuálisak: szeretnének Magyarországon ismeretlen remekműveket bemutatni és minél több fiatalt bevonni a zenehallgatásba Londoni, berlini, római, brüsszeli, bécsi és párizsi produkciók Impozáns szabadtéri program Szegeden Sosem látott impozáns programmal jelentkezik nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok - jelentette be Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A várost elpusztító árvíz utáni újjáépítés 125. évfordulóján Londonból, Berlinből, Rómából, Brüsszelből, Bécsből és Párizsból érkeznek szuperprodukciók - ezek a városok annak idején segédkeztek az újjáépítésben. A tervek szerint elsőként Brüszszel mutatkozik be Maurice Béjart Teréz anya és a világ gyermekei című balettjével. A Berlini Szimfonikus Zenekart is köszönthetjük majd a Dóm téren, Rómából pedig sajátos operaelőadás érkezik, ami Puccini Tosca című darabja alapján készült. Érdekesség, hogy a szereplők ruháit a világhírű divattervező, Giorgio Armani tervezte. Londonból az ABBA együttes történetét feldolgozó produkciót láthatunk, osztrák-magyar koprodukcióként pedig Johann Strauss operettje, Az egy éj Velencében kerül színre. Párizsból a Zazou című komikus, zenés francia darab érkezik, ami az 1940-es évek Párizsának sanzonjaira épít. A nyári évad a Szegedi Kortárs Balett Újvilág című bemutatójával nyílik. A nyári szezon minden eddiginél nagyobb költségvetéssel rendelkezik: 125 millió forint az állami, 122 millió az önkormányzati támogatás, 200 millió forintra tervezik a jegybevételt, és pályázatokon nyert pénzekkel, szponzori támogatással is számolnak. Székhelyi József kérdésünkre elmondta, hogy még nincsenek végleges szerződések, de előrehaladottak a tárgyalások, remélhetőleg január végére biztossá válik a program. Jövőre pedig hetvenöt éves lesz a dóm, és ezt az évfordulót is hasonlóan impozáns rendezvénysorozattal szeretnék megünnepelni. Arra a kérdésre, hogy ez egyszeri, illetve kétszeri alkalom, vagy az első lépcsőfok ahhoz - amit a lokálpatrióták régóta szerettek volna -, hogy Szeged nemzetközi rangú fesztiválvárossá váljon, Székhelyi azt felelte, hogy ez reményei szerint az első lépcsőfok. Hisz benne, hogy az ilyen nívós programot az idegenforgalmi szakemberek is támogatják majd. Arra a kérdésre, hogy a nyári kulturális eseménysorozatnak miért nem helyszíne a felújított újszegedi szabadtéri színpad, Székhelyi József elmondta, hogy évekkel ezelőtt a színház kedvezőtlen bérleti szerződést kötött egy vállalkozóval. Ebben az ügyben a per már hosszú ideje tart, és amíg nincs döntés, igen nehéz erre a helyszínre programokat szervezni. Székhelyi József szeretné, ha Szeged olyan várossá válna, ahol a turisták folyamatosan nívós kulturális eseményekkel találkozhatnak. És azt is célszerű lenne elérni, hogy jóval korábban elkészüljön a végleges program, a nyári szezonban már a következő évre is pontos műsorral tudjanak szolgálni. bőg Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Zenészutánpótlás Európában A nyugat-európai országok többségében létezik legalább egy olyan ifjúsági szimfonikus zenekar, amelyet közpénzből, állami vagy önkormányzati forrásból tartanak fenn. Az ilyen együttesek vezetőjévé általában egy idősebb, tekintélyes karmestert kérnek fel, akinek hírneve, presztízse segíti a fiatal muzsikusok pályakezdését. Az Európai Unió Ifjúsági Szimfonikus Zenekarának például a világhírű zongoraművész és karmester, Vladimir Ashkenazy a zeneigazgatója. A magyar Danubia zenekar különlegessége, hogy az alapító karmester és művészeti vezető ugyanabba a korosztályba tartozik, mint a zenészek. Az sem szokásos, hogy egy ifjúsági zenekar tagjai tíz éven át együtt maradnak, s később főállású, felnőtt együttessé válnak. A hasonló nyugati zenekarokban két-három évente a teljes tagság kicserélődik. Ünnepel és helyet keres a műszaki múzeum Az Országos Műszaki Múzeum idén ünnepli ötvenedik születésnapját, miközben az intézménynek több évtizede nincs önálló, saját kiállítóterme. Korábban felvetődött több helyszín, többek között a XI. kerületi Fehérvári úti GAMMA Művek, a városligeti Olof Palme sétány, az egykori Óbudai Gázgyár épületei és egy Váci úti ingatlan, legutóbb pedig a Millenáris. A közelmúltban elkészült fővárosi kulturális fejlesztési terv a lehetséges helyszínek közül az Óbudai Gázgyárat tartaná a legjobbnak. Jelenleg a XI. kerületi Kaposvár utcában vannak a múzeumnak raktárai, ahol korlátozottan bizonyos tárgyak is megtekinthetők. Információink szerint saját kiállítóteremként ismét felvetődött a volt Óbudai Gázgyár területe, ahol a főváros és a kulturális tárca is elképzelhetőnek tartja egy múzeumi negyed kialakítását, de az ötletek között szerepel az is, hogy egy állandó tárlatnak helyet adó létesítmény a XI. kerületi Nádor Parkban épüljön fel. A múzeum mindenesetre idén rendhagyó tárlatokat tervez különböző befogadó intézményekben. Májusban vagy szeptemberben a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában rendezik meg a nagyszabású jubileumi kiállítást a múzeum gyűjteményi anyagából, a tárlaton az ígéretek szerint valamennyi kiállított szerkezet működésbe hozható lesz. Május elején - Abacus avagy a félszáz éves európai számítástechnika címmel - a Milennárison, a Jövőkép kiállításhoz kapcsolódóan nyílik közös tárlat az informatikai tárcával. Több vidéki helyszínen - Salgótarjánban, Sopronban, Esztergomban és Zalaegerszegen - vándorol majd a geodéziai műszereket és térképeket bemutató tárlat. Márciusban tartják a Feszültségek Európában című konferenciát, melyen a technika szerepéről lesz szó a XXI. századi Európában. bgy