Magyar Hírlap, 2004. december (37. évfolyam, 265-290. szám)

2004-12-29 / 288. szám

08 íja. Támadás iraki rendőrőrsök ellen Iraki felkelők megtámadtak három rendőrőrsöt kedden Tikritben, Szaddám Huszein megbuktatott elnök szülő­városában és Szamarrában. A rajtaütésekben lemészárol­ták az iraki biztonsági erők húsz tagját. Bagdadban gép­kocsiban elhelyezett pokolgé­pet robbantottak fel az iraki nemzeti gárda egyik rangidős tisztjének háza közelében. A célpont Mudher al-Mula vezérőrnagy, a Bagdadért fe­lelős katonai parancsnokok egyike volt. (reuters) A Hamasz nem fog leállni Sem a január 9-re tervezett el­nökválasztásig, sem az után nem állítja le terrorista me­rényleteit a Hamasz az izraeli elhárítás értesülései szerint, legföljebb - a Palesztin Ható­ság nyomására - nem Izrael, hanem Ciszjordánia és a Gázai övezet területén csap majd le. Izrael „kímélésének” két oka lehet: egyrészt az, hogy nehéz öngyilkos me­rénylőt bejuttatni az országba Gázából, másrészt pedig az, hogy Jasszer Arafat halála óta egyre kevesebb palesztin tá­mogatja a zsidó állam elleni támadásokat. (haarec) ■CYMONDATBAN Adótartozásra hivatkozva bűn­vádi eljárást indított a kazah pénzügyőrség Soros György kazahsztáni alapítványa el­len. (mti) A boszniai háború idejéből származó másfél tonnányi katonai iratot adtak át a há­gai Nemzetközi Törvényszék­nek. (afp) Az utóbbi évtizedben nyolc­­milliárd eurós kárt okoztak Spanyolországnak a Baszk Haza és Szabadság nevű sza­­kadár szervezet, az ETA akciói. (reuters) Szerb pravoszláv papok fel­szentelték a szerb titkosszol­gálat belgrádi központját, amelyet a „bűn epicentrumá­nak" nevezett Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügy­miniszter. (mti) Holtan találták az ukrán közlekedési minisztert Öngyilkosság vagy kivégzés? Holtan találták Kijev környéki víkendházában Heorhij Kirpa ukrán közlekedési minisztert. A hatóságok egyelőre öngyil­kosságként kezelik az esetet. Kovács Andrea, Kijev Kirpával fejlövés végzett, a pisz­toly a holttest mellett hevert. A halálesetet, amely hétfőn kora este történt, egyelőre öngyilkos­ságként kezelik a hatóságok, az ügyben az ügyészség „kikény­­szerített öngyilkosság címén in­dított nyomozást. Egyes forrá­sok szerint a miniszter halála előtt nem sokkal találkozott egy magas rangú tisztségviselővel, de az nem derült ki, hogy kivel. Volt helyettese szerint Kirpa halála pénzügyi problémákkal függ össze. Állítása szerint elköl­tötték azt a pénzt, amelyet az ál­lam egy kijevi híd építésére külö­nített el, holott a munkát még el sem kezdték. Kirpa 2002 áprilisa óta töltötte be a közlekedési miniszter posztját. Kemény jellemű, hatá­rozott és erős politikusnak tar­tották, akit az ellenzék azzal vá­dolt, hogy ő szervezte a külön­­vonatokat a lakhelyen kívül sza­vazóknak az első két elnökvá­lasztási fordulóban. A „narancs­­sárga forradalom” kitörése után viszont állítólag együttműkö­dött az ellenzékkel. Mikola Tomenko ellenzéki képviselő keddi sajtótájékozta­tóján kijelentette: kétségei van­nak afelől, hogy a miniszter önkezűleg vetett véget életének. Kirpa közel állt Kucsmához, mondta, tanúja volt a választási csalásoknak. A képviselő azzal a kéréssel fordult Leonyid Kucs­ma még hivatalban lévő elnök­höz, hogy biztosítson védelmet három kulcsfontosságú személy­nek: Viktor Medvegycsuknak, az elnöki hivatal vezetőjének, Volodimir Szacjuknak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezetőhelyettesének és Igor Bakajnak, az államigazgatás ex­­vezetőjének. Ezeknek az embe­reknek ugyanis el kell monda­niuk a társadalomnak, mi folyt Kucsma elnökségének utolsó éveiben. A parlament korrupció és szervezett bűnözés elleni bi­zottságának ellenzéki elnöke szerint Kirpára az elmúlt idő­szakban nyomást gyakoroltak, közvetlenül Janukovics is megfe­nyegette. Nem sokkal a miniszter halá­láról szóló jelentések után került napvilágra az is, hogy lakásában felakasztva találták Volodimir Pavlenkót, az SZBU alezredesét, bár ő még december 20-án halt meg. A helyszínelők először ön­­gyilkosságot állapítottak meg, de a boncoláskor kiderült, hogy a férfit összeverték, majd meg­gyilkolták. December elején egy ismert bankárt találtak az iro­dájában átvágott torokkal. Az ő esetét is öngyilkosságként ke­zelik. A bankár kapcsolatban állt Viktor Medvegycsukkal, az el­lenzék az ő halálát is kapcsolatba hozza a miniszterével. Kirpa szembe­száll Januko­­viccsal, aki állítólag meg is fe­nyegette fotó: reuters - Mikhailo Markiv Magyar Hírlap, 2004. december 29., szerda Ezúttal Janukovics nem fogadja el a választási vereséget Nem ismeri el az elnökválasztás eredményét a vesztes Viktor Janukovics - ezúttal ő fordul jogorvoslatért a bírósághoz. Nyilvánosságra hozta az ukrán központi választási bizottság az elnökválasztás előzetes végered­ményét. E szerint az ellenzéki Viktor Juscsenko győzött a szava­zatok 51,99 százalékával, vetély­­társa, Viktor Janukovics mind­össze 44,19 százalékot kapott. Volodimir Litvin parlamenti el­nök szerint az új államfő január 11. és 14. között tehet esküt. Leg­alábbis elméletileg, Janukovics ugyanis megerősítette, hogy nem ismeri el vereségét, és a leg­felsőbb bíróságon támadja meg az eredményt. A bejelentést Juscsenko stábja nyugodtan fo­gadta, erre joga van, mondták. Janukovics szerint az egyik legfőbb probléma az volt, hogy sokan nem tudták időben kérni az otthon szavazás lehetőségét. Ezért szerinte annak a nyolc em­bernek a halála, akik szavazás közben hunytak el, azoknak a lelkén szárad, akik kidolgozták és elfogadták az elnökválasztás­ról szóló törvény módosítását. (Azt Janukovics pártja is megsza­vazta.) A kormánypárti elnökje­lölt ezenkívül kilátásba helyezte, hogy támogatására hívei Kijevbe utaznak majd, bár ő erre nem kérte őket. Washingtont Ukrajna belügyeibe való beavatkozással, valamint az elnökválasztásra tett módszeres nyomásgyakorlással vádolta, míg Oroszország szerin­te „csak esetenként próbált ha­tást gyakorolni” a választásra. Janukovics egyébként minisz­terelnökként ismét munkába állt. December 1-jén a parlament bi­zalmatlansági indítványt szava­zott meg kormánya ellen, ezt Kucsma nem volt hajlandó aláír­ni, így a kormány hivatalban ma­radt. Egy héttel később Januko­vics szabadságra ment, az állam­fő pedig ügyvivő miniszterel­nöknek első helyettesét, Mikola Azarovot nevezte ki. Juscsenko csapata egyébként máris tárgyalásokat kezdett a leendő kormányfő és a miniszte­rek személyéről. Előbbinek egy menedzseri képességekkel ren­delkező, de nem „pártember­nek” kellene lennie. ha ________________________________­______________________________________________________________________________________________________ HIRDETÉS *’• Jm BjÉji MAGYAR HÍRLAP Telefonhívásával Ön is támogathatja lapunk újraindulását. a szolidaritás vonala 06/81-320-660 A hívás díja: 240 forint + áfa

Next