Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-10 / 237. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2005. OKTÓBER 10., HÉTFŐ Végéhez közelít a német helyosztogatás Nem kizárt, hogy Gerhard Schröder alkancellár és külügy­miniszter lesz - így szólnak a legfrissebb hírek, amelyeket a tegnapi német napilapok közöl­nek megbízhatónak tartott szo­ciáldemokrata és keresztényde­mokrata forrásokra hivatkozva. A végleges döntés a nagykoalíció létrejöttéről lapzártánk után, de nem kizárt, hogy csak ma dél kö­rül várható. KERTÉSZ ÉVA, BERLIN Megint összeült tegnap este a „nagy négyes”: Angela Merkel és Edmund Stoiber, illetőleg Gerhard Schröder és Franz Müntefering. Újabb rész­letekről beszéltek egy közösen ala­kítandó nagykoalíció munkájára vonatkozóan, milyen munkaerő­piaci, egészségügyi és adózási célo­kat tűzzenek ki és valósítsanak meg közösen. E kérdésekben a választási kam­pányban heves viták voltak a keresz­­ténydemokrata-keresztényszociális és a szociáldemokrata vonal között. De most a jelek szerint nem maradt más, mint a kompromisszumok megkötése. Ebbe kell beilleszteni a személyi kérdéseket. A szenzációt a világsajtó és a német közvélemény számára nyilván a kancellár szemé­lyének kijelölése jelenti. A szociáldemokraták számukra kedvező engedményekért csere- De már­­ ha nem is határozottan - jelezték, hogy lemondanak eddig hangoztatott követelésükről, hogy Schröder legyen a kancellár. Már ő sem beszél erről, sőt szociálde­mokrata körökre hivatkozva írta a Frankfurter Allgemeine Sonntag Zeitung, hogy - korábbi ígéretei ellenére - Gerhard Schröder már hajlandó belemenni egy nem álta­la vezetett kormányba is. Ő lenne állítólag a külügyminiszter, egy­szersmind Angela Merkel kancellár helyettese. Christian Wulff alsó-szászorszá­­gi miniszterelnök, aki a CDU egyik befolyásos vezetője kijelentette: pártja elfogadná alkancellárként és külügyminiszterként a még hi­vatalban lévő német kormányfőt. (Schröder mellesleg épp hogy haza­tért Szentpétervárról, ahol barát­ját, Vlagyimir Putyint köszöntötte ötvenharmadik születésnapján.) A szociáldemokraták állítólag megkísérelték megnyerni a kül­ügyminiszteri posztra a népszerű brandenburgi miniszterelnököt, Michael Platzeket, de ez utóbbi a szavazóinak tett ígéretére hivatkoz­va megköszönte és egyúttal visz­­szautasította a felkérést. Állítólag ő már 2009-re készül, szeretne a szociáldemokrata párt kancellárje­löltje lenni. Ami a gazdasági tárcákat illeti, egyre valószínűbb - mivel, hogy ezt maga az érintett is megerősítette -, hogy Edmund Stoiber CSU-el­­nök, Bajorország miniszterelnöke gazdasági csúcsminiszteri tárcát nyerne el, és belügyminiszter ma­radhatna ugyanakkor a szociálde­mokrata jobbszárnyhoz tartozó, viszonylag Amerika-barátnak szá­mító (az egykori „hatvannyolcas forradalmárok” ügyvédje) hetven­­három éves Otto Schily. A találgatásokat félretéve: úgy tetszik, hogy komoly döntés csak ma várható, miután a tegnap esti és a várhatóan ma délelőtt folytató­dó „négyes” találkozó eredményeit mindkét oldal vezetősége megtár­gyalja, és - ha minden jól megy - áment mond rá. Angela Merkel és Edmund Stoiber FOTÓ: MTI/EPA - KUMM PILICK KÜLFÖLD ­ Még két hét fejetlenség Lengyelországban Ezúttal nem sikerült az utolsó pillanatban fordítania az eredmé­nyen a katolikus-szocialista Jog és Igazságosságnak. Az exit-pollok szerint tegnap a konzervatív-li­berális Polgári Platform jelöltje, Donald Tusk végzett az élen az államfőválasztáson. A 38,4 szá­zalékos „győzelem” édeskevés, így két hét múlva Jusknak újra meg kell méretnie magát, a tegnap 32,1 százalékot szerző Lech Kaczynski ellen. Rajtuk kívül csak szélső­­jobboldali parasztvezér, Andrzej Lepper érhet el tíz százalék feletti eredményt. Még legalább két hétig nem lesz új kormány Lengyelországban. Ez az egyetlen biztos dolog, ami kiderült a tegnapi lengyel államfőválasztáson. Az elnökválasztás október 23-i má­sodik fordulójába ugyanis az ország­­gyűlési választásokon első két helyet megszerző és a kormánykoalícióról tárgyalásokat folytató két párt, a Polgári Platform (PO), illetve a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje jutott be. Amelyiküké lesz végül az elnö­ki szék, annak a helyzete jelentősen megerősödik a koalíciós tárgyaláso­kon is. Mivel a két párt gazdasági és társadalmi programja is alaposan eltér egymástól, az elnök személye még a korábbiaknál is komolyabb hatással lesz a lengyel politikára. A lengyel államfőnek eddig is ko­moly beleszólása volt a külpolitikába, illetve kezdeményezhetett és megvé­tózhatott törvényeket. Megválasz­tását a lengyelek fontosabb ügynek tekintik a parlament megválasztásá­nál, és általában többen is mennek el rá szavazni. Aleksander Kwasniewski annak ellenére népszerű és befolyá­sos tudott maradni, hogy pártja, a kommunista utódpártként létrejött Baloldali Szövetség korrupciós ügyei­vel szinte teljesen felőrölte magát, és alig tíz százalékot kapott csak a par­lamenti választásokon. Most viszont amelyik párt jelölt­je győz, az nemcsak legitimitása megerősödésére hivatkozhat, de az elnöki hivatalon keresztül a vétó le­hetőségének lebegtetésével előre el­tántoríthatja a kormányt bizonyos jogszabályok erőltetésétől. Ha a libe­­rális-konzervatív Donald Tusk lesz az elnök, akkor meg fogja akadályozni a melegek jogainak korlátozását vagy a halálbüntetés visszaállítását. Ha a katolikus-szociális nézeteket valló Lech Kaczynski, akkor elnökként mindezeket maga is kezdeményez­heti, s javaslatait a szejmben saját pártja mellett támogathatja két szél­sőjobboldali párt, az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligája is. Ez pe­dig mind Lengyelország nemzetközi helyzetének, mind a koalíció egysé­gének súlyos károkat okozhatna. Mindenesetre az elmúlt két hét­ben olyan kemény kampányt foly­tattak egymás ellen a jelöltek, hogy a koalíciós tárgyalásokat fel kellett függeszteni. A második forduló eredménye legalább annyira megjósolhatatlan, mint a tegnapi választásé volt. A baloldalnak eddig sem volt komoly jelöltje, bár Kwasniewski finoman a még futó baloldali jelölt támo­gatására buzdított. Azt is jelezte azonban, hogy a második forduló­ban az inkább középen álló jelöltre, Tuskra szavazna. A baloldali szava­zók többsége is eredetileg inkább a PO jelöltjét támogatta, de a PiS baloldali gazdaságpolitikai retori­kája sokakat átcsábított Kaczynski táborába. Kérdés, hogy Kaczynski kőkemény antikommunista reto­rikája hány embert riaszt el tőle a baloldalról. Az elemzők szerint Tusk mérsé­­keltsége elvileg szélesebb hátteret biztosíthat számára a második for­dulóban, és a múlt héten készült közvélemény-kutatások is négyszá­zalékos győzelmet jósoltak neki ok­tóber 23-ra. Csakhogy a tegnap az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligájára szavazók valószínűleg in­kább Kaczynskira voksolnak majd két hét múlva. RN Nem volt könnyű dönteni. Magas volt a részvételi arány, nem kizárt a meglepetés fotó: Reuters - Katarina stoltz Botrány tört ki az újvidéki híd gyorsított átadása miatt Az újvidéki városi önkormányzat radikális vezetői a hivatalos ünnep­séget megelőzve, a hét végén meg­nyitották az újjáépített Szabadság hidat. Az EU-pénteken felújított átkelőt Olli Rehn bővítési biztos­nak és Boris Tadic elnöknek kellett volna felavatnia. Példátlan közéleti botrányt oko­zott Maja Gojkovic, Újvidék tavaly megválasztott radikális polgár­­mester asszonya, amikor pénteken önkényesen megnyitotta a hat év­vel ezelőtt lebombázott Szabadság hidat, nem várva meg a holnapra bejelentett ünnepélyes hídavatást. Az ünnepélyt szeptember végére tervezték, ám Olli Rehn elfoglaltsá­ga miatt október 11-re halasztották. A radikálisok viszont azzal érveltek, hogy a város polgárai „nem nélkü­lözhetik tovább a hidat”, miután azt műszakilag már átadták. Az 1999■ április 3-án lebombá­zott híd újjáépítését az Európai Unió negyvenmillió euróval támo­gatta, és további huszonkétmillióba került a meder megtisztítása a fel nem robbant aknáktól, így magától értetődő volt, hogy az unió képvise­lőit is meghívták az átadásra. A vajdasági vezetők felháborító­nak tartják, hogy annak a pártnak a képviselői nyitották meg a létesít­ményt, amely a leginkább felelős az ország elleni NATO-csapásokért. Még nem döntötték el, hogy ezek után egyáltalán megtartják-e a hol­napi ünnepséget. A Szabadság híd megnyitása után már megkezdték az ideiglenes pontonhíd elbontását, amely évek óta akadályozta a dunai hajóforgalmat. Olli Rehn EU-biztos különben ma Belgrádban ünnepélyesen meg­nyitja a stabilizációs és csatlakozási egyezményről szóló tárgyalásokat Szerbia és Montenegróval. 3GB Szerbia számított Kofi Annan koszovói javaslatára Belgrádot nem lepte meg az, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár javasolta a Biztonsági Tanácsnak a Koszovó jövendő státusáról szóló tárgyalások megkezdését, de vegyes fogadtatása volt a tartomány helyzetéről szóló ENSZ-jelentésnek. Miroljub Labus szerbiai miniszterelnök-helyettes szerint várható volt Kofi Annan javas­lata, mivel a jogállás meghatározásá­nak folyamata tulajdonképpen már rég megkezdődött. Labus azonban nem titkolta csalódottságát amiatt, hogy nem közvetlen tárgyalásokon, hanem ingadiplomácia révén dől el a tartomány sorsa. Az ENSZ-főtit­­kár pénteken javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy kezdődjenek nem­zetközi tárgyalások Koszovó jövendő státusáról. (mti)

Next