Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-10 / 237. szám
MAGYAR HÍRLAP 2005. OKTÓBER 10., HÉTFŐ Végéhez közelít a német helyosztogatás Nem kizárt, hogy Gerhard Schröder alkancellár és külügyminiszter lesz - így szólnak a legfrissebb hírek, amelyeket a tegnapi német napilapok közölnek megbízhatónak tartott szociáldemokrata és kereszténydemokrata forrásokra hivatkozva. A végleges döntés a nagykoalíció létrejöttéről lapzártánk után, de nem kizárt, hogy csak ma dél körül várható. KERTÉSZ ÉVA, BERLIN Megint összeült tegnap este a „nagy négyes”: Angela Merkel és Edmund Stoiber, illetőleg Gerhard Schröder és Franz Müntefering. Újabb részletekről beszéltek egy közösen alakítandó nagykoalíció munkájára vonatkozóan, milyen munkaerőpiaci, egészségügyi és adózási célokat tűzzenek ki és valósítsanak meg közösen. E kérdésekben a választási kampányban heves viták voltak a kereszténydemokrata-keresztényszociális és a szociáldemokrata vonal között. De most a jelek szerint nem maradt más, mint a kompromisszumok megkötése. Ebbe kell beilleszteni a személyi kérdéseket. A szenzációt a világsajtó és a német közvélemény számára nyilván a kancellár személyének kijelölése jelenti. A szociáldemokraták számukra kedvező engedményekért csere- De már ha nem is határozottan - jelezték, hogy lemondanak eddig hangoztatott követelésükről, hogy Schröder legyen a kancellár. Már ő sem beszél erről, sőt szociáldemokrata körökre hivatkozva írta a Frankfurter Allgemeine Sonntag Zeitung, hogy - korábbi ígéretei ellenére - Gerhard Schröder már hajlandó belemenni egy nem általa vezetett kormányba is. Ő lenne állítólag a külügyminiszter, egyszersmind Angela Merkel kancellár helyettese. Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnök, aki a CDU egyik befolyásos vezetője kijelentette: pártja elfogadná alkancellárként és külügyminiszterként a még hivatalban lévő német kormányfőt. (Schröder mellesleg épp hogy hazatért Szentpétervárról, ahol barátját, Vlagyimir Putyint köszöntötte ötvenharmadik születésnapján.) A szociáldemokraták állítólag megkísérelték megnyerni a külügyminiszteri posztra a népszerű brandenburgi miniszterelnököt, Michael Platzeket, de ez utóbbi a szavazóinak tett ígéretére hivatkozva megköszönte és egyúttal viszszautasította a felkérést. Állítólag ő már 2009-re készül, szeretne a szociáldemokrata párt kancellárjelöltje lenni. Ami a gazdasági tárcákat illeti, egyre valószínűbb - mivel, hogy ezt maga az érintett is megerősítette -, hogy Edmund Stoiber CSU-elnök, Bajorország miniszterelnöke gazdasági csúcsminiszteri tárcát nyerne el, és belügyminiszter maradhatna ugyanakkor a szociáldemokrata jobbszárnyhoz tartozó, viszonylag Amerika-barátnak számító (az egykori „hatvannyolcas forradalmárok” ügyvédje) hetvenhárom éves Otto Schily. A találgatásokat félretéve: úgy tetszik, hogy komoly döntés csak ma várható, miután a tegnap esti és a várhatóan ma délelőtt folytatódó „négyes” találkozó eredményeit mindkét oldal vezetősége megtárgyalja, és - ha minden jól megy - áment mond rá. Angela Merkel és Edmund Stoiber FOTÓ: MTI/EPA - KUMM PILICK KÜLFÖLD Még két hét fejetlenség Lengyelországban Ezúttal nem sikerült az utolsó pillanatban fordítania az eredményen a katolikus-szocialista Jog és Igazságosságnak. Az exit-pollok szerint tegnap a konzervatív-liberális Polgári Platform jelöltje, Donald Tusk végzett az élen az államfőválasztáson. A 38,4 százalékos „győzelem” édeskevés, így két hét múlva Jusknak újra meg kell méretnie magát, a tegnap 32,1 százalékot szerző Lech Kaczynski ellen. Rajtuk kívül csak szélsőjobboldali parasztvezér, Andrzej Lepper érhet el tíz százalék feletti eredményt. Még legalább két hétig nem lesz új kormány Lengyelországban. Ez az egyetlen biztos dolog, ami kiderült a tegnapi lengyel államfőválasztáson. Az elnökválasztás október 23-i második fordulójába ugyanis az országgyűlési választásokon első két helyet megszerző és a kormánykoalícióról tárgyalásokat folytató két párt, a Polgári Platform (PO), illetve a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje jutott be. Amelyiküké lesz végül az elnöki szék, annak a helyzete jelentősen megerősödik a koalíciós tárgyalásokon is. Mivel a két párt gazdasági és társadalmi programja is alaposan eltér egymástól, az elnök személye még a korábbiaknál is komolyabb hatással lesz a lengyel politikára. A lengyel államfőnek eddig is komoly beleszólása volt a külpolitikába, illetve kezdeményezhetett és megvétózhatott törvényeket. Megválasztását a lengyelek fontosabb ügynek tekintik a parlament megválasztásánál, és általában többen is mennek el rá szavazni. Aleksander Kwasniewski annak ellenére népszerű és befolyásos tudott maradni, hogy pártja, a kommunista utódpártként létrejött Baloldali Szövetség korrupciós ügyeivel szinte teljesen felőrölte magát, és alig tíz százalékot kapott csak a parlamenti választásokon. Most viszont amelyik párt jelöltje győz, az nemcsak legitimitása megerősödésére hivatkozhat, de az elnöki hivatalon keresztül a vétó lehetőségének lebegtetésével előre eltántoríthatja a kormányt bizonyos jogszabályok erőltetésétől. Ha a liberális-konzervatív Donald Tusk lesz az elnök, akkor meg fogja akadályozni a melegek jogainak korlátozását vagy a halálbüntetés visszaállítását. Ha a katolikus-szociális nézeteket valló Lech Kaczynski, akkor elnökként mindezeket maga is kezdeményezheti, s javaslatait a szejmben saját pártja mellett támogathatja két szélsőjobboldali párt, az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligája is. Ez pedig mind Lengyelország nemzetközi helyzetének, mind a koalíció egységének súlyos károkat okozhatna. Mindenesetre az elmúlt két hétben olyan kemény kampányt folytattak egymás ellen a jelöltek, hogy a koalíciós tárgyalásokat fel kellett függeszteni. A második forduló eredménye legalább annyira megjósolhatatlan, mint a tegnapi választásé volt. A baloldalnak eddig sem volt komoly jelöltje, bár Kwasniewski finoman a még futó baloldali jelölt támogatására buzdított. Azt is jelezte azonban, hogy a második fordulóban az inkább középen álló jelöltre, Tuskra szavazna. A baloldali szavazók többsége is eredetileg inkább a PO jelöltjét támogatta, de a PiS baloldali gazdaságpolitikai retorikája sokakat átcsábított Kaczynski táborába. Kérdés, hogy Kaczynski kőkemény antikommunista retorikája hány embert riaszt el tőle a baloldalról. Az elemzők szerint Tusk mérsékeltsége elvileg szélesebb hátteret biztosíthat számára a második fordulóban, és a múlt héten készült közvélemény-kutatások is négyszázalékos győzelmet jósoltak neki október 23-ra. Csakhogy a tegnap az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligájára szavazók valószínűleg inkább Kaczynskira voksolnak majd két hét múlva. RN Nem volt könnyű dönteni. Magas volt a részvételi arány, nem kizárt a meglepetés fotó: Reuters - Katarina stoltz Botrány tört ki az újvidéki híd gyorsított átadása miatt Az újvidéki városi önkormányzat radikális vezetői a hivatalos ünnepséget megelőzve, a hét végén megnyitották az újjáépített Szabadság hidat. Az EU-pénteken felújított átkelőt Olli Rehn bővítési biztosnak és Boris Tadic elnöknek kellett volna felavatnia. Példátlan közéleti botrányt okozott Maja Gojkovic, Újvidék tavaly megválasztott radikális polgármester asszonya, amikor pénteken önkényesen megnyitotta a hat évvel ezelőtt lebombázott Szabadság hidat, nem várva meg a holnapra bejelentett ünnepélyes hídavatást. Az ünnepélyt szeptember végére tervezték, ám Olli Rehn elfoglaltsága miatt október 11-re halasztották. A radikálisok viszont azzal érveltek, hogy a város polgárai „nem nélkülözhetik tovább a hidat”, miután azt műszakilag már átadták. Az 1999■ április 3-án lebombázott híd újjáépítését az Európai Unió negyvenmillió euróval támogatta, és további huszonkétmillióba került a meder megtisztítása a fel nem robbant aknáktól, így magától értetődő volt, hogy az unió képviselőit is meghívták az átadásra. A vajdasági vezetők felháborítónak tartják, hogy annak a pártnak a képviselői nyitották meg a létesítményt, amely a leginkább felelős az ország elleni NATO-csapásokért. Még nem döntötték el, hogy ezek után egyáltalán megtartják-e a holnapi ünnepséget. A Szabadság híd megnyitása után már megkezdték az ideiglenes pontonhíd elbontását, amely évek óta akadályozta a dunai hajóforgalmat. Olli Rehn EU-biztos különben ma Belgrádban ünnepélyesen megnyitja a stabilizációs és csatlakozási egyezményről szóló tárgyalásokat Szerbia és Montenegróval. 3GB Szerbia számított Kofi Annan koszovói javaslatára Belgrádot nem lepte meg az, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár javasolta a Biztonsági Tanácsnak a Koszovó jövendő státusáról szóló tárgyalások megkezdését, de vegyes fogadtatása volt a tartomány helyzetéről szóló ENSZ-jelentésnek. Miroljub Labus szerbiai miniszterelnök-helyettes szerint várható volt Kofi Annan javaslata, mivel a jogállás meghatározásának folyamata tulajdonképpen már rég megkezdődött. Labus azonban nem titkolta csalódottságát amiatt, hogy nem közvetlen tárgyalásokon, hanem ingadiplomácia révén dől el a tartomány sorsa. Az ENSZ-főtitkár pénteken javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy kezdődjenek nemzetközi tárgyalások Koszovó jövendő státusáról. (mti)