Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2005. OKTÓBER 1., SZOMBAT A benyújtott költségvetési javaslatot az MSZP támogatja, mert az karak­teres baloldali, és olyan közös érté­keket hordoz, amelyeket nemcsak a szociáldemokraták, hanem a politi­kával nem foglalkozó magyar embe­rek milliói is magukénak vallhatnak - mondta Hiller István pártelnök. Szerinte a tervezet „több pénzt jut­tat igazságosabban a családoknak, a biztonságunkat őrzőknek, és kiemelt hangsúlyt helyez a foglalkoztatásra, a fejlesztésre és a felsőoktatásra”. Kiss Péter kancelláriaminiszter egy korábbi ellenzéki véleményre rea­gálva azt mondta, hogy „nem elzálo­gosítja, hanem megalapozza a jövőt” a leendő büdzsé. ■ FORRÁS: PM, MH-VOÍTÉS A kincstár főbb bevételei és kiadásai (milliárd forint) Bevételek____________________________2005____________2006_______Változás (%) Társasági adó 467,8 455,9 -2,5 Bankadó_______________________________378______________36,1 -4,5 Éva 75,3 106,9 42,0 Energiaadó___________________________ 10,7 12,0 12,1 Általános forgalmi adó____ 2000,0 1787,0­­10,7 Jövedéki adó_________________________________672,3________________687,0______________2,2 Regisztrációs adó___________ 62,3 81,1 30,2 Személyi jövedelemadó________________1011,8____________1086,0 7,3 Főbb adóbevételek összesen 4728,7 4599,5 -2,7 Kiadások Lakástámogatások 215,1 192,7 -10,4 Családi támogatások 330,3 472,2 43,0 Jövedelempótló szociális támogatások 142,7 148,0 3,7 Központi beruházások _____ 44,1 30,7 -30,4 Helyi önkormányzatok támogatása________884,1_____________791,4_________-10,5 Uniós befizetések 210,0 """ 217,0 3,3 NEM FIDESZ Varga Mihály alelnök szerint biztos­nak látszik: a költségvetési javaslat nem alkalmas arra, hogy jelentősen gyarapítsa a munkahelyek számát. A volt pénzügyminiszter szerint a kormánynak a munkahelyteremtés­re kellene összpontosítania. „Sajnál­juk, hogy erre a hírek szerint nem ezt tette” - mondta, hozzátéve: még nem olvasta az előterjesztést. Varga szerint az emberek az elmúlt három évben tapasztalhatták, hogy meny­nyire kell hitelt adni a költségvetési ígéreteknek, mert bár minden évben jövedelemnövekedésről, gyarapodó családokról és épülő autópályákról lehetett hallani, a teljesítmény „sze­rényre sikerült”. ■ A HAP TÉMÁJA |______ l­elyett sok parányi spórolás . Egy magát baloldalinak valló kor­mány, ha teheti, növeli a szociális ki­adásokat. Nem tehetné, de teszi. Ezt tapasztalhatjuk a családi támogatá­soknál, igaz, a családi pótlék „dup­lájára emelésével” párhuzamosan megszűnik az egy- és kétgyermekes családok adókedvezménye, így szá­mítva a családi pótlék összege egy kétgyermekes család esetében pél­dául tíz százalékkal emelkedik. Ez nem a duplája, de kétszázalékos inf­lációval számolva tisztes korrekció. A nyugdíjak vásárlóértéke mintegy négy százalékkal nő, és emelkednek az özvegyi nyugdíjak is. A költségvetési törvényjavaslat tizenhat más törvény módosítására tesz javaslatot, ám e tekintettben a Pénzügyminisztérium egyre jobban respektálja az Alkotmánybíróság ál­láspontját. Ugyanis mind a tizenhat csekély terjedelmű törvénymódosí­tás első látásra valóban a 2006-os költségvetés végrehajtásához szük­séges korrekciókat tartalmazza. ■ Öt évre szóló, nyolc lépésből álló nyugdíjkorrekciós program kezdődik januárban: mintegy 2,6 millió nyug­díjas évi nyugdíja átlagosan 51 ezer forinttal nő - jelentette be a minisz­terelnök. A program öt év alatt több mint 130 milliárd forint többlet nyug­díjemelést jelent. A tervezett változtatások között szerepel, hogy 2006-ban és 2007-ben tíz-tíz százalékkal emelik a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíját. Ez mintegy kétszázezer em­bert érint, a jelenlegi 36 ezer forintos özvegyi nyugdíj így 43200 forintra emelkedik. A rokkantsági nyugdíj­emelés (500-600 ezer ember érintett) mértéke nyolc-tíz százalékos lesz, 1991- ig visszamenőleg. Gyurcsány elmond­ta: a szaktárca még az ősszel benyújtja az ötéves nyugdíjkorrekcióra vonatko­zó törvényjavaslatot a parlamentnek. „A megállapodás biztonságot je­lent a következő öt évre, enyhítve a mai rendszer igazságtalanságát, megteremtve egy igazságosabb nyug­díjrendszer feltételeit” - mondta a miniszterelnök. A jelenlegi rendszer igazságtalanságát érzékeltetve el­mondta, hogy rosszabbul járnak, akik ’86-ban mentek nyugdíjba, mint akik ’99-ben, az ’94-ben nyugdíjba mentek pedig azokhoz képest járnak rosszab­bul, akik 1989-90-ben tették ezt. Hogy ma kinek mennyi a nyugdíja, nemcsak attól függ, mennyit dolgozott, hanem attól is, hogy amikor nyugdíjba ment, milyen volt a szabályozás. A nyolclép­csős korrekció 2006-ban az özvegyi nyugdíj emelésével kezdődik, 2007- ben következik az özvegyi nyugdíjak újabb emelkedése, valamint az 1987- ig nyugdíjba mentek nyugdíjemelése, végül 2010-ben az 1991-től megállapí­tott rokkantsági nyugdíjak emelése.­­ Gyurcsány nyolc lépése a nyugdíjasok felé MEGKÉRDEZTÜK FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER Tervek és számok hatszáz oldalon FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER Igazságosabb nyugdíjrendszert ígér a kormányfő fotó: hegedős Márta Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese: A jövő év a költségvetés­ben nem az áttörés éve lesz, a most benyújtott bü­dzsé semmiképpen sem nevezhető reformköltség­vetésnek. Ami a gazdasági fejlődés főbb jellemzőit illeti, nincs velük probléma: a feltételek tarthatónak tűnnek. A kérdés az, hogy a költségvetés mennyi­re lesz tartható. Az elmúlt három évben ugyanis egyik költségvetési tervét sem tartotta be a kormány: a bevételek rendre elmaradtak a tervezettől, a kiadások pe­dig meghaladták. Ami a bevételeket illeti, úgy tűnik, az idei terv reálisabb feltétele­zésekből indul ki, mint a tavalyi. A 2006-os költségvetés az áfakulcs csökkentése nyo­mán bekövetkező forgalomnövekedéssel számol. Nagyobb feszültségek láthatók a kiadási oldalon: itt a költségvetési szervek fenntartására és működésére a korábbi években megszokott 1830 milliárd forintos kiadást tervezik. Ez pedig azt jelzi, hogy a kormány jövőre sem akar nekilátni az ál­lamigazgatás racionalizálásának és az ál­lami bürokrácia csökkentésének. Ráadásul az elmúlt években ez volt az a tétel, ahol je­lentősen túllépték a tervezett kiadásokat. Kérdés, jövőre el lehet-e kerülni, hogy az állam többet költsön magára, mint ameny­­nyit a költségvetés előírt. Belyó Pál, az Ecostat igazgatója: Ha komolyak a szándékok az euró bevezetésére, ak­kor a politika nem enged­heti meg, hogy a válasz­tások miatt felboruljon a jövő évi költségvetés, ami így is szigorú. A bevételi tervek teljesíthetőnek tűnnek, így nagyon fontos, hogy a kiadási oldalt ésszerűsítsék. A gond, hogy az éves hazai GDP tizenöt szá­zalékát az államigazgatási szervekre költi a kormány, ami nagyon magas arány. Éppen ezért szükséges az államigazgatási reform. De ebben a reformban nem érvényesülhet a fűnyíróelv, vagyis az, hogy minden terü­letről egyformán vonnak el pénzt. Nagyon fontos lenne, hogy egy feladatért csak egy szervezet legyen felelős. A jelenlegi rend­szerben gyakoriak az átfedések, amelyek növelik a működési költségeket. Mikor lesz így eurónk? Az továbbra is bizonytalan, hogy a magas költségvetési hiány mellett tartható-e az euró 2010-re tervezett bevezetése. Veres János pénzügyminiszter az erre vonat­kozó kérdésre úgy válaszolt, hogy „a hi­ánycsökkentés mértéke 2005-ről 2006-ra bizakodásra ad okot". A kormány decem­berig egyeztet a gazdasági és szociális partnerekkel a közös uniós pénz beveze­téséhez szükséges feladatokról. Borúlátó külföldi elemzés „Pesszimisták voltunk, hogy Magyar­­ország el tudja-e érni az államháztar­tási hiánycélokat, de amit most lá­tunk, az még a annál is rosszabb, mint amire számítottunk” - mondta a költ­ségvetési helyzetről a Standard and Poor’s hitelelemzője. Moritz Krämer nem kívánta kommentálni egy esetle­ges leminősítés lehetőségét, de felhív­ta a figyelmet arra, hogy a befektetői bizalom további romlása komolyan befolyásolhatja a kormány adósság­­szolgálati képességét. SZERKESZTETTE: BÁRTFAI GERGELY KÖZREMŰKÖDÖTT: DÚRA MELINDA TÜNDE, PAPP ZSOLT, SZÁSZ ESZTER, WITZL BALÁZS

Next