Magyar Hírlap, 2006. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-20 / 142. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. JÚNIUS 20., KEDD s színpaddal kevesebbet kell üzemel­tetniük. Ezért - gondolom - nem szakadt meg érte a szívük. - Nem mondhatnám, hogy nem szakadt meg a szívem a Budai Park­színpadért. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy nincs, nem működ­tethető. Remélem, hogy a Margitszi­geti Szabadtéri Színpad nem kerül ilyen elhanyagolt állapotba.­­A környező fővárosokban még mindig sokkal gazdagabb a nyári kulturális kínálat, mint Budapes­ten. Prágában például hétköznap este musicalt és bábszínházat is nézhetek, komolyzenét vagy éppen dzsesszt hallgathatok, és szinte min­den sarkon szórólapokon dugják az orrom alá a kínálatot. - Nálunk is a Vaj­dahunyad várá­tól a budai Várig, a Hídünneptől a búcsúig különböző programok van­nak. - Mennyiből gazdálkodhat? - A fővárosi önkormányzattól és a szabadtéri színpadok részére kiírt pályázatokból összesen nyolcvan­nyolcmillió forintunk van. Ezenkí­vül még más pályázatokból tizen­ötmilliót sikerült összegyűjtenünk. Ehhez jön a jegybevétel, ami tavaly hatvanmillió volt, remélem, az idén még több lesz. És a színház vállal­kozásaiból is befolynak még pénzek, körülbelül tehát kétszázmillióból gazdálkodhatunk. -Arányaiban tekintve Miskolc, Szeged vagy Pécs például messze többet áldoz nyári színházi prog­ramokra. Kétszázmillió egy opera tisztességes kiállítására is elmehet, nem is beszélve a rangos világsztá­rok honoráriumáról. - Hiszek abban, hogy a művészet nem csak attól jó, hogy nagy költ­séggel járó látványt produkálunk, világsztárokat hívunk. Természete­sen igen szerencsés, ha van erre le­hetőség. Nálunk is lesz nagyszabású látvány, például a Varázsfuvolában, a Bajazzókban, a Faustban. - Miért éppen Budapest áldoz hosszú ideje ennyire keveset a sza­badtéri színpadjaira? - Valószínűleg azért kapunk kevesebb pénzt, mert több vidéki helyszínen csak egy fontos fesztivál van, arra koncentrálnak. Fontos lenne, hogy az idegenforgalom és a kulturális vezetés kiemelten kezelje a Margitszigeti Szabadtéri Színpad ügyét, hiszen olyan paradicsomi helyszínen van, amiből nincs még egy az országban. Hogy itt nemzet­közi hírű, nagyszabású produkciók jöhessenek létre, ahhoz természete­sen lényegesen több pénzre, és pro­­mócióra van szükség. ■ Csemegék és operaslágerek Félidejéhez érkezett a hatodik Mis­kolci Nemzetközi Operafesztivál: ma este hét órakor Joseph Rescigno vezényletével Umberto Giordano Fedora című olasz nyelvű operájá­nak koncertszerű előadását hallgat­hatják meg az érdeklődők a miskolci Nagyszínházban. Magyarországon utoljára 1902-ben mutatták be a 19 század második felében Szentpéter­váron, Párizsban és Svájcban játszó­dó operát. A mostani fesztivál programjá­ba számos olyan darab került, amit legutóbb száz éve - amikor még a Királyi Operaházban egy-két éves késéssel bemutatták a nemzetkö­zi újdonságokat - vagy egyáltalán nem adtak hazánkban, ilyen pél­dául Giordano Szibériája és Franco Alfano Feltámadás című operája. Leoncavallo Bohémek című ope­rája, Puccini Toscája vagy Bizet Carmenje ugyanakkor azon közis­mert előadások közé tartozik, ame­lyek az operát kevésbé ismerőkkel is megkedveltethetik a műfajt. A tizenhárom operát, három táncjátékot és számos további kon­certet, kiállítást, irodalmi progra­mot kínáló eseménynek (Bartók + Nemzetközi Operafesztivál) az idén külön jelentőséget kölcsönöz a név­adó születésének 125. évfordulója. Bartók Béla előtt tisztelegve többek közt a III. zongoraversenyt, A cso­dálatos mandarint, a Táncszvitet, il­letve a Miskolci Operafesztivál Kht. és a Weimari Német Nemzeti Szín­ház közös produkciójaként A kék­szakállú herceg várát adták eddig elő, de Bartók művei megjelentek a filmvásznon, a bábszínpadon, és a jeles esemény alkalmából „Bartók +” bélyeget adott ki a Magyar Posta. Az operafesztivál off programja ke­retében pénteken külön Bartók-na­­pot tartanak a külső helyszíneken, azaz Miskolc belvárosában a szerve­zők. Évről évre Bartók személye és életműve a témája a Spanyolnátha művészeti hálóterem főszerkesztője, Vass Tibor szervezte Légyott című internetes összművészeti antológiá­nak is, mely szintén a fesztivál kísé­rőprogramja. Bátor Tamás operaénekes, a fesz­tivál ügyvezető igazgatója megke­resésünkre elmondta: különleges év számukra az idei, hiszen a Bar­tók + az egyetlen magyarországi Bartók-fesztivál, ezért - amennyi­ben Vásárhelyi Gábor, a zeneszerző jogörököse hozzájárul - modern ze­nei előadásokban is visszaidéznék. Bátor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a fesztivál közönségét nyolc­­van-kilencven százalékban Miskolc és környékének lakossága adja, ami annyit tesz, hogy a megyében leg­alább tíz-tizenkétezer embert moz­gat meg az operafesztivál. Szerinte ez is bizonyítja, hogy vidéken egyre inkább igényli a közönség ezt a mű­fajt. „Bátorságot adott a városnak az elmúlt öt év - tette hozzá Mis­kolcon azóta több önálló fesztivál is beindult.” BOR Elektromos térélmények a Ludwig Múzeumban Montreal, Karlsruhe, Madrid és Rotterdam után hol­naptól Budapesten, a Ludwig Múzeumban lesz látható a Rezonancia - Elektromágneses testek című kiállítás. A szerb feltaláló, Nikola Tesla születésének 150. évfordu­lója alkalomból rendezett tárlaton a rezgés és az elektro­mágnesesség elvein alapuló műveket mutatnak be. Jean-Pierre Aubé Az elektromágneses tér erejének kikémlelése című installációja az elektromos szennye­zést modellezi; az idegrendszer elektromos aktivitását idézi fel Norman T. White Abakusz nevű, saját életet élő szobra, Marie-Jeanne Mussol pedig a növények elektromágneses aurájáról készített fotókat. A kanadai művészek munkáit hazai alkotók digitális és hagyo­mányos képzőművészeti munkái egészítik ki. Som­­lai-Fischer Szabolcs a svéd Bengt Sjölénnel és Danii Lundbäckkel készített Agytükör című munkája (felvé­telünkön) például a mágneses rezonanciát alkalmazza a művészetben: a fején speciális sisakot viselő látogató saját agyműködését vizsgálhatja egy tükörben. (mh) Rezonancia - Elektromágneses testek Ludwig Múzeum (Bp. IX., Komor Marcell u. 1.) Látogatható augusztus 27-ig 2 PERCES INTERJÚ VASS TIBOR KÖLTŐ, KÉPZŐMŰVÉSZ - Mióta és hogyan kapcsolódik a Légyott a miskolci fesztiválhoz? - A Légyott egyidős az opera­­fesztivállal, hatéves múltra tekint vissza. Az operafesztivál idején köl­tőket, írókat és képzőművészeket kérünk fel arra, hogy az aktuális tematika, vagyis az operafesztivál adott témája szerint alkossanak. A fix szereplő Bartók, akihez az elmúlt években csatlakozott Csajkovszkij, Puccini és Mozart. Az idén - te­kintettel a verista hangversenyekre - Kékszakáll és Verizmó elmaradt randevúja volt soron. Ebben a té­mában vártak alkotásokat. - Kikből áll a szerzőgárda? - Hosszú lenne felsorolni. A Légyott antológia meghívásos ala­pon működik. Körülbelül hetven költő, író és képzőművész tartozik állandó szerzőink közé. A beérke­zett műveket nem szűrjük, minden mű megjelenik, amit a szerkesztő­ség megkap. A művekből évente egy „hagyományos” antológiát is össze­állítunk. Ezek sorszámozott, repre­zentatív kötetek. - Mikor és milyen címen olvas­ható a Légyott? - Július negyedikén jelenik meg új számunk, és a Spanyolnátha címén (www.spanyolnatha.hu) ol­vasható. VAT KULTÚRA HÍREK Porig égett az egyik Ráday utcai galéria Felgyújtották Budapesten a IX. kerület Ráday utca 25. alatti ga­lériát, odaveszett Pataki Tibor grafikusművész Sorskönyvek cí­mű tárlata és a Kartonart Galéria papírbútor-kiállítása. A galériá­ban június 16-ra virradóra pusz­títottak a lángok, a tűzoltóság megállapította, hogy szándékos gyújtogatás történt. A tűz veszé­lyeztette a szomszédos könyves­házat is. (mti) EGY MONDATBAN Szulovszky István Joni, a Bizott­ság zenekar egyik alapítója tra­gikus hirtelenséggel elhunyt, az alternatív körökben jól ismert gitáros idén volt 55 éves. (mti) Elismerő oklevéllel jutalmaz­ták M. Tóth Géza Maestro című animációját a nemrég véget ért a 34. Huesca Filmfesztiválon Katalóniában; a film legutóbb a Franciaországban a Pleine la Bobine címmel megrendezett gyerekfilmfesztivál gyerekzsűri díját kapta meg. (mh) Szegedi ötvenhatos forradalmá­rokról nyílik kiállítás október közepén a Csongrád Megyei Ön­­kormányzat székházának aulá­jában; az egykori nemzetőrökről és munkácstanácstagokról Dö­mötör Mihály fotóművész készí­tett felvételeket. (mti) I 17 HIRDETÉS Kisgyermekes anyaként sokan érik úgy. Hogy hátrányos helyzetben vannak álláskereséskor, mert a­ munkált­­atók nem bíznak, abban. Hogy gyereknevelés, mellett is, maximálisan t­eli tudják látni a feladatukat Ezért a HEFOP - a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja­­ célja a mun­kanélküliség megelőzése, a családbarát munkahelyek megteremtése, valamint segítségnyújtás a munkanél­küliek számára a munkába való visszatéréshez. P r*f*g Irül tg IrM Ak MEFOP támogatja a családbarát munkahelyek megteremtését. Készült az Európai Unió és a Magyar Kormány társfinanszírozásával. Társadalmi célú reklám. TtoMklet* Információ: www.hafop.hu

Next