Magyar Hírlap, 2006. augusztus (39. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-01 / 178. szám
MAGYAR HÍRLAP 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD rádióban Alelnökjelöltek már vannak, egyelőre marad a Vasárnapi újság hangvétele A ma hivatalba lépő új elnök, a Magyar Hírlap korábbi főszerkesztő-helyettese, Such György is túl van már egy sikertelen pályázaton, tavaly egyszer elutasította személyét a civil kuratórium. Az idén Such úgy látta, kellő módon cserélődtek ki a küldöttek, ám az új felállással is majdnem elbukta az elnökséget. Úgy tudjuk, a kurátoroknak „nehezen emészthető” volt, hogy a jelöltet egyik politikai oldallal sem sikerült komolyabban hírbe hozni. Az új elnök egyelőre nem volt hajlandó sokat elárulni a jövőbeni terveiről, az azonban bizonyos, hogy szerkezeti és szervezeti váltásra is számítani lehet a közrádióban. Úgy tudjuk, az elnököt két alelnök segíti majd. Személyükről még nincs döntés, de információink szerint Gövecz Ferenc, az oktatási és kuluurális tárca gazdasági szakállamtitkára, esetleg Mészáros László, az Antenna Hungária pénzügyi igazgatója jöhet szóba. A műsorokért felelős alelnöki posztra Szayly József, a Petőfi rádió adófőszerkesztője és Heltai Péter rádiós műsorvezető az esélyes. Több műsor jövője is kérdéses, mert azzalal kapcsolatban, hogy megfér-e egymás mellett a továbbiakban is a Vasárnapi újság és a 16 óra, Such György úgy nyilatkozott, „nem szerencsés hosszú távon, ha a különböző szekértáboroknak külön műsoruk van”. Változás várható a külföldi tudósítói posztokon is, mert az új elnök átalakítaná a jelenlegi rendszert. Úgy tudjuk, azt a lehetőséget is megvizsgálnák, hogy nem Magyarországról kiküldött újságírók tudósítanának. Such érkezésével eldőlhet a rádió székházának sorsa is, bár a döntés főképp a kuratórium és az elnökség kezében van. Értesüléseink szerint még az sem kizárt, hogy a rádiósok maradnak a jelenlegi ingatlanokban a Bródy Sándor utcában. ■ Such nem feltétlenül költözne FOTÓ: MTI - NÁNDORFI MÁTÉ Vitatható-e Such György elnöksége? Nem ismeri el az elnöki mandátust a rádió közalapítvány kuratóriumának két civil delegáltja, Gráf Csilla, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének képviselője és Pós Péter, a Magyar Önkormányzatok PÓS PÉTER A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGÉNEK CIVIL DELEGÁLTJA__________ Arra kérjük Suchot, hogy ne írjon alá olyan szerződéseket és ne hozzon olyan döntéseket, amelyek a későbbi érvénytelenné vagy semmissé válással anyagi károkat okoznának a rádiónak. Az ügyészségen is megtámadják majd az aggályos legitimitású új elnök és Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök között köttetett szerződést, mert az a cégbírósági bejegyzés nélkül nem hatályos. Ha Such elkezd szerződéseket kötni, intézkedni, akkor olyan kártérítési perek indulhatnak majd, amelyekbe belerokkanhat a rádió vagy a döntésekért felelős személyek. ■ Szövetségének küldötte. Azt kifogásolják, hogy csak úgy lett meg a kétharmados támogatottsága Suchnak, hogy az egyik szavazólapon nem bekarikázták, hanem beikszelték Such nevét. TROMBITÁS ZOLTÁN A KURATÓRIUMI ELNÖKSÉG FIDESZ ÁLTAL DELEGÁLT TAGJA Nyilvánvalóan arról van szó, hogy igyekeznek megkérdőjelezni az új elnök legitimitását. A hasonló fellépések ártanak leginkább a rádiónak, miközben az lenne a legfontosabb, hogy a hosszúra nyúlt átmenet után az új elnök mihamarabb elkezdje a munkáját. Nehéz időszak áll mögöttünk: a civilek nem egyeztek bele a döntésekbe, de közben új elnököt akartak, most meg ők akadályozzák, hogy megint legyen elnök. A nagykuratóriumi szavazáson megvolt a szükséges többség, a karikázás helyetti ikszet pedig a közjegyző érvényesnek és egyértelműnek találta. ■ FOTÓ: MTI - NÁNDORFI MÁTÉ FOTÓ: MH KRONOLÓGIA |_________________ 1990. július: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök javaslatára, a pártok konszenzusa alapján Gombár Csabát nevezi ki a Magyar Rádió elnökévé. 1991. július: Antall József miniszterelnök a Magyar Rádió alelnökévé Király Editet, Rózsa T. Endrét és Sediánszky Jánost javasolja. Göncz Árpád köztársasági elnök lelkiismereti okokra hivatkozva nem nevezi ki a kormányfő által jelölt személyeket. 1992. március: Csúcs Lászlót nevezik ki a Magyar Rádió alelnökévé, egyben az elnök általános helyettesévé. 1992. április: a miniszterelnök tájékoztatja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét, hogy a kormány nem hagyta jóvá az intézmények szervezeti és működési szabályzatának tervezetét. Kezdeményezi Gombár Csaba meghallgatását az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt. 1992. május: Gombár Csaba megjelenik a bizottság előtt, majd nyilatkozat felolvasása után távozik. A bizottság a meghallgatás után alkalmatlannak ítéli tisztségének további betöltésére. A miniszterelnök másnap felmentésére tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, de a köztársasági elnök nem menti fel Gombárt. 1992. október: a koalíciós pártok javaslatot tesznek a rádió elnökének és alelnökeinek személyére. A rádió elnökének Csúcs Lászlót, alelnökének Rapcsányi Lászlót és P. Szabó Józsefet javasolják. 1992. november: a miniszterelnök ismét javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a médiaelnökök felmentésére, valamint arra, hogy az új elnökök kinevezéséig az alelnökök irányítsák ügyvezetőként az intézményeket. 1992. december: a köztársasági elnök nem menti fel a közszolgálati médiumok elnökeit. 1993. január: a Magyar Rádióban megszűnik az ügyvezető igazgatói munkakör, Gálik Mihály szerződésének lejárta után nem írnak ki pályázatot a poszt betöltésére. A kormány Gombár Csabát, lemondására való tekintettel, mentesíti a munkavégzés alól. Az új elnökök kinevezéséig a rádiót Csúcs László teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök irányítja. 1994. július: Boross Péter kormányfő javaslatára Göncz Árpád felmenti Csúcs Lászlót a Magyar Rádió alelnöki tisztségéből. Az intézményt ideiglenesen a gazdasági igazgató vezeti. A rádió elnöke Szirányi János lesz. 1996. május: Hajdú Istvánt választják meg az MR elnökévé, augusztus 1-jén lép hivatalba. 1996. augusztus: a Magyar Rádió közalapítvány kuratóriuma a médiatörvény értelmében elfogadja a Magyar Rádió Rt. alapító okiratát, így a rádió részvénytársasággá alakul át, elnöke Hajdú István lesz. Hajdú kinevezi alelnökké Juhász Juditot és Závecz Ferencet. 2000. július: a kuratórium nem választ elnököt az intézmény élére. Az elnökség a pályázók közül egyedül Kondor Katalin személyét terjeszti a kuratórium elé, aki a szavazás két fordulójában nem kapja meg a szükséges támogatást. Hajdú István mandátuma július 31-én lejár. 2001. június: Kondor Katalint választják a Magyar Rádió elnökévé. Megbízatása négy évre szól. 2001. szeptember: Hollós János lesz a Magyar Rádió igazgatásszervezési alelnöke. A közrádió új gazdasági alelnöke Göblyös István. 2005. július: lejár Kondor Katalin elnök megbízatása. 2006. július: másfél év próbálkozás után sikerül dűlőre jutniuk a civil delegáltaknak, és elnökké választják Such Györgyöt. A parkolóhely egy évig volt üres. A munkatársak tartanak az érkezőtől FOTÓ: SÁRKÖZI GYÖRGY Tizenötmilliárdot kell beosztani az idén Az idei évre még nem fogadták el az üzleti tervet, de úgy tűnik, a rádió nagyjából tizenötmilliárd forintból gazdálkodhat. Ennyit saccolt Szíjártó István gazdasági igazgató a szabadságát töltő gazdasági alelnök, Gőblyös István helyett. A bevételek között szerepel az 5,1 milliárdos sugárzási díj költségvetési átvállalása, valamint az üzemben tartási díjnak a rádióra eső része, hétmilliárd forint. A rádió együttesei hétszázmilliós támogatást kapnak, kilencszázmillió főrjük be reklámokból, másfél milliárdot a rádióújság bevétele, illetve pályázatokon nyert pénzek tesznek ki. Az igazgató azt mondta, a tavalyi büdzsétől annyiban különbözik az idei, hogy hiányzik a kétszázmilliós koncessziós díj. Szíjártó nem tudott arra válaszolni, hogy a bérköltség, illetve a személyi jellegű kiadások mennyit tesznek ki. Annyit mondott: a napokban elkészül a féléves mérleg, de nem tudja, mi lesz benne. ■ Országos rádiók heti hallgatottsága SZERKESZTETTE: VARGA GERGELY KÖZREMŰKÖDÖTT: MUNKÁCSY MÁRTON, ROVÓ ATTILA, SUHAJDA ZOLTÁN A rádiózással töltött idő megoszlása (százalék) Kossuth 16,7 Petőfi 8,6 Bartók 0,7 Danubius 21,7 Sláger 24,2 Lokális és regionális adók 28,1 Magyar Rádió 26,1 Százalék Elért hallgatók száma Kossuth 29,8 2576800 Petőfi 19,8 1707000 Bartók 2,2 191900 Danubius 32,1 2772900 Sláger 37 3197600 Lokális és regionális adók 37,7 3 250600 Magyar Rádió 39,8 3434400 Összesen_________ 92,5 7983700 FORRÁS: CALLUP A NAP TÉMÁJA |______ HOLLÓS JÁNOS A MAGYAR RÁDIÓ MOST LEKÖSZÖNŐ IGAZGATÁSSZERVEZÉSI ALELNÖKE - Mennyire nyomta rá a bélyegét a közrádió működésére, hogy elnök helyett két ügyvezető alelnök vezette az intézményt egy éven át? - Előrébb tartana a rádió, mint most. Nehéz úgy intézményt vezetni, hogy nincsenek elnöki jogkörök. - Mely területekre volt jellemző ez a mozdulatlanság? - Például nem kerültek elő olyan ötletek, amelyekhez elnök kell. Gyorsabb, hatékonyabb döntések születtek volna. Ehelyett, ha vita volt, akkor hiányzott az az ember, aki igent vagy nemet mond. - Ennek ellenére tavaly elküldték volna Perjés Klára adófőszerkesztőt és jó néhány munkatársat. - Senkit nem küldtünk el. A menedzsment kidolgozott egy válságkezelési csomagot, amelyben a nyugdíjaskorúakat más formában foglalkoztatta volna a rádió. A tulajdonosi testület visszavonta az egészet. A vezetés nem lépte túl a hatáskörét. - Ön szerint válságkezelés nélkül tehát most rosszabb helyzetben van a rádió? - Annyira nem rossz az anyagi helyzet. Igaz, a szervezeti egységek a tavalyi költségvetési támogatás kilencven százalékával gazdálkodnak. - Miért? - Tavaly többet költöttünk, ezért újra egyensúlyi állapotot kell teremteni. - Vezető szerkesztőként dolgozik tovább. Such György mivel indokolta, hogy nem tart igényt alelnöki munkájára? - Nem kellett indokolnia, négy évre szólt a szerződésem. ■ FOTÓ: SÁRKÖZÉ GEORGÉ