Magyar Hírlap, 2006. augusztus (39. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-01 / 178. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD rádióban Alelnökjelöltek már vannak, egyelőre marad a Vasárnapi újság hangvétele A ma hivatalba lépő új elnök, a Ma­gyar Hírlap korábbi főszerkesztő-he­lyettese, Such György is túl van már egy sikertelen pályázaton, tavaly egyszer elutasította személyét a civil kuratórium. Az idén Such úgy látta, kellő módon cserélődtek ki a küldöt­tek, ám az új felállással is majdnem elbukta az elnökséget. Úgy tudjuk, a kurátoroknak „nehezen emészthető” volt, hogy a jelöltet egyik politikai oldallal sem sikerült komolyabban hírbe hozni. Az új elnök egyelőre nem volt hajlandó sokat elárulni a jövőbeni terveiről, az azonban bizonyos, hogy szerkezeti és szervezeti váltásra is számítani lehet a közrádióban. Úgy tudjuk, az elnököt két alelnök segíti majd. Személyükről még nincs döntés, de információink szerint Gövecz Ferenc, az oktatási és kul­­uurális tárca gazdasági szakállam­titkára, esetleg Mészáros László, az Antenna Hungária pénzügyi igazga­tója jöhet szóba. A műsorokért felelős alelnöki posztra Szayly József, a Petőfi rádió adófőszerkesztője és Heltai Péter rá­diós műsorvezető az esélyes. Több műsor jövője is kérdéses, mert azzalal kapcsolatban, hogy megfér-e egymás mellett a továb­biakban is a Vasárnapi újság és a 16 óra, Such György úgy nyilatkozott, „nem szerencsés hosszú távon, ha a különböző szekértáboroknak külön műsoruk van”. Változás várható a külföldi tudó­sítói posztokon is, mert az új elnök átalakítaná a jelenlegi rendszert. Úgy tudjuk, azt a lehetőséget is megvizsgálnák, hogy nem Magyar­­országról kiküldött újságírók tudó­sítanának. Such érkezésével eldőlhet a rádió székházának sorsa is, bár a döntés főképp a kuratórium és az elnökség kezében van. Értesüléseink szerint még az sem kizárt, hogy a rádiósok maradnak a jelenlegi ingatlanok­ban a Bródy Sándor utcában. ■ Such nem feltétlenül költözne FOTÓ: MTI - NÁNDORFI MÁTÉ Vitatható-e Such György elnöksége? Nem ismeri el az elnöki mandátu­­st a rádió közalapítvány kuratór­i­­um­ának két civil delegáltja, Gráf Csilla, a Magyar Asszonyok Érdek­­szövetségének képviselője és Pós Péter, a Magyar Önkormányzatok PÓS PÉTER A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGÉNEK CIVIL DELEGÁLTJA__________ Arra kérjük Suchot, hogy ne írjon alá olyan szerződéseket és ne hoz­zon olyan döntéseket, amelyek a ké­sőbbi érvénytelenné vagy semmissé válással anyagi károkat okoznának a rádiónak. Az ügyészségen is meg­támadják majd az aggályos legiti­­mitású új elnök és Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök között köttetett szerződést, mert az a cégbírósági bejegyzés nélkül nem hatályos. Ha Such elkezd szerződéseket kötni, intézkedni, akkor olyan kártérítési perek indulhatnak majd, amelyek­be belerokkanhat a rádió vagy a döntésekért felelős személyek. ■ Szövetségének küldötte. Azt kifo­gásolják, hogy csak úgy lett meg a kétharmados támogatottsága Suchnak, hogy az egyik szavazóla­pon nem bekarikázták, hanem be­ikszelték Such nevét. TROMBITÁS ZOLTÁN A KURATÓRIUMI ELNÖKSÉG FIDESZ ÁLTAL DELEGÁLT TAGJA Nyilvánvalóan arról van szó, hogy igyekeznek megkérdőjelezni az új elnök legitimitását. A hasonló fellé­pések ártanak leginkább a rádiónak, miközben az lenne a legfontosabb, hogy a hosszúra nyúlt átmenet után az új elnök mihamarabb elkezdje a munkáját. Nehéz időszak áll mögöt­tünk: a civilek­ nem egyeztek bele a döntésekbe, de közben új elnököt akartak, most meg ők akadályozzák, hogy megint legyen elnök. A nagy­kuratóriumi szavazáson megvolt a szükséges többség, a karikázás he­lyetti ikszet pedig a közjegyző érvé­nyesnek és egyértelműnek találta. ■ FOTÓ: MTI - NÁNDORFI MÁTÉ FOTÓ: MH KRONOLÓGIA |_________________ 1990. július: Göncz Árpád ideiglenes köztársasá­gi elnök, Antall József miniszterelnök javaslatára, a pártok konszenzusa alapján Gombár Csabát nevezi ki a Magyar Rádió elnökévé. 1991. július: Antall József miniszterelnök a Ma­gyar Rádió alelnökévé Király Editet, Rózsa T. Endrét és Sediánszky Jánost javasolja. Göncz Árpád köztársasági elnök lelkiismereti okokra hivatkozva nem nevezi ki a kormányfő által jelölt személyeket. 1992. március: Csúcs Lászlót nevezik ki a Magyar Rádió alelnökévé, egyben az elnök általános he­lyettesévé. 1992. április: a miniszterelnök tájékoztatja a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét, hogy a kormány nem hagyta jóvá az intézmények szer­vezeti és működési szabályzatának tervezetét. Kezdeményezi Gombár Csaba meghallgatását az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt. 1992. május: Gombár Csaba megjelenik a bizott­ság előtt, majd nyilatkozat felolvasása után távo­zik. A bizottság a meghallgatás után alkalmat­lannak ítéli tisztségének további betöltésére. A miniszterelnök másnap felmentésére tesz javas­latot a köztársasági elnöknek, de a köztársasági elnök nem menti fel Gombárt. 1992. október: a koalíciós pártok javaslatot tesznek a rádió elnökének és alelnökeinek sze­mélyére. A rádió elnökének Csúcs Lászlót, alel­­nökének Rapcsányi Lászlót és P. Szabó Józsefet javasolják. 1992. november: a miniszterelnök ismét javasla­tot tesz a köztársasági elnöknek a médiaelnökök felmentésére, valamint arra, hogy az új elnökök kinevezéséig az alelnökök irányítsák ügyvezető­ként az intézményeket. 1992. december: a köztársasági elnök nem men­ti fel a közszolgálati médiumok elnökeit. 1993. január: a Magyar Rádióban megszűnik az ügyvezető igazgatói munkakör, Gálik Mihály szerződésének lejárta után nem írnak ki pályá­zatot a poszt betöltésére. A kormány Gombár Csabát, lemondására való tekintettel, mentesí­ti a munkavégzés alól. Az új elnökök kinevezé­séig a rádiót Csúcs László teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök irányítja. 1994. július: Boross Péter kormányfő javasla­tára Göncz Árpád felmenti Csúcs Lászlót a Ma­gyar Rádió alelnöki tisztségéből. Az intézményt ideiglenesen a gazdasági igazgató vezeti. A rá­dió elnöke Szirányi János lesz. 1996. május: Hajdú Istvánt választják meg az MR elnökévé, augusztus 1-jén lép hivatalba. 1996. augusztus: a Magyar Rádió közalapít­vány kuratóriuma a médiatörvény értelmében elfogadja a Magyar Rádió Rt. alapító okiratát, így a rádió részvénytársasággá alakul át, elnö­ke Hajdú István lesz. Hajdú kinevezi alelnökké Juhász Juditot és Závecz Ferencet. 2000. július: a kuratórium nem választ elnököt az intézmény élére. Az elnökség a pályázók kö­zül egyedül Kondor Katalin személyét terjeszti a kuratórium elé, aki a szavazás két fordulójá­ban nem kapja meg a szükséges támogatást. Hajdú István mandátuma július 31-én lejár. 2001. június: Kondor Katalint választják a Ma­gyar Rádió elnökévé. Megbízatása négy évre szól. 2001. szeptember: Hollós János lesz a Magyar Rádió igazgatásszervezési alelnöke. A közrádió új gazdasági alelnöke Göblyös István. 2005. július: lejár Kondor Katalin elnök megbí­zatása. 2006. július: másfél év próbálkozás után sikerül dűlőre jutniuk a civil delegáltaknak, és elnökké választják Such Györgyöt. A parkolóhely egy évig volt üres. A munkatársak tartanak az érkezőtől FOTÓ: SÁRKÖZI GYÖRGY Tizenötmilliárdot kell beosztani az idén Az idei évre még nem fogadták el az üzleti tervet, de úgy tűnik, a rádió nagyjából tizenötmilliárd forint­ból gazdálkodhat. Ennyit saccolt Szíjártó István gazdasági igazgató a szabadságát töltő gazdasági alelnök, Gőblyös István helyett. A bevételek között szerepel az 5,1 milliárdos su­gárzási díj költségvetési átvállalása, valamint az üzemben tartási díjnak a rádióra eső része, hétmilliárd forint. A rádió együttesei hétszázmilliós tá­mogatást kapnak, kilencszázmillió főrjük be reklámokból, másfél mil­liárdot a rádióújság bevétele, illetve pályázatokon nyert pénzek tesznek ki. Az igazgató azt mondta, a tavalyi büdzsétől annyiban különbözik az idei, hogy hiányzik a kétszázmilliós koncessziós díj. Szíjártó nem tudott arra válaszolni, hogy a bérköltség, illetve a személyi jellegű kiadások mennyit tesznek ki. Annyit mondott: a napokban elkészül a féléves mérleg, de nem tudja, mi lesz benne. ■ Országos rádiók heti hallgatottsága SZERKESZTETTE: VARGA GERGELY KÖZREMŰKÖDÖTT: MUNKÁCSY MÁRTON, ROVÓ ATTILA, SUHAJDA ZOLTÁN A rádiózással töltött idő megoszlása (százalék) Kossuth 16,7 Petőfi 8,6 Bartók 0,7 Danubius 21,7 Sláger 24,2 Lokális és regionális adók 28,1 Magyar Rádió 26,1 Százalék Elért hallga­tók száma Kossuth 29,8 2576800 Petőfi 19,8 1707000 Bartók 2,2 191900 Danubius 32,1 2772900 Sláger 37 3197600 Lokális és regionális adók 37,7 3 250600 Magyar Rádió 39,8 3434400 Összesen_________ 92,5 7983700 FORRÁS: CALLUP A NAP TÉMÁJA |______ HOLLÓS JÁNOS A MAGYAR RÁDIÓ MOST LEKÖSZÖNŐ IGAZGATÁSSZERVEZÉSI ALELNÖKE - Mennyire nyomta rá a bélyegét a közrádió működésére, hogy elnök helyett két ügyvezető alelnök vezet­te az intézményt egy éven át? - Előrébb tartana a rádió, mint most. Nehéz úgy intézményt vezet­ni, hogy nincsenek elnöki jogkö­rök. - Mely területekre volt jellemző ez a mozdulatlanság? - Például nem kerültek elő olyan ötletek, amelyekhez elnök kell. Gyorsabb, hatékonyabb döntések születtek volna. Ehelyett, ha vita volt, akkor hiányzott az az ember, aki igent vagy nemet mond. - Ennek ellenére tavaly elküldték volna Perjés Klára adófőszerkesztőt és jó néhány munkatársat. - Senkit nem küldtünk el. A menedzsment kidolgozott egy vál­ságkezelési csomagot, amelyben a nyugdíjaskorúakat más formában foglalkoztatta volna a rádió. A tu­lajdonosi testület visszavonta az egészet. A vezetés nem lépte túl a hatáskörét. - Ön szerint válságkezelés nélkül tehát most rosszabb helyzetben van a rádió? - Annyira nem rossz az anyagi helyzet. Igaz, a szervezeti egységek a tavalyi költségvetési támogatás kilencven százalékával gazdál­kodnak. - Miért? - Tavaly többet költöttünk, ezért újra egyensúlyi állapotot kell te­remteni. - Vezető szerkesztőként dolgozik tovább. Such György mivel indo­kolta, hogy nem tart igényt alelnö­ki munkájára? - Nem kellett indokolnia, négy évre szólt a szerződésem. ■ FOTÓ: SÁRKÖZÉ GEORGÉ

Next