Magyar Hírlap, 2006. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-29 / 229. szám
BELFÖLD v.::50 ,ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS, 2006 MAGYAR HÍRLAP , 2006. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Katona Kálmán: új megoldások kellenek Ha koalícióról kellene dönteni, nagyobb az esélye annak, hogy az MDF a jobboldalt választja, mint a balt - mondta lapunknak adott interjújában Katona Kálmán. A konzervatív főpolgármester-jelölt főmérnököt és főenergetikust is alkalmazna Budapesten. MUNKÁCSY MÁRTON - Ön mit tett volna főpolgármesterként, az utcai zavargásokat látva? - Az MTV elleni ostrom és az augusztus 20-i vihar utáni pánik erősen összefügg. Ezekből kiderült: a városvezetés nincs felkészülve a váratlan helyzetekre. Senki sem gondolt arra, hogy ilyen erejű vihar lehet, és arra sem, hogy a Szabadság téri székházra támadó, összeszokott bandát ennyire felkészületlenül várta a rendőrség. - Több rendőr kellene? - Inkább felkészültebb és szervezettebb állomány kellene. - Ebben a helyzetben mi lehet egy főpolgármester első dolga? - Hogy csapatait rendbe szedi, és vezeti városát. - Alkalmas ez az idő arra, hogy jelentős reformokat vigyenek végbe Budapesten? Kellenek, mert tizenhat év alatt a vezetés tudománya is fejlődött. A hatalmas infrastruktúra működtetéséhez főmérnökre is szüksége van a városnak, mert Vajda Pál főpolgármester-helyettes nem tudja irányítani és felügyelni egyszerre. - Új meg? - Vele mi a baj? - Hogy hónapok óta lapít. Pedig a Combino-ügyért elsősorban ő a felelős, de mondhatom az útfelújításokat, amelyeknél egymás után háromszor bontják fel az utat, nem egységes a parkok üzemeltetése. Ilyen feladatokra kellene egy főmérnök. - Más új posztot is tervez? - Meg kell erősíteni a főépítészi hivatalt, és szükség van egy főenergetikusra is, mert hihetetlen pazarlás folyik a városban. - Ennyi szakember mellett hány helyettesre lenne szükség? Nem kell hat, elég lenne kettő vagy három, attól függően, hogy alakul a koalíció. Megjegyezném, hogy a főpolgármester-helyetteseket a közgyűlés választja, nem a főpolgármester. Persze csak azonos oldalról választanék helyettest, nem valószínű a nagykoalíció. - Melyik oldalról? - Az MDF szerepe akkor értékelődhet fel, ha sem a Fidesz, sem a baloldal nem szerez meggyőző többséget a közgyűlésben. - Merre indulna? - Arra, amerre a programunk megvalósulásának nagyobb az esélye. A Fideszé egyelőre láthatatlan, az SZDSZ-nél legalább tudható, hogy azt teszi majd, amit eddig. - És ez vállalható önnek? - A Podmaniczky-terv vállalható, de tenni is kellene érte, nemcsak beszélni róla. - Tarlós nemrég szemüvegleveréssel fenyegetett egy óbudai MDF-est, ezek után együtt tudna működni vele? - Az az útszéli stílus, amit Tarlós képvisel, az nem jellemző a Fidesz képviselőcsoportjára. És itt Fideszfrakció lesz, nem Tarlós-frakció. - És a baloldallal mi a helyzet? - Az MDF országos álláspontja az, hogy balra zárt, jobbra nyit, de a várospolitika produkált már meglepő dolgokat. Nagyobb esélyét látom annak, hogy a jobboldallal működünk együtt. - Tervei nem térnek el jelentősen a Podmaniczky-programtól. - A legtöbb elemet valóban ebből vettem ki, mert ezen dolgoztunk négy évig. Az ütemezésben van eltérés, próbáltam a várható lehetőségekhez igazítani. Például a közlekedésben egy kötöttpályás program lenne ideális, de a város jelenlegi anyagi helyzetében egy ötödannyiba kerülő buszsávprojekt kellene. Hogy a 7-es buszok végig buszsávban haladjanak, ahhoz elég lenne a Thököly úton, néhány vödör festék és egy ecset. Meg egy aszfaltozógép. - Nem lehet a négyes metróra hivatkozva szabotálni a Thököly útnak a felújítását. Rá kell szoktatni az autósokat, hogy gyorsabb és kényelmesebb a közösségi közlekedés. Négy év alatt tíz százalékkal növelném a közösségi közlekedők számát. - Ez a BKV-nál is minőségi változást hoz? - A közlekedési vállalat struktúráját át kell tekinteni, de úgy, hogy a BKV feladataihoz pénzt is csoportosítsunk. Azért veszteséges a cég, mert a főváros - mint megrendelő - nem fizet. - Ki fizetne? - A fővárosnak meg kell egyezni az állammal, hogy mennyit bír, azon túl pedig az állam. Budapestet az agglomeráció és a tranzitforgalom is használja. Ilyen a dunai átkelők kérdése is. A törvény szerint ha mondjuk kórház vagy szanatórium van a túloldalon, akkor az állam építi a hidat, ha csak kocsma, akkor a település. Kocsma és kórház is van Budán és Pesten is, ide hány új híd kell? Kell az M0-s északi hídja, az Aquincumi híd, de ugyanilyen fontos a Margit és a Szabadság híd felújítása is. Ezek késnek, ahogy a kerékpárutak építése is. Pedig ahogy két keréken járom a várost, látom, hogy mekkora igény lenne a kijelölt és épített bringautakra. A következő ciklusban több száz kilométerre lenne szükség. De kellenek kerékpártárolók is, legalább a P+R-parkolók mellé. - Hány közgyűlési helyre számít az MDF-nek? - Remélem, legalább heten leszünk, a hét az jó szám. ■ PÁLYAKÉP |_________________ Katona Kálmán (58) Pécsett született. A műszaki főiskola után az ELTE jogi karán szerzett jogi szakokleveles mérnöki diplomát. 1990-től az MDF-frakció tagja, 1993-tól a Fidesz-frakcióban politizál, mialatt MDF-tagságát megtartotta. Ő az Orbán-kormány első közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere. Négy éve tagja a fővárosi közgyűlésnek. Több kerékpárutat akar az MDF jelöltje FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER HIRDETÉS Reflektorfényben a fényforráshulladék-visszagyűjtés Idén a hulladékká vált eszközök 22 százalékát gyűjtik vissza Országos hálózat szervezésébe kezdett a hulladékká vált világítótestek és fényforrások begyűjtésének megszervezése céljával az Electro- Coord Magyarország Kht. A koordináló szervezet az ipari-kereskedelmi visszagyűjtés megszervezése után, a lakossági begyűjtés erősítésére helyezi a hangsúlyt. Országszerte egyre több kiskereskedelmi üzletben, hotelben, okmányirodában, oktatási és egyéb intézményben találkozni olyan gyűjtőedényekkel, amelyek kifejezetten a hulladékká vált fényforrások visszagyűjtésére szolgál. A használhatatlanná vált eszközöket különböző méretű és formájú egységdobozokban gyűjtik, míg azokban a villanyszerelő műhelyekben és szaküzletekben, illetve nagyobb intézményekben, ahol ezekből a termékekből rendszeresen nagy mennyiségű hulladék keletkezik, speciális ringen- és rácsos palettákat, valamint fémkonténereket helyeznek ki. A leselejtezett lámpatestek és fényforrások visszagyűjtésére szolgáló hálózat kiépítését az - elektronikai hulladékok hasznosítását koordináló - Electro-Coord Magyarország Kht. indította el, amelynek kibocsátó partnerei között összesen 83 fényforrásokat és/vagy lámpatesteket forgalmazó cég van. Kovács Béla, a közhasznú társaság divízióvezetője elmondta: bár a vonatkozó jogszabály az e-hulladékok között erre a kategóriára 2006-ban egyelőre még nulla százalékos begyűjtési kötelezettséget írt elő, a gyűjtőhálózat megszervezésével elébe kívántak menni a kötelező előírásoknak. Ennek oka, hogy becslések szerint Magyarországon ma már évente 4200 tonna lámpatestet és 1000-1200 tonna gázkisüléses elven működő fényforrást hoznak forgalomba. Ráadásul a világítótestek és fényforrások iránti kereslet folyamatosan növekszik, így a használhatatlanná vált készülékek száma is nő. A szelektív gyűjtés megszervezése különösen a gázkisüléses elven működő fényforrásoknál fontos, ugyanis ezek kis mennyiségben higanyt tartalmaznak, így a leselejtezett eszközök veszélyes hulladéknak minősülnek. Éppen ezért kezdte meg az ennek a hulladékfrakciónak a gyűjtésére szolgáló hálózat kiépítését az Electro-Coord Magyarország Kht. A koordináló szervezet jelenleg 20 - veszélyeshulladék-kezelő - alvállalkozóval áll kapcsolatban, akik gondoskodnak a gyűjtőedények kihelyezéséről és a hulladék elszállításáról, ám még nagyjából ugyanennyi céggel kívánnak leszerződni az országos lefedettség elérése érdekében. Az első gyűjtőpontokat a villamossági szaküzletekben és műhelyekben alakították ki, majd ezt követték az egyéb intézmények, valamint a barkácsáruházak, hipermarketek és kisebb élelmiszerüzletek. Mostanáig összesen 1500 gyűjtőpont létesült, s a 2005-ös 8 tonnát követően idén augusztus végéig már 192 tonna hulladék gyűlt össze a kihelyezett edényekben. Arra számítunk, hogy idén a kibocsátáshoz viszonyítva a visszagyűjtés aránya el fogja érni a 22 százalékot, a következő években pedig szeretnénk megduplázni ezt az arányt - fogalmazott Kovács Béla. Az összegyűlt hulladékot Pátyon, Marcaliban és Győrött rakják kamionokra, majd egy kelet-németországi hulladék-feldolgozó cégnek szállítják tovább, amely az átvett frakciót 98 százalékban képes hasznosítani. Az Electro-Coord Magyarország Kht. főként a lakossági begyűjtésben kíván erősíteni. Jelenleg a visszagyűjtött hulladék 80 százaléka közvetlenül a veszélyeshulladék-kezelő cégeknél gyűlik össze. Emellett 15 százalékot tesz ki a villamossági nagykereskedőktől származó hulladék, s egyelőre mindössze 5 százalék származik a kiskereskedőktől, ahol tipikusan a lakosság hagyja ott leselejtezett eszközeit. A lakossági rész növelése érdekében a koordináló szervezet nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a felvilágosításra is. Ennek érdekében több kiskereskedő céggel tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ne csak új termék vásárlása esetén vegyék vissza ügyfeleiktől a hulladékká vált eszközöket, továbbá üzleteikben helyezzék ki az Electro-Coord Magyarország Kht. „Ne dobja ki" felirattal ellátott felvilágosító táblácskáit. A társaság egyre nagyobb összeget költ televíziós, rádiós, internetes, valamint újsághirdetésekre, továbbá számos óriásplakátot is kibéreltek, s hamarosan tömegközlekedési eszközökön is láthatók lesznek azok a hirdetések, amelyeken arra hívják fel a fogyasztók figyelmét, hogy a kijelölt gyűjtőpontokon szabaduljanak meg a hulladék fényforrásoktól. Emellett az Electro-Coord Magyarország Kht. egy állandó ügyfélszolgálatot is felállított, ahol bárki felvilágosítást kaphat arról, hogy hol adhatja le a használhatatlanná vált fénycsöveket, amennyiben nem kívánja azokat egy kereskedésbe vinni. Begyűjtési cél fényforrásoknál Év Visszagyűjtés aránya 2006 _ 22 2007 31 2008 ___ _ _ 38 2009 38 2010 _ 43 2011 _________________________________48_ FORRÁS: ELECTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT. ELHASZNÁLT FÉNYCSŐ VAGY ENERGIATAKARÉKOS LÁMPAP ADJA LE A MEGJELÖLT GYŰJTŐHELYEKEN, HOGY ÚJRAHASZNOSÍTHASSUK!