Magyar Hírlap, 2006. október (39. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-12 / 240. szám
MAGYAR HÍRLAP 2006. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Zenei szilíciumvölgy Pesten Nagyszabású művészi-szakmai és szervezeti reform indult el a Zeneakadémián. 2008 őszén a Liszt Ferenc téri zenepalota teljes felújítása is megkezdődhet, az oktatás pedig átköltözik egy másik iskolaépületbe. RETKES ATTILA A Zeneakadémia az Oktatási és Kulturális Minisztérium döntése értelmében - megkapta a VII. kerületben, a Wesselényi és a Hársfa utca sarkán álló iskolaépület használatba vételi jogát - jelentette be Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. Jövő nyáron megkezdik ennek az épületnek a felújítását, és 2008-ban ide költözhetnek az intézmény irodái, gyakorló és tantermei. Két év múlva kezdhetik meg a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri főépületének rekonstrukcióját, amelynek célja, hogy a százéves műemlék épületben végre megvalósulhasson az oktatás és a koncertrendezés egysége. Batta András elmondta, a Zeneakadémia hangversenyrendezőként is szeretne piacra lépni, hogy segítse kiemelkedő tehetségű növendékeinek pályakezdését, és hogy folyamatosan foglalkoztatni tudja saját együtteseit. Ha a koncertrendezés nyereségessé válna, a profitot visszaforgatnák az oktatásba. A Zeneakadémia rektora egy nagyszabású víziót is felvázolt: azt szeretné, ha Budapest „zenei szilíciumvölggyé” válna, amelynek középpontjában a Zeneakadémia állna. Az elképzelés lényege, hogy számos intézmény bevonásával a Dunától a Városligetig olyan kulturális (elsősorban zenei) centrum épülne ki, amely a kulturális turizmus élénkítésének is alapja lehetne. A tervezett együttműködésben a Zeneakadémia társintézményei, így az Újpestről Ferencvárosba költöző dzsessz tanszék, az ugyancsak a IX. kerületben épülő Eötvös Péter Intézet, az Akadémia Semmelweis utcai és Wesselényi utcai épületei, a Régi Zeneakadémia, a Kodály Emlékmúzeum, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Zeneakadémia egyházzenei projektjeinek helyet adó Teréz-templom is részt venne. Bekapcsolódna a nagyszabású tervbe a Művészetek Palotája, a Magyar Állami Operaház, az újra megnyíló Pesti Vigadó, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum is. A Zeneakadémia saját rendezésű Alma Mater koncertjeiről Marton Éva énekművész (az ének tanszék vezetője) és Bogányi Gergely zongoraművész adott tájékoztatást. Október 14-én Rapszódia, ballada, románc címmel a zongora tanszék növendékei játszanak a Zeneakadémia kistermében, 17-én a városmajori templomban rendeznek hangversenyt az 1956-os forradalom emlékére. A Hérosz bérlet három koncertjét olyan világhírű művészek vezénylik, mint Helmuth Rilling, Schiff András és Peter Schreier. Kocsis Zoltán két koncerten vezényli a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát, Bogányi Gergelynek pedig három hangversenyből álló bérlete lesz. Március 25-én, Bartók Béla születésnapján egynemű karok műsora, illetve A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos opera hangzik fel, Marton Éva és Palerdi András főszereplésével, Dobszay László és Pál Tamás vezényletével. Sorozatot hirdettek meg a Zeneakadémia doktoranduszai is. ■ Batta András rektor FOTÓ: HEGEDŐS MÁRTA KULTÚRA 19 Vámos Miklós elnök állami manipulációra gyanakszik A Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma egyöntetűen rossznak találja a tavaly bevezetett folyóirat-támogatási gyakorlatot. A Nemzeti Kulturális Alap nem tudja, mennyi pénze van jelenleg, és mennyi felett fog jövőre rendelkezni - mondta Vámos Miklós, a szépirodalmi kollégium elnöke, majd a biztonság kedvéért hozzátette: íróként nem ért a pénzügyekhez, így felelősséget sem vállal szavai iránt. A kollégium éves sajtótájékoztatóján tulajdonképpen az NKA teljes irodalomtámogatási rendszerét bírálták a jelenlévők, mondván: az adatok szerint lényegesen több pénznek kellene az NKA-hoz beáramlania, mint amennyi fölött végül ténylegesen dönthetnek. Az elnök állami manipulációt, pénzvisszatartást vél a tendencia mögött. Leszögezte: a tévhitekkel ellentétben az NKA-t nem az állam finanszírozza, a kulturális járulékként fizetett pénzekből működik az intézmény. Vámos Miklós szerint rossz az a pályázati rendszer, amelybe a kiadók előbb befizetnek, majd a befizetett összeget pályázatokon kérik vissza. Ennek ellenére a szépirodalmi kollégium nem a könyvkiadás pályázataiban látta a legfőbb problémát, hanem a folyóirat-támogatás tavaly bevezetett úgynevezett nyolcvanszázalékos gyakorlatában. Azt a kuratórium is elismeri, hogy nem lehet valamennyi lapot pályázatokon támogatni, és azt is, hogy gyakran nagy a különbség a kért és a szükséges pénzmennyiség között. (Tavaly Fisch Gábor László, az NKA bizottságának szakértője lapunknak elmondta: joggal gyanakodhatnak stiklikre, ha annak ellenére zavartalanul megjelenik egy lap, hogy a pályázatban hatmilliót kértek, de csak kétmilliót kaptak.) Ám az erre született bizottsági határozat - miszerint a kért és megítélt támogatás nyolcvan százalékát oda is kell adni - a kisebb folyóiratokat lehetetlenítette el, míg a nagyokat (pl. Alföld, Jelenkor, Holmi stb.), amelyek automatikusan minden évben megkapják a támogatást, többletforrásokhoz jutatta. A kuratórium rövidesen dönt az idén kiosztható mintegy 198 millió forintról (ebből 80,6 milliót a jövő évi keret terhére fizetnek ki). Vámos elmondta: a bizottságnál annyit sikerült elérni, hogy a nyolcvan százalékot hetvenre mérsékeljék. Új támogatási forma lesz, hogy húsz folyóiratból 277 darabot a szépirodalmi és a könyvtári kollégium költségére (14 millió forint) városi könyvtárak számára megvásárolnak. A sajtótájékoztatón kiderült, nincs napirenden az NKA átszervezése - így a folyóirat-támogatásokról döntő „csúcskollégium” létrehozása sem. MG festészet