Magyar Hírlap, 2007. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-01 / 27. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK marad egyéb az emlékeknél ► közlekedtek. Magyarországon mindez ismeretlen volt a fogyasztóknak. A budai Skálának köszönhetően vált hétköznapi élménnyé, miután a minta megragadásáért kiküldött delegációk sikerrel jártak, a bécsi Staffa szövetkezeti áruházát adoptálták Budára. A vásárlókat széles áruválasztékkal, nagy önkiszolgáló rendszerekkel, az eladótérben zenével és mozgólépcsővel várták. A parkolóhelyek megléte kiemelt szempont volt az áruház létesítésénél. Budapest addig első számú áruháza, a Corvin („Legnagyobb áruház, legnagyobb választék”) előtt mindössze harminc, míg a Skála előtt négyszáz autónak volt hely. A Skálában nyílt meg Magyarország első hipermarketje több mint ötezer négyzetméteren, huszonkét pénztárgéppel. A vevőközpontú versenyszemléletet azzal is erősítették, hogy az osztályok teljesítményét naponta mérték, összevetették a konkurens Corvin készleteinek fogyásával. Szolgáltatásokkal is bővítették a kínálatot, a többi között kulcsmásolással és fényképészettel. Az eladók ruháján megjelentek a névkártyák. A dolgozókat teljesítményfüggő bérezéssel is jobb munkára ösztönözték. Menedzseriskola-rendszer „Mindenki meg akarta mutatni, hogy lehet ezt másként is csinálni. Szakmai igényesség és önérzet érződött a mindennapi gyakorlatban is” - magyarázta a siker hátterét Nyúl Sándor. Ugyanerről Demján Sándor 1986-ban azt mondta: „A Skála sikerének egyik alapja a manapság még szokatlan kádermunka, a gyors funkcióváltás lefelé és felfelé egyaránt. Sok olyan bukott vezető került hozzánk, aki sikerre vágyott. És egy lelkes, leleményességében hívő csapat, zömmel vidékről és az áfészekről, amely presztízskérdésnek tekintette az üzleti sikert.” A siker pénzben azt jelentette, hogy kilenc évvel az indulás után a Skála-Coop elérte az ötvenmilliárd forintos forgalmat. Az infláció miatt ez most a sokszorosát érné reálértékben, de még nominálértékben is gigantikus összegnek számít. Az akkori jó káderpolitika abban is megmutatkozott, hogy a Skálánál pályájukat kezdő vezetők és szakemberek azóta - a rendszerváltozás új viszonyai közepette is - szép karriert futottak be idehaza és külföldön, többen közülük pedig - Nyúl Sándor, Muszbek Mihály, Takács Ildikó - ma is Demján Sándor munkatársai a Trigránit csoport vezetőiként. ■ - Emlékszik arra, hogyan történt Demján Sándorral a felvételi beszélgetés? - Hogyne. Azt mondta, üljek le, játsszunk egy parti sakkot. Nem ellenkeztem. Már csak azért sem, mert sokáig vívtam, a vívók pedig az asszók közben rendszeresen sakkal ütik el az időt. Ha jól emlékszem, remiben egyeztünk meg. Ez volt a felvételi. Ez pénteken történt, közölte, hogy hétfőn kezdek, és egy hamutartót ne felejtsek el magammal hozni. - Mi volt az első feladata? - Érdemi munkát nemigen tudtam végezni, mivel rögtön behívtak katonának. Másfél év után arra érkeztem vissza, hogy már ezernyolcszázan dolgoznak a Skálánál. - Milyen termékekkel előzték meg leginkább a konkurenciát? - A hiánycikkeket elsőként említhetem. Nem fogadtuk el, hogy valamit ne lehessen kapni, ehhez azonban egy részüket saját magunknak kellett előállítani, így kezdtünk részt venni a mosógépgyártásban, a divatcikkek készítésében, beszerzésében, saját márkák elindításában. Nálunk lehetett először egy hónapon belül Ladához jutni: négyezer nyugatnémet márka befizetése kiváltotta a Merkúrnál megszokott hatéves várakozási időt. - A Nyugatról származó behozatal is jelentős volt. Ezt hogyan oldották meg? - Részben cserekereskedelemmel, például decemberben paradicsomot, paprikát vettünk, amiért saját gyártású vécédeszkákat, raklapokat adtunk. Sok terméket - köztük a sehol sem kapható CB-rádiókat - dollárért vásároltunk, amihez a hivatalos hatvan forintos árfolyamon jutottunk hozzá. Az óriási iramban fejlődő Skála a nyolcvanas években már a külföldiek érdeklődését is felkeltette. Ennek volt köszönhető, hogy a Philipsszel tévét gyártottunk. Ezenkívül elsőként kezdtünk műszaki bizományi értékesítéssel foglalkozni, amellett hogy arany ékszerrel is kereskedetünk, és szerencsejáték-engedélyünk is volt. - A külföldi érdeklődés annyira erős volt, hogy a Tengelmann csoport végül megvásárolta a Skálát. A Tengelmann azért vásárolta meg, mert piacot akart szerezni. Azzal nem foglalkozott, hogy a Skála profiljának csupán egyharmadát jelentette az élelmiszer-kereskedelem, ami az ő érdekeltségük volt. - Mi okozta a Skála hanyatlását? - Egyrészt az, hogy amikor a nyolcvanas években részvénytársasággá alakult, a sok szövetkezeti taggal rengeteg tulajdonosa lett. A Skála akkorára nőt, hogy már szinte átláthatatlan lett, a rengeteg részvényes pedig már nem tudott felelősen megnyilvánulni, eladta a papírjait. E közben a vidéken működő kis szövetkezeti termelőegységek, a kisiparosok, akik beszállítók is voltak, egyre kevésbé jutottak levegőhöz a nagyipari termelés mellett. - Foglalkoztatja a budai Skála lebontása? - Nem fogunk elválni tőle. A területet megvásárló ING Ingatlanfejlesztő Kft. felkérte ugyanis a Trigránitot, hogy működjön közre az új komplexum létrehozásában. Örömmel mondtunk igent. Sőt nemsokára kiássuk az alapkőbe betonozott 1976 április 2-i újságot és egyforintost is. ■ FOTÓ: MTI - KEREKES TAMÁS FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA NYÚL SÁNDOR A TRIGRÁNIT FEJLESZTÉSI RT. OPERATÍV VEZÉRIGAZGATÓJA Reklámszövegek Én vagyok a Skála Kópé, Reklámom a Skála-Coopé, Szívem mindig a vásárlóké! Bemegyek, kijövök. De milyen jól kijövök, ha bemegyek! Megjön a kedve, ha vár a keddre, mert keddtől keddig mindig más kedvezménnyel kedveskedik minden Skála áruház! Szlogenek Kezdje a Skálánál! Egy lépéssel a divat előtt Ameddig a szem ellát, a Skála-Coop lát el Az embléma névadója A Skála Bemegyek, kijövök kezdetű filmje volt az első hazai animációs reklám - mondja Jarosics Béla, az egyik alkotó. A most 74 éves szentesi művész szerint egy grafikus nem tudja, ki - készítette a legendássá váló Skála Kópé figura alapját, majd ezt a rajzot formálták tovább az ismerős jelképpé. „Eleinte nem volt neve, én neveztem el" - emlékezett vissza a Skála Kópé születésére. A „Bemegyek, kijövök" szöveget is ő írta. A reklámmal 1981-ben megnyerték a reklámfilmfesztivált, második helyezettek lettek ugyan, de úgy, hogy az első díjat nem osztották ki. „Csodálatos dolog volt - emlékezett a grafikus. - Fel kellett állnunk, és meg kellett hajolnunk, olyan nagy volt a sikere a filmnek." Jarosics Béla szerint a Skála megjelenése újdonságnak, jó kezdeményezésnek számított. „Soha nem jutott eszembe, hogy ez már a Nyugat, egyszerűen modernizálni kellett a kereskedelmet" - mondta. A budai Skála a későbbi mamutáruházakat vetítette előre, ám ő nem érzett politikai motivációkat a bevásárlóközpont megnyitásában. Nem volt kiskapitalista oázis, bár sokak szemében tűnt annak Versengés volt a Centrum és a Skála között. Amikor a Skála megjelent, a narancssárga színű és alumínium borítású Centrum már megkopott - mondja a hetvenes évek végi „piacról” Hammer Ferenc egyetemi adjunktus. Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének tanára szerint a Skála újszerűsége - az áruválaszték mellett - a reklámfigurában rejlett. „A Skála Kópé egy artisztikus figura volt - mondta. - Úgy nézett ki, mintha egy félkész design lett volna, és ez akkoriban nem volt jellemző.” Hammer Ferenc szerint a Skála áruház belesimult abba folyamatba, amely a hatvanas évektől egészen a nyolcvanas évek végéig vonult: nőtt a reáljövedelem, az embereknek pedig az volt az érzésük, hogy minden évben megkaphatnak olyan árucikkeket, amelyhez egy évvel korábban nem juthattak hozzá. Az adjunktus nem osztja a nézetet, miszerint a Skála - a többi nem tipikus szocialista kezdeményezéssel együtt - megágyazott volna az átmenetnek. Szerinte ezek hasonlítottak ugyan a kapitalizmushoz, de másképp működtek. „A Skála csak azért tűnhetett kiskapitalista oázisnak, mert annyira szerencsétlenül működött a szocializmus - mondja Hammer Ferenc. - Sokkal halványabb volt, mint például a bécsi bevásárlóközpont. Az előző rendszerben megszületett kapitalista képződményekből mára nem maradt semmi, és ez azt támasztja alá, hogy csak abban a közegben tudtak működni. Másrészt az, hogy a Skálában széles volt a választék, egyúttal megjelenítette a rendszer korlátozottságát is.” ■ A NAP TÉMÁJA 1__] KRONOLÓGIA |_________________ 1974: Megalakul a Skála-Coop jogelődje, a Skála Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalat. 1976: Megnyílik az első Skála áruház Budán. 1979: Egyesül a Skála Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalat, valamint az Országos Szövetkezeti Árubeszerző és Értékesítő Közös Vállalat. Az új cég - Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat - tevékenysége nagykereskedelmi forgalmazással bővül. 1980: Megnyílik a Skála Expo, az első időszakos diszkont és C+C áruház. 1981: Tőketársak bevonásával megalapítják az S-Modell butikhálózatot az exkluzív ruhák értékesítésére. 1982: Megnyílik a Skála Prizma barkács- és szabadidő áruház. Kiépül a Skála-Coop országos önkiszolgáló nagykereskedelmi raktárhálózata. Megalakul az első vegyesvállalat Skála Luescher Kft. néven. 1983: Megkapja a Skála-Coop az önálló külkereskedemi jogosultságot áruházi cserére, a Kiskunhalasi Kötöttárugyár felvásárlásával létrejön a kötőipari és kereskedelmi leányvállalat, a Tex- Coop. 1984: Barkácsgépek, szerszámok értékesítésére létrehozzák az Ezertechnik Gt.-t. Megnyílik a Skála Sztráda, az ország első autós diszkont áruháza, valamint a pesti oldal Skálája, a Skála Metro áruház. Ebben az évben megalakul a Seltron és a Fotex vegyesvállalat. 1985: Létrejön a Temaforg Coop Kereskedelmi Gazdasági Társulás. A Skála-Coop részvénytulajdonos lesz az Általános Vállalkozási Bank Rt.-ben, illetve a Novotrade Rt.-ben, valamint egyesül a Budapest Zöldért Vállalattal. Megalakul a HBHSkála Bajor-Magyar Sörfőzde Előállító és Forgalmazó Kft., a Skála-Coop üzleti holdinggá alakul. 1986: Megnyílik a Skála Sprint, a budai oldal második Skálája. Megalakul a Selectronic Vegyesvállalat, televíziók és videomagnók öszszeszerelésére. A Skála-Coop részvénytulajdonos lesz az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-ben. 1987: Megnyílik a Skála Csarnok, Skála Reklám Stúdió néven közös marketingcéget alapít a Skála-Coop és a Magyar Hitel Bank. 1988: A holdingban 42 társulás szerepel, a vegyesvállalatokban a külföldi tőke értéke meghaladja a tizenhárommillió dollárt. A korábbi közös vállalat jogutódaként létrejön a Skála- Coop Rt. 1989: A cég alaptőkéjét 3,3 milliárd forintra emelik, a részvénytársaság vegyesvállalattá alakul. Young & Rubicam néven működik tovább a Skála Reklám Stúdió. 1990: A Skála-Coop részvénytőkéjének 19,2 százaléka külföldi, egy százaléka belföldi magánszemélyek, míg 79,8 százaléka belföldi jogi személyek tulajdonában van. A cég 47 befektetésben érdekelt, a működő tőke 84 százaléka kizárólagos vagy többségi tulajdonú vállalatokban van. 1991: Megalakul a Skála Trade Rt. 1999: A Skála Áruházi Kft. és a Centrum Áruházak Rt. egyesítésével megalakul a német Tengelmann többségi tulajdonába tartozó S&C Áruházlánc Rt. Ez év végén bejelentik, hogy a részvénytársaság az angol Debenhams Plc.franchise-partnere lett. 2001: A Skála csoport a magyar Capital Rt. érdekeltségébe kerül. Később eladják az Andrássy úti Párisi Nagyáruházat, majd az Otthon áruházat. 2006: Egy fővárosi és öt vidéki Skála a kecskeméti ES Holding Kft.-hez kerül. A Skála névhasználati joga a kínai családi befektetők által tulajdonolt Magyar Jin Wen Kft. kezében van. A cég több vidéki Skálát és Centrumot üzemeltet. 2007: Bezár a budai Skála, csak a hipermarket tart nyitva nyárig. Helyén az ING Ingatlanfejlesztő Kft. épít üzleteket, lakásokat és mozit. A siker egyik titka, a Skála Kópé FORRÁS: RETRONOM.HU SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL, PINTÉR ATTILA KÖZREMŰKÖDÖTT: SUHAJDA ZOLTÁN, ZSIDAI PÉTER