Magyar Hírlap, 2007. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-01 / 27. szám

MAGYAR HÍRLAP , 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK marad egyéb az emlékeknél ► közlekedtek. Magyarországon mindez ismeretlen volt a fogyasz­tóknak. A budai Skálának köszön­hetően vált hétköznapi élménnyé, miután a minta megragadásáért kiküldött delegációk sikerrel jár­tak, a bécsi Staffa szövetkezeti áru­házát adoptálták Budára. A vásár­lókat széles áruválasztékkal, nagy önkiszolgáló rendszerekkel, az el­adótérben zenével és mozgólépcső­vel várták. A parkolóhelyek meglé­te kiemelt szempont volt az áruház létesítésénél. Budapest addig első számú áruháza, a Corvin („Leg­nagyobb áruház, legnagyobb vá­laszték”) előtt mindössze harminc, míg a Skála előtt négyszáz autónak volt hely. A Skálában nyílt meg Magyarország első hipermarketje több mint ötezer négyzetméteren, huszonkét pénztárgéppel. A vevő­­központú versenyszemléletet azzal is erősítették, hogy az osztályok teljesítményét naponta mérték, összevetették a konkurens Corvin készleteinek fogyásával. Szolgálta­tásokkal is bővítették a kínálatot, a többi között kulcsmásolással és fényképészettel. Az eladók ruháján megjelentek a névkártyák. A dolgo­zókat teljesítményfüggő bérezéssel is jobb munkára ösztönözték. Menedzseriskola-rendszer „Mindenki meg akarta mutatni, hogy lehet ezt másként is csinálni. Szakmai igényesség és önérzet ér­ződött a mindennapi gyakorlatban is” - magyarázta a siker hátterét Nyúl Sándor. Ugyanerről Demján Sándor 1986-ban azt mondta: „A Skála sikerének egyik alapja a ma­napság még szokatlan kádermunka, a gyors funkcióváltás lefelé és felfelé egyaránt. Sok olyan bukott vezető került hozzánk, aki sikerre vágyott. És egy lelkes, leleményességében hívő csapat, zömmel vidékről és az áfészekről, amely presztízskérdés­nek tekintette az üzleti sikert.” A siker pénzben azt jelentette, hogy kilenc évvel az indulás után a Skála-Coop elérte az ötvenmilliárd forintos forgalmat. Az infláció mi­att ez most a sokszorosát érné reál­értékben, de még nominálértékben is gigantikus összegnek számít. Az akkori jó káderpolitika abban is megmutatkozott, hogy a Skálánál pályájukat kezdő vezetők és szakem­berek azóta - a rendszerváltozás új viszonyai közepette is - szép karriert futottak be idehaza és külföldön, többen közülük pedig - Nyúl Sán­dor, Muszbek Mihály, Takács Ildikó - ma is Demján Sándor munkatársai a Trigránit csoport vezetőiként. ■ - Emlékszik arra, hogyan történt Demján Sándorral a felvételi be­szélgetés? - Hogyne. Azt mondta, üljek le, játsszunk egy parti sakkot. Nem ellenkeztem. Már csak azért sem, mert sokáig vívtam, a vívók pedig az asszók közben rendszeresen sakkal ütik el az időt. Ha jól emlékszem, re­miben egyeztünk meg. Ez volt a fel­vételi. Ez pénteken történt, közölte, hogy hétfőn kezdek, és egy hamutar­tót ne felejtsek el magammal hozni. - Mi volt az első feladata? - Érdemi munkát nemigen tud­tam végezni, mivel rögtön behívtak katonának. Másfél év után arra ér­keztem vissza, hogy már ezernyolc­­százan dolgoznak a Skálánál. - Milyen termékekkel előzték meg leginkább a konkurenciát? - A hiánycikkeket elsőként említ­hetem. Nem fogadtuk el, hogy vala­mit ne lehessen kapni, ehhez azon­ban egy részüket saját magunknak kellett előállítani, így kezdtünk részt venni a mosógépgyártásban, a divat­cikkek készítésében, beszerzésében, saját márkák elindításában. Nálunk lehetett először egy hónapon belül Ladához jutni: négyezer nyugatné­met márka befizetése kiváltotta a Merkúrnál megszokott hatéves vá­rakozási időt. - A Nyugatról származó beho­zatal is jelentős volt. Ezt hogyan oldották meg? - Részben cserekereskedelemmel, például decemberben paradicsomot, paprikát vettünk, amiért saját gyár­tású vécédeszkákat, raklapokat ad­tunk. Sok terméket - köztük a sehol sem kapható CB-rádiókat - dollárért vásároltunk, amihez a hivatalos hat­van forintos árfolyamon jutottunk hozzá. Az óriási iramban fejlődő Skála a nyolcvanas években már a külföldiek érdeklődését is felkeltet­te. Ennek volt köszönhető, hogy a Philipsszel tévét gyártottunk. Ezen­kívül elsőként kezdtünk műszaki bi­zományi értékesítéssel foglalkozni, amellett hogy arany ékszerrel is ke­­reskedetünk, és szerencsejáték-en­gedélyünk is volt. - A külföldi érdeklődés annyira erős volt, hogy a Tengelmann cso­port végül megvásárolta a Skálát.­­ A Tengelmann azért vásárolta meg, mert piacot akart szerezni. Az­zal nem foglalkozott, hogy a Skála profiljának csupán egyharmadát je­lentette az élelmiszer-kereskedelem, ami az ő érdekeltségük volt. - Mi okozta a Skála hanyatlá­sát? - Egyrészt az, hogy amikor a nyolcvanas években részvénytár­sasággá alakult, a sok szövetkezeti taggal rengeteg tulajdonosa lett. A Skála akkorára nőt, hogy már szinte átláthatatlan lett, a rengeteg részvé­nyes pedig már nem tudott felelősen megnyilvánulni, eladta a papírja­it. E közben a vidéken működő kis szövetkezeti termelőegységek, a kis­iparosok, akik beszállítók is voltak, egyre kevésbé jutottak levegőhöz a nagyipari termelés mellett. - Foglalkoztatja a budai Skála lebontása? - Nem fogunk elválni tőle. A területet megvásárló ING Ingat­lanfejlesztő Kft. felkérte ugyanis a Trigránitot, hogy működjön közre az új komplexum létrehozásában. Örömmel mondtunk igent. Sőt nem­sokára kiássuk az alapkőbe betono­zott 1976­ április 2-i újságot és egy­forintost is. ■ FOTÓ: MTI - KEREKES TAMÁS FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA NYÚL SÁNDOR A TRIGRÁNIT FEJLESZTÉSI RT. OPERATÍV VEZÉRIGAZGATÓJA Reklámszövegek Én vagyok a Skála Kópé, Reklámom a Skála-Coopé, Szívem mindig a vásárlóké! Bemegyek, kijövök. De milyen jól kijövök, ha bemegyek! Megjön a kedve, ha vár a keddre, mert keddtől keddig mindig más kedvezménnyel kedveskedik minden Skála áruház! Szlogenek Kezdje a Skálánál! Egy lépéssel a divat előtt Ameddig a szem ellát, a Skála-Coop lát el Az embléma névadója A Skála Bemegyek, kijövök kezdetű film­je volt az első hazai animációs reklám - mondja Jarosics Béla, az egyik alkotó. A most 74 éves szentesi művész szerint egy grafikus­­ nem tudja, ki - készítet­te a legendássá váló Skála Kópé figura alapját, majd ezt a rajzot formálták to­vább az ismerős jelképpé. „Eleinte nem volt neve, én neveztem el" - emléke­zett vissza a Skála Kópé születésére. A „Bemegyek, kijövök" szöveget is ő ír­ta. A reklámmal 1981-ben megnyerték a reklámfilmfesztivált, második helyezet­tek lettek ugyan, de úgy, hogy az első dí­jat nem osztották ki. „Csodálatos dolog volt - emlékezett a grafikus. - Fel kellett állnunk, és meg kellett hajolnunk, olyan nagy volt a sikere a filmnek." Jarosics Béla szerint a Skála megjelenése újdon­ságnak, jó kezdeményezésnek számí­tott. „Soha nem jutott eszembe, hogy ez már a Nyugat, egyszerűen moderni­zálni kellett a kereskedelmet" - mondta. A budai Skála a későbbi mamutáruháza­kat vetítette előre, ám ő nem érzett po­litikai motivációkat a bevásárlóközpont megnyitásában. Nem volt kiskapitalista oázis, bár sokak szemében tűnt annak Versengés volt a Centrum és a Skála között. Amikor a Skála megjelent, a narancssárga színű és alumínium borítású Centrum már megko­pott - mondja a hetvenes évek végi „piacról” Hammer Ferenc egyetemi adjunktus. Az ELTE Művészetelmé­leti és Médiakutatási Intézetének tanára szerint a Skála újszerűsége - az áruválaszték mellett - a rek­lámfigurában rejlett. „A Skála Kópé egy artisztikus figura volt - mondta. - Úgy nézett ki, mintha egy félkész design lett volna, és ez akkoriban nem volt jellemző.” Hammer Ferenc szerint a Skála áruház belesimult abba folyamatba, amely a hatvanas évektől egészen a nyolcvanas évek végéig vonult: nőtt a reáljövedelem, az embereknek pedig az volt az ér­zésük, hogy minden évben megkap­hatnak olyan árucikkeket, amelyhez egy évvel korábban nem juthattak hozzá. Az adjunktus nem osztja a nézetet, miszerint a Skála - a töb­bi nem tipikus szocialista kezde­ményezéssel együtt - megágyazott volna az átmenetnek. Szerinte ezek hasonlítottak ugyan a kapitalizmus­hoz, de másképp működtek. „A Skála csak azért tűnhetett kis­­kapitalista oázisnak, mert annyira szerencsétlenül működött a szocia­lizmus - mondja Hammer Ferenc. - Sokkal halványabb volt, mint például a bécsi bevásárlóközpont. Az előző rendszerben megszületett kapitalista képződményekből mára nem maradt semmi, és ez azt támasztja alá, hogy csak abban a közegben tudtak mű­ködni. Másrészt az, hogy a Skálában széles volt a választék, egyúttal meg­jelenítette a rendszer korlátozottsá­gát is.” ■ A NAP TÉMÁJA 1__] KRONOLÓGIA |_________________ 1974: Megalakul a Skála-Coop jogelődje, a Skála Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalat. 1976: Megnyílik az első Skála áruház Budán. 1979: Egyesül a Skála Szövetkezetek Áruházi Kö­zös Vállalat, valamint az Országos Szövetkezeti Árubeszerző és Értékesítő Közös Vállalat. Az új cég - Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszer­ző és Értékesítő Közös Vállalat - tevékenysége nagykereskedelmi forgalmazással bővül. 1980: Megnyílik a Skála Expo, az első időszakos diszkont és C+C áruház. 1981: Tőketársak bevonásával megalapítják az S-Modell butikhálózatot az exkluzív ruhák érté­kesítésére. 1982: Megnyílik a Skála Prizma barkács- és sza­badidő áruház. Kiépül a Skála-Coop országos önkiszolgáló nagykereskedelmi raktárhálózata. Megalakul az első vegyesvállalat Skála Luescher Kft. néven. 1983: Megkapja a Skála-Coop az önálló külke­­reskedemi jogosultságot áruházi cserére, a Kis­kunhalasi Kötöttárugyár felvásárlásával létrejön a kötőipari és kereskedelmi leányvállalat, a Tex- Coop. 1984: Barkácsgépek, szerszámok értékesítésé­re létrehozzák az Ezertechnik Gt.-t. Megnyílik a Skála Sztráda, az ország első autós diszkont áru­háza, valamint a pesti oldal Skálája, a Skála Metro áruház. Ebben az évben megalakul a Seltron és a Fotex vegyesvállalat. 1985: Létrejön a Temaforg Coop Kereskedelmi Gazdasági Társulás. A Skála-Coop részvénytulaj­donos lesz az Általános Vállalkozási Bank Rt.-ben, illetve a Novotrade Rt.-ben, valamint egyesül a Budapest Zöldért Vállalattal. Megalakul a HBH­­Skála Bajor-Magyar Sörfőzde Előállító és Forgal­mazó Kft., a Skála-Coop üzleti holdinggá alakul. 1986: Megnyílik a Skála Sprint, a budai ol­dal második Skálája. Megalakul a Selectronic Vegyesvállalat, televíziók és videomagnók ösz­­szeszerelésére. A Skála-Coop részvénytulajdo­nos lesz az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-ben. 1987: Megnyílik a Skála Csarnok, Skála Reklám Stúdió néven közös marketingcéget alapít a Ská­la-Coop és a Magyar Hitel Bank. 1988: A holdingban 42 társulás szerepel, a vegyesvállalatokban a külföldi tőke értéke meg­haladja a tizenhárommillió dollárt. A korábbi közös vállalat jogutódaként létrejön a Skála- Coop Rt. 1989: A cég alaptőkéjét 3,3 milliárd forintra eme­lik, a részvénytársaság vegyesvállalattá alakul. Young & Rubicam néven működik tovább a Skála Reklám Stúdió. 1990: A Skála-Coop részvénytőkéjének 19,2 szá­zaléka külföldi, egy százaléka belföldi magánsze­mélyek, míg 79,8 százaléka belföldi jogi szemé­lyek tulajdonában van. A cég 47 befektetésben érdekelt, a működő tőke 84 százaléka kizárólagos vagy többségi tulajdonú vállalatokban van. 1991: Megalakul a Skála Trade Rt. 1999: A Skála Áruházi Kft. és a Centrum Áruházak Rt. egyesítésével megalakul a német Tengelmann többségi tulajdonába tartozó S&C Áruházlánc Rt. Ez év végén bejelentik, hogy a részvénytársaság az angol Debenhams Plc.franchise-partnere lett. 2001: A Skála csoport a magyar Capital Rt. érde­keltségébe kerül. Később eladják az Andrássy úti Párisi Nagyáruházat, majd az Otthon áruházat. 2006: Egy fővárosi és öt vidéki Skála a kecskeméti ES Holding Kft.-hez kerül. A Skála névhasználati joga a kínai családi befektetők által tulajdonolt Magyar Jin Wen Kft. kezében van. A cég több vi­déki Skálát és Centrumot üzemeltet. 2007: Bezár a budai Skála, csak a hipermarket tart nyitva nyárig. Helyén az ING Ingatlanfejlesztő Kft. épít üzleteket, lakásokat és mozit. A siker egyik titka, a Skála Kópé FORRÁS: RETRONOM.HU SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL, PINTÉR ATTILA KÖZREMŰKÖDÖTT: SUHAJDA ZOLTÁN, ZSIDAI PÉTER

Next