Magyar Hírlap, 2007. október (40. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-01 / 229. szám
I MAGYAR HÍRLAP | 2007. OKTÓBER 1„ HÉTFŐ______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ e-mail: naptema@magyarhirlap.hu Újjászületésre Magyarország ma égető szociális válsággal küzd Elkezdődött a Zuschlag-modell kiépítése, s ennek az a lényege, hogy központilag szervezik meg Magyarország és a magyar polgárok erőforrásainak ellopását - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Még azokat a pénzeket is eltüntetik maffiamódszerekkel, amiket az EU küld azért, hogy a magyar emberek életszínvonalának javítására legyen felhasználható. Lakitelek volt a meghatározó, indító pontja annak a folyamatnak, amely végül is elvezetett bennünket az 1990-es első szabad választásokig, majd tovább, egészen Magyarország NATO-hoz és Európai Unióhoz történő csatlakozásáig - mondta. Nyomatékkal jelentette ki: az új baloldal politikája miatt jutottunk oda, hogy húsz évvel a lakiteleki találkozó után azt kell mondani, az ott és akkor elhangzott mondatok tekintélyes része igaz. Magyarország ma szociális válságban vergődik - mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: egyre nő azoknak a családoknak a száma, amelyeknek a havi bevételük nem fedezi a kiadásokat. A Fidesz elnöke szerint ez ma a nemzet legfontosabb problémája, amibe az új baloldal vitte bele az országot. A nemzet számára az a veszély, amit a szociális válság képvisel, sokkal nagyobb, mint ahogy azt sokan gondolják. Ez ugyanis nem rövid kifutású, mint a politikai vagy a pénzügyi válság. A szociális válságba ugyanis egy nemzet belesüllyed, és ez hosszú történelmi korszak, amellyel évtizedekig kell gyütt élni. A szociális válság legnagyobb veszélye az, hogy a legjobb erők mennek el az országból, a kutatók, a tudósok, a jó szakmunkások, és utánuk nem lesz, aki az országot építse. Ennek következménye, hogy Magyarország újra a Kelet felé sodródik - mondta. Orbán szerint az a küzdelem, hogy Kelethez vagy Nyugathoz tartozunk, még nem dőlt el. Hozzátette: ezért aktuális ma is Lakitelek. Mindenkit meg kell győzni arról, hogy a probléma megoldásához ragaszkodjon a nyugati típusú megoldáshoz. Ne engedjék, mondta, hogy arra kényszerítsenek bennünket, hogy a demokrácia keretein és módszerein kívül keressünk megoldást a válság megoldására. Ne engedjék. A változás akkor fog bekövetkezni, amikor sok millió magyar rájön arra, hogy nincs egyedül; ez lesz a népszavazás győzelmének a pillanata, hogy a magyar jobboldal belesodródjon egy olyan helyzetbe, amelylyel kiírjuk magunkat a számunkra éppen kedvezően megújult új európai fősodorból. Ragaszkodnunk kell a demokratikus megoldásokhoz - mondta. Magyarország vis maiorhelyzetében csak parlamenti eszközökkel a sürgető változást nem lehet elérni, ezért parlamenten kívüli demokratikus eszközre is szükség van. A megoldást a győztes népszavazásban jelölte meg. Hangsúlyozta: csak olyan eszközhöz szabad nyúlnia a jobboldalnak, amely demokratikus, erőszakmentes és egyre szélesebb összefogást eredményez, nem pedig egyre szűkülő élcsapat kialakulását hozza létre. A változás akkor fog bekövetkezni, amikor sok millió magyar rájön arra, hogy nincs egyedül; ez lesz a népszavazás győzelmének a pillanata, s ekkor rá fog jönni mindenki, hogy valójában mi is az a népakarat. Minden okunk megvan arra, hogy bizakodjunk - mondta, hiszen a népszavazás egy új kezdetet indít el Magyarországon. ■ Ragaszkodnunk kell a demokratikus megoldásokhoz fotó: hegedős marta Valódi értékekben nincs helye a kopromisszumnak ILLÉS ZOLTÁN (RDESZ) Egyetlen nemzet, egyetlen nép sem maradhat fenn természeti létalap nélkül. A gazdaság sem létezhet természeti környezet nélkül. Már az első lakiteleki találkozón is itt voltak és felszólaltak azok a szakemberek, akik számára a környezet és a természet védelme fontos volt. Az akkori találkozóhoz képest most annyi változást látok, hogy a környezet- és természetvédelem ügye az elmúlt húsz évben még fontosabbá vált. Megmaradtak, sőt sokasodtak a társadalmi problémák, megmaradtak a gazdasági nehézségek, semmit nem javult ez ország helyzete húsz év alatt. Hosszan sorolhatnám azokat a környezeti katasztrófákat, melyek azt jelezték, hogy környezetünk könnyen sebezhető, s hogy a sebek lassan gyógyulnak. Olyan társadalomban én nem akarok élni, ahol nem számít se isten, se ember, ahol nincsenek értékek, ahol egyetlen úr van, a pénz. Sokan gondolkodunk hasonlóan, s azt remélem, hogy mind többen leszünk ilyenek. Ez a lakiteleki megemlékezés többek között is arról szól, hogy mindenben lehet kompromisszumot kötni, a gazdaság és a környezetvédelem vonatkozásában kell is, de nincs és nem lehet kompromisszum a valódi értékek tekintetében. Ilyen értelemben az ország, a nemzet elkövetkező húsz, ötven, száz évéről is szól ez a találkozó. Persze nem csak ezen a helyszínen gyűlnek öszsze az emberek, mindenütt vannak felelősséggel gondolkodó magyarok, ők azok, akik nem percemberekként gondolkodnak és cselekednek. Lakitelek ilyen nézetből tekintve is gyönyörű, nem csak ebben a napsütésben, az ápolt környezetével, természeti szépségével, de láthatjuk, ha a közösség szemével tekintünk rá, Lakitelek átvitt értelemben is gyönyörű, mert esélyt ad arra, hogy olyan emberek és olyan dolgok kerüljenek terítékre, amelyek nemcsak most, hanem a jövőben is nagyon fontosak. Eközben szinte természetes, hogy az emberek nem csak fizikailag közel kerülnek egymáshoz közel, e közelségben könnyebb olyan gondolatok kimondása, amelyek esélyt adnak a napi társadalmi-gazdasági gyakorlat megváltoztatására. Új vízióra van szükség, a 21. századi Magyarországért. Hogy miféle lesz ez az új vízió, azt nehéz néhány mondatban megjósolni, de nélküle nem juthatunk sehová. ■ SZERKESZTETTE: FORRÓ PÉTER KÖZREMŰKÖDÖTT: APÁTI MIKLÓS, VÁRKONYI BALÁZS A HAP TÉMÁJA Lapunkat mától Budapesten és Pest megyében új terjesztő kézbesíti. Kérjük, hogy az esetleges kézbesítési problémát jelezze a 06-80-636-336 zöldszámon. Köszönettel Magyar Hírlap Kiadói Kft. — Rohanunk a válságkezelés felé Széles Gábor, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, lapunk tulajdonosa előadásának első részében azt fejtegette, hogy a hitelfelvételeken alapuló vállalati gazdasági eredmények nem mutatnak valós GDP-növekedést. Hosszú, türelmes érveléssel bizonyította, hogy az országban ma nincs gazdaságpolitika, s miközben nem mondatik ki, hogy van válság vagy nincs válság, rohanunk a válságkezelés felé. Ez a kormány nem csinál gazdaságpolitikát, helyette valamiféle „kulturális forradalmat” csinál. A jelenlegi „reform” rombolásról szól. Teljesen mindegy, hogy az oktatásról, az egészségügyről, faluszerkezetről, vagy éppen nyelvújításról legyen szó. Márpedig kulturális forradalomból visszatérni normális üzemmenetre nem lehet máról holnapra. Kínában is hoszszú konszolidációs folyamat kellett, amíg át tudtak állni a növekedési pályára. Ha a körzeti orvos beutalja a kórházba az ember lányát egy egyszerű, ultrahangos röntgenvizsgálatra, azt mondják neki, hogy jöjjön vissza két és fél hónap múlva. Személyes példával bizonyította, hogy csak saját anyagi erőinek mozgósításával tudta elérni, hogy leánya egy aránylag egyszerű vizsgálatban részesülhessen. Erre viszont csak keveseknek van lehetőségük, erre nem rendezkedhet be az ország lakossága. Akinek dolga akad az egészségüggyel, az elkeserítő tapasztalatokról számolhat be . Kijelentette: a vállalkozóknak itt kell boldogulniuk, nem valahol Európában. Ángyán József felszólalásához csatlakozva kijelentette: a vidékfejlesztési program semmit nem ér a falu folyamatos fejlesztése nélkül, hiszen Magyarország nem városállam. Spanyolországé és Ausztriáé két olyan modell, amely bizonyította életrevalóságát. Spanyolországban a nyolcvanas években először iparpolitikában gondolkodtak, de elég hamar rájöttek, hogy olyan tengerpartjuk van, amilyen kevés akad a világon. Az új program arról szólt, hogy Spanyolország váljon üdülőparadicsommá. Ezt az egyetlenegy mondatot vitték be az unióba, s ezzel rendbe is jött az ország. A legutolsó kis osztrák faluban is több lábra tudták állítani a családi gazdaságokat, a turizmust szolgáló tiszta szobákon át a kerti traktoron keresztül a fejőgépekig minden együtt van ahhoz, hogy működjön a falu. A magyar modell így hangozhatna, ha már ennyi gyógyvizünk van: Magyarország legyen rekreációs központ. Ezt az üzenetet kell eljuttatni európai nyugdíjasokhoz, lehetővé téve, hogy megvehessék a lerobbant falusi házakat. ■ Széles Gábor fotó: hegedűs marta A Népfőiskola a települést is segíti LEZSÁK SÁNDORNÉ A NÉPFŐISKOLA IGAZGATÓJA Amikor a Népfőiskolát a Lakitelek Alapítvány létrehozta, volt egy vállalása: magát a települést, Lakiteleket is segíteni fogja. Negyvenöt ember dolgozik velünk, nálunk, a dolgozók 95 százaléka helybeli. Munkájuk változó: vendéglátásban, takarításban, kertgondozásban vesznek részt, nem sok pénzért, de igyekszünk. Azt szerettük volna elérni, hogy minden vendég azt érezhesse, hozzánk hazajön, s ez, hitem szerint sikerült is. Minden programnak megbeszéljük a tanulságait, a hibáit, az erényeit, és tanulunk belőlük. Az itt dolgozók pontosan tudják, mi történik a népfőiskola területén, hol és hány óráig van szükség rájuk, hol kell plusz ember vagy másféle, bármilyen segítség. Zökkenőmentesen meg tudunk ebédeltetni másfél óra alatt ezer embert. A munkaerő felvételekor soha nem volt szempont a pártszimpátia, ezer éve ismerjük egymást. Mi felvesszük a negyven év fölötti embereket, igyekszem odafigyelni arra, hogy minél jobban boldoguljanak az emberek. ■