Magyar Hírlap, 2007. december (40. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-01 / 280. szám
I MAGYAR HÍRLAP | 2007. DECEMBER 1., HÉTVÉGE Friderikusz is indul az MTV elnöki posztjáért Lezárult a Magyar Televízió elnöki pályázatának felvételi ideje. Tegnap délután kettőig lehetett még beszerezni százhúszezer forint befizetése ellenében a hivatalos pályázati anyagokat. Információink szerint a hivatalban lévő Rudi Zoltánon kívül - aki hivatalosan is bejelentette, hogy újra ringbe száll a tévéelnöki székért - Friderikusz Sándor és Szabó Stein Imre, az ATV korábbi vezérigazgató-helyettese pályázik a köztévé vezető posztjára. A jelöltek december 12-ig küldhetik el a pályázattal kapcsolatban kérdéseiket, ezek a feltételek értelmezésére vonatkozhatnak. December végén kapnak egyéni regisztrációs kódot, amely lehetővé teszi számukra, hogy betekintést nyerjenek az úgynevezett információs szobába, azaz részletes adatokat kapnak a gazdálkodás rendszeréről, a műsorstruktúráról, a szerkezeti felépítésről. A pályázatokat január 25-ig adhatják be a jelöltek, s február első napjaiban tartja a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma Rudi, Friderikusz és Szabó Stein egyéni meghallgatását. A testület február 25-én hozza meg döntését az elnök személyéről. Lapunk értesülése szerint viszont szinte biztosra vehető, hogy első körben nem sikerül a kuratóriumnak közös álláspontot kialakítania az új vezetőt illetően. Korábban a jelöltek között emlegették a Tv2-től elbúcsúzott Sváby Andrást, de szóba került Kiss Péter kancelláriaminiszter volt tanácsadója, Kósa Somogyi György neve is. Szakmai berkekből az SZDSZ által is támogatott Baló György - aki már korábban is indult elnöki pályázatokon - megbízását támogatták többen, ám a televíziós szakember nem pályázik a köztévé elnöki bársonyszékébe. LR Támadhatatlan tény az időhúzás „Az érdemi munka lezárult a Fidesz három népszavazási kérdéséhez gyűjtött aláírások számlálásával. Most a munkát elvégző Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalán a sor, hogy jelentést tegyen az Országos Választási Bizottságnak az eredményről” - tájékoztatta lapunkat Simon Attila, aki a Fidesz és a KDNP megfigyelőjeként vesz részt a népszavazási aláírások hitelesítésében. A jogász elmondta: ez akár hétfőn is megtörténhetne, azonban Urbán Györgynek, a hivatal elnökének csak december 5-i határidővel kell jelentését benyújtania. Pontosan ezért kérte a Fidesz az OVB-t: mivel készen vannak a számlálással, hozzák korábbra a határidőt. Azonban a testületnek az aláírások hitelesítését végző ülését is csak december 8-ra hívták össze. A jogász furcsállotta a szombati dátumot, hiszen hétvégén csak választási időszakban ülésezik az OVB. „Egyértelmű az időhúzási szándék, azonban jogilag nem támadható” - mondta Simon Attila. kd Válságköltségvetés és játék százmilliókkal a fővárosban Családi ezüst korhű fényben Százmilliárd forint hiányzik 2010-ig a fővárosi beruházásokhoz, s a hiány pótlásához nincs más forrás, csak az összes közműcég eladása. Ettől függetlenül a városvezetés a tervekhez képest hatszázmillióval többet költ a Szabadság hídra, s a díszkivilágítást duplán teszi rendbe. ZSIDAI PÉTER Válságköltségvetés lesz a jövő évi - állapította meg a főváros 2008-as költségvetési koncepciójáról Bagdy Gábor. A fővárosi KDNP-frakció vezetője a dokumentumot elolvasva a Magyar Hírlapnak megerősítette: jövőre 47 milliárd forint hiányzik a fejlesztésekből, s a szükséges 192 helyett csak 142 milliárd áll rendelkezésre. A luk nagyobb lenne, ha a főváros nem venne fel 18 milliárd forint hitelt, amivel eléri hitelképessége felső határát. „Demszky Gábor főpolgármester vagy lemond a presztízsberuházások egy részéről, vagy hozzáfog a családi ezüst kiárusításához, kezdve a Főgázrészvényekkel” - közölte a pénzügyi szakember. Bagdy szerint a helyzet több mint aggasztó, mivel 2010-ig összesen százmilliárd hiányzik a fejlesztésekből. „Mivel más forrást már nem tudnak bevonni, csak az összes közműcég eladásával tudják megoldani a hiány kezelését. Azaz 2010-re egy közszolgáltató vállalat sem marad fővárosi tulajdonban” - közölte. Az ellenzéki képviselő további kockázatot lát a 4-es metróban, amely napról napra többe kerül, mint tervezték, így ma meg sem mondható, hány milliárd növelheti az előirányzott hiányt. A metró csúszása a Szabadság híd felújítását is megdrágította, s a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön hagyta jóvá, hogy hatszázmillió forinttal többet költsenek rá, ebből 250 milliót a korhű díszkivilágítás helyreállításával indokoltak. Csakhogy egyszer a közgyűlés már rábólintott a kandeláberek visszaépítésére, 2006. augusztus 31-én, amikor a híd felújításának engedélyokiratát másodszor módosította. Idézet Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettestől: „A hídfelújításhoz kapcsolódva a kommunális ügyosztály külön beruházásában, de egyeztetett időpontban, mintegy 440 millió forintért elkészül a köz- és díszvilágítás rekonstrukciója is.” Az elfogadott költségemelési anyag arra nem tér ki, mi lett a 440 millióval és a kommunális ügyosztály külön beruházásával, arra sem, mi okozza a költségek ekkora eltérését. Az előterjesztést készítő Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes a Magyar Hírlap kérdésére nem tudta megmondani, mi lett a pénz és a beruházás sorsa. A díszkivilágítást egyébként hét hónappal ezelőtt is megígérte a főváros, Déncs Gábor (SZDSZ) közlekedési tanácsnok április 27-én, a hídfelújítás kezdetén beszélt arról, hogy díszkivilágítással együtt 5 milliárd 127 millióba kerülnek a munkálatok, miközben akkor még a csütörtökön módosított, 4 milliárd 880 milliós felújítási költségvetés volt érvényben. Hogy még talányosabb legyen, hogy a fővárosnak mi mennyibe kerül a Szabadság hídon, hányszor hány forintot költ el a korhű fényekre, arról az egy hónappal később elfogadott adat gondoskodik. Az uniós finanszírozású beruházások akciótervében a Szabadság híd felújítása - díszkivilágítással együtt - már 5 milliárd 249 millió forinttal szerepelt. Ezek után aligha csodálható, hogy hat hónappal később a városvezetés a teljes beruházásért 5 milliárd 392 millió forintot fizet ki. ■ Három különböző adattal számol Budapest vezetése a Szabadság híd felújítása kapcsán fotó: horváth Péter gyula Ismét tíz magyar nemzeti park van „Kezdeményezem a kormánynál az Őrségi Nemzeti Park önállóságának visszaállítását” - jelentette be pénteken Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a Pálvölgyi barlangnál tartott sajtótájékoztatóján. „Az idén ezt már többször megpróbáltuk, mára az élet bebizonyította, hogy így van rendjén” - tette hozzá. A tárca vezetője az Őrség páratlan természeti szépségével és a közelmúltban kapott nemzetközi elismeréssel indokolta a döntést. A park jelentős pályázati forrásokat is igényelhet, amelyek segítségével turisztikai központ kialakítása is lehetségessé válik. A környezeti bűnözés visszaszorításáért a minisztérium nyolcvan fővel növeli a természeti őrszolgálat létszámát. „A zöldhatóságok feladata túlmutat az értékek védelmén, a cél ugyanis a hazai nemzeti parkok vonzóvá, érdekessé tétele. Ehhez felkészült szakemberekre van szükség, éppen ezért az őrök hetven százaléka diplomás lesz, akik az ismeretterjesztéstől a vagyonkezelésig mindenhez értenek” - mondta Fodor Gábor a Magyar Hírlapnak. Egyben hozzátette, hogy az elmúlt években végrehajtott létszámleépítéseket a költségvetés hiányával indokolták, ezt pedig nem tudta elfogadni. Mint lapunk többször megírta, a Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti Park egy évvel ezelőtti összevonása ellen minden szakmai és civil szervezet felemelte a szavát. Egyébként az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Kedden a Batthyány tér közelében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium épületében színes programokkal várják az érdeklődőket. LMA-WT 5 BELFÖLD Csökkenő esélyegyenlőség az oktatásban Némileg ellentmondásosra sikeredett Hiller István oktatási miniszter tájékoztatója a PIRLS 2006 nemzetközi szövegértési vizsgálat eredményeiről. Szakértők szerint a nemsokára elkészülő PISA-vizsgálat mutatja meg, valójában hol is tartunk a szövegértés nemzetközi versenyében. A teljesítménykülönbségek egyik fő oka egyébként a családi háttér különbözősége. PINTÉR ATTILA „A 2006-ban elvégzett nemzetközi szövegértési vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a tíz év körüli, negyedikes kisdiákok olvasási képességei kitűnőek. Negyven ország közül az élmezőnyben végeztünk, a javulás szignifikáns 2001-hez képest” - jelentette ki Hiller István oktatási miniszter a PIRLS 2006 nemzetközi szövegértési vizsgálat eredményeinek ismertetésekor. A miniszter azonban rögtön árnyalta is saját szavait, kijelentve: „Óvatos optimizmussal beszélek minderről. Optimista vagyok, mert intézkedéseinket alátámasztja egy nemzetközi felmérés eredménye. Óvatos vagyok, mert ez nem a közoktatás egésze.” Az amszterdami székhelyű Tanulói Teljesítmények Nemzetközi Társasága (IEA) végezte vizsgálat eredményei szerint Oroszország, Hongkong, a kanadai Alberta tartomány és Luxemburg kisdiákjai előzik meg a magyar gyermekeket, Szingapúrral, Olaszországgal, Svédországgal, Németországgal és Hollandiával pedig azonosak az eredményeink. Környei László oktatási szakértő, az Orbán-kormány közoktatási államtitkára a Magyar Hírlapnak elmondta: az ilyen típusú, az IEA által koordinált vizsgálatokon Magyarország mindig is jól szerepelt, nincs tehát a hírben semmi különös. A PIRLS-szel ráadásul inkább azt vizsgálják, hogy a diákok miként sajátították el és értették meg a tananyagot, ám ez keveset mond a gyermekek felnőtt élethez szükséges kompetenciájáról és az úgynevezett munkaerő-kompetenciájáról. Ezekről a készségekről a nemsokára szintén nyilvánosságot látó PISA 2006 jelentése számol majd be. „Csak ha ennek az eredményeiben lenne szignifikáns javulás, akkor lehetne valódi előrelépésről beszélni a közoktatásban” -jelentette ki a szakértő. Környei szerint egyébként a magyar diákok olvasási kompetenciái 10-15 éves korban romlanak le drámaian. „Nagy bűne a kormányzatnak, hogy az utóbbi években két órával csökkentette a heti kötelező óraszámot, csökkentve ezzel azok esélyegyenlőségét is, akik nem tudják a piacról pótolni az emiatt kieső képzéseket. A családi háttér különbözősége egyébként bármely felmérésnél - a teljesítménybeli különbségeknek is a fő forrása Magyarországon. Volna tehát még mit tenni a valódi esélyegyenlőség megteremtéséért” - mondta az oktatási szakértő. ■