Magyar Hírlap, 2007. december (40. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-01 / 280. szám

I MAGYAR HÍRLAP | 2007. DECEMBER 1., HÉTVÉGE Friderikusz is indul az MTV elnöki posztjáért Lezárult a Magyar Televízió elnöki pályázatának felvételi ideje. Tegnap délután kettőig lehetett még besze­rezni százhúszezer forint befizeté­se ellenében a hivatalos pályázati anyagokat. Információink szerint a hivatalban lévő Rudi Zoltánon kí­vül - aki hivatalosan is bejelentette, hogy újra ringbe száll a tévéelnö­ki székért - Friderikusz Sándor és Szabó Stein Imre, az ATV korábbi vezérigazgató-helyettese pályázik a köztévé vezető posztjára. A jelöltek december 12-ig küldhe­tik el a pályázattal kapcsolatban kér­déseiket, ezek a feltételek értelme­zésére vonatkozhatnak. December végén kapnak egyéni regisztrációs kódot, amely lehetővé teszi számuk­ra, hogy betekintést nyerjenek az úgynevezett információs szobába, azaz részletes adatokat kapnak a gazdálkodás rendszeréről, a mű­sorstruktúráról, a szerkezeti felépí­tésről. A pályázatokat január 25-ig adhatják be a jelöltek, s február első napjaiban tartja a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma Rudi, Friderikusz és Szabó Stein egyéni meghallgatását. A testület február 25-én hozza meg döntését az elnök személyéről. Lapunk értesülése sze­rint viszont szinte biztosra vehető, hogy első körben nem sikerül a ku­ratóriumnak közös álláspontot ki­alakítania az új vezetőt illetően. Korábban a jelöltek között emle­gették a Tv2-től elbúcsúzott Sváby Andrást, de szóba került Kiss Péter kancelláriaminiszter volt tanács­adója, Kósa Somogyi György neve is. Szakmai berkekből az SZDSZ ál­tal is támogatott Baló György - aki már korábban is indult elnöki pá­lyázatokon - megbízását támogat­ták többen, ám a televíziós szakem­ber nem pályázik a köztévé elnöki bársonyszékébe. LR Támadhatatlan tény az időhúzás „Az érdemi munka lezárult a Fidesz három népszavazási kérdéséhez gyűjtött aláírások számlálásával. Most a munkát elvégző Közigazga­tási és Elektronikus Közszolgálta­tások Hivatalán a sor, hogy jelentést tegyen az Országos Választási Bi­zottságnak az eredményről” - tájé­­koztatta lapunkat Simon Attila, aki a Fidesz és a KDNP megfigyelőjeként vesz részt a népszavazási aláírások hitelesítésében. A jogász elmondta: ez akár hétfőn is megtörténhetne, azonban Urbán Györgynek, a hi­vatal elnökének csak december 5-i határidővel kell jelentését benyúj­tania. Pontosan ezért kérte a Fidesz az OVB-t: mivel készen vannak a számlálással, hozzák korábbra a határidőt. Azonban a testületnek az aláírások hitelesítését végző ülését is csak december 8-ra hívták össze. A jogász furcsállotta a szombati dá­tumot, hiszen hétvégén csak válasz­tási időszakban ülésezik az OVB. „Egyértelmű az időhúzási szándék, azonban jogilag nem támadható” - mondta Simon Attila. kd Válságköltségvetés és játék százmilliókkal a fővárosban Családi ezüst korhű fényben Százmilliárd forint hiányzik 2010-ig a fővárosi beruházások­hoz, s a hiány pótlásához nincs más forrás, csak az összes köz­műcég eladása. Ettől függetlenül a városvezetés a tervekhez képest hatszázmillióval többet költ a Szabadság hídra, s a díszkivilágí­tást duplán teszi rendbe. ZSIDAI PÉTER Válságköltségvetés lesz a jövő évi - állapította meg a főváros 2008-as költségvetési koncepciójáról Bagdy Gábor. A fővárosi KDNP-frakció vezetője a dokumentumot elolvasva a Magyar Hírlapnak megerősítette: jövőre 47 milliárd forint hiányzik a fejlesztésekből, s a szükséges 192 helyett csak 142 milliárd áll ren­delkezésre. A luk nagyobb lenne, ha a főváros nem venne fel 18 mil­liárd forint hitelt, amivel eléri hitel­­képessége felső határát. „Demszky Gábor főpolgármester vagy lemond a presztízsberuházások egy részé­ről, vagy hozzáfog a családi ezüst kiárusításához, kezdve a Főgáz­­részvényekkel” - közölte a pénzügyi szakember. Bagdy szerint a helyzet több mint aggasztó, mivel 2010-ig összesen százmilliárd hiányzik a fej­lesztésekből. „Mivel más forrást már nem tudnak bevonni, csak az összes közműcég eladásával tudják megol­dani a hiány kezelését. Azaz 2010-re egy közszolgáltató vállalat sem ma­rad fővárosi tulajdonban” - közölte. Az ellenzéki képviselő további koc­kázatot lát a 4-es metróban, amely napról napra többe kerül, mint ter­vezték, így ma meg sem mondható, hány milliárd növelheti az előirány­zott hiányt. A metró csúszása a Szabadság híd felújítását is megdrágította, s a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön hagyta jóvá, hogy hatszázmillió fo­rinttal többet költsenek rá, ebből 250 milliót a korhű díszkivilágítás helyreállításával indokoltak. Csak­hogy egyszer a közgyűlés már rábó­lintott a kandeláberek visszaépíté­sére, 2006. augusztus 31-én, amikor a híd felújításának engedélyokiratát másodszor módosította. Idézet Vaj­da Pál (MSZP) főpolgármester-he­lyettestől: „A hídfelújításhoz kap­csolódva a kommunális ügyosztály külön beruházásában, de egyez­tetett időpontban, mintegy 440 millió forintért elkészül a köz- és díszvilágítás rekonstrukciója is.” Az elfogadott költségemelési anyag ar­ra nem tér ki, mi lett a 440 millióval és a kommunális ügyosztály külön beruházásával, arra sem, mi okoz­za a költségek ekkora eltérését. Az előterjesztést készítő Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes a Magyar Hírlap kérdésére nem tudta megmondani, mi lett a pénz és a be­ruházás sorsa. A díszkivilágítást egyébként hét hónappal ezelőtt is megígérte a fő­város, Déncs Gábor (SZDSZ) köz­lekedési tanácsnok április 27-én, a hídfelújítás kezdetén beszélt ar­ról, hogy díszkivilágítással együtt 5 milliárd 127 millióba kerülnek a munkálatok, miközben akkor még a csütörtökön módosított, 4 milliárd 880 milliós felújítási költségvetés volt érvényben. Hogy még talányo­sabb legyen, hogy a fővárosnak mi mennyibe kerül a Szabadság hídon, hányszor hány forintot költ el a kor­hű fényekre, arról az egy hónappal később elfogadott adat gondosko­dik. Az uniós finanszírozású beru­házások akciótervében a Szabadság híd felújítása - díszkivilágítással együtt - már 5 milliárd 249 millió forinttal szerepelt. Ezek után aligha csodálható, hogy hat hónappal ké­sőbb a városvezetés a teljes beruhá­zásért 5 milliárd 392 millió forintot fizet ki. ■ Három különböző adattal számol Budapest vezetése a Szabadság híd felújítása kapcsán fotó: horváth Péter gyula Ismét tíz magyar nemzeti park van „Kezdeményezem a kormánynál az Őrségi Nemzeti Park önállóságá­nak visszaállítását” - jelentette be pénteken Fodor Gábor környezet­­védelmi miniszter a Pálvölgyi bar­langnál tartott sajtótájékoztatóján. „Az idén ezt már többször megpró­báltuk, mára az élet bebizonyította, hogy így van rendjén” - tette hoz­zá. A tárca vezetője az Őrség pá­ratlan természeti szépségével és a közelmúltban kapott nemzetközi elismeréssel indokolta a döntést. A park jelentős pályázati forrásokat is igényelhet, amelyek segítségé­vel turisztikai központ kialakítása is lehetségessé válik. A környezeti bűnözés visszaszorításáért a mi­nisztérium nyolcvan fővel növeli a természeti őrszolgálat létszámát. „A zöldhatóságok feladata túl­mutat az értékek védelmén, a cél ugyanis a hazai nemzeti parkok vonzóvá, érdekessé tétele. Ehhez felkészült szakemberekre van szük­ség, éppen ezért az őrök hetven százaléka diplomás lesz, akik az ismeretterjesztéstől a vagyonkeze­lésig mindenhez értenek” - mondta Fodor Gábor a Magyar Hírlapnak. Egyben hozzátette, hogy az elmúlt években végrehajtott létszámleépí­téseket a költségvetés hiányával indokolták, ezt pedig nem tudta elfogadni. Mint lapunk többször megírta, a Fertő-Hanság és az Őrségi Nem­zeti Park egy évvel ezelőtti összevo­nása ellen minden szakmai és civil szervezet felemelte a szavát. Egyéb­ként az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Kedden a Batthyány tér közelé­ben, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium épületében színes programokkal várják az érdeklődő­ket. LMA-WT 5 BELFÖLD Csökkenő­­ esélyegyenlőség az oktatásban Némileg ellentmondásosra si­keredett Hiller István oktatási miniszter tájékoztatója a PIRLS 2006 nemzetközi szövegértési vizsgálat eredményeiről. Szakér­tők szerint a nemsokára elkészü­lő PISA-vizsgálat mutatja meg, valójában hol is tartunk a szöveg­értés nemzetközi versenyében. A teljesítménykülönbségek egyik fő oka egyébként a családi háttér különbözősége. PINTÉR ATTILA „A 2006-ban elvégzett nemzetközi szövegértési vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a tíz év körüli, negyedikes kisdiákok olvasási ké­pességei kitűnőek. Negyven ország közül az élmezőnyben végeztünk, a javulás szignifikáns 2001-hez ké­pest” - jelentette ki Hiller István oktatási miniszter a PIRLS 2006 nemzetközi szövegértési vizsgálat eredményeinek ismertetésekor. A miniszter azonban rögtön árnyalta is saját szavait, kijelentve: „Óvatos optimizmussal beszélek minderről. Optimista vagyok, mert intézkedé­seinket alátámasztja egy nemzet­közi felmérés eredménye. Óvatos vagyok, mert ez nem a közoktatás egésze.” Az amszterdami székhelyű Tanulói Teljesítmények Nemzet­közi Társasága (IEA) végezte vizs­gálat eredményei szerint Oroszor­szág, Hongkong, a kanadai Alberta tartomány és Luxemburg kisdiák­jai előzik meg a magyar gyermeke­ket, Szingapúrral, Olaszországgal, Svédországgal, Németországgal és Hollandiával pedig azonosak az eredményeink. Környei László oktatási szakér­tő, az Orbán-kormány közoktatási államtitkára a Magyar Hírlapnak elmondta: az ilyen típusú, az IEA által koordinált vizsgálatokon Ma­gyarország mindig is jól szerepelt, nincs tehát a hírben semmi kü­lönös. A PIRLS-szel ráadásul in­kább azt vizsgálják, hogy a diákok miként sajátították el és értették meg a tananyagot, ám ez keveset mond a gyermekek felnőtt élethez szükséges kompetenciájáról és az úgynevezett munkaerő-kompeten­ciájáról. Ezekről a készségekről a nemsokára szintén nyilvánosságot látó PISA 2006 jelentése számol majd be. „Csak ha ennek az ered­ményeiben lenne szignifikáns ja­vulás, akkor lehetne valódi előre­lépésről beszélni a közoktatásban” -jelentette ki a szakértő. Környei szerint egyébként a ma­gyar diákok olvasási kompetenciái 10-15 éves korban romlanak le drá­maian. „Nagy bűne a kormányzat­nak, hogy az utóbbi években két órával csökkentette a heti kötelező óraszámot, csökkentve ezzel azok esélyegyenlőségét is, akik nem tudják a piacról pótolni az emiatt kieső képzéseket. A családi háttér különbözősége egyébként­­ bár­mely felmérésnél - a teljesítmény­beli különbségeknek is a fő forrása Magyarországon. Volna tehát még mit tenni a valódi esélyegyenlőség megteremtéséért” - mondta az ok­tatási szakértő. ■

Next