Magyar Hírlap, 2008. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-08 / 82. szám
MAGYAR HÍRLAP 2008. ÁPRILIS 8., KEDD Többször is kockára tette a hitelességét Hillary Clinton nagyon ideges Lemondott Mark Penn, az amerikai demokrata párti elnökjelöltségért küzdő Hillary Clinton fő kampánystratégája. Gyakorlatilag menesztették: kiderült, hogy Penn cége jó pénzért lobbizott a kolumbiai kormány megbízásából a törvényhozásban az amerikai-kolumbiai szabadkereskedelmi egyezmény érdekében. Rosszul áll Hillary Clinton szénája. Ő éppenséggel ellenzi az ilyen egyezményeket, mert sok amerikai attól tart, hogy megkötésük álláshelyek megszűnését okozhatná az Egyesült Államokban. De nem csak ez a baj. Néhány napja azt mondta, hogy 1996-ban Boszniában golyózáporban érkezett a reptérre, erre levetítették a korabeli híradós tudósításokat, és kiderült, hogy füllentett, mert hogy kislányok fogadták virággal. Aztán arról fecsegett, hogy 1998-ban Pakisztánban látta Oszama bin Ladent, aki éppen hogy csak meglógott előle, mire a Fehér Ház közzétette valahai hivatalos vizitjeinek listáját, és kiderült, hogy ismét nem mondott igazat. Nemcsak hogy nem látta Bin Ladent, de az adott időpontban éppen az orlandói Disneyworldben hullámvasutazott. A hét végén újabb hazugsága lepleződött le: vélhetőleg az egészségbiztosítás átalakításának népszerűsítése érdekében többször előadta, hogy egy ohiói kórház megtagadta az ellátást egy áldott állapotban lévő asszonytól, mert nem volt nála száz dollár, s a nő néhány nappal később, a szövődmények miatt, a magzatával együtt meghalt. Ezúttal a kórház jelentkezett, és kérte ki magának a hazugságot. De azért volt, amiben nem hazudott: Bill Richardsonnak, Új-Mexikó állam kormányzójának valóban azt mondta, hogy Barack Obama nem nyerheti meg a választásokat. Ezt ugyanis maga Bill Richardson mondta el az ABC televíziónak. Hillary Clintonnal egyre több a gond: nagyon akarja a hatalmat, s emiatt lassan betegessé válik a „nem igazmondása”. Férje, a volt elnök pedig újabban ismét nem tud uralkodni magán: vöröslő fejjel fenyegetőzik, és lehordja a sárga földig azokat, akik mégsem az ő feleségét támogatnák az elnökjelöltségért folyó küzdelemben. Csakhogy a Clinton házaspár lassanként kénytelen rájönni arra, hogy immár egykori barátaik és munkatársaik sem olyan lojálisak velük, mint amire számítottak. A politikai túléléséért küzdő Hillary Clinton már csak a szuperdelegátusokban bízhat azokban a küldöttekben, akiket az elnökjelölő konvención semmiféle mandátum nem köt, s a saját belátásuk, értékítéletük szerint voksolhatnak arra, hogy ki legyen a párt jelöltje. Ezért ő is és a férje is mindent megtesz, hogy maga mellé állítsa őket. Ha kell, naponta többször rájuk telefonáltatnak, ha kell, megfenyegettetik őket, ha kell, a lojalitásukra apellálnak. Clintonék abból indultak ki, hogy bárki, aki a korábbi Clinton-kormányzatban velük együtt dolgozott (akár kabinettagként, akár kisebb beosztásban), most is velük tart, és feltétel nélkül Hillaryt támogatja, de egyre többször szembesülnek azzal, hogy erről szó sincs. Bill Richardsont például ő annak idején energiaügyi miniszter és ENSZ-nagykövet is volt Bill Clinton kormányában - a Clinton-tanácsadók egyike lejúdásozta a The Washington Postban. Bruce Buchanan, a Texasi Egyetem politológusa szerint e hűtlenségek oka az, hogy Clintonék is mindig csak addig voltak lojálisak valakivel, amíg az érdekeik megkívánták, s ha már nem volt többé hasznukra, akkor „ejtették” a kollégát vagy barátot. Erről sokat mesélhetne Al Gore, a demokraták nyolc évvel ezelőtti elnökjelöltje, aki elől az éppen szenátorságra pályázó Hillary Clinton happolta el a kampányrendezvényeket és az anyagi támogatókat. Most eljött a törlesztés ideje. Persze a hűtlenséget magyarázhatja az a meggyőződés is, hogy Barack Obama valóban jobb elnökjelöltje lenne a Demokrata Pártnak, mint Hillary Clinton. Ezt egyre több demokrata párti politikus gondolja azok közül, akik annak idején nem voltak a Clinton házaspár közeli munkatársai. Hillary Clintonnak azonban még van ideje. SZENTENDREI LAJOS, WASHINGTON A volt first lady fokozatosan elveszíti a szuperdelegátusok támogatását is FOtÓ:REUTERS-ANNE MEDLEY Botrányos búcsú Európától: kialudt az olimpiai láng Két alkalommal is el kellett oltani az olimpiai lángot Párizsban, miután Kína-ellenes tüntetők megpróbálták megszerezni a fáklyát a nyári játékok jelképét vivő sportolóktól. A francia fővárosban háromezer biciklis, görkorcsolyás, illetve kocogó rendőr próbálta megóvni a fáklyát a Tibetben tapasztalható kínai jogsértések ellen tiltakozó tömegtől. Bár a párizsi hatóságok korábban jelezték, államfőnek kijáró biztosítást adnak az olimpiai láng mellé, a menetet háromszor megszakították, a fáklyát eloltották, és biztonsági okokból busszal vitték tovább. A Tibet-aktivisták több százan lehettek, néhányukat a földre teperték a rendőrök (köztük a francia zöldpárt egyik tagját), legalább négy embert letartóztattak. Vasárnap Londonban fulladt kis híján botrányba a láng útja, ott csaknem negyven tüntetőt vettek őrizetbe a rendőrök. Az olimpiai láng következő állomása San Francisco, a tengerentúlon a dalai láma rendkívül népszerű, a Nobelbékedíjas tibeti vezető novemberben George Bush elnök jelenlétében vette át az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, a Kongresszusi Aranyérmet. A vesszőfutásnak koránt sincs vége. Április 17-én, Újdelhi lehet a legkeményebb állomás. A tibeti emigráció jelentős része Indiában él, az újdelhi kínai nagykövetséget több ízben ostrom alá vették a tibeti tüntetők. Az indiai hatóságok mindössze három kilométerre rövidítették a láng útját, a menetet útzárakkal, rendőrségi barikádokkal védik majd. Az ausztráliai fővárosban is botrányra számítanak, a fáklyát április 24-én viszik keresztül Canberrán. Kevin Rudd miniszterelnök közölte, nem lesznek kínai biztonsági emberek az eseményen, az ausztrál hatóságok biztosítják majd a menetet. JV Csak felszínes javulás észlelhető Irakban Az Amerikai Békeintézet (ASIP) bemutatta új tanulmányát, amely szerint öt-tíz éven belül nem várható jelentős fejlődés Irakban. Robbanás döntött romba egy bászrai épületet tegnap hajnalban. A mentőalakulatok több holttestet - egyes hírek szerint hármat,más források szerint nyolcat találtak a törmelékek alatt. A helyiek szerint egy amerikai repülőgép mért légicsapást a házra, de a térség hadműveleteiért felelős britek állítják, nem volt amerikai légi tevékenység a térségben. Az iraki biztonsági erők egyik név nélkül nyilatkozó tisztségviselője a koalíciós erők támadására gyanakszik. Az elmúlt hetekben többször is bombázták az amerikaiak Bászrát és környékét, céljuk a síita milíciákkal való leszámolás volt. Alig néhány órával a robbanás előtt hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését az Amerikai Békeintézet, ebben a többi közt arról számol be, hogy az Irakban elért fejlődés igencsak felszínes. „Irak továbbra is kritikus probléma az Egyesült Államoknak. Bár 2005 óta némileg javult a biztonsági helyzet, és a politikai folyamatokban is megfigyelhető csekély javulás, még mindig nem lehet tudni, hogy Washington mikorra érheti el céljait” - olvasható a jelentés összefoglalójában. Az USIP három lehetséges utat vázol az Egyesült Államoknak. Az első esetben az amerikai kormány továbbra is elkötelezett marad Irak fejlődése iránt, és a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a politikai és gazdasági fejlődésre, helyi szinten is. Nuri al-Maliki kormánya ezen a téren nem tudott haladást elérni. Ha Washington a csökkentett iraki jelenlétet választja, arra a jelentés szerint két lehetőség kínálkozik. Egyrészt továbbra is nyújthatna segítséget az országnak, de azzal a feltétellel, hogy a bagdadi kormány a tartományokat ruházza fel jelentős hatalommal, és magának csak a nemzetbiztonság ügyeit és az olajbevételek elosztását tartja meg. E forgatókönyv kudarca esetén Washington - a veszteség csökkentésének céljával - csapatkivonási menetrendet dolgozna ki, de ez végül valószínűleg a zűrzavar és erőszak fokozódásához vezetne. A harmadik eset a feltétel nélküli és teljes csapatkivonás, amely 2009 januárjában kezdődhetne meg, és 2011-re fejeződhetne be. Ezzel egy időben Amerikának meg kellene erősítenie a régióban katonai jelenlétét, és erősebb szövetségeket kellene kiépítenie. Nuri al-Maliki ultimátumot adott Muktada asz-Szadr radikális síita vezetőnek. Az iraki kormányfő bejelentette: Szadr mozgalmát mindaddig kizárják az ország politikai életéből, amíg nem oszlatja fel milíciáját, a Mahdi Hadseregét. Ha ez nem történik meg, Muktada asz-Szadr mozgalma nem vehet részt az októberi tartományi választásokon. (mh) 7 KÜLFÖLD