Magyar Hírlap, 2008. november (41. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-03 / 256. szám
4 BELFÖLD Milliós megbízásokkal látta el a Hiller István által vezetett tárca az MSZP holdudvarához sorolható vállalkozásokat. Megbízást kapott a volt KISZ KB-s Rákosi Ferenc, Enyedi Nagy Mihály, a Népszava Vélemény rovatát vezető Petri Lukács Ádám, az MSZP-s pártrendezvények moderátoraként és a Nap-keltéből is ismert Mélykúti Ilona. 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ [ MAGYAR HÍRLAP ] Ugyanazok herdáltak el számolatlanul közpénzeket, akik most ismételten sanyargatni akarják a népet Ablakon kihajított milliárdok TORKOS MATILD Az 1990-es években még nagyon jól ment az országnak, de aztán önelégültté vált, többet és többet költött annál, mint amennyit megkeresett - summázta véleményét Simor András, a jegybank elnöke az elmúlt héten egy külföldi lapnak. Simor András az eddigi magyar jegybankelnökök sorában a „legszínesebb” egyéniség. Az irányítása alatt álló MNB - független elemzők szerint - a háromszáz bázispontos kamatemeléssel a legdilettánsabb döntést hozta meg, amit ebben a helyzetben meg lehetett hozni. És most Simor a világon mindenkinél jobban tudja, miként kell megoldani a válságot: a „túlságosan nagyvonalú” szociális kiadások lefaragásával. Simor nyelvésznek leleményesebbnek tűnik, mint közgazdásznak, a tőzsdecápák elé a háromszázalékos kamattal vert csepegtető jegybankelnök frappáns antilopos hasonlatát a világlapok címoldalukon idézték. Simor szerint Magyarország a gyenge, beteg antilop, amely a csordától leszakadva könnyen a ragadozó állatok áldozatává válhat. Kár, hogy Simort nem kampánytanácsadónak alkalmazta Gyurcsány. Hasonlatával is csak egy a baj. Magyarországon nemcsak Anti lop, hanem itt többek között Feri lop, Jani lop, Gabi lop, Laci lop. Pedig 2002-ben még mindannyian Kuncze Gábor „Lop stop!” szövegű táblája alatt startoltak. Most, hogy a nemzetközi pénzügyi válság idején a 2002 óta megduplázódott államadósságunk miatt elviselhetetlen méretűre dagadt kamatterheink az egyik legsebezhetőbb országgá tették hazánkat, az International Herald Tribune olvasóit győzködjük. Eszerint: „Amióta Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, virágzik, a gazdaság biztos talajon ál.” Nahát! Virágzik a pipacs a földeken, dübörög a gazdaságban a nemesfémhulladék-kereskedelem, valamint stabil és nagy a jólét a Szemlő-hegyen. Egy oldal, egymillió forint Pedig a tényleg szocialista Katona Béla is megmondta, még 2001 végén, hogy „az országról kialakított képet sem itthon, sem külföldön nem a bugyuta reklámok fogják befolyásolni, a pénzért festett hamis képek rövid ideig tudják elfedni a valóságot”. Kár, hogy soha nem hallgatnak rá. A Fidesz 2002-es bukásában is minden bizonnyal szerepet játszott a gyanúkkal övezett pénzpazarlás, amit kormányzati kommunikáció címen elkövettek. Kaptak is érte rendesen az akkori ellenzéktől, később a választóktól. Ám a kormányváltás után minden ugyanúgy folytatódott, mi több, még sokkal gátlástalanabbul. És most az ellenzéki Fidesz hányja a falra a borsót. Szijjártó Péter, a Fidesz-kommunikáció feje például, amikor a Gyurcsánykormány a reformok népszerűsítésére és elfogadtatására hárommilliárd forintot tervezett be a költségvetésbe, alapos kutatómunkával összegereblyézett hozzá még 17 milliárdot, amit a kormány „kommunikációra, reklámra és más luxuskiadásokra” tapsolt el a minisztériumoknál. Ezt persze igyekeztek cáfolni a kormány oldaláról, ám a fő ellenérvük az volt, hogy az Orbánkormány 2001-ben kommunikációra és állami ünnepségekre milliárdokat költött. Orbánék régen kormányoztak, meg aztán akkor tényleg stabil volt, ha nem is a jólét, de legalább a költségvetés, meg az államadósság is inkább csökkent. A Világbank is hiába tukmálta ránk a hitelt, nem volt rá szükségünk, a Nemzetközi Valutaalap is csak a pozitív gazdasági hírekből hallott rólunk. Nos, csak és kizárólag ezért, most inkább a Medgyessy-Gyurcsány-féle időszakból szedtünk össze egy csokorra valót a kidobált milliókból, milliárdokból. 2003 februárjában derült ki például, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban foglalkoztatják az MSZP hírhedt kampánytanácsadóját, Ron Werbert, nem kevesebb, mint tízezer dollárt fizettek neki egy tanulmányért. A Medgyessy-kormány idején a Proware Kft. is több megbízást kapott. Az MFB mellett például a légi mentés átvilágítását is e cégre bízták. A 18 oldalas jelentéséért 18 millió forintot kapott. A feladat az Országos Mentőszolgálat és a mentőhelikoptereit üzemeltető cég közötti gazdasági kapcsolat átvilágítása volt. A cég 1993 februárjáig kétszázmillió forintért végezhetett munkát kormányzati megrendelésre. A kedvezményezett cég egyik tulajdonosa később online lapot indított. Felső kategóriás luxusautók beszerzésére írt ki pályázatot 2003 márciusában a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága. Négyszáztíz jármű szállítására kért ajánlatot, a beszerzés értéke körülbelül hatmilliárd forint volt. Az SZDSZ-es Kovács Kálmán vezette informatikai minisztérium 2004-ben 37 millió forintos keretösszegben kötött két szerződést Dornbach Alajos volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodájával. Csepeli György államtitkár kijelentette, az ügyvédi szolgáltatások terén átlagos piaci óradíjat fizetnek az irodának. Ez 46 ezer forint volt óraként. Ebben az évben bruttó 12,5 millió forintért népszerűsítette az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt a Nap-kelte. A pénzt pályázat útján nyerte az St. Plusz Kft. - állította Gyárfás Tamás cégtulajdonos. A hivatalt vezető Lévai Katalin tárca nélküli miniszter gyakori vendég volt a műsorban, később már uniós képviselőként is szerepelt - főleg a könyveit reklámozó adások hagytak mély nyomokat bennünk. 2004-ben százmillió forintot költ a kormány az Európa-tervet ismertető, Modern köztársaságot építünk szlogennel futó kampányra, 558 millió forintot pedig egy, a romák elfogadását célzó programra, egy úgynevezett antidiszkriminációs akciósorozatra. Ezt a munkát az Aegis Media Hungary Group konzorcium nyerte. (A társulást vezető cég jogelődje - milyen érdekes! - közreműködött az MSZP országgyűlési és önkormányzati választási kampányában.) Már ötszázmillió forint ment el az Európa-terv reklámozására - állította 2004. június 5-én Szijjártó Péter. Luxusautók mellé új bútorokkal is felszerelkezett a kormány 2004-ben. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság irodabútorok vásárlására írt ki nettó 6,624 milliárd forintos pályázatot. Ez az új szerződés 2004. június 30-tól 2006. június 30-ig volt hatályos. A korábbi, 2002. november 15-től 2004. június 30-ig szóló bútorpályázat keretösszege mintegy nettó 6,5 milliárd forint volt. Vagyis több mint 13 milliárd ment el csak új bútorokra az MSZP-SZDSZ-kormányzás alatt. Ez év márciusában amerikai szakértők váltották Ron Werbert a Miniszterelnöki Hivatalban, erről egy 53 millió forintos ajánlat kapcsán értesültünk. Medgyessy modernizációs programjának előkészítésére a Greenberg Quinlan Rosner Research Inc. cég pályázott. S még messze nincs vége, hiszen 2004 júniusában Zsuffa István, a Miniszterelnöki Hivatal volt közigazgatási államtitkára cégének szerződése borzolta a kedélyeket. A szakembert - lapértesülés szerint - korábban Ron Werber felmérései alapján bocsátották el, majd vállalkozói szerződéssel alkalmazták tanácsadóként. Október végén a nem sokkal előtte puccsal eltávolított elődjét utazó nagykövetté „léptette elő” Gyurcsány. Medgyessy évi nyolcvanmillió forintos költségvetési keretet kapott munkájához, héttagú titkársággal, gépkocsival, ingyenes utazási lehetőséggel megfejelve a státust. Tizennyolcmilliós kutyaólak Ugyancsak októberben a honvédelmi tárca több mint százmillió forintot költött az utolsó sorkatonák leszerelésének propagálására. A kétezer leszerelő dísztőrt kapott búcsúja alkalmából, az ajándékok 26 millió forintba kerültek. A Népszabadság szerint ennél többe került a leszerelés reklámozása. A minisztérium rádió- és tévéreklámokban, valamint óriásplakátokon hívta fel a figyelmet az utolsó sorkatonák távozására. „Százhúsz alkalommal játszanak le tévés hirdetést, és ezer plakátot készíttetnek és helyeztetnek ki, nettó 49 millióért. A rádiókban 321 alkalommal játszanak le reklámot, nettó harmincmillióért” - adta hírül a lap. Novemberben ugyancsak honvédségi pazarlásról szóló hír került a lapokba: kiderült, a honvédelmi tárca 18 millióért épített kutyaólakat, azaz kutyánként másfél millióba került a beruházás. A honvédelmi tárcának egymillió forintjába került, hogy a Big Brother című valóságshow-ban egy héten át népszerűsítették a honvédséget. Novemberben azon háboroghattunk még, hogy Kapolyi László cége napi kétmillió forintot keres azáltal, hogy az Ukrajnából behozott villamos áramot terhelő illetéket az állami tulajdonú Mavir fizeti meg Kapolyi helyett. 2004-ben körülbelül négyszázmillió megawatt áramot hozott be Ukrajnából a cég, és négyszázmillió forint illetéket fizetett ki helyette a magyar állam - állította a parlamentben egy ellenzéki képviselő. Még ebben a hónapban Lendületben az ország mottóval kormányprogramot népszerűsítő roadshow-ra indult Gyurcsány Ferenc. A 23 milliós költségvetésből öt szocialista vezetésű nagyvárost keresett fel, nagygyűléseket tartott és a kormányprogramot ismertette. Az év decemberében az Elvtárs, segítsd a lebukottakat jelmondat jegyében nettó kétszázmillió forintos végkielégítéssel távozott posztjáról Sándor László, az állami tulajdonú Malév elnök-vezérigazgatója. A decemberben elfogadott 2005-ös költségvetési törvényben másfél milliárd forintot terveztek lakossági tájékoztatásra. 2005 januárjában 16 milliós végkielégítéssel vált meg a Millenáris Kht.tól Mizsei Zsuzsanna. Feljelentésére áratlanul hurcolták és alázták meg elődjét, Berkecz Máriát. Mizsei apja az idén a Gyurcsány által szervezett Demokratikus Charta egyik szószólója volt. Varnokra vátehn? Milliós megbízásokkal látta el a Hiller István szocialista pártelnök által vezetett kulturális tárca az MSZP holdudvarához sorolható vállalkozásokat. Megbízást kapott cégeiken keresztül a volt KISZ KB-s Rákosi Ferenc, Enyedi Nagy Mihály, a Népszava Vélemény rovatát vezető Petri Lukács Ádám, az MSZP-s pártrendezvények rendszeres moderátoraként és a Nap-keltéből is ismert Mélykúti Ilona. Több milliót osztott szét a tárca a Farkasházy Tivadarhoz köthető Hócipőnek, valamint a szintén baloldali hangvételű Mozgó Világ és a Kritika című folyóiratnak. A Miniszterelnöki Hivatal ötmillió forintos megbízást adott Kálmán Éva ügyvédi irodájának. Ő annak az Enyedi Nagy Mihálynak a felesége, aki a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának volt a vezetője. Kiderült az is, hogy az SZDSZ-es Kovács Kálmán vezette informatikai minisztérium nettó egymillióért (plusz áfa) fotóztatta és filmeztette magát havonta. Kóka Jánosék havi 150 ezer plusz áfáért, az Igazságügyi Minisztérium havi százezerért alkalmazott házi fényképészt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt pedig havi 760 ezer forintért fényképezték. Megtudtuk azt is, hogy szobabiciklit vásárolt a Honvédelmi Minisztérium Havril András vezérkari főnöknek 370 ezer forintért - a postásbiciklik árához vagy a postások táskájához képest, elismerjük, ez tényleg bagatell. Novemberben a kormány bruttó 125 millió forintból médiakampányt indított adócsökkentési programjának bemutatására Adócsökkentés 2006 címmel. Decemberben ötvenmillióba kerülő újsághirdetésekből álló reklámkampánnyal válaszolt a Fidesz-plakátokra a Mi vagyunk a változás - szöveget hirdetve. 2005 decemberében indult az a Kóka János által kezdeményezett sikerpropaganda, amelynek egyik kulcsmondata ez volt: „A magyarok ma jobban élnek, mint valaha.” Kóka szerint a magyar gazdaság dolgai olyan jól mennek, mintha sikerre lennének ítélve. A cégeknek nő a vagyonuk és a nyereségük, nőnek a reálbérek, az infláció pedig a nulla százalékhoz közelít. A gazdasági miniszter a Financial Times cikkéből is idézett, mely szerint: „A magyarok ma jobban élnek, mint valaha.” Aztán kiderült, hogy húszmillió forintot fizetett a gazdasági tárca a Financial Timesnak azokért a hirdetésekért, amelyek a brit gazdasági napilap Magyarországról szóló mellékletében jelentek meg. 2005-ben harmincmillió forinttal támogatott a magyar állam egy iráni készítésű, antiszemitának tartott propagandafilm-sorozatot. A Nulla fokos fordulat című alkotás nemzetközi felháborodást keltett. A mű azért kaphatott támogatást, mert a törvények szerint a Magyarországon forgatott, nem pornográf tartalmú külföldi filmeknek húsz százalék költségtérítés jár - magyarázták később a bizonyítványt. Büszkeség lyukas gatyában A médiakommunikációs tervek véleményezésére is költöttek 5,7 milliót 2005-ben, és 2004-ben még 2005-ben is további jelentős összegeket adott ki a kormány a kommunikációs kampányokhoz kapcsolódó közvélemény-kutatásokra: évente 130-140 milliót. Egy pályázati nyertes 5,1 millió forintért gyűjtögette össze a kormánynak a „kommunikációs veszélyhelyzeteket” 2007-ben. Kaszálhattak egy jót a Modern képmesék sorozat alkotói is, az „alkotás” létrehozásához a Miniszterelnöki Hivatal kilencvenmillióval járult hozzá. Médiavásárlásra az Origo.hu című internetes lap kigyűjtése szerint 2007-ben is csaknem 667 milliót költöttek, 2006-ban 260, 2005-ben 720 milliót. Nyomdai költségekre 2005-ig visszamenőleg 1,2 milliárd forintot fordítottak, a kampányok kreatív megtervezése 560 millióba került. Az idén júliusban két, csaknem kilencszázmillió forint összértékű közbeszerzési felhívást tett közzé a Miniszterelnöki Hivatal: 582 millióért azt kellett megtervezni, hol és mikor hirdessen a kormány (ebből az összegből kell kifizetni a hirdetéseket), háromszázmillióért pedig egy reklámügynökségnek a kormánnyal együtt azt kell(ett) kiötlenie, hogy mit hirdessen. Vagyis csak médiavásárlásra az utóbbi négy évben 2,3 milliárd forintot költöttek el. Emellett a minisztériumok külön is folytattak kampányokat a médiában. Tavaly az egészségügyi tárca próbálta népszerűsíteni reformelképzeléseit - a márciusi népszavazás eredményét tekintve csekély eredménnyel. A közelmúltban futott. Van mire büszkének lennünk kampányra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egymilliárdot költött. Ezt a kampányt 85 százalékban az unió fedezi - állítják az illetékesek...* Négyszáztíz luxusautóra hatmilliárd forintos tendert írtak ki még 2003-ban, Gyurcsány védelme miatt ezt is megfejelték fotóink