Magyar Hírlap, 2009. július (42. évfolyam, 165-178. szám)
2009-07-16 / 165. szám
www.magyarhirlap.hu Továbbra is szárnyal a Fidesz, eltűnik az SZDSZ Háromszoros előnnyel vezet a Fidesz az MSZP előtt a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint. A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók között 67 százalékos, míg a szocialistáké csak 21. Az összes megkérdezett körében hasonló az arány, ebben a kategóriában 40:13-ra vezet a Fidesz az MSZP előtt. A jelenlegi adatok szerint egy mostani választáson rajtuk kívül csupán a Jobbik jutna be a parlamentbe, amely az első vizsgált szegmensben kilenc, míg utóbbiban hat százalékon áll. A többi párt nem éri el az ötszázalékos küszöböt: az MDF két-, a Lehet Más a Politika és a lassan szinte teljesen eltűnő SZDSZ egy-egy százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. (BR) 65 ____________________ 60 Pártpreferenciák a biztos szavazó pártválasztók körében 40 (százalék) 3. FORRÁS: SZOND* IPSOS 2021.................. .................................................................. 10 .................. ■■..................9.................. Fidesz MSZP MDF SZDSZ Jobbik LMP Összefogás a kilakoltatások megelőzéséért LÁNCZI RICHARD Az Otthonvédők a Fidesszel egyeztettek, hogy politikai segítséget kérjenek a tömegessé vált kilakoltatások azonnali leállításához és a közüzemiszámla-elmaradásaik miatt bajbajutottak megsegítéséhez. A probléma súlyos, tizenkétezer családot érint, és az adatok szerint számuk napról napra nő. A Bajnai Gordon vezette kormány korábbi megkereséseik után is elzárkózott attól, hogy segítséget nyújtson a kritikus helyzetben lévőknek. Az otthonvédők július 4-én fordultak Orbán Viktorhoz, a Fidesz elnökéhez, közölve, hogy korábban petícióval, később pedig személyes egyeztetéseken is ismertették a kormánnyal a hazai bajbajutottak lesújtó helyzetét. Tizenkétezer családot érint a fizetésképtelenség miatti kilakoltatás, valamint közüzemiszámla-tartozásaik miatti végrehajtás. A civilszervezetek szerint Bajnai Gordon kabinetje egyértelműen a pénzügyi körök kormánya, kizárólag a bankok érdekeit tartja szem előtt, és a helyzet súlyosságának ellenére sem nyújtott segítséget a krízishelyzetben lévőknek. A Fidesz személyes találkozóra hívta a civileket, ahol az otthonvédők arra kérték az ellenzéki pártot, hogy politikailag nyújtson segítséget a tömeges kilakoltatások leállításához és a közüzemiszámla-elmaradásaik miatt bajbajutottak megsegítéséhez. Szeretnék elérni, hogy Franciaországhoz hasonlóan itthon is bevezessék a lakhatási jogot, azaz aki önhibáján kívül vált fizetésképtelenné, azt ne lehessen kilakoltatni. Kérést fogalmaztak meg az ellenzéki párt felé, miszerint az ország nagy részében fideszes vezetésű önkormányzatok dolgoznak, így velük egyeztetve ne hajtsák végre a kilakoltatásokat. „Támogatjuk és javasoljuk egy szociális bank létrehozását, amely a bedőlt hiteleseket segítené, valamint az Otthonvédőkhöz tartozó Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) szociális lakásprogramját, ami a fiatalokat és a szociálisan rászorulókat segítené” - jelentette ki lapunknak Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal vezetője. A Fidesz az egyeztetésen kijelentette, prioritásként kezeli az ügyet, szeptember 14-én pedig képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be a fizetésképtelen hitelesek megsegítésére, és erről a civilekkel is egyeztetnek. Mészárosné Győrvári Bella, a VÉSZ elnöke elmondta, a minisztériumokkal folytatott korábbi egyeztetéseken világosan kiderült, a kormányzat nincs tisztában a helyzet súlyosságával. Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság vezetője szerint a kormány érzéketlen az emberek problémái iránt. Az Otthonvédők tovább folytatják kampányukat. ■ Az Otthonvédők tegnap a Fidesz képviselőivel egyeztettek FOTÓ: BURGER ZSOLT Baka: Az igazságszolgáltatásnak újra meg kell határoznia független helyét A korhoz kell igazítani a bíróságokat BARANYA RÓBERT A leghatározottabban vissza kell utasítani az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget kétségbe vonó támadásokat, de nyitottnak kell lenni a jogos bírálatok meghallgatására és elfogadására - jelentette ki tegnap a bíróságok napján Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Elengedhetetlennek tartja a bíróság szervezetének átalakítását és a jelen korhoz való igazítását a Legfelsőbb Bíróság június végén megválasztott elnöke. A bíróságok napján megtartott ünnepségen Baka András kitért arra, hogy meg kell kezdeni a központi igazgatás átalakítását, az igazgatási döntések egyértelmű döntés- és felelősségi viszonyainak kialakítását. Emellett egyszerűsíteni kell a bírósági rendszert, és hatékonyabban kell kihasználni az informatika által nyújtott lehetőségeket. A változtatásokat azonban csak a bírósági önigazgatásrendszer megőrzésével lehet végrehajtani. Baka szerint az igazságszolgáltatásnak újra meg kell határoznia független helyét, társadalmi szerepét, tevékenységének garanciáit és határait, a bíróságok tagjainak szigorúan tartaniuk kell magunkat hivatásrendjük erkölcsi mércéjéhez. „Miközben a leghatározottabban vissza kell utasítanunk a különböző oldalakról érkező, az igazságszolgáltatást, a bírók függetlenségét és pártatlanságát kétségbe vonó megnyilvánulásokat, méltatlan támadásokat, a szakmai dilettantizmuson alapuló kritikákat, aközben nyitottnak kell lennünk a jogos bírálatok meghallgatására és megfogadására. Ez minden előrelépés és változás alapvető követelménye” - fűzte hozzá az LB elnöke. Ennek hiányában méltatlan helyzet vár a bíróságokra, kisszerű belső és külső vitákba bonyolódhatnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az országban ne a várt stabilitás, ne a rend és a tisztesség uralkodjék. Baka mindezek mellett kijelentette: szilárdan hisz abban, hogy a bíróság, a bírósági rendszer alkalmas a feladatellátásra, és az ítélkezés függetlenségének megőrzésével arra, hogy a jogállamiság garanciája legyen. „Nyitottnak kell lennünk a jogos bírálatok meghallgatására” FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Br« r«j| a« j »««• tfv MAGYAR HÍRLAP 3 316 - 273 álláspont Nem matematikai képtelenség, ez a magyarországi bankok hitelezési gyakorlata: a devizahitelesek azt várták volna, hogy a márciusi 316 forintos euró után, amikor 273 forintra erősödik a magyar fizetőeszköz, akkor a bankok ugyanolyan vehemenciával csökkentik a törlesztőrészletet, mint amikor emelni kellett. Hát tévedtek! A részletek nem csökkentek, s aki nem tudja fizetni jelentősen felduzzadt törlesztőrészletét, az mehet a híd alá vagy a Dunának. Egyes pénzemberek pedig lesben állva várják, hogy fél-, harmad- vagy akár negyedáron jussanak hozzá a földönfutóvá vált honfitársaink otthonához. Európa messze van! Az öreg kontinens egyes államaiban létezik irányadó kamatszint vagy kamatplafon, amelyet a keres- kedelmi bankoknak figyelembe kell venniük a hitelezésükben. A szerződésekben ezt kötelesek rögzíteni, s attól nem térhetnek el. Magyarországon a kamatszintet a forrásköltségekhez kell igazítani, ám ennek meghatározása - főleg válság idején - nehezen ellenőrizhető, így nyitva a kiskapu, a banki kaszálásnak szinte semmi sem szab határt. Augusztustól hatályba lép ugyan egy törvénymódosítás, amely véget vethetne a pénzintézetek egyoldalú szerződésmásításainak, ám ez sem fog átütő sikert hozni. Irányadó kamat nem lesz - ami az ügyfelek elsődleges érdeke lenne -, csak azt kell közölniük a pénzintézeteknek, milyen külső körülmények miatt emelnek. Okot pedig találnak bőven. A napokban egymillió adós kap levelet, amelyben a bankok közlik velük, hogy a jövőben gyakorlatilag az összes költségüket és kockázatukat rájuk terhelhetik. Rengeteg feltételt sorolnak fel, így például a későbbiekben akkor is változtathatnak a szerződésen, ha a bank működési feltételeinek biztosításában változások következnek be. E homályos, mindenre ráhúzható passzus alá sorolják a technikai eszközök használatának, valamint a postai költségeknek a drágulását. Ide tartozik az internethasználat díjának és az irodaszerek árának emelkedése, a bankok közötti elszámolás költségeinek változása, sőt a munkatársaik fizetésének emelése is! Mindezek alapján egyértelmű: kockázata egyedül csak az ügyfélnek van. Úgy tűnik, az emberek csak és kizárólag addig fontosak a hitelintézetek számára, amíg megkötik velük a szerződést. Emlékezetes, gyakran maguk a bankok beszélték rá az ügyfeleket, hogy ne forintban, hanem euróban vagy inkább svájci frankban adósodjanak el, mert az „kedvezőbb”. Aztán amikor többek között a hiteltelen kormányzás miatt bedőlt a forint, azzal együtt buktak a magyar családok házi pénztárai is. Persze aki devizahitelt vesz fel, az számoljon az árfolyamkockázattal is. Ám itt már nem csak arról van szó, hogy a pénzintézetek az árfolyamváltozás miatt emeltek. De talán nem is a bankokra kell haragudni. Ők pont addig mennek el, addig tekintik prédának és nem ügyfélnek a magyarokat, amíg azt a kormány, a politika hagyja, s a jogszabályok megengedik. Túl sokat azonban nem érdemes várnunk e téren egy olyan országban, ahol a magyar érdekek képviselete helyett hét éve abban versenyeznek a kormányok egymással, hogy melyikük tudja jobban megsütni saját pecsenyéjét, s százmilliós saját vagyonokat menekítenek és menekíttetnek külföldre. A devizabuktát megúszhattuk volna, ha már euróval fizetnénk. Csak úgy emlékeztetőül, a Fidesz-kormány idején a közös uniós fizetőeszköz bevezetésének várható dátuma 2007 volt, a pesszimistább verzió 2008-cal számolt. Aztán egymásnak adták a „szakértői” szocialista kormányok a kilincset és a bársonyszéket, s regnálásuk éveinek számával egyenes arányban távolodtunk attól, hogy Magyarországon is euróval fizessünk. Ma pedig már céldátum sincs, így marad a kockázat - na persze, nem a bankoknak... CSÁKÓ ATTILA csákó, attilam magyarhirlap. hu