Magyar Hírlap, 2010. július (43. évfolyam, 151-165. szám)
2010-07-07 / 156. szám
■ ■ ■■ 6 MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 2010. JÚLIUS 7., SZERDA ALÁÍRTA A KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉST A NÉGY SZLOVÁK JOBBKÖZÉP PÁRT Isten segítségével is számol már Pozsony KOCOR LÁSZLÓ (POZSONY) Tegnap a négy koalíciós párt elnöke és Iveta Radicová a pozsonyi Prímás-palotában aláírta a koalíciós szerződést. Szlovákia új korszak elé néz. Robert Fico kormánya csütörtökön, a parlament alakuló ülését követően nyújtja be lemondását Ivan Gasparovic köztársasági elnöknek, ám mindaddig hivatalban marad, amíg meg nem alakul az új kormány. Tegnap, nem sokkal öt óra után, a fővárosi Prímás-palota tükörtermében Mikulás Dzurinda, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió Demokrata Párt (SDKÚ-DS), Richard Sulik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és Bugár Béla, a Most- Híd elnöke, valamint Iveta Radicová (SDKÚ-DS) kijelölt szlovák miniszterelnök aláírta a koalíciós szerződést. A szerződés aláírása után Bugár Béla, a Most-Híd elnöke kifejtette, nehéz és igényes kampány áll mögöttük. Bugár szerint „nagy az állam vezetésével járó felelősség”, annál is inkább, mert „az országot rossz állapotban veszik át”. Bugár a tolerancia, az átláthatóság és a tisztességesség fontosságának hangsúlyozásával zárta beszédét. Iveta Radicová kijelölt miniszterelnök szerint nemcsak a gazdasági válság, hanem a leköszönő kabinet felelőtlen politikája is nehezíti az új kabinet feladatát. Kormányával vissza szeretne térni „1989 novemberének értékeihez, a szabadsághoz, a toleranciához és az emberi méltósághoz”. Radicová jó szelet kívánt a vitorlákba, „a kormányt erősen fogom, a legénység jó” - zárta beszédét. A kereszténydemokrata Ján Figel „hivatalból” említette Istent a beszédében, ám - a konzervatívok számára meglepő módon - Radicová is úgy fogalmazott: tudja, hogy Isten is segíteni fog. A tavalyi elnökválasztási kampány során a keményvonalas kereszténydemokraták Radicová néhány megnyilatkozását túl liberálisnak találták. Radicová bejelentette, hogy július 20-án Budapestre, a visegrádi négyek kormányfői csúcstalálkozójára látogat, s ekkor veszi át Szlovákia Magyarországtól a visegrádi csoport elnöki tisztségét egy évre. Tegnap a KDH a koalíciós pártok közül utolsóként szintén megnevezte minisztereit. A Most Híd országos tanácsa hétfőn véglegesítette a tárcavezetők névsorát. Egyik párt sem szolgált meglepetéssel, a sajtóba korábban kiszivárgott nevek lettek a tárcák várományosai. A magyar párt esetében a kisebbségekért felelős miniszterelnök helyettes Rudolf Chmel lesz. E poszt miatt futottak zátonyra pénteken a kormányalakítási tárgyalások, a szlovák pártok ugyanis ellenezték a miniszterelnök-helyettes hivatala jogköreinek bővítését, ezek nélkül pedig a tisztség csak kirakatfunkció lett volna. A földművelési tárcát Simon Zsolt irányítja. Bugár Béla pártelnök parlamenti alelnök lesz. A környezetvédelmi minisztert nem nevezték meg, ugyanis a Fico kormány utolsó lépéseinek egyikeként felszámolta ezt a minisztériumot, így előbb újra kell alapítani. Robert Fico kormánya csütörtökön, július 8 - án nyújtja be lemondását Ivan Gasparovic köztársasági elnöknek - közölte Silvia Glendová, a miniszterelnök szóvivője. Ficóék a parlament alakuló ülését követően mindaddig hivatalban maradnak, amíg az új kormány meg nem alakul. ■ Iveta Radicová nem örülhet felhőtlenül Fico örökségének FOTÓ: REUTERS/PETR JOSEK ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉS NYUGDÍJASOKNAK Nyugdíjas-előfizetési megrendelőlap a Magyar Hírlapra ENVI.D^?„NY nyugdíjasoknak megtakarítás NÉLKÜL 1 hónapra 3672 Ft 2880 Ft 21% □ 3 hónapra 11015 Ft 8700 Ft 21% □ 6 hónapra 22030 Ft 16104 Ft 27% □ 12 hónapra 44060 Ft 30552 Ft 31% □ Név (cégnév): ................................................................................................................................................... Irányítószám:............................................Település:.................................................................................... Utca, házszám:..........................................................................Tel.:........................................................ Nyugdíjas igazolvány száma:........................................................................................................................ dátum aláírás Kérjük, a megrendelőlapot Lapunk megrendelhető még, az alábbi címre küldje: Tel.: (061) 887 3200 Magyar Hírlap Kiadói Kft. Fax: (06 1) 887 3203 ELŐFIZETÉS (06 80) 204 909 (ingyenes zöldszám) 1145 Budapest, Thököly út 105-107. E-mail: elofizetes(Smagyarhirlap.hu Magyar hírlap | -ÉL * ktegtépegfénesztB Románia etaj Gyurcsanytol I^VÉ^ __ Ifiden elfogadta U *** - - JÉENLI-' Kétoldalú tuiszunet Gazában a pán EP-listájat • £S|_. mm magyar hírlap || y ' - POLGÁRI KÖZÉLETI NAPILAP po it n ROVATVEZETŐ: MÁTÉ T. GYULA, E-MAIL: MATE.T.GYULA@MAGYARHIRLAP.HU Bugáréktól féltik az autonómiát Bugár Béla pártját, a Most-Hidat bírálja a Hospodárske noviny című gazdasági napilap kommentárja. Az újság Pravdától átigazolt, nacionalista nézeteiről ismert kommentátora, Dag Danis szerint a Most-Híd eredeti elképzelése a kisebbségi önkormányzatokkal az autonómia megteremtése volt. „Szerencsére Bugár Hídjának nem sikerült elérnie, amit eredetileg akart. Minden más csak pótmegoldás a Híd prioritásáért, amely elfogadhatatlan maradt. Bugár kisebbségi autonómiát akart” - olvasható a lap kommentárjában. Ám a kommentátor szerint továbbra is fennáll a kisebbségi autonómia megteremtésének veszélye a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalán keresztül. A Sme című polgári napilap kommentárja szerint Bugár úgy tehet, mint aki sokat elért, ám csak addig, amíg az MKP új vezetése nem teszi fel a kérdést: hol a kisebbségek jogállásáról szóló törvény? (PKL) A VAJDASÁG ÉS AZ ANYAORSZÁG VISZONYA Siker és kihívás délen JANZSÓ VIKTOR Jelentős, történelmi sikernek tekinthető a kulturális autonómia és a Magyar Nemzeti Tanács létrejötte a Vajdaságban, komoly kihívást jelent azonban a magyar közösség számára, hogy képes-e élni a lehetőségeivel. Többnyire erről volt szó a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Európa Intézet a témában rendezett konferenciáján. „Történelmi folyamat zajlik a Délvidéken, ami az etnikai kisebbségek helyzetének rendezését összekapcsolja az euroatlanti integrációval. Eddig egyetlen szomszédos állam sem mert megindulni azon az úton, amelyen Szerbia” - vezette fel a témát a házigazda Glatz Ferenc, az MTA Társadalomkutató Központ Tudományos Tanácsának elnöke. Szerinte a rendszerváltás után a magyarság egyik legnagyobb politikai sikere az etnikai alapon szerveződő, határon túli magyar pártok létrejötte és működése. Hasonlóan vélekedett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára. Azt mondta, az etnikai, közösségi pártok vezethetnek el a közösségi jogokhoz, az autonómiához. Szerinte az elmúlt nyolc év nemzetpolitikai mélyrepülése után nagy „összekapaszkodásra” van szüksége a Kárpát-medencei magyaroknak, ehhez azonban elengedhetetlen a világos jövőkép megfogalmazása. Úgy vélte, az új nemzetpolitika három pilléren nyugszik majd, a kisebbségi pártok egyenjogúságán országaikban, a magyar kisebbségek egyenrangúságán a magyarországiakkal, és a kisebbségi közösségek egyenértékűségén az unión belül. „A közösségi értékek mentén való politizálás és nem a többségi nemzet elvárásainak való megfelelés jelenti a siker kulcsát” - vélte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Példaként említette, hogy az elmúlt három évben háromszáz projektet hoztak tető alá a magyar közösség életkörülményeinek javítására a szerbiai költségvetésből mintegy százmillió euró értékben, ami több, mint az elmúlt húsz évben összesen. Hozzátette: elemi érdekük, hogy Magyarország erős, tekintélynek örvendő ország legyen, a vajdasági magyar kisebbség szerbiai megítélése ezzel egyenesen arányos. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az MNT megalakulása a nemzeti érdekérvényesítés mentén folytatott építkező folyamat eredménye, amely az önazonosság megőrzéséhez elengedhetetlen. Kérdés azonban, hogy a negyedmilliós magyar közösség felnő-e a feladathoz, s képes lesz-e a központilag finanszírozott nemzetiségi intézményrendszer irányításának átvételére, fejlesztésére, színvonalának emelésére. ■ Népirtással vádolják a hollandokat MTI Népirtás és háborús bűnök vádjával feljelentést tett a srebrenicai mészárlás áldozatainak több hozzátartozója három egykori holland békefenntartó ellen. Az 1995 nyarán a kelet-boszniai Srebrenica védelmére kirendelt egykori Dutchbat III. zászlóalj parancsnokát és parancsnokhelyettesét vádolja négy hozzátartozó azzal, hogy rokonaikat a boszniai szerb erők kezére juttatták. A feljelentésben megjelölt harmadik katona egy személyzeti tiszt. „A srebrenicai áldozatok rokonai feljelentést tesznek a Dutchbat katonái ellen 1995 júliusában elkövetett népirtás és háborús bűnök vádjával” - közölték a hozzátartozók az ügyvédjük, Liesbeth Zegveld által közzétett közleményben. A boszniai város 1995. július 11-én jutott a szerb erők kezére. A mészárlást, amely a legsúlyosabb tömeggyilkosság volt Európában a második világháború óta, s amelyben mintegy 8000 muzulmán férfit és fiút öltek meg, népirtásnak minősítette a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék és a Nemzetközi Büntetőbíróság is. A négy felperes - Haszan Nuhanovics, aki a szüleit és a bátyját veszítette, valamint Mehida, Damir és Alma Musztafics, az eltűnt Rizo Musztafics özvegye és gyermekei - a keresetet a hollandiai Arnhem bíróságán nyújtotta be. A hágai törvényszék 2008 szeptemberében elutasította a hozzátartozók keresetét, akik azt kérték, hogy ismerjék el a holland állam felelősségét hozzátartozóik halálában. ■