Magyar Hírlap, 2011. november (44. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-02 / 256. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. NOVEMBER 2., SZERDA KÖVÉR: NEM LÉTEZHET MÁS ÉRTELMES ÉS TISZTESSÉGES POLITIKA, CSAKIS A NEMZETI ÉRDEK FELTÉTLEN KÖVETÉSE Tisza István nem hátrált meg SEREG LÁSZLÓ Tisza István 1918. október 31-i meg­gyilkolásának emlékére hétfőn új­ra felavatták a Parlamentben a volt kormányfő, házelnök emléktábláját, majd emlékévének zárásaként a már­tír miniszterelnök új szobrát is bemu­tatták Zuglóban. „Gróf Tisza István halála Magyaror­szág sorsát is szimbolizálta. Tisztában volt vele, mi vár rá, mégsem hátrált meg, és nem menekült el” - mond­ta ünnepi beszédében Kövér László az 1918. október 31-én otthonában meg­gyilkolt miniszterelnök emléktáblá­jának hétfői újraavatásán. A házelnök rámutatott arra is, hogy Tisza Istvánt nemcsak mártíromsága tette halha­tatlanná, hanem tettei és elvei is, ame­lyekből sosem engedett a népszerűség kedvéért. Kövér leszögezte, egyetlen cél vezérelte, mégpedig a gazdagodó, gyarapodó Magyarország megterem­tése. „Tisza szavai a mának azt üzenik, hogy nem létezhet más értelmes és tisztességes politika, csakis a nemze­ti érdek feltétlen követése” - fogalma­zott Kövér László. Szerinte ez a felfogás biztosította évezreden át nemzetünk sorsát, valamint az, hogy szerves kap­csolatban tudtunk maradni a Nyugat­tal, ám vívmányai közül csak a pozi­tív hajtásokat ültettük át a nemzeti élet talajába. A házelnök leleplezte Ti­sza István és az 1919-ben meggyilkolt Návay Lajos házelnök emléktáblá­ját a delegációs terem előtti folyosón. Az eseményen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Boross Pé­ter korábbi miniszterelnök és a Tisza család képviselői is. Emlékezetes, az Országgyűlés Hi­vatala májusban visszaállíttatta a Ház első világháborús hősi halottainak emléktábláját, fennmaradt doku­mentumok felhasználásával sikerült a tábla azon párját is újjáalkotni, amely a két tragikus sorsú házelnöknek, Ti­sza Istvánnak és Návay Lajosnak ál­lított emléket. Utóbbit avatta fel újra Kövér László. Ugyancsak hétfőn, a Tisza István Emlékév lezárásaként bemutatták a mártír miniszterelnök új bronzszob­rát a közönségnek, a volt minisz­terelnök egykori zuglói otthona, a Róheim-villa mellett. „Tisza Istvánra úgy tekintünk, mint hazánk és nem­zetünk kiemelkedő államférfiára, aki a legnagyobb királyaink és politikusaink nyomdokaiba lépett” - mondta ün­nepi beszédében György István főpol­gármester-helyettes. Emlékeztetett arra, a volt kormányfő volt az egyetlen európai politikus, aki kiállt az első vi­lágháború ellen, így „ő az, aki a boldog békeidőket megtestesíti számunkra”. A szobrot, Harmath István ba­jai művész alkotását eredetileg a Já­szai Mari téren állították volna föl, de a Kossuth tér 2014-ig tervezett átépí­tése, s az eredeti Tisza-szoborcsoport korhű helyreállítása miatt eltekintet­tek ettől - mondta a Tisza István Baráti Társaság elnöke, Maruzsa Zoltán, hoz­zátéve, az alkotást hamarosan Zugló­ban állítják föl. ■ Zuglóban szobrát mutatták be, a Parlamentben emléktábláját leplezték le a mártír miniszterelnöknek FOTÓ: CSUDA­ SÁNDOR A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJA Hálából adni Az igényes keresztyének a reformáció szülöttei - jelentette ki Bölcskei Gusz­táv, a Magyarországi Református Egy­ház zsinatának lelkészi elnöke hétfőn, a reformáció emléknapján rendezett deb­receni istentiszteleten. A püspök úgy fo­galmazott, az igényesség, az újrakezdés, az, hogy most valamit hálából adni aka­runk - ez a reformáció. (MTI) DÁNIEL PÉTER GYALÁZKODÁSA Zürichi tiltakozás Mély felháborodással fogadta a Züric­hi Magyar Egyesület a Wittner Mária fideszes képviselőt, '56-os halálraítéltet ért gyalázkodó kijelentéseket, és reméli, az ezeket megfogalmazó, Gyurcsány Fe­renc Demokratikus Koalíciójának tagjai közé tartozó „Dániel Péter ügyvéd tetté­nek meglesznek a megfelelő jogi követ­kezményei”, szerintük Dániel kijelentései az egyetemes magyarságot is sértik. Is­mert, az ügyvéd korábban köztörvényes prostituáltnak nevezte Wittnert. (MH) ELADHATJÁK A TV2-T Ismét tárgyalnak A Lánchíd Rádiót, a Heti Választ és a Class FM-et birtokló Infocenter.hu Zrt. újból tárgyalni kezdett a Tv2 német tulajdo­nosával a médium megvételéről - érte­sült az Index. Az Infocenter tulajdonosa nem nyilatkozik. Már sokszor felmerült a pletyka, miszerint Fellegi Tamás fejlesz­tési miniszter egykori cége megvásárol­ná a csatornát. (MH) HAJLÉKTALANÜGY Pintér nem tágít Nem ért egyet Pintér Sándor belügymi­niszter Szabó Mátéval, az állampolgá­ri jogok biztosával a közterületek hasz­nálatát szabályozó törvény bírálatában, és elutasítja a jogszabály módosításá­ra tett javaslatot - tudatta az Ország­­gyűlési Biztos Hivatala. Szabó szerint az új szabályozás a kiszolgáltatott helyzet­ben lévő emberek jogi fenyegetettségé­nek légkörét teremti meg. Tarlós István főpolgármester értékeli az ombudsman érzékenységét a témában. (MTI) Elhunyt Menczer Gusztáv Életének 91. évében, súlyos betegség következtében hét­főn elhunyt Menczer Gusztáv, a Gulagot megjárt milli­­ók egyik túlélője, a Kárpótlás Társadalmi Kollégium, va­lamint a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakesz) elnöke. Az 1921-ben született Menczer Gusztávot a második vi­lágháború végén először a nyilasok ítélték halálra mint hadiszökevényt, majd az oroszok fogták el Budapesten, és hurcolták el hazájától és családjától. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, amelyből kilen­cet le is töltött a Gulag különböző lágereiben. Hazatérte után az egészségügyben dolgozott, 1960 és 1965 között a Korányi kórház egyik vezetője volt. Az általa csak mód­szerváltásnak hívott politikai fordulat után, 1990-ben alapítója és elnöke lett az említett Szorakesznek. A poli­tikai üldözöttek érdekében végzett csaknem negyedszá­zados, áldozatos tevékenységét idén júniusban magas állami kitüntetéssel ismerték el. A Magyar Hírlapnak két és fél évvel ezelőtt adott inter­­júban azt hangsúlyozta, az igazi rendszerváltáshoz fele­lősségre kellett vona vonni azokat, akik az előző rend­szer bűneit elkövették. Akkoriban úgy vélte, csak akkor van esélye ennek az országnak a felemelkedésre, ha az 1998 és 2002 között már egyszer kormányzó erő újra ha­talomra jut, és megszerzi az alapvető változásokhoz szükséges kétharmados többséget. Ezzel együtt erkölcsi változást is sürgetett, amelynek lényege, hogy újra méltó helyre kell emelni a társadalomban a keresztény értéke­ket. Visszaemlékezve a Gulagon eltöltött évekre, többször is elmondta, hogy a hit, az Istennel való kapcsolat volt az, amely erőt adott neki a legszörnyűbb körülmények kö­zött is. Nyilatkozataiban mindig kiállt azért, hogy a hu­szadik század népirtásait azonos súllyal kezeljék. Ahogy lánya, a fideszes képviselő, Menczer Erzsébet lapunknak elmondta, édesapja soha nem követelte úgy a kárpótlást, mint ahogy azt más genocídium túlélői tették az elmúlt évtizedekben. Egyébként is mindig azt vallotta, hogy a tett az első, a szó a második. „Édesapám üdvözöl­te azokat a kormánypárti törvényjavaslatokat, amelyek alapján talán lehetővé válik az előző rendszer bűnösei­nek felelősségre vonása. Azt gondolta, hogy »végre he­lyükre kerülnek a dolgok«, elkezdődhet a politikai tény­feltárás, végre fontos lett a tisztesség, az erkölcs, a haza iránti szeretet. A hit mellett ugyanis a tisztességhez va­ló ragaszkodás az, amit édesapám itt hagyhat üzenet­ként a ma is élőknek - hangsúlyozta Menczer Erzsébet. - Ugyanakkor ő is tudta, hogy még rengeteg a tenniva­lónk ezen a téren, hiszen máig kísért a múlt. Édesapám soha nem volt megalkuvó, konzekvensen kiállt az igaz­ságért, és harcolt az igazságtalanság ellen. Azt vallotta, hogy ehhez akkor is tartanunk kell magunkat, ha esetleg ellenségeket szerzünk magunknak. Engem és a családot is mindig erre a szemléletre nevelt. ” BARANYA RÓBERT FOTÓ: HORVÁTH PÉTER CYUUK ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Töredékére csökken a civil alap pénze A jövő évi büdzsében mindössze 1,3 milliárd forintot szán a kormány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatására. Erről is kérdeztük az NCA Tanácsának elnökét. - Mit vár a készülő civil törvénytől? - Új, a civil társadalmat szolgáló, köz­hasznú formát kell kialakítani, így a pályázati pénzeket szétosztó NCA is rendszerváltást él meg. Az elmúlt idő­szakban az alapnál ellenőrizhetetlen, kollektív szellemben hozták a dönté­seket. Az Állami Számvevőszék meg­állapította, a feladatrendszerhez nem csatoltak személyi felelősséget. Bár volt olyan elképzelés, hogy a civil alap elveszti önállóságát, de végül a tör­vényalkotók belátták: ezt a problémát csak egy önálló, jogi személyiséggel rendelkező civil alappal lehet meg­oldani. Amelyben lesz hierarchia, és ahol a miniszter ellenőrzése mellett a tanács elnöke, s a kollégiumi elnökök is felelősséget vállalnak döntéseikért. - Várható, hogy tisztul a civilszer­vezetek köre? - Jelenleg hatvan-hetvenezer be­jegyzett civilszervezet létezik az or­szágban. Az új törvény elő fogja írni az ismételt regisztrációt. A tönkrement és nem működő civilszervezetek el fognak tűnni, így kitisztulhat a civil világ. - Nemsokára zászlót bont a Civil Együttműködési Tanácskozás, a CET. Mi ennek a jelentősége? - A CET révén a magyarság nemzeti feladatokat tud meghatározni az egész Kárpát-medence számára, s a civiek kezdeményező szerepet vállalhatnak a hazai és az uniós jogalkotásban. A CET tehát kiemelkedő együttműködé­si lehetőség, amellyel nyolc történel­mi magyar régió tudja összehangolni a nemzetépítést.­­ A költségvetés viszont igen szűk mozgásteret biztosítna a civil szférának. - Súlyos a helyzet. Az elmúlt évek­ben hétmilliárd forintból gazdálko­dott az NCA. Ez tavaly 3,4 milliárd­­ra csökkent, de még ebből is zároltak nyolcszázmilliót. A 2012-es költség­­vetésben mindössze 1,3 milliárd forint az előirányzat. Ez az összeg elégtelen, és óhatatlanul politikai problémá­kat fog felvetni, ezt fel kell ismernie a kormánynak. A civiszervezetek létfeltételeinek biztosítása alapve­tő kérdés, miközben természetesen a civileknek is be kell látniuk, hogy na­gyon nehéz a gazdasági helyzet. - Hogy látja, felépülhet a felső - krisztinavárosi templom, amelyért gyűjtést kezdeményezett a Civil Ösz­­szefogás Fórum? - Tarthatatlan, hogy Makovecz Im­rének a fővárosban egyetlen alkotása sem áll. Az Apor Vilmos téri templom méltó emléket állítana neki, s gazda­ságosan működtethető is lenne. Bu­dán már nincs elég urnatemető, a le­endő templom alatt viszont 1200 urnát lehetne elhelyezni, emellett jelentő­sen megnőne a turistaforgalom is. Az adománygyűjtést megkezdtük, a ka­tolikus egyház döntésére még várunk. Reméljük, lesz megállapodás, hiszen a templom a hívő emberek összefo­gását kívánja szimbolizálni. Az épí­tés akár tíz évig is eltarthat, ennyi idő alatt összegyűlhet a szükséges pénz. PE 5 PERCES INTERJÚ | CSIZMADIA LÁSZLÓ az MCA Tanácsának elnöke

Next