Magyar Hírlap, 2012. március (45. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-01 / 52. szám
JESZ: Gondok Kiss erdő szerint volt szocalista kormányfőnek elég volt a tocsik-ügy, nem akart újabb botrányt doktorijával Horn mentette Draskovicsot? BARANYA RÓBERT Fenntartotta korábbi alkotásait a bíróságon a rágalmazás miatt perbe fogott Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok, aki szerint 1996- ban Horn Gyula akkori MSZP-s kormányfő utasítására szüntették meg az államtitkárként dolgozó Draskovics Tibor elleni nyomozást. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon tegnap megkezdődött a Draskovics Tibor egykori igazságügyi miniszter által Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok ellen rágalmazás miatt indított per. A volt tárcavezető egy 2008-as nyilatkozata miatt perelte be Kisst, aki a Hvg.hunak kijelentette, az 1996-ban a Pénzügyminisztérium államtitkáraként dolgozó Draskovics és helyettese, Csobánczy Péter, hatalmukkal viszszaélve érték el, hogy az üzemanyagforgalmazással foglalkozó Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) -re kiszabott bírságot nyolcvanhárommillió forintról százezerre csökkentsék. Draskovicsék ellen Hézag fedőnéven titkos nyomozás indult, ám ezt - Kiss állítása szerint - Horn Gyula miniszterelnök leállíttatta. Az akkor az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának vezetőjeként dolgozó Kisst a belügyminiszter, Kuncze Gábor mutatta be a kormányfőnek. Kiss eredetileg a Tocsik-ügyről tájékoztatta négyszemközt Hornt, ám amikor szóba került a Q8-nyomozás is, a kormányfő arra utasította, hogy szüntessék meg az eljárást, mert nem akar újabb botrányt - állította Kiss. Horn azt is mondta, politikai síkon rendezik a kérdést, de egyébként is útban van a jövedéki bírságokról szóló törvénymódosítás. A Draskovicsék elleni nyomozásról egyébként Kuncze is kapott jelentést. Az utasításnak megfelelően Kiss „elfektette” az ügyet, a nyomozást 1996 decemberében bűncselekmény hiányában meg is szüntették. A nyugalmazott dandártábornok szerint Hornnak nem volt joga ilyen utasítást adni, és elismerte, hogy neki sem lett volna törvényes lehetősége ezt végrehajtani. Kiss ezzel gyakorlatilag a tárgyaláson magát is hivatali visszaéléssel vádolta. A volt rendőri vezető azért mégis teljesítette a megfogalmazott elvárást, mert féltette az állását. A bíróság tegnap Draskovicsot is beidézte, de ő az utolsó pillanatban - betegségre hivatkozva - nem ment el. A többi tanú azonban megjelent, így Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség (VPOP) egykori országos parancsnoka, aki szerint törvénytelen volt Draskovicsék utasítása a bírság radikális csökkentésére, és ezért a legfőbb ügyészhez is fordultak. Györgyi Kálmán nekik adott igazat, s a bírságot ennek megfelelően újra viszszaemelték, ám közben elfogadták a szocialisták által beterjesztett törvénymódosítást, így a Q8-nak mégsem kellett befizetnie a milliókat. Arnold elmondta: ő utasításként értelmezte Draskovicsék állásfoglalását, és a VPOP-ra akkor nehezedő nyomás is indokolta, hogy azt végrehajtsák. A VPOP és az APEH tervezett összevonása miatt ugyanis Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter miniszteri biztost nevezett ki Arnold fölé, aki ezért a korkedvezményes nyugdíjazását is kérte. A szintén tanúként meghallgatott Csobánczy Péter szerint azonban csak szakmai véleményt fogalmaztak meg a VPOP-nak. Ezt olyan esetekre alapozták, amikor a hatóság hasonló helyzetben enyhébb bírságot szabott ki egy cégre. A per június 19-én folytatódik, amelyre ismét beidézik Draskovicsot. MH Plágiumot gyanít Bokros Lajos doktorijával kapcsolatban a Jólét és Szabadság (JESZ) ifjúsági tagozata. Az U21 arra kéri a Corvinus Egyetem vezetését, hogy Schmitt Pál államfő kisdoktorijának vizsgálatához hasonló eljárást indítson az Európai Parlament (EP) képviselője ellen, aki az MDF (a tesz jogelődje) listavezetőjeként szerezte 2009-ben a mandátumát. Az U21 a Külügyminisztériumtól azt is kéri, a Panamai Állami Egyetemtől kérjen hivatalos formában igazolást arról, volt-e Bokros Lajos nevű hallgatójuk. Az U21 emlékeztetett, képviselőjelöltté válásának idején Bokros arról tájékoztatta az MDF-et, hogy a doktorija megírása előtt egy évig a panamai egyetemre járt, ahonnan ösztöndíjat is kapott. E lehetőséggel saját bevallása szerint úgy tudott élni, hogy bár korábban semmit nem tudott spanyolul, fél év alatt felsőfokon megtanulta a nyelvet. A U21-hez ráadásul a napokban eljutott egy levél az egyetem oktatási hivatalától, amely szerint soha nem volt Bokros Lajos nevű hallgatójuk. Bokrost lapzártánkig nem értük el. ■ MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK MÁRCIUS 15-I ÜNNEPSÉG A KOSSUTH TÉREN Orbán mond beszédet Orbán Viktor március 15-én az állami ünnepségsorozat részeként a Kossuth téren délután három órakor kezdődő rendezvényen mond beszédet - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Tavaly március 15-én Orbán a Nemzeti Múzeumnál tartott beszédet. (MTI) SCHIFFER AZ ÜGYNÖKASTÁKRÓL Levelét megírta Nyílt levélben tudakolja Orbán Viktor miniszterelnöktől Schiffer András, hogy a kormánypártok miért nem kívánják feltárni az állambiztonsági múltat. Az LMP-s politikus sajtótájékoztatóján emlékeztetett, a kormánypárti képviselők többsége elutasította, hogy tárgysorozatba vegyék az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló javaslatot. Azt is kérdezi, miként egyeztethető össze a múlt lezárásáról szóló retorikával, hogy nem kívánják „a múlt feltárását". (MTI) ÁSZ-JELENTÉS A JOBBIKRÓL Hibák a gazdálkodásban Kezdeményezte a Jobbik idei költségvetési támogatásának - egy 106 ezer forintos, névtelen adomány összegével való - csökkentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely számos hibát tárt fel az ellenzéki párt 2009. és 2010. évi gazdálkodásának ellenőrzése során. A beszámolók összeállításánál megsértették a számviteli törvényben szabályozott teljesség, valódiság, következetesség és lényegesség számviteli alapelveket, nem mutattak megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról - így az ÁSZ. (MTI) ÁTVETT ÖNKORMÁNYZATI VAGYON Tetemes tartozások Az állam az év elején 757 volt megyei, illetve fővárosi önkormányzati intézményt vett fenntartásba, amelyek működtetésével összesen 189 milliárd forint tartozást is magára vállalt - közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Kolber István független képviselő parlamenti kérdésére reagálva. Az állam megyénként átlagosan 9,94 milliárdos tartozást örökölt, a legnagyobb, 19,1 milliárdos hátralék Pest megyéből származik. (MTI) NINCS FENNAKADÁS BETEGEK ÜGYELETI ELLÁTÁSÁBAN Gesztust gyakorló doktorok NICZKY EMŐKE A legtöbb helyen átmeneti egyezség született az orvosok és a munkáltatók között az önként vállalt túlmunka ügyében, a betegeket változatlanul ellátják az ügyeletek alatt is - reagált a Népszava tegnapi írására a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke. Bélteczki János ezzel cáfolta, hogy napokon belül összeomolhat az ügyeleti rendszer, ha a doktorok nem vállalnak önkéntes szolgálatot. Ismert, hogy a rezidensszövetség felmondóleveles akciója mellett tavaly a MOSZ is megmozdult egy jogszabályi változás miatt, amely szerint a napi rendes munkaidő egy részét ügyeleti időben is elrendelhetik. Csakhogy a létszámhiány miatt a kórház - részint az ügyelet érdekében - kénytelen önként vállalt túlmunkát kérni tőlük. Ennek megtagadását célozta az akció, amelyhez a múlt év végéig több mint kétezren csatlakoztak. Január elején viszont bértárgyalások kezdődtek az államtitkárság és az egészségügyi szakma képviselői között, így a rezidensek három hónapra felfüggesztették a felmondások érvényesítését. Szintén a konzultációkra tekintettel - emlékeztetett Bélteczki - a MOSZ is úgy döntött, az orvosok „gesztust gyakorolnak”, és ezt az érintett munkahelyen hangsúlyozták. Közlése szerint már január közepén megegyeztek a budapesti István kórházban is, ahol - mint lapunk elsőként megírta - korábban csaknem a teljes sebészeti osztály csatlakozott az akcióhoz. A nyomásgyakorló eszköz jól vizsgázott az elnök szerint, de azt nem akarják gyakran, főleg nem ok nélkül használni. Emellett praktikus indokok is szerepet kaptak a döntésben, kétezer orvos túlmunkáját ugyanis a többieknek kellett volna ellátniuk, és az ügyeleti pénz sem nélkülözhető. A legfontosabb szempontjuk azonban most a betegellátás biztonsága és a tárgyalások elősegítése volt. ■ Elutasító az orvosi kamara Nem tudja elfogadni a Magyar Orvosi Kamara, hogy az egészségügyiek bérfejlesztéséből most kimaradnak az alapellátásban dolgozók. Éger István elnök a béremeléssel kapcsolatos tegnapi konzultáció után lapunknak elmondta, a döntéshozóknak azt is meg kell érteniük, hogy mindenképpen itthon kellene tartani az egészségügyben dolgozókat, amit csak méltó bérekkel lehet elérni. Szerinte a rendelkezésre álló forrás ehhez nem elegendő, így a köztestület érdeklődéssel várja, hogy a kormány a szakmai megfontolások vagy a szűkösség alapján hozza-e meg végső döntését. (MC) ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Hoffmann Rózsa tájékoztatta az EU biztosát MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Brüsszelben tájékoztatta tegnap az oktatási EU-biztost Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a köznevelési és a felsőoktatási törvényről. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Hoffmann hetekkel ezelőtt értesült arról, hogy Andrulla Vasziliu a hazánkból érkezett jelzések alapján bizonyos aggályokat fogalmazott meg a jogszabályi változtatásokkal kapcsolatban. „Miután semmiféle hivatalos írásos megkeresés nem jött, egyértelmű volt, ez a jelzés nem része a Magyarország ellen folytatott különböző vizsgálatoknak” - hangsúlyozta az államtitkár a megbeszélés után. Elmondta, magyarországi hallgatói érdekképviseletek írtak leveleket az oktatási EU-biztosnak, ezekben „kételyeiket, illetve megkockáztatom, bizonyos esetekben a vádjaikat írták le”. A kormány a modernizációt, a tanulmányokhoz, műveltséghez való egyenlő hozzáférést akarja szolgálni olyan körülmények közt, amikor az országnak súlyos adósságteherrel kell megküzdenie - hangsúlyozta, hozzátéve, a biztos szerint a tárcától kapott tájékoztató anyagot még elemzik. Ám az oktatási kérdésekben nincsenek kötelező uniós szabályok. „Jelen pillanatban tehát nincs semmiféle hivatalos ügy” - jelentette ki. ■ A diktatúrák áldozataira emlékeztek LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS „Velejéig beteg az a rendszer, amely a legkisebbeken akar bosszút állni, a legvédtelenebbek ellen fordítja terrorját” - fogalmazott Rétvári Bence tegnap Zuglóban, a Stefánia Palotában, a kommunizmus és a fasizmus gyermekáldozatainak sorsát megvitató konferencián. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára aláhúzta, egy állam akkor jár el jól, ha a jogrendjében a minősített bűncselekmények közé sorolja a kiskorúak elleni agressziót. A találkozón Horváth Attila, az ELTE docense példákon keresztül mutatta be, miként bántak hazánkban a kommunista éra alatt a fiatalokkal. Különösen megrázó volt annak a hétesztendős kislánynak a sorsa, akire farkaskutyákat uszítottak a kitelepítés után a rendőrök, s ő megőrült. A megalázás olyan mély nyomokat hagyott a lelkekben, hogy sokan máig sem tudtak szabadulni annak emlékeitől. Haraszti György, az Országos Rabbiképző tanára kifejtette, a holokausztnak legkevesebb másfél millió gyermekáldozata volt. Bognár Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense egyebek mellett a mesterségesen keltett ukrajnai éhezés apró áldozatainak állított emléket. A találkozó végén fölolvasták Böjte Csaba ferences szerzetes üdvözlő sorait. ■ |