Magyar Hírlap, 2012. május (45. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-04 / 104. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. MÁJUS 4.,PÉNTEK 2012. MÁJUS 4.,PÉNTEK...AHollipka * BALOG ZOLTÁN TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR LESZ A BŐVÍTETT, ÚJ NEVÉN EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA VEZETŐJE Réthelyi Miklós lemondott posztjáról KACSÓH DÁNIEL-PINDROCH TAMÁS Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője benyújtotta lemondását Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki elfogadta azt. Erről Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője tájékoztatta tegnap a sajtót Kazahsztánban, megjegyezve, Réthelyi már 2010-ben jelezte, csak a ciklus feléig vállalja a posztot. Szijjártó beszámolt arról is, a tárca vezetésére a miniszterelnök Balog Zoltánt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárát kérte fel. A politikus ezt nagy megtiszteltetésnek nevezte, s közleményében jelezte, a megbízatást elvállalta. Terveiről és minden egyéb részletkérdésről a parlamenti bizottsági meghallgatásokon kíván beszámolni - tette hozzá. Réthelyi Miklós a kormányfőnek elküldött, nyilvánossá tett levelében egyebek mellett azt írta, meglátása szerint a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de a jövőben a minisztérium vezetése a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő személyt kíván. Orbán Viktor megköszönte a távozó tárcavezetőnek az elmúlt két évben végzett munkáját, és nagyrabecsüléséről biztosította őt. Balog egyébként „viheti magával” a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból (KIM) a roma ügyet, ráadásul az egyház- és civilügyi államtitkárság is a „gigaminisztérium” alá tartozik majd a közigazgatási tárca helyett. Nem csak a méret változik, a Balog Zoltán vezette tárca neve ezentúl Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz. A kérdésre, hogy várhatók-e további lépések a kormányátalakításban, Szijjártó Péter azt mondta, a kormányfő hozott ilyen döntéseket, de azokról majd akkor adnak tájékoztatást, ha véglegesek lesznek, és nyilvánosságra kell kerülniük. Úgy tudjuk, erre hétfőn kerül sor. A Magyar Hírlap forrásai megerősítették és konkretizálták a korábban a sajtóban megjelent, további kormányátalakítási terveket. Ezek szerint Lázár János frakcióvezető államtitkári szinten, „kvázi kancelláriaminiszterként” vezetheti a Miniszterelnökséget. „A legutolsó változat szerint törvényben kell rögzíteni: Lázár ugyan államtitkár lesz, de valójában a tárcák fölött áll majd, utasítási jogkörrel” - mondták lapunk informátorai. Ő fogja - úgymond - megtestesíteni a központi kormányzás új rendszerét. Orbán Viktor miniszterelnök Lázár Jánoson keresztül vezeti majd a minisztériumokat. „Amit Lázár János mond, az a kormányfő akarata lesz. Minden utasítást felülről kapnak majd a minisztériumok, ez a központosított, politikai kormányzás lényege” - fűzték hozzá forrásaink. Varga Mihály, aki jelenleg a Miniszterelnökséget vezeti, sajtóinformációk szerint az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter lehet. A jelenlegi fideszes frakcióvezetőt a legnagyobb eséllyel Rogán Antal válthatja a képviselőcsoport élén, de nem kizárt Kósa Lajos jelölése sem. Korábban felmerült, a KIM-et kettébontják közigazgatási és igazságügyi tárcákra. Ezt az elképzelést azonban mára felülírták, és a miniszter személye sem változik, így Navracsics Tibor marad a tárcavezető, a korábbi hírekre rácáfolva nem lesz külügyminiszter. ■ Balog Zoltán a keresztény civilszervezetek tegnapi konferenciáján. Államtitkárból miniszter FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Az MSZP és az LMP elégedetlen Az LMP szerint Réthelyi Miklós súlytalan miniszter volt, akinek a feje felett döntöttek a tárcáját érintő kérdésekben - mondta Szabó Tímea. Az ellenzéki politikus kijelentette, Balog Zoltántól azt várják, álljon a sarkára, tegyen rendet az oktatás és az egészségügy területén, és találjon valós megoldást a kilakoltatás előtt állók számára. Az MSZP szerint Réthelyinek el sem kellett volna vállalni a Nefmi vezetését. Korózs Lajos úgy vélekedett: a távozó tárcavezető felkészült orvosprofesszor, de nem ért azokhoz a területekhez - a szociál- és az oktatáspolitikához, a kultúrához, a közművelődéshez -, amelyek felügyeletét rábízták. Hozzátette, amíg minden területen a kormányfő akarata érvényesül, „teljesen mindegy, hogy hívják a szakminisztert". (MTI) Kovács Zoltán szerint kétszer büntet az FH MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint ténybeli igazságtalanságok szerepelnek a Freedom House (FH) minapi jelentésében, amely „szabad” helyett „részben szabad” kategóriába sorolta a magyar sajtó állapotát. Kovács Zoltán az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában kifejtette, a jelentést belső ellentmondások feszítik szét, hiszen „kétszer büntettek meg minket ugyanazért”. Önbeteljesítő jóslatként ugyanis az FH már a médiatörvény hatályba lépése előtt csökkentette Magyarország besorolását épp a jogszabály miatt, majd ugyanerre hivatkozva rontott most tovább a pontszámon. Kovács Zoltán megjegyezte, az FH többször cáfolt állításokat sorjáztat, bizonyítékok nélkül. Politikailag elfogultnak nevezte továbbá a jelentés azon mondatát, mely szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azért jött volna létre, hogy akadályozza az információáramlást. Eközben Tóth István Zoltán újságírót, kommunikációs szakembert nevezte ki május 1-jei hatállyal a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap új kommunikációs igazgatójának Böröcz István, az alap vezérigazgatója. Tóth 1999 és 2002 között államigazgatási marketingkommunikációs feladatokat látott el a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának vezetőjeként, 2002- től pedig a Hír Televízióban a reggeli és esti magazinműsorok felelős szerkesztője volt. ■ Együtt tiltakozik négy orvosi szakszervezet NICZKY EMŐKE Kizárólag a közfinanszírozástól elkülönítve tartják lehetségesnek a magánbiztosítók térnyerését a visegrádi országok orvosszakszervezetei. A négy érdekképviselet vezetői a napokban értékelték az elmúlt évet, a legfőbb megállapításokat Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke összegezte lapunknak. Kiemelte, mind a négy ország - rajtunk kívül Csehország, Szlovákia és Lengyelország - szakszervezete aggódik a multinacionális pénzügyi csoportok működése miatt. Ezek közvetlen kapcsolatot keresnek a közegészségügyhöz - mondta Bélteczki -, például úgy, hogy a kórházak szabad kapacitásait vásárolnák meg, így a tehetősebb betegek előtt megnyílna a lehetőség, hogy pénzért kerüljék meg a várólistát, amit viszont a szakszervezetek szerint nem szabad megengedni egyetlen közfinanszírozott szolgáltatónál sem. Az érdekképviseletek megállapították, országaikban napról napra mélyül az orvoselvándorlás által okozott krízis, a gondokat pedig az egészségügyi dolgozók jogait sértő törvénymódosításokkal oldják meg a kormányok. Bélteczki elmondta, a szakszervezetek sajátos akcióra készülnek, a négy ország minden egészségügyi ellátóhelyén, egy időben fejeznék ki tiltakozásukat a sérelmesnek tartott döntések ellen. Hazánkban ilyenek például a katasztrófatörvény rendelkezései vagy az ügyeleti díj csökkentése - mutatott rá. ■ ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU EZER ROMA ASSZONYT KÉPEZNEK SZOCIÁLIS ASSZISZTENSSÉ MÉG A NYÁR FOLYAMÁN Segélyezés helyett esélyteremtés KACSÓH DÁNIEL Elsősorban az esélyteremtés az állam feladata a társadalmi felzárkózás tekintetében - hangsúlyozták a felszólalók - köztük Balog Zoltán - egy tegnapi konferencián. Még a miniszteri kinevezéséről szóló bejelentés előtt szólalt fel Balog Zoltán a keresztény civilszervezetek Szegénység és szolidaritás elnevezésű konferenciáján a Parlament felsőházi termében. Egyebek mellett arról beszélt, egy felmérés szerint a magyar társadalom többsége úgy véli, csak a másik ember kárára lehet ma érvényesülni. A szolidaritás hiánya azonban hosszú távon megbosszulja magát, ezt mutatja az ország jelenlegi képe - fogalmazott, hozzátéve, a közösségi ügyeket vivő rendszerek, mint az oktatás vagy az egészségügy, mostanra a működésképtelenség határára sodródtak. „Ha nem tekintünk ebben az ügyben szövetségesként a kormányra, még akkor is, ha bizonyos részérdekeket sértve hajt végre átalakításokat az emberek érdekében, el fogjuk veszíteni a mérkőzést” - fogalmazott. Szólt arról is, hazánkban a szegénység olyan méreteket öltött, hogy az már a gazdasági fejlődést akadályozza. Ezzel együtt a kormánynak meg kell mutatnia a rendszerváltoztatás veszteseinek, a demokrácia jobb, mint a diktatúra volt. A Kádár rendszerben ugyanis folytatta a munkaképes korú cigányság nyolcvanöt százalékának volt állása, míg az arány napjainkban csupán tizenöt. „Ez talán elsősorban nem az ő bűnük és hibájuk” - jegyezte meg. A nemzeti felzárkózási stratégiáról szólva megismételte, még a nyáron ezer roma származású asszonyt képeznek szociális asszisztenssé. Azt várják majd tőlük, kezeljék azokat a „szociokulturális” különbségeket, melyek a cigány közösségek és a többségi társadalom között van. Elismerte, a kormányzat azt vállalta, hogy első körben azokon kíván segíteni, akik később nagy eséllyel magukon is tudnak majd. Hasonlóképpen vélekedett Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki azt mondta, az új szociálpolitikának nem a segélyezésen, hanem az önerő bevonásával járó esélyteremtésen kell alapulnia. Úgy fogalmazott, a mélyszegénységben élők integrálása mindenekelőtt az állam feladata, de abban nélkülözhetetlen szerep hárul az egyházakra és a civil szervezetekre is, valamint az érintettekre is, akiknek a hozzájárulása szerinte elengedhetetlen a sikerhez. Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta, a kabinet célja, hogy a civil szektor minél átláthatóbb módon, egyúttal hatékonyabban láthassa el a társadalom segítésére vállalt, önkéntes feladatait. ■ KEZDŐDIK AZ ÉRETTSÉGI IDŐSZAK Túlsúlyban a középszint A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal ma kezdődnek az idei érettségik. Az államtitkárság tájékoztatása szerint 1210 vizsgahelyszínen 137580-an érettségiznek ebben az évben, 3420-szal kevesebben, mint tavaly. Az érettségizők közül 87850-en végzős középiskolások, a többiek a felsőoktatási felvételi miatt vizsgáznak. A 471 ezer vizsgából csak 37 ezret tesznek emelt szinten, 434 ezret pedig középszinten. (MH) ÜLÉSEZIK AZ AKADÉMIA Tagválasztás előtt A jövő évi tagválasztó közgyűlés előkészítése a legfontosabb feladata a Magyar Tudományos Akadémia május 7-8-i, 183. rendes közgyűlésének - mondta Pálinkás József elnök, hozzátéve, a háromévenként esedékes választást az értelmiség egésze részéről is nagy figyelem kíséri. „Az MTA tagjainak száma kötött: 365. Annyi új tagot választhat jövőre a testület, ahányan 2011 és 2013 között eltávoztak közülünk” - mondta. (MTI) FIZETTEK AZ UD-NEK Pontosított összeg Összesen 265 millió forintot fizet az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2013. október végéig az UD Zrt.-nek a múlt heti egyezségi megállapodás értelmében - közölte a Belügyminisztérium (BM), ahogy azt is, a négy egyenlő részletben fizetendő öszszegen felül a hivatal téríti meg a cég 150 ezer forintos perköltségét is. A megállapodás nélkül az AH azt kockáztatta volna, hogy az UD-nek akár 1,8 milliárdos kárértéket állapít meg a bíróság. (MTI)