Magyar Hírlap, 2012. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-01 / 230. szám

­­RFI­­ . . „ MAGYAR HÍRLAP D& I 2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ qu­s­t 5.-f;»k­fiOV8KV­­ ,;"vo­;"na| FOLYTATÓDIK A TENDENCIA: AZ IDÉN IS ROSSZABBUL JÁRNAK AZ EGYHÁZAK AZ EGYKULCSOS ADÓVAL, EZÉRT EGYEZTETNEK A KORMÁNYZATTAL Egyre apadó egyszázalékos források KACSÓH DÁNIEL Továbbra is egyeztet a kormányzat az egyházakkal az egyszázalékos adó­­hozzájárulások ügyében - értesül­tünk. A felajánlott összeg ugyanis az idén is csökkent, noha a „támogatók” száma évről évre nő. Az idei bevallások során is többen ajánlották fel személyi jövedelem­­adójuk (szja) egy százalékát valamely egyház számára, mint tavaly, miköz­ben a felajánlott összeg nagysága ez­úttal is csökkent - derül ki Nemze­ti Adó- és Vámhivatal (NAV) előzetes kimutatásából. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek már egy szeptember elején tartott sajtótájé­koztató során beszélt arról, a Magyar Katolikus Egyház esetében mintegy húsz százalékkal apadt a felajánlott összeg az előző esztendőhöz képest, noha a NAV említett listájának to­vábbra is az első helyén szereplő tör­ténelmi felekezetet választók száma nem csökkent. Sőt a minap közzétett adatok szerint a 2011. évre vonatkozó adóbevallás so­rán 605700 ember összesen 2 milli­árd 297 millió 717 ezer forintot aján­lott fel a katolikus egyház javára, míg tavaly ez az összeg 2 milliárd 850 mil­lió 747 ezer forint volt, csupán 601695 adózótól. Erdő Péter úgy fogalmazott, ebből látszik, az egyházakat is érzéke­nyen érintik az adóügyi változások. A felajánlások lajstromán második helyen álló Magyarországi Reformá­tus Egyház közleménye szerint a 2011 - ben bevezetett egykulcsos rendszer­nek, illetve a családi kedvezménynek komoly hatása volt. Mint rámutattak, az idén összesen 1,97 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal kevesebb pénz folyt be a felajánlásokból az erre jogosult fe­lekezetek felé. Bár háromezer-hét­­százzal nőtt az adójuk egy százalékát a református egyháznak felajánlók szá­ma, az adószabályok változása miatt 18,7 százalékkal csökkent a felajánlott összeg. Bölcskei Gusztáv református püspök már tavaly úgy nyilatkozott lapunknak, az egykulcsos szja beve­zetése miatt az egyszázalékos felaján­lások szisztémáját „gyökeresen át kell gondolni”. A NAV kimutatása szerint a Magyar­­országi Evangélikus Egyház 2012-ben 239 millió 290 ezer forinthoz jut hoz­zá 54504 támogatója által - tavaly 54429-en 300 millió 746 ezer forint­tal segítették az egyházat. A Magyar­­országi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) részére 5827 magánsze­mély 40 millió 347 ezer forintot aján­lott fel. Tavaly kettővel többen tá­mogatták a szövetséget, akkor jóval nagyobb összeget, 65 millió 204 ezer forintot juttattak az egyháznak. Az adóhivatal listáján mindeneset­re az idén már csak harmincegy, tech­nikai számmal rendelkező egyház szerepel, míg tavaly ez a szám meg­közelítette a kétszázat, ugyanis az el­múlt húsz évben hatályos szabályozás jóval megengedőbb volt, mint a 2011 decemberében elfogadott vonatkozó törvény. A témában, pontosabban az egyszázalékos felajánlások kiegészíté­sének mértékéről a református egyház egyeztet az egyházi kapcsolatokért fe­lelős kormányzati szervvel, vagyis az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak államtitkárságával, s úgy tudjuk, hasonlóképpen jár el a többi érintett felekezet is.­­ Több mint hatszázezer ember ajánlotta fel adójának egy százalékát a katolikus egyháznak FOTÓ:KÖVESDI ANDREA Három városban kezdődhet bírói közvetítés BARANYA RÓBERT Három bíróságon indul meg októ­ber 1-jétől a bírósági közvetítés, a mediáció programja, amelynek cél­ja, hogy az elsősorban családjogi, de a polgári és munkaügyi vitákat is pe­reskedés helyett közvetítői eljárás ke­retében rendezzék a felek. A peres felek ingyenes szolgálta­táshoz juthatnak a bírósági közve­títés révén, ez ugyanis illetékmen­tes. Ahogy Gyengéné Nagy Mártától, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Mediációs Munkacsoportjának ve­zetőjétől megtudtuk, az ügyfelek első körben Egerben, Szegeden és Szek­­szárdon kérhetik a bírósági közvetí­tők segítségét. „A közvetítői felada­tokat az erre kiképzett, titkárként továbbfoglalkoztatott nyugdíjazott bírák látják el. Jelenleg további nyolc bíróság jelezte, hogy alkalmazna mediátorokat, de a célunk az, minél szélesebb körben terjesszük el ezt a lehetőséget” - hangsúlyozta a mun­kacsoport vezetője. A mediáció a felek közös kérelmé­re indulhat meg, de ezt megelőzően a bíró is tájékoztatja őket a lehetőség­ről, miután a közvetítővel megvizs­gálták az adott ügyet, hogy az al­kalmas-e egy ilyen eljárásra. A bíró írásban és szóban is bátoríthatja a fe­leket a mediátor előtti megjelenésre. Gyengéné Nagy Márta hangsú­lyozta, hogy bár az OBH ad útmuta­tót, minden bíróság kialakíthatja sa­ját közvetítői gyakorlatát. „Jelenleg a legfontosabb célkitűzésünk az, hogy a mediáció lehetősége bekerüljön a köztudatba. Fél év után már látni fog­juk, milyen eredményesen képes mű­ködni a bíróság »terelő« funkciója, mennyire választanak a felek alter­natív megoldásokat jogvitáik rende­zésére” - tette hozzá. A csoport ar­ra törekszik, hogy a jogi képviselőket is bevonja a folyamatba, tudatva ve­lük, hogy ők is részt vehetnek ezek­ben az eljárásokban. A munkacsoport már elkészítette azt a törvénymódo­sító­ javaslatot, amely az új Ptk.-hoz illeszkedve megteremti annak eljá­rásjogi hátterét, hogy a házasság fel­bontás és a szülői felügyelet gyakorlá­sának rendezése körében is lehessen alkalmazni a mediációt. Az MSZP-ben programírásra készülnek zscs A programalkotásról szól a követke­ző fél év a szocialista pártban, az MSZP szövetségeseket keres ehhez, és ilyen­nek tekint „a demokratikus oldalon” mindenkit, aki az ország alapvető ér­dekének gondolja a 2014-es kormány­­váltást - közölte szombaton Botka László, az MSZP országos választmá­nyának elnöke. A testület ülése utá­ni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: 2012 őszén az egyetlen jó hír Magyar­­országon az, hogy a Fidesz-kormány­­zásából „kevesebb van hátra, mint amennyi eltelt belőle”. Mint mondta, mára egyértelművé vált, hogy az MSZP képes demokra­tikus alternatívát nyújtani a jelenlegi kormánnyal szemben, így egyre na­gyobb szükség van arra, hogy elkép­zeléseik program formájában is meg­jelenjenek. A „pártparlament” elnöke megjegyezte, hogy a szocialisták rövi­desen véglegesítik gazdaságpolitikai programjukat, amelynek középpont­jában a növekedés és a munkahelyte­remtés feltételeinek megteremtése, valamint egy igazságosabb adórend­szer áll. Botka reményét fejezte ki, hogy a programpontok vitájába egyre többen kapcsolódnak be. Szerinte ilyenek le­hetnek mindazok, akik kormányvál­tást akarnak, „minden, demokratikus érzelmeiben sértett választópolgár, minden, szakmaiságában megalázott szakember”, és egyre több civiszerve­­zet, valamint új politikai mozgalom. Mesterházy Attila pártelnök arról beszélt, hogy azért a gazdaságpoliti­kai javaslataik kidolgozásával kezdték a programalkotást, mert minden más ebből, a 2014 utáni pénzügyi moz­gástérből következik. Tudatta, hogy az MSZP-frakció pénteken Szombat­helyen ülésezik, ahol vitaindító meg­beszélést tartanak a párt Nyugat- Magyarország-programjáról. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke pedig el­mondta, október 9-én több hónapnyi munka után bemutatják a Kelet-Ma­gyarország felzárkóztatása érdekében megfogalmazott programot. Lapunk úgy tudja, a szocialisták a párt átfogó keretprogramja mellett több szakma­­politikai és regionális, területi alapon kidolgozott programot írnak. ■ A BIZOTTSÁG FELÁLLÍTÁSÁT MÁJUSBAN JELENTETTÉK BE, A MUNKA MEGKEZDŐDHET Átírhatják a vatikáni szerződést KD A vatikáni szerződés módosítását elő­készítő testület hamarosan megkezdi munkáját, az egyházügyi államtitkár­ságot júliusig vezető Szászfalvi Lász­ló még májusban jelentette be, ad hoc bizottságot állítanak fel a megállapo­dás felülvizsgálatára és aktualizálásá­ra. Hozzátette, az­ a cél, hogy jövő ta­vaszra olyan jól kidolgozott anyagot tegyenek le az asztalra, amely kon­szenzussal elfogadható lesz, és fon­tos, hogy „hosszú távú és kiszámít­ható, stabil alapot teremtsenek az egyházi intézmények működtetésére, támogatására”. Egyébként még március elején erő­sítette meg Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tit­kára: zajlik a szerződés módosításá­nak előkészítése. Akkor kifejtette, a Szentszék és a magyar állam egyaránt kifejezte készségét a kontraktus újra­tárgyalására. Mohos akkori tudomá­sa szerint mindkét oldalon a konkrét kérdések megvitatására hivatott bi­zottságok felállítása zajlott. Ez a sza­kasz mostanában zárulhat. Az eredeti megállapodás az 1990. évi IV.-es, az egyházakról szóló törvény­re hivatkozik, amely már nem hatá­lyos, helyébe a tavaly december 30-án megszavazott, új jogszabály lépett. A módosítás szükségességét, esetleg teljesen új megállapodás megkötésé­nek lehetőségét Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes, a KDNP elnöke már korábban felvetette. A tárgyalá­soknak az elmúlt időszak magyaror­szági, igen átfogó törvényi változásai miatt temérdek kérdésre kell majd ki­térniük. Ilyen például az új adórend­szer vagy az oktatás átszervezése. Az 1997-ben megkötött, majd tu­lajdonképpen a többi magyarországi egyházzal kapcsolatban is érvényesí­tett alapszerződés kimondta, a ka­tolikus közoktatási intézmények az államiakkal és az önkormányzatiakkal azonos támogatásban részesülnek, a katolikus egyház a tulajdonában lévő műemlékek, múzeumok, könyvtárak és levéltárak után az állami kulturá­lis intézményekkel azonos támogatást kap, az egyház a kommunizmus idején állami tulajdonba került ingatlanai­nak egy részét visszakapja, más részük után rendszeres járadékra jogosult. Korábban megírtuk, Orbán Viktor mi­niszterelnök szándéka szerint az elő­ző dokumentum helyébe úgynevezett konkordátum lépne, amely lényegé­ben „végleges”, a későbbiekben már nem módosítható szabályokat tartal­mazna. A témát ismerő szakértők sze­rint azonban nem valószínű, hogy ezt megoldást a másik fél is elfogadja. ■ ZIRCI AVATÁS Kilábalás összefogással A helyi erők és az állam összefogásá­val lehet kilábalni a válságból - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyet­tes szombaton Zircen, egy háromszáz éves barokk fogadó felújítási ünnepsé­gén. Az Új Széchenyi-terv által támoga­tott turisztikai projekt méltatása mellett megjegyezte, nem mindig felülről kell várnia megoldást. Szólt arról, hogy a Ba­golyvár felújítása túlmutat a bakonyi te­lepülésen, hiszen általa a régió válik tu­risztikai szempontból vonzóbbá. (MTI) A MISKOLC Új elnök a helyi Jobbik élén Pakusza Zoltán helyi önkormányza­ti képviselőt választották a Jobbik mis­kolci alapszervezete elnökévé - tájékoz­tatott a párt megyei és városi alelnöke vasárnap. Jakab Péter közölte, hogy az új elnökség a legfontosabb feladatának a választókkal való szorosabb kapcso­lattartást és a törvénytisztelő miskol­ciak még határozottabb érdekképvisele­tét tartja. A Jobbik korábbi helyi elnöke, Szegedi Márton augusztusban lépett ki a pártból, és mondott le tisztségéről. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETAN PETER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU DUNAFÖLDVÁR Baloldali győzelem Az MSZP politikusa legyőzte a fideszes jelöltet a dunaföldvári polgármester-vá­­lasztáson - így értesült lapzártánk előtt szocialista forrásokból az ATV. A csatorna értesülései szerint a függetlenként indult Horváth Zsolt Tolna megyei szocialista pártelnökhelyettes nyert Jákli Mihál­lyal (Fidesz-KDNP) szemben. Időközi vá­lasztást a korábbi fideszes polgármester halála miatt kellett tartani. Vaskereszte­sen a független Balázs Jánost választot­ták polgármesternek. (MH)

Next