Magyar Hírlap, 2012. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-01 / 230. szám
RFI . . „ MAGYAR HÍRLAP D& I 2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ qust 5.-f;»kfiOV8KV ,;"vo;"na| FOLYTATÓDIK A TENDENCIA: AZ IDÉN IS ROSSZABBUL JÁRNAK AZ EGYHÁZAK AZ EGYKULCSOS ADÓVAL, EZÉRT EGYEZTETNEK A KORMÁNYZATTAL Egyre apadó egyszázalékos források KACSÓH DÁNIEL Továbbra is egyeztet a kormányzat az egyházakkal az egyszázalékos adóhozzájárulások ügyében - értesültünk. A felajánlott összeg ugyanis az idén is csökkent, noha a „támogatók” száma évről évre nő. Az idei bevallások során is többen ajánlották fel személyi jövedelemadójuk (szja) egy százalékát valamely egyház számára, mint tavaly, miközben a felajánlott összeg nagysága ezúttal is csökkent - derül ki Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előzetes kimutatásából. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek már egy szeptember elején tartott sajtótájékoztató során beszélt arról, a Magyar Katolikus Egyház esetében mintegy húsz százalékkal apadt a felajánlott összeg az előző esztendőhöz képest, noha a NAV említett listájának továbbra is az első helyén szereplő történelmi felekezetet választók száma nem csökkent. Sőt a minap közzétett adatok szerint a 2011. évre vonatkozó adóbevallás során 605700 ember összesen 2 milliárd 297 millió 717 ezer forintot ajánlott fel a katolikus egyház javára, míg tavaly ez az összeg 2 milliárd 850 millió 747 ezer forint volt, csupán 601695 adózótól. Erdő Péter úgy fogalmazott, ebből látszik, az egyházakat is érzékenyen érintik az adóügyi változások. A felajánlások lajstromán második helyen álló Magyarországi Református Egyház közleménye szerint a 2011 - ben bevezetett egykulcsos rendszernek, illetve a családi kedvezménynek komoly hatása volt. Mint rámutattak, az idén összesen 1,97 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal kevesebb pénz folyt be a felajánlásokból az erre jogosult felekezetek felé. Bár háromezer-hétszázzal nőtt az adójuk egy százalékát a református egyháznak felajánlók száma, az adószabályok változása miatt 18,7 százalékkal csökkent a felajánlott összeg. Bölcskei Gusztáv református püspök már tavaly úgy nyilatkozott lapunknak, az egykulcsos szja bevezetése miatt az egyszázalékos felajánlások szisztémáját „gyökeresen át kell gondolni”. A NAV kimutatása szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház 2012-ben 239 millió 290 ezer forinthoz jut hozzá 54504 támogatója által - tavaly 54429-en 300 millió 746 ezer forinttal segítették az egyházat. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) részére 5827 magánszemély 40 millió 347 ezer forintot ajánlott fel. Tavaly kettővel többen támogatták a szövetséget, akkor jóval nagyobb összeget, 65 millió 204 ezer forintot juttattak az egyháznak. Az adóhivatal listáján mindenesetre az idén már csak harmincegy, technikai számmal rendelkező egyház szerepel, míg tavaly ez a szám megközelítette a kétszázat, ugyanis az elmúlt húsz évben hatályos szabályozás jóval megengedőbb volt, mint a 2011 decemberében elfogadott vonatkozó törvény. A témában, pontosabban az egyszázalékos felajánlások kiegészítésének mértékéről a református egyház egyeztet az egyházi kapcsolatokért felelős kormányzati szervvel, vagyis az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárságával, s úgy tudjuk, hasonlóképpen jár el a többi érintett felekezet is. Több mint hatszázezer ember ajánlotta fel adójának egy százalékát a katolikus egyháznak FOTÓ:KÖVESDI ANDREA Három városban kezdődhet bírói közvetítés BARANYA RÓBERT Három bíróságon indul meg október 1-jétől a bírósági közvetítés, a mediáció programja, amelynek célja, hogy az elsősorban családjogi, de a polgári és munkaügyi vitákat is pereskedés helyett közvetítői eljárás keretében rendezzék a felek. A peres felek ingyenes szolgáltatáshoz juthatnak a bírósági közvetítés révén, ez ugyanis illetékmentes. Ahogy Gyengéné Nagy Mártától, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Mediációs Munkacsoportjának vezetőjétől megtudtuk, az ügyfelek első körben Egerben, Szegeden és Szekszárdon kérhetik a bírósági közvetítők segítségét. „A közvetítői feladatokat az erre kiképzett, titkárként továbbfoglalkoztatott nyugdíjazott bírák látják el. Jelenleg további nyolc bíróság jelezte, hogy alkalmazna mediátorokat, de a célunk az, minél szélesebb körben terjesszük el ezt a lehetőséget” - hangsúlyozta a munkacsoport vezetője. A mediáció a felek közös kérelmére indulhat meg, de ezt megelőzően a bíró is tájékoztatja őket a lehetőségről, miután a közvetítővel megvizsgálták az adott ügyet, hogy az alkalmas-e egy ilyen eljárásra. A bíró írásban és szóban is bátoríthatja a feleket a mediátor előtti megjelenésre. Gyengéné Nagy Márta hangsúlyozta, hogy bár az OBH ad útmutatót, minden bíróság kialakíthatja saját közvetítői gyakorlatát. „Jelenleg a legfontosabb célkitűzésünk az, hogy a mediáció lehetősége bekerüljön a köztudatba. Fél év után már látni fogjuk, milyen eredményesen képes működni a bíróság »terelő« funkciója, mennyire választanak a felek alternatív megoldásokat jogvitáik rendezésére” - tette hozzá. A csoport arra törekszik, hogy a jogi képviselőket is bevonja a folyamatba, tudatva velük, hogy ők is részt vehetnek ezekben az eljárásokban. A munkacsoport már elkészítette azt a törvénymódosító javaslatot, amely az új Ptk.-hoz illeszkedve megteremti annak eljárásjogi hátterét, hogy a házasság felbontás és a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése körében is lehessen alkalmazni a mediációt. Az MSZP-ben programírásra készülnek zscs A programalkotásról szól a következő fél év a szocialista pártban, az MSZP szövetségeseket keres ehhez, és ilyennek tekint „a demokratikus oldalon” mindenkit, aki az ország alapvető érdekének gondolja a 2014-es kormányváltást - közölte szombaton Botka László, az MSZP országos választmányának elnöke. A testület ülése utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: 2012 őszén az egyetlen jó hír Magyarországon az, hogy a Fidesz-kormányzásából „kevesebb van hátra, mint amennyi eltelt belőle”. Mint mondta, mára egyértelművé vált, hogy az MSZP képes demokratikus alternatívát nyújtani a jelenlegi kormánnyal szemben, így egyre nagyobb szükség van arra, hogy elképzeléseik program formájában is megjelenjenek. A „pártparlament” elnöke megjegyezte, hogy a szocialisták rövidesen véglegesítik gazdaságpolitikai programjukat, amelynek középpontjában a növekedés és a munkahelyteremtés feltételeinek megteremtése, valamint egy igazságosabb adórendszer áll. Botka reményét fejezte ki, hogy a programpontok vitájába egyre többen kapcsolódnak be. Szerinte ilyenek lehetnek mindazok, akik kormányváltást akarnak, „minden, demokratikus érzelmeiben sértett választópolgár, minden, szakmaiságában megalázott szakember”, és egyre több civiszervezet, valamint új politikai mozgalom. Mesterházy Attila pártelnök arról beszélt, hogy azért a gazdaságpolitikai javaslataik kidolgozásával kezdték a programalkotást, mert minden más ebből, a 2014 utáni pénzügyi mozgástérből következik. Tudatta, hogy az MSZP-frakció pénteken Szombathelyen ülésezik, ahol vitaindító megbeszélést tartanak a párt Nyugat- Magyarország-programjáról. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke pedig elmondta, október 9-én több hónapnyi munka után bemutatják a Kelet-Magyarország felzárkóztatása érdekében megfogalmazott programot. Lapunk úgy tudja, a szocialisták a párt átfogó keretprogramja mellett több szakmapolitikai és regionális, területi alapon kidolgozott programot írnak. ■ A BIZOTTSÁG FELÁLLÍTÁSÁT MÁJUSBAN JELENTETTÉK BE, A MUNKA MEGKEZDŐDHET Átírhatják a vatikáni szerződést KD A vatikáni szerződés módosítását előkészítő testület hamarosan megkezdi munkáját, az egyházügyi államtitkárságot júliusig vezető Szászfalvi László még májusban jelentette be, ad hoc bizottságot állítanak fel a megállapodás felülvizsgálatára és aktualizálására. Hozzátette, az a cél, hogy jövő tavaszra olyan jól kidolgozott anyagot tegyenek le az asztalra, amely konszenzussal elfogadható lesz, és fontos, hogy „hosszú távú és kiszámítható, stabil alapot teremtsenek az egyházi intézmények működtetésére, támogatására”. Egyébként még március elején erősítette meg Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára: zajlik a szerződés módosításának előkészítése. Akkor kifejtette, a Szentszék és a magyar állam egyaránt kifejezte készségét a kontraktus újratárgyalására. Mohos akkori tudomása szerint mindkét oldalon a konkrét kérdések megvitatására hivatott bizottságok felállítása zajlott. Ez a szakasz mostanában zárulhat. Az eredeti megállapodás az 1990. évi IV.-es, az egyházakról szóló törvényre hivatkozik, amely már nem hatályos, helyébe a tavaly december 30-án megszavazott, új jogszabály lépett. A módosítás szükségességét, esetleg teljesen új megállapodás megkötésének lehetőségét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke már korábban felvetette. A tárgyalásoknak az elmúlt időszak magyarországi, igen átfogó törvényi változásai miatt temérdek kérdésre kell majd kitérniük. Ilyen például az új adórendszer vagy az oktatás átszervezése. Az 1997-ben megkötött, majd tulajdonképpen a többi magyarországi egyházzal kapcsolatban is érvényesített alapszerződés kimondta, a katolikus közoktatási intézmények az államiakkal és az önkormányzatiakkal azonos támogatásban részesülnek, a katolikus egyház a tulajdonában lévő műemlékek, múzeumok, könyvtárak és levéltárak után az állami kulturális intézményekkel azonos támogatást kap, az egyház a kommunizmus idején állami tulajdonba került ingatlanainak egy részét visszakapja, más részük után rendszeres járadékra jogosult. Korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök szándéka szerint az előző dokumentum helyébe úgynevezett konkordátum lépne, amely lényegében „végleges”, a későbbiekben már nem módosítható szabályokat tartalmazna. A témát ismerő szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy ezt megoldást a másik fél is elfogadja. ■ ZIRCI AVATÁS Kilábalás összefogással A helyi erők és az állam összefogásával lehet kilábalni a válságból - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombaton Zircen, egy háromszáz éves barokk fogadó felújítási ünnepségén. Az Új Széchenyi-terv által támogatott turisztikai projekt méltatása mellett megjegyezte, nem mindig felülről kell várnia megoldást. Szólt arról, hogy a Bagolyvár felújítása túlmutat a bakonyi településen, hiszen általa a régió válik turisztikai szempontból vonzóbbá. (MTI) A MISKOLC Új elnök a helyi Jobbik élén Pakusza Zoltán helyi önkormányzati képviselőt választották a Jobbik miskolci alapszervezete elnökévé - tájékoztatott a párt megyei és városi alelnöke vasárnap. Jakab Péter közölte, hogy az új elnökség a legfontosabb feladatának a választókkal való szorosabb kapcsolattartást és a törvénytisztelő miskolciak még határozottabb érdekképviseletét tartja. A Jobbik korábbi helyi elnöke, Szegedi Márton augusztusban lépett ki a pártból, és mondott le tisztségéről. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETAN PETER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU DUNAFÖLDVÁR Baloldali győzelem Az MSZP politikusa legyőzte a fideszes jelöltet a dunaföldvári polgármester-választáson - így értesült lapzártánk előtt szocialista forrásokból az ATV. A csatorna értesülései szerint a függetlenként indult Horváth Zsolt Tolna megyei szocialista pártelnökhelyettes nyert Jákli Mihállyal (Fidesz-KDNP) szemben. Időközi választást a korábbi fideszes polgármester halála miatt kellett tartani. Vaskeresztesen a független Balázs Jánost választották polgármesternek. (MH)