Magyar Hírlap, 2013. május (46. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-04 / 103. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. MÁJUS 4., HÉTVÉGE MEGKEZDŐDÖTT AZ ÉRETTSÉGI, AZ IGAZI MEGMÉRETÉS AZOVO HETEN VÁR A DIÁKOKRA: HÉTFŐN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, KEDDEN MATEMATIKA Elballagnak a végzős középiskolások PINTÉR BALÁZS A nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal megkezdődött tegnap a tavaszi-nyári érettségi időszak. Ezen a hét végén országszerte elballagnak a végzős diákok. Több középiskolából már tegnap elballagtak a diákok, az intézmények többségétől azonban ma búcsúznak a végzősök. Eközben pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzeti nyelv írásbeli vizsgáival megkezdődött a tavaszi-nyári érettségi időszak. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint középszinten horvát nyelv és irodalomból négyen, német nemzetiségi nyelvből ötvenheten, német nemzetiségi nyelv és irodalomból százhatvanöten, román nyelv és irodalomból huszonheten, szerb nyelv és irodalomból harminchatan, szlovák nyelv és irodalomból kilencen, szlovén nemzetiségi nyelvből pedig hatan vizsgáztak. Emelt szinten horvát nyelv és irodalomból harminchét, német nemzetiségi nyelv és irodalomból százkilencvenöt, szlovák nyelv és irodalomból tíz, román nyelv és irodalomból pedig egy diák írta meg a feladatsort. Pósfai Péter, az OH közoktatási elnökhelyettese lapunknak azt mondta, a kétszintű vizsgarendszer 2005-ös bevezetése óta ez a tizennyolcadik érettségi időszak, s ez idő alatt csak apróbb módosítások voltak a rendszerben. Mint hangsúlyozta, a legutóbbi érettségi időszakhoz képest semmilyen változás nincs a követelményrendszerben vagy az értékelésben. Változás egyedül a lebonyolításban van, mivel az érettségi vizsgák helyi szervezésében már a járási hivatalok is szerepet kapnak, s ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a hivatalokból viszik ki a vizsgahelyszínekre a feladatsorokat. Pósfai kiemelte, katonai alapismeretekből is lehet már emelt szinten vizsgázni, minthogy a felsőoktatási felvételi eljárásban érettségi pontot adó tárgyról van szó. E lehetőséggel tizenhárom diák él, nekik május 27-én kell számot adniuk tudásukról. Ebben az évben több mint 133 ezren tesznek legalább egy tárgyból érettségi vizsgát, közülük azonban csak alig 85 ezer a végzősök száma. Tavaly mintegy 138 ezren, 2011-ben pedig csaknem 143 ezren érettségiztek. Az érettségi a többségnek hétfőn kezdődik a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angol nyelvből, pénteken pedig németből vizsgáznak a tanulók. ■ Ballagok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában. Következik az érettségi FOTÓ: HORVATH PETER GYULA Határidőre lezárult az iskolai beiratkozás Minden első osztályba beiratkozott gyermek elhelyezéséről gondoskodott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) - közölte tegnap lapunkkal a szervezet, kiemelve, hogy az állami fenntartásba vétel eredményeként 2013-ban sikerült a beiskolázási folyamatot nyilvánossá tenni, és határidőre, április 30-ra lezárni. A KIK emlékeztetett, az első osztályos gyermekek iskolai elhelyezése a korábbi években az önkormányzatok felelősségi körébe tartozott, és időben sokszor elhúzódott. A központ jelezte, a helyenként előforduló túljelentkezést a legtöbb esetben új osztály indításával rendezték. A szükséges tantermek kialakítását és működtetését a tankerületekkel együttműködve az önkormányzatok, a taneszközöket és a megfelelő pedagóguslétszámot az állam biztosítja. A KIK azt is közölte, hogy az emberi erőforrások minisztere a lejárt közoktatási intézményvezetői megbízások miatt országszerte ötszázhúsz helyen hirdetett meg iskolaigazgatói posztot. A pályázatokat a közzétételtől számított harminc napon belül lehet benyújtani az illetékes tankerülethez. A szakértői bizottság július 31-ig bírálja el a pályázatokat. Az intézményvezetőket a miniszter öt évre nevezi ki. (PB) POLGÁRI ELISMERÉST KAPOTT A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG ,ö mm ! DÍJAZTÁK AZ ÖSSZETARTOZÁST Nemzeti értelem és érzelem vezette a szervezet létrehozásakor a Rákóczi Szövetség alapítóit - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke abból az alkalomból, hogy a szervezet kapta a Polgári Magyarországért Alapítvány fiataloknak járó díját. Az elismerést Halzl József elnök vette át Mádl Dalmától és Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. A szövetség az elmúlt több mint húsz évben kétszázezer olyan magyar fiatalt hozott össze, akik a korábbi kommunista diktatúrák miatt nem kerülhettek közel egymáshoz - hangsúlyozta méltatásában a házelnök. Hozzátette, a Rákóczi Szövetség fiataljainak érdeme, hogy magyarázat nélkül is tudják, mit jelent a nemzeti összetartozás. Balog Zoltán azt hangsúlyozta, a magyar nemzet határok feletti összetartozása akkor maradhat meg, ha azért a díjazott szervezet fiataljaihoz hasonlóan mindennap megküzdünk. A szövetség vezetői bejelentették, az elismeréssel járó egymillió forintot a délvidéki magyar diákok beiratkozását segítő programjukra fordítják. (BR) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT ROVATVEZETŐ: PETÁK PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU ISMÉT BÉKENAPOT SZERVEZ A SZOCIALISTA PÁRT, AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS JEGYETEN LMP: újabb esély a frakcióalakításra ZSEBŐK CSABA Megérkezett a házelnökhöz az LMP frakcióalakítási szándékáról szóló levele, de mivel nincs precedens a helyzetre, a kérdés elbírálása alapos értelmezést és körültekintést kíván - tudatták lapunkkal. Közben az MSZP ismét közös megmozdulást tervez több ellenzéki párttal. Kövér László házelnökhöz csütörtök délután érkezett meg Schiffer Andrásnak az LMP frakcióalakítási szándékáról szóló levele - tudatta Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére. Mint megjegyezte, mivel nincs precedens erre a helyzetre, a kérdés elbírálása „alapos értelmezést és körültekintést” kíván, s nem a házelnök döntésén múlik. Ismeretes, a Lehet Más a Politika két társelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, a párt újra akarja alakítani parlamenti képviselőcsoportját. Schiffer András a DK frakcióalakítási ügyében hozott alkotmánybírósági döntésre hivatkozott. Az AB a Gyurcsány-párt kérését elutasította, ám indoklásában azt írta, az olyan pártlistához tartozó képviselőket, amelyeknek pártja öt százalék feletti eredményt ért el a választásokon, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga. Lövétei István alkotmányjogász lapunk megkeresésére közölte, van két elv, amely bizonyos értelemben ellentétes egymással: az egyik a parlamentbe jutott pártok frakcióinak megalakulására vonatkozó alkotmánybírói értelmezés, a másik a jelenlegi házszabály. „Ezért hézagosnak tekinthető a szabályozás, de úgy gondolom, logikus módon, ha komolyan vesszük az alkotmánybírósági értelmezést, akkor erre az esetre is vonatkoztatni kéne a megalakulás lehetőségét. A pártok frakcióalakításánál ugyanis az a kritérium, hogy érjenek el öt százalékot, és bár a házszabályban egy képviselőcsoport létéhez megkövetelt tizenkét főnél kisebb a létszám az LMP jelenlegi helyzetében, szerintem, döntő körülménynek tekinthető, hogy a párt a parlament megalakulása előtt formálisan megkapta a választók megfelelő arányú szavazatát. Azóta ugyan a kilépések miatt tizenkét fő alá csökkent az LMP parlamenti politikusainak a száma, de ez a párt 2010-ben mégis formálisan jutott be az Országgyűlésbe” - mondta a szakértő. Az ellenzékhez kapcsolódó hír, hogy az MSZP budapesti szervezete az idén is megtartja május 9 én az úgynevezett békenapot. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke tegnap sajtótájékoztatón fejtegette, ez a nap a „csendes többségnek szól, akik nem akarják, hogy az országot a szélsőségek felbukkanása fémjelezze a világban, és elvágják az országot Európától”. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke azt mondta, kezdeményezték, hogy közösen vegyen részt a fáklyás felvonuláson az Együtt 2014-PM választási szövetség, a DK, az LMP, az MSZDP, a SZEM és a Magyar Liberális Párt. Az MSZP első embere szerint szeptemberig eldől, ki lesz a demokratikus ellenzék 2014-es választási szövetségének „vezéralakja” - ezt Mesterházy Attila közölte tegnap Győrteleken tartott sajtótájékoztatóján, ám részletekbe nem bocsátkozott. Az MSZP-elnök határozottan elzárkózott annak kommentálásától is, hogy az Együtt 2014-PM szerint máris vita alakult volna ki a szervezet és a szocialisták közötti együttműködésben. ■ NYILVÁNOS A KORMÁNY HATÁROZATA AZ EGÉSZSÉGÜGYI MUNKAVÁLLALÓK KÉRELMEIRŐL A döntő többség tovább dolgozhat JOBBÁGYI ZSÓFIA Csaknem minden esetben támogatta a kormányzat a nyugdíjról lemondó egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatási kérelmét - közölte tegnap az egészségügyi államtitkárság. Az adatok szerint március végéig az államtitkársághoz 1906 igénylés érkezett, melyek közül 1848 esetben a kormányzat jóváhagyó választ küldött. Kiemelték, mindazok státusa, akik inkább a nyugdíjba vonulás mellett döntöttek, betölthető marad. Kitértek arra is, a továbbfoglalkoztatásra és a bérkiegészítésekre vonatkozó jogszabályok elkészültek, tehát a kettős ellátás tilalmában érintett közalkalmazottak - vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók - megkapják a kieső ellátás összegével azonos jövedelemkiegészítést. Mint hangsúlyozták, nyugdíjemelés esetén a kompenzáció az emelés mértékének megfelelően nő. A kettős juttatás tilalma - július elsejétől -, továbbá az ezzel járó jövedelemkiegészítés több mint négyezer dolgozót érint, ugyanis az államtitkárság korábbi tájékoztatása szerint a kompenzációban az ágazat minden szereplője részesül, aki jelenleg öregségi nyugdíjat vagy korhatár előtti ellátást kap, így például azok a negyven év munkaviszony után nyugdíjat választó, hatvankét évesnél fiatalabb nők is, akiknek nem kellett kérelmet beadniuk, mert nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A kiegészítést első körben az érintetteknek július 20- ig kell megkapniuk. ■