Magyar Hírlap, 2013. május (46. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-04 / 103. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. MÁJUS 4., HÉTVÉGE MEGKEZDŐDÖTT AZ ÉRETTSÉGI, AZ IGAZI MEGMÉRETÉS AZOVO HETEN VÁR A DIÁKOKRA: HÉTFŐN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, KEDDEN MATEMATIKA Elballagnak a végzős középiskolások PINTÉR BALÁZS A nemzetiségi nyelv és irodalom vizs­gákkal megkezdődött tegnap a tava­szi-nyári érettségi időszak. Ezen a hét végén országszerte elballagnak a végzős diákok. Több középiskolából már tegnap el­ballagtak a diákok, az intézmények többségétől azonban ma búcsúz­nak a végzősök. Eközben pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, va­lamint a nemzeti nyelv írásbeli vizs­gáival megkezdődött a tavaszi-nyári érettségi időszak. Az Oktatási Hiva­tal (OH) tájékoztatása szerint közép­szinten horvát nyelv és irodalomból négyen, német nemzetiségi nyelv­ből ötvenheten, német nemzetiségi nyelv és irodalomból százhatvanöten, román nyelv és irodalomból huszon­heten, szerb nyelv és irodalomból harminchatan, szlovák nyelv és iro­dalomból kilencen, szlovén nemzeti­ségi nyelvből pedig hatan vizsgáztak. Emelt szinten horvát nyelv és iroda­lomból harminchét, német nemzeti­ségi nyelv és irodalomból százkilenc­venöt, szlovák nyelv és irodalomból tíz, román nyelv és irodalomból pedig egy diák írta meg a feladatsort. Pósfai Péter, az OH közoktatá­si elnökhelyettese lapunknak azt mondta, a kétszintű vizsgarendszer 2005-ös bevezetése óta ez a tizen­nyolcadik érettségi időszak, s ez idő alatt csak apróbb módosítások vol­tak a rendszerben. Mint hangsú­lyozta, a legutóbbi érettségi időszak­hoz képest semmilyen változás nincs a követelményrendszerben vagy az értékelésben. Változás egyedül a le­bonyolításban van, mivel az érettsé­gi vizsgák helyi szervezésében már a járási hivatalok is szerepet kapnak, s ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a hivatalokból viszik ki a vizsga­helyszínekre a feladatsorokat. Pósfai kiemelte, katonai alapismeretekből is lehet már emelt szinten vizsgázni, minthogy a felsőoktatási felvételi el­járásban érettségi pontot adó tárgyról van szó. E lehetőséggel tizenhárom diák él, nekik május 27-én kell szá­mot adniuk tudásukról. Ebben az évben több mint 133 ezren tesznek legalább egy tárgyból érett­ségi vizsgát, közülük azonban csak alig 85 ezer a végzősök száma. Tavaly mintegy 138 ezren, 2011-ben pedig csaknem 143 ezren érettségiztek. Az érettségi a többségnek hétfőn kezdődik a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angol nyelvből, pénteken pedig né­metből vizsgáznak a tanulók. ■ Ballagok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában. Következik az érettségi FOTÓ: HORVATH PETER GYULA Határidőre lezárult az iskolai beiratkozás Minden első osztályba beiratkozott gyermek elhelyezéséről gondoskodott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) - közölte tegnap lapunkkal a szer­vezet, kiemelve, hogy az állami fenntartásba vétel eredményeként 2013-ban sike­rült a beiskolázási folyamatot nyilvánossá tenni, és határidőre, április 30-ra lezárni. A KIK emlékeztetett, az első osztályos gyermekek iskolai elhelyezése a korábbi évek­ben az önkormányzatok felelősségi körébe tartozott, és időben sokszor elhúzódott. A központ jelezte, a helyenként előforduló túljelentkezést a legtöbb esetben új osz­tály indításával rendezték. A szükséges tantermek kialakítását és működtetését a tankerületekkel együttműködve az önkormányzatok, a taneszközöket és a meg­felelő pedagóguslétszámot az állam biztosítja. A KIK azt is közölte, hogy az emberi erőforrások minisztere a lejárt közoktatási intézményvezetői megbízások miatt or­szágszerte ötszázhúsz helyen hirdetett meg iskolaigazgatói posztot. A pályázatokat a közzétételtől számított harminc napon belül lehet benyújtani az illetékes tankerület­hez. A szakértői bizottság július 31-ig bírálja el a pályázatokat. Az intézményvezetőket a miniszter öt évre nevezi ki. (PB) POLGÁRI ELISMERÉST KAPOTT A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG ,­ö mm ! DÍJAZTÁK AZ ÖSSZETARTOZÁST Nemzeti értelem és érzelem vezette a szervezet létrehozásakor a Rákóczi Szövetség alapítóit - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke abból az alkalomból, hogy a szervezet kapta a Polgári Magyaror­szágért Alapítvány fiataloknak járó díját. Az elismerést Halzl József elnök vette át Mádl Dalmától és Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. A szövetség az el­múlt több mint húsz évben kétszázezer olyan magyar fiatalt hozott össze, akik a ko­rábbi kommunista diktatúrák miatt nem kerülhettek közel egymáshoz - hangsú­lyozta méltatásában a házelnök. Hozzátette, a Rákóczi Szövetség fiataljainak érdeme, hogy magyarázat nélkül is tudják, mit jelent a nemzeti összetartozás. Balog Zoltán azt hangsúlyozta, a magyar nemzet határok feletti összetartozása akkor maradhat meg, ha azért a díjazott szervezet fiataljaihoz hasonlóan mindennap megküzdünk. A szö­vetség vezetői bejelentették, az elismeréssel járó egymillió forintot a délvidéki ma­gyar diákok beiratkozását segítő programjukra fordítják. (BR) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT ROVATVEZETŐ: PETÁK PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU ISMÉT BÉKENAPOT SZERVEZ A SZOCIALISTA PÁRT, AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS JEGYETEN LMP: újabb esély a frakcióalakításra ZSEBŐK CSABA Megérkezett a házelnökhöz az LMP frakcióalakítási szándékáról szó­ló levele, de mivel nincs precedens a helyzetre, a kérdés elbírálása alapos értelmezést és körültekintést kíván - tudatták lapunkkal. Közben az MSZP ismét közös megmozdulást tervez több ellenzéki párttal. Kövér László házelnökhöz csütörtök délután érkezett meg Schiffer And­rásnak az LMP frakcióalakítási szán­dékáról szóló levele - tudatta Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére. Mint megjegyezte, mivel nincs precedens erre a helyzetre, a kérdés elbírálá­sa „alapos értelmezést és körültekin­tést” kíván, s nem a házelnök dönté­sén múlik. Ismeretes, a Lehet Más a Politi­ka két társelnöke csütörtökön sajtó­­tájékoztatón jelentette be, a párt újra akarja alakítani parlamenti képviselő­­­csoportját. Schiffer András a DK frak­cióalakítási ügyében hozott alkot­mánybírósági döntésre hivatkozott. Az AB a Gyurcsány-párt kérését el­utasította, ám indoklásában azt írta, az olyan pártlistához tartozó képvise­lőket, amelyeknek pártja öt százalék feletti eredményt ért el a választáso­kon, mindenképpen megilleti a frak­cióalakítás joga. Lövétei István alkotmányjogász la­punk megkeresésére közölte, van két elv, amely bizonyos értelemben ellen­tétes egymással: az egyik a parlament­be jutott pártok frakcióinak megala­kulására vonatkozó alkotmánybírói értelmezés, a másik a jelenlegi ház­szabály. „Ezért hézagosnak tekinthe­tő a szabályozás, de úgy gondolom, lo­gikus módon, ha komolyan vesszük az alkotmánybírósági értelmezést, akkor erre az esetre is vonatkoztatni kéne a megalakulás lehetőségét. A pártok frakcióalakításánál ugyanis az a krité­rium, hogy érjenek el öt százalékot, és bár a házszabályban egy képviselőcso­port létéhez megkövetelt tizenkét fő­nél kisebb a létszám az LMP jelenlegi helyzetében, szerintem, döntő körül­ménynek tekinthető, hogy a párt a parlament megalakulása előtt formá­lisan megkapta a választók megfelelő arányú szavazatát. Azóta ugyan a kilé­pések miatt tizenkét fő alá csökkent az LMP parlamenti politikusainak a szá­ma, de ez a párt 2010-ben mégis for­málisan jutott be az Országgyűlésbe” - mondta a szakértő. Az ellenzékhez kapcsolódó hír, hogy az MSZP budapesti szervezete az idén is megtartja május 9 én az úgy­nevezett békenapot. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke tegnap sajtótájé­koztatón fejtegette, ez a nap a „csen­des többségnek szól, akik nem akar­ják, hogy az országot a szélsőségek felbukkanása fémjelezze a világban, és elvágják az országot Európától”. Mol­nár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke azt mondta, kezdeményezték, hogy közösen vegyen részt a fáklyás felvo­nuláson az Együtt 2014-PM választá­si szövetség, a DK, az LMP, az MSZDP, a SZEM és a Magyar Liberális Párt. Az MSZP első embere szerint szep­temberig eldől, ki lesz a demokratikus ellenzék 2014-es választási szövetsé­gének „vezéralakja” - ezt Mesterházy Attila közölte tegnap Győrteleken tar­tott sajtótájékoztatóján, ám részletek­be nem bocsátkozott. Az MSZP-el­­nök határozottan elzárkózott annak kommentálásától is, hogy az Együtt 2014-PM szerint máris vita alakult volna ki a szervezet és a szocialisták közötti együttműködésben. ■ NYILVÁNOS A KORMÁNY HATÁROZATA AZ EGÉSZSÉGÜGYI MUNKAVÁLLALÓK KÉRELMEIRŐL A döntő többség tovább dolgozhat JOBBÁGYI ZSÓFIA Csaknem minden esetben támogat­ta a kormányzat a nyugdíjról lemondó egészségügyi dolgozók továbbfoglal­koztatási kérelmét - közölte tegnap az egészségügyi államtitkárság. Az ada­tok szerint március végéig az államtit­­­kársághoz 1906 igénylés érkezett, me­lyek közül 1848 esetben a kormányzat jóváhagyó választ küldött. Kiemel­ték, mindazok státusa, akik inkább a nyugdíjba vonulás mellett döntöt­tek, betölthető marad. Kitértek arra is, a továbbfoglalkoztatásra és a bérki­egészítésekre vonatkozó jogszabályok elkészültek, tehát a kettős ellátás ti­lalmában érintett közalkalmazottak - vagy kormányzati szolgálati jogvi­szonyban álló egészségügyi dolgozók - megkapják a kieső ellátás összegével azonos jövedelemkiegészítést. Mint hangsúlyozták, nyugdíjemelés esetén a kompenzáció az emelés mértékének megfelelően nő. A kettős juttatás tilalma - júli­us elsejétől -, továbbá az ezzel járó jövedelemkiegészítés több mint négy­ezer dolgozót érint, ugyanis az állam­­titkárság korábbi tájékoztatása szerint a kompenzációban az ágazat minden szereplője részesül, aki jelenleg öreg­ségi nyugdíjat vagy korhatár előtti el­látást kap, így például azok a negy­ven év munkaviszony után nyugdíjat választó, hatvankét évesnél fiatalabb nők is, akiknek nem kellett kérelmet beadniuk, mert nem érték el az öreg­ségi nyugdíjkorhatárt. A kiegészítést első körben az érintetteknek július 20- ig kell megkapniuk. ■

Next