Magyar Hírlap, 2013. szeptember (46. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-24 / 223. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Elhunyt Álvaro Mutis világhírű kolumbiai író Kilencvenesztendős korában elhunyt Álvaro Mutis Jaramillo kolumbiai író, költő, a kortárs latin-amerikai iro­dalom egyik legnagyobb alakja, akit többek között a Mayroll, az Árbocmester nekibuzdulásai és hányattatásai című regénykötetek szerzőjeként ismerhet a magyar közönség. A kritikusok szerint nemzedékének egyik leg­kiemelkedőbb költője és mesélője volt jó barátja, az irodalmi Nobel-díjas Gabriel García Márquez mellett. Mutis 1923. augusztus 25-én született Bogotában, gyermekkora nagy részét Brüsszelben töltötte. 1956-ban Mexi­kóba utazott, és többé nem is hagyta el az országot. 1986-ban lesz széles körben elismert, amikor megjelenik A Hómezők Admirálisa, amelynek már Mayroll, az Árbocmester a főhőse. (MHO) FOTÓ: WIKIPEDIA.ORG 2013. SZEPTEMBER 24., KEDDKULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 A REMÉNYEK SZERINT A BOEING, BOEING MEGTALÁLHATJA A KÖZÖNSÉGÉT, ÉS ÉVEKIG A SZÍNHÁZ REPERTOÁRJÁN LEHET - UTAZÓ PRODUKCIÓ KÉSZÜLT Egy legendás vígjáték új köntösben HRECSKA RENÁTA Boeing, Boeing - Leszállás Párizsban címmel mutatja be új darabját ok­tóber 5-én a budapesti Thália Szín­ház. A Réthly Attila rendezésében, Schell Judit, Gubás Gabi, Tóth Eszter, Pindroch Csaba, Vida Péter és Molnár Piroska főszereplésével készülő víg­játék a legendás, címen is megörökí­tett Marc Camoletti mű új színpadra állotása. A fővárosi Thália Színház készülő, Boeing, Boeing - Leszállás Párizsban című darabja Marc Camoletti nagy si­kerű vígjátékát eleveníti fel, Réthly Attila rendezésben október 5 én mu­tatják be a teátrumban. „Hamvai Kornél ismertette meg velem a da­rabot, meggyőződése volt, hogy ne­kem jól állna, és ő szívesen lefordí­totta. Annak a kérésnek teszek eleget ezzel a művel, hogy a Thália egy fel­hőtlen szórakozást ígérő esttel nyis­sa az évadot” - mondta el lapunk­nak Réthly Attila rendező, aki szerint a darab megtalálhatja a közönségét, és évekig a színház repertoárján le­het. „Az elmúlt évtizedek tapasztala­tai azt mutatják, hogy ez mindenhol egy szeretett ügy: több mint húszezer előadás van mögötte, alapja a Tony Curtis és Jerry Lewis által forgatott, 1965-ös elhíresült film, ötvenöt or­szágban fordították le, a West Enden és a Broadwayn játszották. ” A darab­bal vendégszerepléseket is terveznek, október 14-én például Szombathelyen lép fel a társulat. „A produkció úgy ké­szül, hogy utaztathassuk. Reményem az, hogy bár vannak magyarországi előzményei ennek a darabnak Leszál­lás Párizsban címmel, mi azért hagy­tuk meg az eredeti nevét, mert a for­dítás annyira eredeti, hogy szerettük volna elválasztani az eddigi bemuta­tóktól. Valami újat ígérünk, és sike­rül megszólaltatnunk a vígjátéki szín­játszást olyan módon, hogy utána a nem egészen igényes komédiahagyo­mányoktól is el tudunk rugaszkodni a tartalmasabb megfogalmazással. ” Gubás Gabi szerint „a maga apró tit­kaival igazi jó kis szerep” az övé, ame­lyet egy színésznőnek hálás eljátszani. „Karakterem számára nem derül ki, hogy rajta kívül vannak ketten, az vi­szont hamar kitudódik, hogy neki van más is.” Bár a valódi életben távol áll az ilyen „szerep” tőle, szerinte „ezért vagyunk színészek, színésznők, hogy mindenféle helyzetben kipróbálhas­suk magunkat - nekem bőven elég, amit a színpadon megélek. ” Pindroch Csaba hasonlóan gon­dolkodik szerepéről: „Nem testhez­álló a karakter, de nagyon élvezem. A színésznek megadatott az a cso­da - minden öröm és bukás ellené­re -, hogy megtapasztalhat olyan dol­gokat, amelyek soha nem jutnának az eszébe. ” Mint mondja, őt belső alkati­lag sokkal inkább a másik főszereplő, Robert karakterével azonosítaná a kö­zönség. A művet azonban sokra tart­ja: „Olyannyira ki van találva, hogy csak elrontani lehet - de mi nem azon vagyunk.” A színész fontosnak tartja, hogy a mostanihoz hasonló minőségi előadá­sokat vigyenek vidéki színpadokra. Nem tart az utaztatástól, mert „telje­sen mindegy, hogy ötven- vagy ezer­fős közönség előtt játszunk, öt- vagy tizenhat méteres színpadon, csupán a darab lelke a lényeges”. tEXIT.MXpl A sokszereplős darabot Réthly Attila (jobbról a második) rendezi FOTÓ: MTI/KALLOS BEA ORSZÁGOS TURNÉN A KÖR - ELÉG LÁTVÁNYOS A SZÍNPADKÉP, DE MARADNAK KÉRDÉSEK Edda-előadás vagy Edda-koncert? HR Országos turnéra indul A kör című Edda-musical, amelyet szombaton a budapesti Syma Csarnokban mutattak be. Pintér Tibor rendezői koncepciója szerint egy külvárosi sztori adja kere­tét a legnagyobb Edda slágerek meg­születésének. Oravecz János jegyzi a szövegkönyvet, amely azonban mes­terkélt lazaságával nem enged megfe­lelő szabadságot a szereplőknek. A látványos színpadképet megszo­kott, jól ismert elemekből állították össze. Az elképzelés azonban műkö­dött: a fő karakter, Elmo (Pintér Tibor) „nehéz fejű hűtlenként” egy régi rak­tárépületből érkezik a motorosbanda tanyájára, ahol megismerkedik ké­sőbbi nagy szerelmével, írisszel (Békefi Viktória). Bár a lány Szezár, a motorosvezér (Tóth Attila) húga, a fia­tal, rockálmokban élő fiút hamarosan befogadja a közösség. A megszokott musicales beállításo­kon és a koreográfián kívül nem iga­zán emlékeztetett semmi a műfajra, inkább egy nagyszabású, Edda-fel­dolgozásokból álló koncertet láthat a közönség, meglepetéseket nem tar­togató szerelmi történettel megfűsze­rezve. Pintér Tibor ezúttal nem játszik kiemelkedően, a karakter távol áll tőle mind alkatilag, mind hangilag. Békefi Viktória ellenben meggyőzően tesz hozzá a Pataki-életműhöz, hangjával testet, érzéseivel pedig többletjelen­tést adva például az Elsiratlak gyönyö­rű szerelemnek. Hasonlóan kiemel­kedő a Változó idők motorosbandás előadása, amelynek sikerült valami erőt felidéznie az eredeti zenéből. Nem véletlen, hogy a jelenet fő alakja a da­rab másik erős alakítását nyújtó Tóth Attila volt. Mivel a számok önmagukban való­ban élvezhetők, a történet adta „meg­világítást” el lehetett volna hagyni. Elhibázott megoldásként a kölcsö­nös szerelmen alapuló kontextus­ba helyezett duettet alkottak az Éjjel érkezemből, amely az egyik legma­gányosabb ballada a magyar modern zenetörténetben. Hiányos a politikai háttér ábrázolása is, ami a Mi vagyunk a rock, mi vagyunk az élet című szer­zemény kemény üzenetét szinte telje­sen megsemmisíti. Mindezzel együtt ötletes a rende­zés: a motorosok a nézőtérről érkez­nek, valamint a színészek egy része is felbukkan a sorok között, amikor a ra­jongók jelenetéhez érkezik a mű - ez­zel pedig látványosan bevonják a né­zőket a játékba. A kör azonban még nyitva áll: sokkal több van az Eddában és a körülötte kialakult kultuszban, mint amit ez a produkció ad. A darab­nak ki kell forrnia ahhoz, hogy való­ban méltó hátteret adjon a legendás slágereknek. A darab október 19-én Sopron­ban, 26-án Pécsett, november 2­3-án Miskolcon, 9-én Debrecenben, 16-án Szigetszentmiklóson, december 7 én Szombathelyen, 15-én pedig Szegeden látható. A főszerepekben Pintér Tibor, Békefi Viktória, Tóth Attila, Tunyogi Bernadett, Makrai Pál és Lőrincz And­rea lép fel. ■ Zavarba ejtő légköri viszonyok A Boeing, Boeing történetének főszereplője, Bernard (Pindroch Csaba) sikeres fran­cia építész, aki három légitársaság szépséges légiutas-kísérőjét szédíti, ügyelve, hogy ne találkozhassanak egymással. Berthának, a házvezetőnőnek (Molnár Piroska) még felmondani sincs ideje, mindennek tetejébe váratlanul beállít a házigazda gyerekkori barátja, Robert (Vida Péter), aki egyik ámulatból a másikba esve igyekszik megtalálni helyét a forgatagban. Bernard jól kialakított menetrendjét azonban egy nap váratla­nul felborítják a Párizs feletti kedvezőtlen légköri viszonyok. SZÁZEZER KÖLTŐ VILÁGNAPJA MAGYARORSZÁGON IS ■ ■ Összköltészeti örömünnep PD Szeptember 28-án, szombaton a világ minden pontján a költészet áll a figye­lem fókuszában, a 2011-ben első ízben megrendezett 100 Thousand Poets for Change (Százezer költő a változásért) a világ eddigi legnagyobb költészeti ese­ménye, amelyen költők, írók, zené­szek és más művészeti ágak képviselői lépnek fel­­ költészeti művekkel. A vi­lágrendezvény hazai eseményét a Gö­dör Klubban (VI. kerület, Király ut­ca 8-10.) tartják meg 15 órától, mások mellett olyan fellépőkkel, mint Ágos­ton Béla és Móser Ádám, Balla D. Kár­oly, Bárdos Deák Ágnes és a Bardo, Csider István Zoltán, Falcsik Mari, Garaczi László, Géczi János, Győre Ba­lázs, Gyukics Gábor, Hobo, Jónás Ta­más, K. Kádái lóránt, Lackfi János, La­dik Katalin, Müller Péter Sziámi, Pallag Zoltán, Petőcz András, Simon Márton, Szkárosi Endre, Tamás Zsuzsa, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Ughy Szabi­na, Ujj Zsuzsi, Vető János, Víg Mihály és Zalán Tibor. A művekben a szer­zők környezetük, társadalmuk, régió­juk aktuális problémáira reflektál­nak. A világrendezvény vezérfonala Mahatma Gandhi gondolata: „Te ma­gad légy a változás, amit látni akarsz a világban!” Hazánkban 2011 ben a bu­dapesti Műcsarnokban tartották az el­ső programot, több mint száz művész lépett fel, amint 2012-ben a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban is. Az idén a szer­vezők tervei szerint délután három órától hajnali egyig tart majd a felol­vasás. Költők, performerek, dalköl­tők, slamköltők és zenészek fognak tíz órán át verselni, előadni, miközben élő kapcsolatban lesznek a világ más köl­tészeti eseményeivel. Tavaly ilyenkor az egész világon több mint 115 országban csaknem 700 eseményre került sor. Az idén sem számíthatunk kisebb érdeklődésre. A magyarországi program szerve­zői - a Gödör Klub, valamint a pro­jektgazdák, Gyukics Gábor, Bár­dos Deák Ágnes és Nagy Gabriella - nem kívánnak semmilyen szer­vezetet, orgánumot vagy fórumot képviselni, a fellépőik szimpátiától, gondolkodástól és bármiféle hovatar­tozástól függetlenül jönnek, a költé­szetért és közös jövőnkért. Az esemény Youtube-csatornája: www.youtube. com/user/100ezerkolto. ■ VÍGSZÍNHÁZ Csütörtökön dönthetnek Csütörtökön zárt ülésen dönthet a Fő­városi Közgyűlés a Vígszínház és a Buda­pesti Operettszínház vezetői posztjainak betöltéséről. Több sajtóorgánum értesü­lése szerint a Vígszínház vezetésére pá­lyázó eddigi igazgató, Eszenyi Enikő és az új aspiráns, Balázs Péter egyaránt három szavazatot kapott a bíráló szakmai tes­tülettől, amely szeptember 5-én hall­gatta meg a jelölteket - jelentette a Ma­gyar Távirati Iroda. (MHO) EMMY-DÍJAK A Modern család a legjobb A Totál szívás lett a legjobb drámai so­rozat, a Modern család alkotói pedig negyedszer vehették át a legjobb víg­játéksorozatnak járó elismerést az Emmy-díjak vasárnap esti Los Angeles-i gáláján. A House of Cards című politi­kai thrillernek, az első interneten sugár­zott szériának, amelyet a legjobb drámai sorozatok kategóriájában Emmy-díjra jelöltek, meg kellett elégednie David Fincher rendezői elismerésével. (MHO)

Next