Magyar Hírlap, 2013. december (46. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-06 / 284. szám
MntfW.MRGYRRHIRUP.HU SZÉPSÉG ÉS GYÓGYERŐ HARMÓNIÁJA, AVAGY A BUDAI FÜRDŐÉPÜLETEK Budapest, a tökéletes MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Edward Brown az Angol Királyi Orvosi Társaság megbízásából hosszabb időt töltött külföldi utazással. Bejárta Magyarországot is, utazása során megfordult Budán is. Útleírásában, mely 1673-ban jelent meg, Európa legtökéletesebb fürdőinek nevezi a budai fürdőket gyógyító erejük és szépségük miatt. Budapestet méltán megilleti a fürdőváros név és a világhír, hiszen páratlan kincsekkel rendelkezik: hőforrások, gyógyvizek, strandok, csodálatos műemlék fürdők és több mint kétezer esztendős fürdőkultúra várja a látogatókat. Területén 118 forrás van, melyből 40 termálforrás, ami naponta összesen 21 millió liter gyógyító erejű vizet ad a fürdőknek, uszodáknak és az ivókutaknak. A feltörő ásványvizek több mint fele 30 C-nál melegebb. A kétezer évvel ezelőtt virágzó fürdőkultúráról az Aquincum területén feltárt 19 római korból származó fürdő tanúskodik. Aquincum kelta eredetű név, melynek jelentése „bő víz”. Budán az Árpád-házi királyok uralkodása idején is alkalmazták gyógyítás céljára a meleg vizű forrásokat. A török hódoltság idején Bizánc mellett Buda lett a legfontosabb török fürdőváros. A mai Véli bej, Király vagy Rudas Fürdőbe betérve varázslatos időutazásban lehet részünk a török korba. Budapest mint fürdőváros a XIX. században soha nem álmodott csúcsra jutott. Olyan fürdők építését vagy felújítását köszönhetjük ennek az időszaknak, mint a Gellért és a Széchenyi Fürdő, a magyar fürdőkultúra egyik legérdekesebb műemléke, a Rác-fürdő, amely végső formáját a XIX. században nyerte el, amikor a neves magyar építész, Ybl Miklós tervei alapján megújították. A szintén a XIX. században megújult Lukács Gyógyfürdő egyik udvarát emeletmagasságig beborítják az emléktáblák és a domborművek, amelyeket hálálkodó betegek állíttattak csodálatos gyógyulásuk örömére. Budapesten természetesen nem csak a gyógyulni vágyók élvezik a fürdők előnyeit. A fürdőváros egyúttal üdülőhely is. Számos strand, élményfürdő és aquapark várja a szórakozni vágyókat. Az aktív pihenés kedvelői a Budai-hegyekben túrázhatnak vagy hódolhatnak a Nordic walking örömeinek. (x) Kék szimmetria, a Gellért gyógyvizes medencéje FOTÓ: MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2013. DECEMBER 6., PÉNTEK HIRDETÉS MAGYAR HÍRLAP RÓMAI EMLÉK, TÖRÖK EMLÉKEZET: FÜRDŐSZEMLE A FŐVÁROSBAN, GYÓGYVIZES TÖRTÉNELMÜNK LÓLÉPÉSBEN Budáról Pestre: rendhagyó történelmi fürdőséta MH A Gellért-hegy alatt kezdődik Budapest „édesvízű” forrásainak szakasza. A Szabadság-híd budai hídfőjénél épült a Gellért Fürdő. Vize évszázadok óta gyógyít. Régi feljegyzések tudni vélik, hogy a középkorban remete élt a gellérthegyi sziklabarlangban és a betegek fájdalmát a forrás vizével és iszapjával enyhítette. Éppen iszapja miatt hívták a fürdőt Sáros-fürdőnek. A törökök nyitott fürdőnek nevezték. Evlia Cselebi török utazó krónikája szerint egész „Frengisztánból” - vagyis Európából - sereglettek ide az emberek, mert vize hét nagy betegséget gyógyított. Ha a hegy valamelyik lejtőjéről lenézünk a Gellért Fürdő nyitott medencéjére, kristálytiszta vize úgy ragyog, mint ritka drágakő. Ha megindul a hullámfürdő gépezete és a víz tajtékozni kezd, selymes hullámok ölelik át a fürdőzőket, gyengéden felemelik és visszahullajtják, ringatják őket - ilyenkor a Gellért olyan, mint parányi tenger a város kőrengetegében. A Gellért Fürdőtől a Duna parton sétálhatunk tovább a Rudas Fürdőhöz. Medencéjét Musztafa basa építette a XVI. században. Négyszáz éves kupoláját nyolc török oszlop tartja. Tizenhárom forrásból napi egymillió liter gyógyvíz tör fel, mely részben a fürdőket, részben az ivókutakat táplálja. A Gellért - hegy alján található még a magyar fürdőkultúra egyik legérdekesebb műemléke, a Rác Fürdő. Állítólag még Mátyás király építette, annak idején a Várból fedett folyosó vezetett ide és csak a királyi család használhatta. A korabeli fürdő berendezéséről csak lelkes hangú leírások maradtak ránk. Végső formáját a XIX. században nyerte el, amikor a neves magyar építész, Ybl Miklós tervei alapján megújították a belsejét és egy újabb kétemeletes szárny készült el. Budapesti fürdősétánk következő állomása a Király Fürdő. Azért nevezik így, mert a XVIII. század végén König (Király) Ferenc tulajdona volt. Szokoli Musztafa budai pasa építette 1560 körül. A Király Fürdő különösen népszerű volt a törökök körében, mert a várfalon belül esett, ezért háború esetén is használhatták. Törökkupolás épülete, gyönyörű oszlopos udvara védett műemlék. A Margit-híd budai hídfője mellett találjuk a Lukács Fürdő épületcsoportját. Kedves, XIX. század eleji kép fogadja a látogatót, ha az árnyas lombos parkba vagy a fürdőkbe lép. A Lukács Fürdő egyik udvarát emeletmagasságig beborítják az emléktáblák és a domborművek, amelyeket hálálkodó betegek állíttattak csodálatosnak hitt gyógyulásuk örömére. A fürdő gyógyvize és iszaptava világhírű. Magas fallal körülvett, nyitott uszodájának vizére zöldellő fák hajolnak. A fürdő máig megőrizte a biedermeier kor meghitt, bensőséges hangulatát. Hasonló benyomások fogadnak a Véli bej Fürdő ódon szárnyaiban és árkádos empire udvarában is. A krónikák szerint már a XV. század elején fürdőház állt itt. Szokoli Musztafa csodálatos keleti paradicsomot varázsolt a régi épület helyére. Ő ásatta a híres malomtavat is, mely a fürdő melletti malmokat hajtotta. Ezeket a XIX. században lebontották. A tavat, mely akkoriban elzárta a Duna és a hegyek közötti utat, beboltozták. Egy darabja azonban megmaradt, ma is ott találjuk a kőfal mögött. A Véli Bej Fürdőnek olyan híre volt, hogy Mohamed ben Bajazid török író „ A világ őrtornyai” című művében a civilizáció őrtornyai közé sorolja. Ezt a könyvet 1600 táján Damaszkuszban írták. Edward Brown angol utazó a XVIII. században a következőket írta a fürdőről: „ Budán kitűnő fürdőket találunk. Nyolcat számoltam össze, és egyik-másikban fürödtem is. Valamennyi között a legszebb Véli bég fürdője, csinosítására Szolimán sokat költött. ” A fürdővárosi sétánk átnyúlik a Margitszigetre és a pesti oldalra is. A Margitsziget Budapest legnagyobb parkja, üdülőtelepe és kirándulóhelye. Tulajdonosai az évszázadok során úgy változtak, ahogy a város urai változtak. Egykorú feljegyzésekből tudjuk, hogy Aquincum valamennyi parancsnoka ezen a gyönyörű szigeten építtette fel a nyári palotáját. Nyolcszáz esztendővel ezelőtt már az esztergomi érsek kastélya állt a római nyári lakhelyén. Itt volt Imre király udvara is. Ezután évszázadokig papok és apácák lakták. Eleinte Urak-szigetének nevezték, de volt Nyulak-szigete is, mert a feudális nagyurak egy időben szívesen rándultak át ladikon a szigetre egy kis vadászatra. Az apácákról a Leánysziget nevet kapta, és az egyik apácáról, IV. Béla király leányáról nevezték el véglegesen Margitszigetnek. A Habsburg uralkodók idején a császári család sarjai építtettek mulatóhelyet a szigeten. A város lakói számára csak a XIX. század 70-es éveiben nyitották meg a szigetet, de akkor is csak belépti díj ellenében. Ma már szabad a bejárás, csak a gépkocsiforgalmat korlátozzák éppen a pihenők érdekében. A sziget partját egész hosszában futópálya, vízi sporttelepek, sportpályák szegélyezik. Itt található a Nemzeti Sportuszoda Budapest vízi sportjának a fellegvára. 1938-ban építették, az 1896-os, első újkori athéni olimpia kétszeres úszóbajnoka, Hajós Alfréd tervei alapján. A Margitszigeten található Budapest egyik legszebb strandja, a Palatínus. Üde zöld pázsitján, a medencék áttetsző vizében nyaranta ezrek élvezik a sziget jó levegőjét. Ybl Miklós tervei alapján készült el 1869 májusában a Margitszigeti fürdő. A díszes, háromszárnyú gyógyfürdő az előkelőségek minden igényét kielégítette. A fürdőház, amely kupolájával és díszes aranyozású párkányaival messze kiragyogott a lombos fák közül, fénypontja lett a Margitszigetnek. Sajnos a II. világháborúban anynyira megsérült, hogy le kellett bontani. Helyén 1979-ben a Grand Hotel Margitsziget mellé épült fel a Thermál Hotel Margitsziget. A pesti oldal legfontosabb fürdője a városligeti Széchenyi-gyógyfürdő. Vizét két kútból kapja, az egyik kútból közel ezer, a másikból ezerkétszázötven méteres mélységből tör fel a 72 - 79 C-os termálvíz. A Széchenyi Gyógyfürdő Budapest szimbóluma. A télen-nyáron a nyitott medencében sakkozó nyugdíjasok mára már elválaszthatatlan részei a város képének. Fürdősétánk végén várjuk meg a napnyugtát és járjuk be újra a Dunát egy esti hajóval. Hallgassuk a vén Duna habjainak a meséjét, gyönyörködjünk a ritka panorámában, amellyel egyszerűen nem lehet betelni. A milliós metropolis felejthetetlen látványt nyújt a késő esti órán: a város milliárdnyi fénye villódzva verseng az égbolt csillagaival, és a pesti parton mint mesebeli óriási várkastély magasodik a folyó felé a soktornyú Parlament sziluettje. (x) Sakkozók a Széchenyiben, a Városliget elmaradhatatlan emblémája FOTÓ: MAGYAR TURIZMUS ZRT.