Magyar Hírlap, 2013. december (46. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-06 / 284. szám

MntfW.MRGYRRHIRUP.HU SZÉPSÉG ÉS GYÓGYERŐ HARMÓNIÁJA, AVAGY A BUDAI FÜRDŐÉPÜLETEK Budapest, a tökéletes MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Edward Brown az Angol Királyi Or­vosi Társaság megbízásából hosszabb időt töltött külföldi utazással. Bejár­ta Magyarországot is, utazása során megfordult Budán is. Útleírásában, mely 1673-ban jelent meg, Euró­pa legtökéletesebb fürdőinek neve­zi a budai fürdőket gyógyító erejük és szépségük miatt. Budapestet méltán megilleti a fürdő­város név és a világhír, hiszen párat­lan kincsekkel rendelkezik: hőfor­rások, gyógyvizek, strandok, csodá­latos műemlék fürdők és több mint kétezer esztendős fürdőkultúra vár­ja a látogatókat. Területén 118 for­rás van, melyből 40 termálforrás, ami naponta összesen 21 millió liter gyógyító erejű vizet ad a fürdőknek, uszodáknak és az ivókutaknak. A fel­törő ásványvizek több mint fele 30 C-nál melegebb. A kétezer évvel ezelőtt virágzó für­dőkultúráról az Aquincum területén feltárt 19 római korból származó für­dő tanúskodik. Aquincum kelta ere­detű név, melynek jelentése „bő víz”. Budán az Árpád-házi királyok ural­kodása idején is alkalmazták gyógyí­tás céljára a meleg vizű forrásokat. A török hódoltság idején Bizánc mellett Buda lett a legfontosabb török für­dőváros. A mai Véli bej, Király vagy Rudas Fürdőbe betérve varázslatos időutazásban lehet részünk a török korba. Budapest mint fürdőváros a XIX. században soha nem álmodott csúcs­ra jutott. Olyan fürdők építését vagy felújítását köszönhetjük ennek az időszaknak, mint a Gellért és a Szé­chenyi Fürdő, a magyar fürdőkultú­ra egyik legérdekesebb műemléke, a Rác-fürdő, amely végső formáját a XIX. században nyerte el, amikor a neves magyar építész, Ybl Miklós ter­vei alapján megújították. A szintén a XIX. században megújult Lukács Gyógyfürdő egyik udvarát emelet­­magasságig beborítják az emléktáb­lák és a domborművek, amelyeket hálálkodó betegek állíttattak csodá­latos gyógyulásuk örömére. Budapesten természetesen nem csak a gyógyulni vágyók élvezik a fürdők előnyeit. A fürdőváros egyút­tal üdülőhely is. Számos strand, él­ményfürdő és aquapark várja a szó­rakozni vágyókat. Az aktív pihenés kedvelői a Budai-hegyekben túráz­hatnak vagy hódolhatnak a Nordic walking örömeinek. (x) Kék szimmetria, a Gellért gyógyvizes medencéje FOTÓ: MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2013. DECEMBER 6., PÉNTEK HIRDETÉS MAGYAR HÍRLAP RÓMAI EMLÉK, TÖRÖK EMLÉKEZET: FÜRDŐSZEMLE A FŐVÁROSBAN, GYÓGYVIZES TÖRTÉNELMÜNK LÓLÉPÉSBEN Budáról Pestre: rendhagyó történelmi fürdőséta MH A Gellért-hegy alatt kezdődik Bu­dapest „édesvízű” forrásainak sza­kasza. A Szabadság-híd budai híd­főjénél épült a Gellért Fürdő. Vize évszázadok óta gyógyít. Régi feljegyzések tudni vélik, hogy a középkorban remete élt a gellérthe­gyi sziklabarlangban és a betegek fáj­dalmát a forrás vizével és iszapjával enyhítette. Éppen iszapja miatt hív­ták a fürdőt Sáros-fürdőnek. A törö­kök nyitott fürdőnek nevezték. Evlia Cselebi török utazó krónikája szerint egész „Frengisztánból” - vagyis Eu­rópából - sereglettek ide az emberek, mert vize hét nagy betegséget gyógyí­tott. Ha a hegy valamelyik lejtőjéről lenézünk a Gellért Fürdő nyitott me­dencéjére, kristálytiszta vize úgy ra­gyog, mint ritka drágakő. Ha megindul a hullámfürdő gépezete és a víz tajté­­kozni kezd, selymes hullámok ölelik át a fürdőzőket, gyengéden feleme­lik és visszahullajtják, ringatják őket - ilyenkor a Gellért olyan, mint parányi tenger a város kőrengetegében. A Gellért Fürdőtől a Duna parton sétálhatunk tovább a Rudas Fürdőhöz. Medencéjét Musztafa basa építette a XVI. században. Négyszáz éves kupo­láját nyolc török oszlop tartja. Tizen­három forrásból napi egymillió liter gyógyvíz tör fel, mely részben a fürdő­ket, részben az ivókutakat táplálja. A Gellért - hegy alján található még a magyar fürdőkultúra egyik legérdeke­sebb műemléke, a Rác Fürdő. Állítólag még Mátyás király építette, annak ide­­­jén a Várból fedett folyosó vezetett ide és csak a királyi család használhatta. A korabeli fürdő berendezéséről csak lelkes hangú leírások maradtak ránk. Végső formáját a XIX. században nyer­te el, amikor a neves magyar építész, Ybl Miklós tervei alapján megújítot­ták a belsejét és egy újabb kétemeletes szárny készült el. Budapesti fürdősétánk következő állomása a Király Fürdő. Azért nevezik így, mert a XVIII. század végén König (Király) Ferenc tulajdona volt. Szokoli Musztafa budai pasa építette 1560 kö­rül. A Király Fürdő különösen népsze­rű volt a törökök körében, mert a vár­falon belül esett, ezért háború esetén is használhatták. Törökkupolás épü­lete, gyönyörű oszlopos udvara védett műemlék. A Margit-híd budai hídfője mel­lett találjuk a Lukács Fürdő épület­­csoportját. Kedves, XIX. század ele­ji kép fogadja a látogatót, ha az árnyas lombos parkba vagy a fürdőkbe lép. A Lukács Fürdő egyik udvarát emelet­magasságig beborítják az emléktáblák és a domborművek, amelyeket hálál­kodó betegek állíttattak csodálatos­nak hitt gyógyulásuk örömére. A für­dő gyógyvize és iszaptava világhírű. Magas fallal körülvett, nyitott uszo­dájának vizére zöldellő fák hajolnak. A fürdő máig megőrizte a biedermeier kor meghitt, bensőséges hangulatát. Hasonló benyomások fogadnak a Véli bej Fürdő ódon szárnyaiban és ár­kádos empire udvarában is. A kró­nikák szerint már a XV. század elején fürdőház állt itt. Szokoli Musztafa cso­dálatos keleti paradicsomot varázsolt a régi épület helyére. Ő ásatta a hí­res malomtavat is, mely a fürdő mel­letti malmokat hajtotta. Ezeket a XIX. században lebontották. A tavat, mely akkoriban elzárta a Duna és a hegyek közötti utat, beboltozták. Egy darab­ja azonban megmaradt, ma is ott talál­­juk a kőfal mögött. A Véli Bej Fürdőnek olyan híre volt, hogy Mohamed ben Bajazid török író „ A világ őrtornyai” című művében a civilizáció őrtor­nyai közé sorolja. Ezt a könyvet 1600 táján Damaszkuszban írták. Edward Brown angol utazó a XVIII. században a következőket írta a fürdőről: „ Bu­dán kitűnő fürdőket találunk. Nyol­cat számoltam össze, és egyik-másik­ban fürödtem is. Valamennyi között a legszebb Véli bég fürdője, csinosításá­ra Szolimán sokat költött. ” A fürdővárosi sétánk átnyúlik a Margitszigetre és a pesti oldalra is. A Margitsziget Budapest legnagyobb parkja, üdülőtelepe és kirándulóhe­lye. Tulajdonosai az évszázadok során úgy változtak, ahogy a város urai vál­toztak. Egykorú feljegyzésekből tud­juk, hogy Aquincum valamennyi pa­rancsnoka ezen a gyönyörű szigeten építtette fel a nyári palotáját. Nyolc­száz esztendővel ezelőtt már az eszter­gomi érsek kastélya állt a római nyári lak­helyén. Itt volt Imre király udvara is. Ezután évszázadokig papok és apá­cák lakták. Eleinte Urak-szigetének nevezték, de volt Nyulak-szigete is, mert a feudális nagyurak egy időben szívesen rándultak át ladikon a szi­getre egy kis vadászatra. Az apácákról a Leánysziget nevet kapta, és az egyik apácáról, IV. Béla király leányáról ne­vezték el véglegesen Margitszigetnek. A Habsburg uralkodók idején a császá­ri család sarjai építtettek mulatóhelyet a szigeten. A város lakói számára csak a XIX. század 70-es éveiben nyitották meg a szigetet, de akkor is csak belépti díj ellenében. Ma már szabad a bejárás, csak a gépkocsiforgalmat korlátozzák éppen a pihenők érdekében. A sziget partját egész hosszában futópálya, vízi sporttelepek, sportpályák szegélyezik. Itt található a Nemzeti Sportuszoda Budapest vízi sportjának a fellegvára. 1938-ban építették, az 1896-os, első újkori athéni olimpia kétszeres úszó­bajnoka, Hajós Alfréd tervei alapján. A Margitszigeten található Budapest egyik legszebb strandja, a Palatínus. Üde zöld pázsitján, a medencék áttet­sző vizében nyaranta ezrek élvezik a sziget jó levegőjét. Ybl Miklós tervei alapján készült el 1869 májusában a Margitszigeti für­dő. A díszes, háromszárnyú gyógy­fürdő az előkelőségek minden igényét kielégítette. A fürdőház, amely kupo­lájával és díszes aranyozású párkánya­ival messze kiragyogott a lombos fák közül, fénypontja lett a Margitsziget­nek. Sajnos a II. világháborúban any­­nyira megsérült, hogy le kellett bon­tani. Helyén 1979-ben a Grand Hotel Margitsziget mellé épült fel a Thermál Hotel Margitsziget. A pesti oldal legfontosabb fürdő­je a városligeti Széchenyi-gyógyfür­­dő. Vizét két kútból kapja, az egyik kútból közel ezer, a másikból ezerkét­százötven méteres mélységből tör fel a 72 - 79 C-os termálvíz. A Széchenyi Gyógyfürdő Budapest szimbóluma. A télen-nyáron a nyitott medencében sakkozó nyugdíjasok mára már elvá­laszthatatlan részei a város képének. Fürdősétánk végén várjuk meg a napnyugtát és járjuk be újra a Dunát egy esti hajóval. Hallgassuk a vén Du­na habjainak a meséjét, gyönyörköd­jünk a ritka panorámában, amellyel egyszerűen nem lehet betelni. A mil­liós metropolis felejthetetlen látványt nyújt a késő esti órán: a város milli­árdnyi fénye villódzva verseng az ég­bolt csillagaival, és a pesti parton mint mesebeli óriási várkastély magasodik a folyó felé a soktornyú Parlament szi­luettje. (x) Sakkozók a Széchenyiben, a Városliget elmaradhatatlan emblémája FOTÓ: MAGYAR TURIZMUS ZRT.

Next