Magyar Hírlap, 2014. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK RÉTVÁRI BENCE: NEM A BIZOTTSÁG, HANEM AZ ÁLDOZATOK DÖNTENEK A NEVEK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁRÓL, EZ AZ INFORMÁCIÓS KÁRPÓTLÁS „Ezt az ajtót most mi kinyitottuk” PINDROCH TAMÁS Január elsejétől az áldozatok nyilvánosságra hozhatják azok neveit, akik besúgták őket, megnyomorították életüket - erről beszélt lapunknak Rétvári Bence (KDNP) államtitkár, a Nemzeti Emlékezet Bizottságot (NEB) létrehozó törvény kapcsán. A NEB a kommunista hatalom igazi haszonélvezőire összpontosít majd, és név szerint fel kívánja tárni, hogy kik is működtették a rendszert, és húznak belőle a mai napig is hasznot. - Megoldja a NEB a rendszerváltás óta húzódó ügynökproblémát? - A testületet létrehozó törvényben sok olyan jogszabályt módosítottunk, amelyik arról szólt, hogy az ügynökök nevét nem lehetett nyilvánosságra hozni. 1990-ben bezárták azokat az ajtókat, amelyeken keresztül az ügynökök nevei megismerhetők lettek volna, ezt az ajtót mi most kinyitottuk. Január elsejétől bármelyik ügynök neve nyilvánosságra hozható, az internetre kirakható, az áldozatok közzétehetik az ügynökök, a szigorúan titkos munkát végző tisztek (szt-tisztek), vagy bármilyen más titkosszolgálati személy nevét, azokét, akik vele kapcsolatba kerültek, és a nevüket feljegyezték a róluk szóló kartotékokra. Az MSZP azt vetette az önök szemére, hogy a bizottság tagjait semmilyen büntetőjogi szabály nem köti, így politikailag válogathatnak majd a nevek között. Nem, hiszen nem a bizottság, hanem az áldozatok dönthetnek a nevek nyilvánosságra hozataláról. 1990-ben elmaradt az információs kárpótlás, ha valakit megfigyeltek, és kiderült a papírokból, hogy kijelentett róla, azt a jogszabályok szerint nem oszthatta meg a közvéleménnyel. Ez a kötöttség most megszűnik, mindenki megnevezheti, hogy ki nyomorította meg az életét, ki akadályozta, hogy előre jusson a pályáján. - Miért nem lehetett törvényt hozni a teljes aktanyilvánosságról? - Azért, mert a titkosszolgálati dokumentumok az áldozatokról, a megfigyeltekről szólnak. Mi éppen őket védjük azzal, hogy nem lehet mindent megtudni róluk. Ha ezek az iratok teljes egészében felkerülnének az internetre, akkor a közvélemény a kommunista diktatúra üldözötteinek mindennapjaival, betegségeikkel, legintimebb szférájával foglalkozna. Az áldozatokat a Kádár-rendszer épp a gyengeségeikkel próbálta megfogni, zsarolni. Tehát ha ezek a jelentések, a róluk szóló akták kerülnének ki az internetre, ismételten a megfigyelteken - a jobboldaliakon, a konzervatív ellenzékieken, az egyházi személyeken - csattanna az ostor. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a titkosszolgálatoknál hatalmas volt a megfelelési kényszer, így ezekbe a dokumentumokba a valóságtól gyakran elrugaszkodott dolgokat is beleírtak. A kis, falusi lelkészről is sokkal többet feljegyeztek, mint Kádár Jánosról, akiről egyetlen ilyen iratot sem lehet fellelni. Márpedig ezt a bűnös rendszert nem a falusi lelkészek, hanem Kádár és elvtársai működtették. Azért hoztuk létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságot, hogy a rendszer működtetőit, az ügynökök főnökeit, a kommunista vezetőket megnevezzék. Akik a rendszerváltás után a legnagyobb kapitalisták lettek. Nem véletlen, hogy ezek a nevek csak most válhatnak nyilvánossá a közvélemény számára. ■ Rétvári Bence FOTÓ:KÖVESDI ANDREA A titkosszolgálati dokumentumok a megfigyeltekről szólnak, ha teljes egészében felkerülnének az internetre, akkor éppen az egykori üldözöttek magánéleti titkai látnának napvilágot, az ő jogaik sérülnének FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA TIZENHÁROM TAGÚ TESTÜLET ÉRTÉKELI MAJD A FEJLESZTÉST ÉS AZ ELLÁTÁS MINŐSÉGÉT Nevesített tankönyvpiaci szereplők PINTÉR BALÁZS Kijelölte a tankönyvellátásban közreműködőket a Magyar Közlöny múlt vasárnapi számában megjelent kormányrendelet. Az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), a könyvtárellátásért a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. felel, a nemzeti köznevelés tankönyvfejlesztése és tankönyvellátása minőségének értékelésére pedig Nemzeti Tankönyvtanács néven független, országos szervezetet hoztak létre. Utóbbi tizenhárom tagból áll, akik közül hatot az oktatásért felelős miniszter jelöl. A testület további tagjait a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Nemzetiségi Tanács delegálja. A tanács elnökét a tagok maguk közül választják meg, akit a szakminiszter öt évre nevez ki. A rendelkezés értelmében a szakképesítésért felelős miniszter dolgoztatja ki a szakképzési tárgyak tankönyveit, valamint megállapodást köthet az OFI-val tankönyv előállítására. Utóbbi feladatokkal a szaktárca vezetője az általa felügyelt költségvetési szervet is megbízhatja. Mint megírtuk, az Országgyűlés december 17-én kivételes sürgős eljárásban fogadta el azt a törvényt, amely január 1-jétől állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. A jogszabály indokolása szerint a hatályba lépett változtatásokkal jogi értelemben is megszűnt a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lépett. ■ HORTHY-SZOBOR-AVATÁS: SORON KÍVÜL TÁRGYALJÁK A LELKIPÁSZTOR FEGYELMI ÜGYET Egyházi bírái elé állhat ifj. Hegedűs KD Mégis tárgyalja ifj. Hegedűs Lóránt református lelkipásztor fegyelmi ügyét a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága, ráadásul soron kívül derül ki a napokban nyilvánosságra került, az érintettek közt zajló levelezésből. Korábban megírtuk, hogy a tavaly, november harmadikán a fővárosi Hazatérés templomában tartott Horthy-szobor-avatás miatt indított eljárást nem tárgyalja a testület, mert elfogultság miatt a választott egyházmegyei bírók közül nem lehet felállítani a háromtagú eljáró bíróságot. Ezért a Jobbikhoz közel álló lelkipásztor elleni indítványt megtévő egyházmegyei jogtanácsos, Horváth György lemondott huszonhárom éve betöltött tisztségéről, komoly kritikával illetve az elfogultságot bejelentőket. December 31-én azonban kiderült, hogy egy bíró visszavonta erre vonatkozó nyilatkozatát, így a testület mégis felállhat. Horváth erre azt írta, megköveti azon bírákat, akik vállalják részvételüket, de azokat is, akik valós és tisztességes okból tekintették magukat elfogultnak. A jogtanácsos egyébként a Hegedűs-féle szoboravatásról úgy vélekedett, hogy az istentisztelet középpontjában nem igemagyarázat állt, az esemény nagy részét pedig Horthy Miklós méltatása tette ki. „Felszólalt többek között a zsidó származású képviselők listázásának követeléséről elhíresült Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő. A szószék mellett két csendőr egyenruhás személy állt, ilyen csendőrök működtek közre több százezer magyar zsidó deportálásában 1944-ben” - írta.■ ROVATVEZETŐ: PETAN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Szabályozzák a válsághelyzeti ellátás rendjét JZS Részletesen szabályozza az egészségügyi válsághelyzeti ellátással kapcsolatos feladatokat egy tegnap hatályba lépett kormányrendelet. Ennek értelmében egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozók kirendelhetők alapellátást, járó- vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában részt vevő intézménybe, vagy időszakosan működő gyógyintézetbe. Az egészségügyi válsághelyzet elrendelését a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenniük a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, valamint lehetőség szerint a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatóknak, és legalább egy országos napilapnak. A válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az azt előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont, vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni. A megyei tiszti főorvosnak kötelessége soron kívül tájékoztatni az érintetteket, valamint az Országos Mentőszolgálat szolgálatvezető főorvosát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatóját és térségi igazgatóját, a megyei védelmi bizottság elnökét, valamint az országos tiszti főorvos útján az egészségügyért felelős minisztert. A megyei tiszti főorvos az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja az alapellátás körzethatárait, a járó-, illetve a fekvőbetegszakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, az ellátási terület határait, a betegbeutalás rendjét, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatainak a katasztrófavédelmi tervüknek megfelelően, a polgári egészségügyi szervezetekkel együttműködve kell részt venniük az egészségügyi válság -helyzeti feladatok ellátásában. ■ SZABADSÁG TÉR Emlékmű a megszállásról Magyarország német megszállásának hetvenedik évfordulójára emlékművet állítanak Budapest Belvárosában. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg. Mint írják, a kabinet társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás az V. kerületi Szabadság téren. A kormányrendelet értelmében az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. (LMP) KIHÚZÓ-FORDÍTÓ METRÓALAGÚT Kész a Keleti állomása Elkészült a 4-es metró tíz állomásából a nyolcadik is - a Keleti pályaudvari állomás kedden megkapta a hatóságoktól a használatbavételi engedélyeket. A Keleti pályaudvar a 4-es metróvonal egyik végállomása, márciusra teljesen megújul a tér és vonzáskörzete. A Baross tér, illetve a Thököly út torkolata alatt nemcsak metróállomás épült, hanem a végállomási funkciót kiszolgálva egy kétszáznegyven méter hosszú kihúzó-fordító alagút is, amely a szerelvények visszaindulását teszi lehetővé Kelenföld vasútállomás irányába. Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott hétfőn beszélt arról, hogy megkapja az engedélyt a Kálvin téri és a Keleti pályaudvari állomás, januárban pedig a fennmaradó két megálló, a Fővám tér és a Kelenföld vasútállomás. A Kálvin téri megálló hétfőn kapott engedélyeket. A metró átadását 2014 márciusára tervezik. (JZS) LIGET BUDAPEST PROJEKT Kiemelt beruházás lett A kormány kiemeltté nyilvánította a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló három beruházás közigazgatási hatósági ügyeit, és kijelölte az eljáró hatóságokat - az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. A projekt három részből áll: az Angyalföldön kialakítandó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központból, a Szépművészeti Múzeum román csarnokának felújításából, továbbá a komáromi Csillag Erődben a Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozásából. (LMA)