Magyar Hírlap, 2015. május (48. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-04 / 103. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. MÁJUS 4., HÉTFŐ Változatlan feladat, kevesebb forrás KACSÓH DÁNIEL Tovább csökkenhet az egyházak adó­­felajánlásokból származó forrása, ha jövőre tizenöt százalékra mér­séklődik az személyi jövedelem­­adó. Az egy százalékokért az idén is kampányolnak a felekezetek, ám a szabályozás tekintetében előbb utóbb minden fél számára megnyug­tató megoldást kellene találni. Tavaly az egyházakat összesen 3,8 milliárd forinttal támogatták az adózók. Javában zajlik az egyházak úgy­mond­­ kampánya az egyszázalékos személyijövedelemadó - felajánláso­kért. A bevallások határideje ugyanis május 20., vagyis már csupán néhány hét maradt az adózó magánszemélyek meggyőzésére. A minap Soltész Mik­lós egyházügyi államtitkár sajtótájé­koztatón buzdított a civilek mellett a felekezetek támogatására, mondván, ezzel a kedvezményezettek közössé­gi szolgálatát segíthetjük. Emlékez­tetett, 2014-ben több mint egymillió adózó felajánlása összesen 3,8 milliárd forinttal támogatta az egyházakat, a civilszerveztek számára 2,1 millió em­ber ajánlotta fel adója egy százalékát, és ezzel hétmilliárd forinttal támogat­tak összesen 26 ezer civilszervezetet. A felajánlókat megszólító üzene­tek azért is fontosak, mert tavaly már mintegy egymillió adózó egyálta­lán nem rendelkezett adója egy szá­zalékáról, illetve akadnak, akik nem adóznak, ezért azt hiszik, nem is te­hetnek ilyen felajánlást. Ez azonban nem feltétlenül igaz, az ő döntésük azért is fontos, mert a felajánlott egy százalék állami kiegészítésének ösz­­szege függ a felajánlók számától is. A számítás bonyolult metódus alapján történik. Korábban megírtuk, tavaly némi­leg csökkent a harmincegy bejegyzett egyház részére felajánlók száma, ez­zel megtörni látszik az évek óta növe­­kedést mutató tendencia. A Nemze­ti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsora szerint az „első helyezett” Magyar Ka­tolikus Egyháznak 586874-en aján­lották fel a 2013-as év után befizetett szja egy százalékát, míg 2013 ban ezt - a decemberi NAV-közlés szerint - 661365-en, 2012-ben 612 607-en tet­ték meg. Hasonló a helyzet a Magyar­­országi Református Egyház esetében: 234504 helyett tavaly 210937 volt a felajánlók száma, az evangélikus egy­háznak pedig a 2013-as 62110 fő után a 2014-es bevallásokon 56 836 fő adott felajánlást. Nőtt viszont a Hit Gyülekezete „tá­mogatóinak” tábora. A Németh Sán­dor vezette felekezet számára tavaly már 30 606-an tettek adófelajánlást, korábban még csak 28 545-en. Mind­ezeknek megfelelően összegszerűen is csökkentek, illetve nőttek a források. Erdő Péter bíboros tavaly év végén beszélt arról, hogy a felajánlások ösz­­szege akkor is csökkent, amikor a fel­ajánlók száma nőtt. Ennek oka rész­ben az adókedvezmények bevezetése, részben az szja csökkenése - ismer­tette a bíboros. Hangsúlyozta ugyan­akkor, nézeteltérés van a kormány és az egyházak között, hogy mi alap­ján kellene kiszámolni az egy százalék és az azt kiegészítő állami támogatás összegét. Hasonlóan nyilatkoztak más történelmi egyházak vezetői is. Soltész Miklós a lapunknak adott interjúban arról beszélt, akkora tá­mogatás, mint most, nem volt az el­múlt évtizedekben az egyházak ese­tében. Különösen annak tükrében igaz ez, hogy a balliberális vezetés idején az intézmények fenntartása terén egyenesen megszorítások vol­tak. Hozzátette azonban, „mondjuk úgy, túl jól sikerült a családi adóked­vezmény, ami az érintetteknek nyil­ván pozitív fejlemény. Viszont így többen voltak, akik nem tudták fel­ajánlani adójuk egy százalékát az egy­­­házaknak, pusztán azért, mert nem volt mit. Vagyis emiatt érzékelhe­tően csökkentek a felajánlások, mi­közben a korábban ebből a forrásból finanszírozott feladatok megmarad­tak” - vázolta a helyzetet a politikus. Rámutatott, az állam az ebből fakadó hiányt évről évre külön pótolja, ám az továbbra is nyitott kérdés, hosszú tá­von milyen megoldást lehetne találni. Ennek kapcsán érdemes megjegyez­­ni: a jövő évi büdzsé tervezete szerint további egy százalékkal csökkenne az szja, ami nyilvánvalóan hátrányosan érinti majd az egyházakat - legalább is a felajánlásokból származó források tekintetében. ■ A Fidelitas Gyurcsány cégét vizsgáltatná BT Az Európai Bizottságnak nem kitöm­ni kellene Gyurcsányék cégét, hanem vizsgálnia az Altus tevékenységét és a volt miniszterelnök múltbeli kavará­­sait - írta közleményében a Fidelitas. Hangsúlyozták: a magyarok soha nem fogják elfogadni, hogy olyan cég ké­szít jelentéseket napi hárommillió­ért, amely a rendszerváltás utáni zű­rös privatizációkkal, korrupciógyanús ügyek sorával és az olajmaffiához va­ló kapcsolatával vált hírhedté, és Gyurcsány Ferenc kézi vezérlése alatt áll. „A Gyurcsány család háztáji cégé­nek adott másfél milliárdos megbízás akár pártfinanszírozásra is alkalmas lehet, hiszen az őszödi böszme mind a mai napig aktív szereplője a magyar politikának” - figyelmeztetettek, hozzátéve, nagyon furcsa, hogy olyan politikushoz köthető cég kapott napi hárommilliós brüsszeli megrendelést, aki szerint „jobb, ha nem tudjuk”, honnan vándorolt pénz az MSZP-hez. A Fidesz ifjúsági szervezete szerint „Brüsszelben sem gondolhatják ko­molyan, hogy egy olyan ámokfutóra bízzák az uniós források ellenőrzését, aki a csillagokat is lehazudta az égről, és az alkalmatlansága miatt Magyar­­ország százmilliárdokat vesztett”. ■ Folyamatosan a panaszokat BR Az Alkotmánybírósághoz (AB) az év első negyedében száznyolcvannégy alkotmányjogi panaszt nyújtottak be - derül ki a testület által közzétett sta­tisztikából. A legtöbb esetben egyes bírói döntésekkel szemben fordultak a testülethez. Tavaly egész évben ösz­­szesen 761 alkotmányjogi panasz ér­kezett az AB-hez, ami negyedéves le­bontásban nagyjából ugyanannyi ügyet jelentett három hónap alatt. Je­lenleg 473 ügy van a testület asztalán, amelyekből 167-et még 2014-ből hoz­tak át. A testület az első negyedévben 79 ügy végére tett pontot, de ebből ér­demi döntés csak tizenhat volt, a többi eljárást valamiyen ok miatt lezárták. A legtöbb befejezett ügyet (12) a tes­­­tület elnökévé választott Lenkovics Barnabás jegyezte, de Szívós Mária és a Dienes-Ohm Egon is csak eggyel maradt el a ettől. A legtöbb,párhuza­­mos indoklást Czine Ágnes fűzte a ha­tározatokhoz. Az AB 47 alkotmányjogi panaszt befogadását utasította vissza és mindössze egyetlen rendelkezést semmisített meg: februárban mond­ták ki a harmadik országbeli állampol­gárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007-es törvény egyik bekezdé­sének alaptörvény-ellenességét. E-MAIL: BELPOLGA MAGYARHÍRLAP.HU „MINDENT MEGTESZ A KORMÁNY, HOGY A POZITÍV DEMOGRÁFIAI TREND FOLYTATÓDJON” Húsz hónapja nő a születések száma KCS Az édesanyákat köszöntötték tegnap. Anyák napi közleményében az Emmi hangsúlyozta, Magyarország család­barát ország, ahol elismerik az anya­ság értékét. Az édesanyák érdekében hozott intézkedések közül kiemelték a gyed extra bevezetését, a családi adó­­kedvezményeket, a munka és a család összeegyeztetését szolgáló lépéseket, az örökbefogadás megkönnyítését, a nevelőszülők segítését. „Talán a csa­ládközpontú kormányzásnak is kö­szönhető, hogy immár húsz hónap­ja nő a születések száma, 2015 első két hónapjában is 3,6 százalékkal több gyermek született, mint az előző év­ben” - közölte a szaktárca. Fűrész Tünde, család- és népese­déspolitikáért felelős helyettes állam­titkár a budapesti Szent Imre Kórház szülészetén köszöntötte a kismamá­kat, és kijelentette, a kormány a jövő­ben is mindent meg kíván tenni azért, hogy a pozitív demográfiai trend foly­tatódjon. Elmondta, a családi adó- és járulékkedvezményeknek köszönhe­tően tavaly 240 milliárd forint maradt a családoknál. A gyed extra segítségé­vel tavaly mintegy harmincezer anya tudott úgy munkát vállalni gyermeke egyéves kora után, hogy közben nem vesztette el az ellátásokat sem, míg a testvérgyeddel mintegy húszezer anya tudott élni. Felhívta a figyelmet a szemléletformálás fontosságára és több, a napokban kiírt pályázatra. Május első vasárnapja a gyermeki szeretet és hála ünnepe . FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT MINDEN SZAKPOLITIKÁBAN ÉRVÉNYESÍTIK A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS ALAPCÉLJAIT Több fronton a szegénység ellen D. JUHÁSZ JUDIT A közfoglalkoztatás és a képzés se­gíti a hátrányos helyzetű embere­ket vissza az elsődleges munkaerő piacra - mondta lapunknak Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. - Milyen eszközök, lehetőségek van­nak a szegénység mérséklésére? - A társadalmi felzárkózási straté­gia nagyon sok területet rögzít. Hat­vanegy intézkedést fogalmaz meg, így többek mellett egészségügy, oktatás, a gyermekek, azaz a családok segíté­se, a lakhatás kérdése, a közszolgálta­tásokhoz való hozzáférés esélyegyen­lőségének kérdése. Ezek együtt tudnak hatni a szegénységi kocká­zat csökkentése érdekében. Magyar­­országon először 2011-ben született stratégia a szegénység ellen, minden ágazatot bevonó, holisztikus megkö­zelítéssel. A program tartalmazza azt is, hogy minden érintett terület saját szakpolitikájában érvényesítse a tár­sadalmi felzárkózás alapcéljait.­­ A foglalkoztatás hangsúlyos sze­repet kapott a programban. Miért? - Alapvető cél az, hogy lehetőség szerint mindenki dolgozhasson. Két elfogadható oka lehet annak, hogy valakinek nem adódik munka: az ál­lapota nem engedi, vagy nem találko­zik a kereslet és a kínálat. Aki egész­ségi károsodása, fogyatékossága vagy betegsége miatt nem tud elhelyez­kedni az elsődleges munkaerőpiacon, annak szociális támogatással, illet­ve a megváltozott munkaképessé­gűek foglakoztatási rendszerével kell megteremteni a szociális biztonságot. A közfoglalkoztatási programok sze­repe akkor nő meg, amikor valaki szeretne és tud dolgozni, de alacsony az iskolázottsága, vagy elavult a tu­dása, és a térségben nincs olyan mun­káltató, amely alkalmazná. A közfog­lalkoztatás eredményeként addig sem kell segélyen tengődnie, a jövedelme emelkedik, és nő az érintett későbbi elhelyezkedésének az esélye. - A közfoglalkoztatottaknak több, mint fele legfeljebb az általános is­kolát végezte el. Hogyan lehet ledol­gozni ezt a hátrányt? - A közfoglalkoztatás akkor tud igazán eredményes lenni, ha általa a hátrányos helyzetű embereket el­kezdjük visszavezetni a munka vilá­gába. Ez azonban csak akkor hatásos, ha képzést is kapnak. Amikor kép­zésről, tanfolyamról, esetleg szakmá­ról beszélünk, azzal is számolni kell, hogy sokuknak közülük szövegértési gondjaik vannak. A munkán és a kép­zésen keresztül, illetve a közfoglal­koztatás rugalmasabbá tételével ezek az emberek ösztönzést kapnak arra, hogy a közfoglalkoztatás után lehető­ség szerint az elsődleges­ munkaerő­piacra menjenek tovább. A közfog­lalkoztatás ilyen értelemben nem cél, hanem eszköz. ■

Next