Magyar Hírlap, 2015. május (48. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-04 / 103. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. MÁJUS 4., HÉTFŐ Változatlan feladat, kevesebb forrás KACSÓH DÁNIEL Tovább csökkenhet az egyházak adófelajánlásokból származó forrása, ha jövőre tizenöt százalékra mérséklődik az személyi jövedelemadó. Az egy százalékokért az idén is kampányolnak a felekezetek, ám a szabályozás tekintetében előbb utóbb minden fél számára megnyugtató megoldást kellene találni. Tavaly az egyházakat összesen 3,8 milliárd forinttal támogatták az adózók. Javában zajlik az egyházak úgymond kampánya az egyszázalékos személyijövedelemadó - felajánlásokért. A bevallások határideje ugyanis május 20., vagyis már csupán néhány hét maradt az adózó magánszemélyek meggyőzésére. A minap Soltész Miklós egyházügyi államtitkár sajtótájékoztatón buzdított a civilek mellett a felekezetek támogatására, mondván, ezzel a kedvezményezettek közösségi szolgálatát segíthetjük. Emlékeztetett, 2014-ben több mint egymillió adózó felajánlása összesen 3,8 milliárd forinttal támogatta az egyházakat, a civilszerveztek számára 2,1 millió ember ajánlotta fel adója egy százalékát, és ezzel hétmilliárd forinttal támogattak összesen 26 ezer civilszervezetet. A felajánlókat megszólító üzenetek azért is fontosak, mert tavaly már mintegy egymillió adózó egyáltalán nem rendelkezett adója egy százalékáról, illetve akadnak, akik nem adóznak, ezért azt hiszik, nem is tehetnek ilyen felajánlást. Ez azonban nem feltétlenül igaz, az ő döntésük azért is fontos, mert a felajánlott egy százalék állami kiegészítésének öszszege függ a felajánlók számától is. A számítás bonyolult metódus alapján történik. Korábban megírtuk, tavaly némileg csökkent a harmincegy bejegyzett egyház részére felajánlók száma, ezzel megtörni látszik az évek óta növekedést mutató tendencia. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsora szerint az „első helyezett” Magyar Katolikus Egyháznak 586874-en ajánlották fel a 2013-as év után befizetett szja egy százalékát, míg 2013 ban ezt - a decemberi NAV-közlés szerint - 661365-en, 2012-ben 612 607-en tették meg. Hasonló a helyzet a Magyarországi Református Egyház esetében: 234504 helyett tavaly 210937 volt a felajánlók száma, az evangélikus egyháznak pedig a 2013-as 62110 fő után a 2014-es bevallásokon 56 836 fő adott felajánlást. Nőtt viszont a Hit Gyülekezete „támogatóinak” tábora. A Németh Sándor vezette felekezet számára tavaly már 30 606-an tettek adófelajánlást, korábban még csak 28 545-en. Mindezeknek megfelelően összegszerűen is csökkentek, illetve nőttek a források. Erdő Péter bíboros tavaly év végén beszélt arról, hogy a felajánlások öszszege akkor is csökkent, amikor a felajánlók száma nőtt. Ennek oka részben az adókedvezmények bevezetése, részben az szja csökkenése - ismertette a bíboros. Hangsúlyozta ugyanakkor, nézeteltérés van a kormány és az egyházak között, hogy mi alapján kellene kiszámolni az egy százalék és az azt kiegészítő állami támogatás összegét. Hasonlóan nyilatkoztak más történelmi egyházak vezetői is. Soltész Miklós a lapunknak adott interjúban arról beszélt, akkora támogatás, mint most, nem volt az elmúlt évtizedekben az egyházak esetében. Különösen annak tükrében igaz ez, hogy a balliberális vezetés idején az intézmények fenntartása terén egyenesen megszorítások voltak. Hozzátette azonban, „mondjuk úgy, túl jól sikerült a családi adókedvezmény, ami az érintetteknek nyilván pozitív fejlemény. Viszont így többen voltak, akik nem tudták felajánlani adójuk egy százalékát az egyházaknak, pusztán azért, mert nem volt mit. Vagyis emiatt érzékelhetően csökkentek a felajánlások, miközben a korábban ebből a forrásból finanszírozott feladatok megmaradtak” - vázolta a helyzetet a politikus. Rámutatott, az állam az ebből fakadó hiányt évről évre külön pótolja, ám az továbbra is nyitott kérdés, hosszú távon milyen megoldást lehetne találni. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: a jövő évi büdzsé tervezete szerint további egy százalékkal csökkenne az szja, ami nyilvánvalóan hátrányosan érinti majd az egyházakat - legalább is a felajánlásokból származó források tekintetében. ■ A Fidelitas Gyurcsány cégét vizsgáltatná BT Az Európai Bizottságnak nem kitömni kellene Gyurcsányék cégét, hanem vizsgálnia az Altus tevékenységét és a volt miniszterelnök múltbeli kavarásait - írta közleményében a Fidelitas. Hangsúlyozták: a magyarok soha nem fogják elfogadni, hogy olyan cég készít jelentéseket napi hárommillióért, amely a rendszerváltás utáni zűrös privatizációkkal, korrupciógyanús ügyek sorával és az olajmaffiához való kapcsolatával vált hírhedté, és Gyurcsány Ferenc kézi vezérlése alatt áll. „A Gyurcsány család háztáji cégének adott másfél milliárdos megbízás akár pártfinanszírozásra is alkalmas lehet, hiszen az őszödi böszme mind a mai napig aktív szereplője a magyar politikának” - figyelmeztetettek, hozzátéve, nagyon furcsa, hogy olyan politikushoz köthető cég kapott napi hárommilliós brüsszeli megrendelést, aki szerint „jobb, ha nem tudjuk”, honnan vándorolt pénz az MSZP-hez. A Fidesz ifjúsági szervezete szerint „Brüsszelben sem gondolhatják komolyan, hogy egy olyan ámokfutóra bízzák az uniós források ellenőrzését, aki a csillagokat is lehazudta az égről, és az alkalmatlansága miatt Magyarország százmilliárdokat vesztett”. ■ Folyamatosan a panaszokat BR Az Alkotmánybírósághoz (AB) az év első negyedében száznyolcvannégy alkotmányjogi panaszt nyújtottak be - derül ki a testület által közzétett statisztikából. A legtöbb esetben egyes bírói döntésekkel szemben fordultak a testülethez. Tavaly egész évben öszszesen 761 alkotmányjogi panasz érkezett az AB-hez, ami negyedéves lebontásban nagyjából ugyanannyi ügyet jelentett három hónap alatt. Jelenleg 473 ügy van a testület asztalán, amelyekből 167-et még 2014-ből hoztak át. A testület az első negyedévben 79 ügy végére tett pontot, de ebből érdemi döntés csak tizenhat volt, a többi eljárást valamiyen ok miatt lezárták. A legtöbb befejezett ügyet (12) a testület elnökévé választott Lenkovics Barnabás jegyezte, de Szívós Mária és a Dienes-Ohm Egon is csak eggyel maradt el a ettől. A legtöbb,párhuzamos indoklást Czine Ágnes fűzte a határozatokhoz. Az AB 47 alkotmányjogi panaszt befogadását utasította vissza és mindössze egyetlen rendelkezést semmisített meg: februárban mondták ki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007-es törvény egyik bekezdésének alaptörvény-ellenességét. E-MAIL: BELPOLGA MAGYARHÍRLAP.HU „MINDENT MEGTESZ A KORMÁNY, HOGY A POZITÍV DEMOGRÁFIAI TREND FOLYTATÓDJON” Húsz hónapja nő a születések száma KCS Az édesanyákat köszöntötték tegnap. Anyák napi közleményében az Emmi hangsúlyozta, Magyarország családbarát ország, ahol elismerik az anyaság értékét. Az édesanyák érdekében hozott intézkedések közül kiemelték a gyed extra bevezetését, a családi adókedvezményeket, a munka és a család összeegyeztetését szolgáló lépéseket, az örökbefogadás megkönnyítését, a nevelőszülők segítését. „Talán a családközpontú kormányzásnak is köszönhető, hogy immár húsz hónapja nő a születések száma, 2015 első két hónapjában is 3,6 százalékkal több gyermek született, mint az előző évben” - közölte a szaktárca. Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár a budapesti Szent Imre Kórház szülészetén köszöntötte a kismamákat, és kijelentette, a kormány a jövőben is mindent meg kíván tenni azért, hogy a pozitív demográfiai trend folytatódjon. Elmondta, a családi adó- és járulékkedvezményeknek köszönhetően tavaly 240 milliárd forint maradt a családoknál. A gyed extra segítségével tavaly mintegy harmincezer anya tudott úgy munkát vállalni gyermeke egyéves kora után, hogy közben nem vesztette el az ellátásokat sem, míg a testvérgyeddel mintegy húszezer anya tudott élni. Felhívta a figyelmet a szemléletformálás fontosságára és több, a napokban kiírt pályázatra. Május első vasárnapja a gyermeki szeretet és hála ünnepe . FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT MINDEN SZAKPOLITIKÁBAN ÉRVÉNYESÍTIK A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS ALAPCÉLJAIT Több fronton a szegénység ellen D. JUHÁSZ JUDIT A közfoglalkoztatás és a képzés segíti a hátrányos helyzetű embereket vissza az elsődleges munkaerő piacra - mondta lapunknak Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. - Milyen eszközök, lehetőségek vannak a szegénység mérséklésére? - A társadalmi felzárkózási stratégia nagyon sok területet rögzít. Hatvanegy intézkedést fogalmaz meg, így többek mellett egészségügy, oktatás, a gyermekek, azaz a családok segítése, a lakhatás kérdése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének kérdése. Ezek együtt tudnak hatni a szegénységi kockázat csökkentése érdekében. Magyarországon először 2011-ben született stratégia a szegénység ellen, minden ágazatot bevonó, holisztikus megközelítéssel. A program tartalmazza azt is, hogy minden érintett terület saját szakpolitikájában érvényesítse a társadalmi felzárkózás alapcéljait. A foglalkoztatás hangsúlyos szerepet kapott a programban. Miért? - Alapvető cél az, hogy lehetőség szerint mindenki dolgozhasson. Két elfogadható oka lehet annak, hogy valakinek nem adódik munka: az állapota nem engedi, vagy nem találkozik a kereslet és a kínálat. Aki egészségi károsodása, fogyatékossága vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, annak szociális támogatással, illetve a megváltozott munkaképességűek foglakoztatási rendszerével kell megteremteni a szociális biztonságot. A közfoglalkoztatási programok szerepe akkor nő meg, amikor valaki szeretne és tud dolgozni, de alacsony az iskolázottsága, vagy elavult a tudása, és a térségben nincs olyan munkáltató, amely alkalmazná. A közfoglalkoztatás eredményeként addig sem kell segélyen tengődnie, a jövedelme emelkedik, és nő az érintett későbbi elhelyezkedésének az esélye. - A közfoglalkoztatottaknak több, mint fele legfeljebb az általános iskolát végezte el. Hogyan lehet ledolgozni ezt a hátrányt? - A közfoglalkoztatás akkor tud igazán eredményes lenni, ha általa a hátrányos helyzetű embereket elkezdjük visszavezetni a munka világába. Ez azonban csak akkor hatásos, ha képzést is kapnak. Amikor képzésről, tanfolyamról, esetleg szakmáról beszélünk, azzal is számolni kell, hogy sokuknak közülük szövegértési gondjaik vannak. A munkán és a képzésen keresztül, illetve a közfoglalkoztatás rugalmasabbá tételével ezek az emberek ösztönzést kapnak arra, hogy a közfoglalkoztatás után lehetőség szerint az elsődleges munkaerőpiacra menjenek tovább. A közfoglalkoztatás ilyen értelemben nem cél, hanem eszköz. ■