Magyar Hírlap, 2015. május (48. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-16 / 114. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. MÁJUS 16., HÉTVÉGE NOVÁK KATALIN: EURÓPA TÖBB ORSZÁGÁBAN, ÍGY MAGYARORSZÁGON IS EGYRE INKÁBB TERJED A GYERMEKNEVELÉS MELLETTI MUNKAVÁLLALÁS Tovább bővítik jövőre a sikeres gyed extrát JOBBÁGYI ZSÓFIA Akkor lehet sikeres hosszú távon egy ország, ha a családokat erősíti, rá­juk épít, az ő boldogságukért tesz - mondta tegnap Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki a Három Királyfi, Három Király­lány Mozgalom rendezvényén, a csa­ládok nemzetközi napján Családbarát munkahely díjakat adott át. Jövőre már a gyermek hat hónapos korától igényelhetik a gyed extrát a munkába visszatérő édesanyák - je­lentette be tegnap Novák Katalin csa­lád- és ifjúságügyért felelős államtit­kár. Emlékeztetett rá, hogy a juttatás 2014. januári bevezetése előtt a szü­lőknek választaniuk kellett a gyed és a munkajövedelem között, a kettőt együtt ugyanis nem kaphatták meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyed extra minden két év alatti gyer­mek után külön külön jár. Novák Katalin szerint egy ország akkor le­het hosszú távon sikeres, ha a csalá­dokat erősíti, rájuk épít, az ő boldo­gulásukért tesz. A kormányzás pedig akkor lehet eredményes - folytatta -, ha nem bontja elemeire a családokat, s nem külön nézi a gyermekeket, a nő­ket, az időseket, az álláskeresőket vagy a munkavállalókat. Az államtitkár kijelentette, egyre több munkaadó ismeri fel, hogy ak­kor működhet igazán jól, ha erősíti a cégen belüli családbarát szemléletet, s támogatja munkatársait abban, hogy „bátran vállalják családi hátterüket”. Rámutatott, Európa több országá­ban, így Magyarországon is egyre in­kább terjed a gyermeknevelés melletti munkavállalás, és bátrabban is alapí­tanak a nők családot abban az esetben, ha látják, hogy az összeegyeztethető a munkájukkal. Novák Katalin szerint ott, ahol e két tényező nem kizárja egymást, hanem erősíti, sokkal több gyermek szüle­tik. Magyarország pedig „nem enged­heti meg magának azt a luxust”, hogy ne használja ki azt a tudást, képességet és tenni akarást, amely a magyar nő­ket jellemzi. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom rendezvényén az állam­titkár Családbarát munkahely díjakat adott át. A kitüntetettek között van például Vác, Szentendre, Dévaványa önkormányzata, a Pest Megyei Rend­őr főkapitányság, a budapesti és a vá­ci fegyház és börtön és a Központi Sta­tisztikai Hivatal is. Továbbra is mind az öt, frakció­val rendelkező parlamenti párt között egyetértés van abban, hogy támogatni kell a népesség növelését célzó javasla­tokat. A frakciók képviselői a Magyar Tudományos Akadémia épületében a nemzetközi családnap alkalmából szervezett kerekasztal - beszélgetésen erősítették meg két évvel korábbi nyi­latkozatukat. ■ Bátorítást adnak a családalapításhoz (képünk illusztráció) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER DYULA Rendszeresen átvizsgálnák az egyetemeket KCS A felsőoktatási stratégia megfogal­mazta az alapelveket, most a straté­giát bontják le, s ennek egyik fő ele­me a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása - erről beszélt Palkovics László, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának (Emmi) felsőoktatási államtitkára tegnap a Jó gyakorlatok! - Merre tovább, felsőoktatás? címmel rendezett konferencián. Az államtit­kár hangsúlyozta, a visszacsatolások a felsőoktatás működése szempontjá­ból kifejezetten fontosak. Azok a pon­tok, amelyek az Állami Számvevőszék vizsgálatai nyomán megfogalmazód­tak - fenntartói ellenőrzés, vezetői fe­lelősség - abba az irányba mutatnak, hogy az intézmények a köz által is át­látható módon működjenek. Kérdésre válaszolva cáfolta a természetvédelmi, valamint a környezettan szak meg­szűnéséről szóló híreket. Domokos László, a számvevőszék elnöke kijelentette, az ÁSZ ellenőr­zései visszaigazolták azokat a tapasz­talatokat, amelyek szerint rendsze­resen el kell végezni a vizsgálatokat. Több változtatási javaslatot juttattak el az Országgyűlésnek és a szaktárcá­nak, az ellenőrzés mellett tanácsadás­sal is szeretnék segíteni a felsőoktatási intézményeket, hozzájárulva a hibák elkerüléséhez. Az ÁSZ elnöke rámutatott, kiemelt fejlesztési célterület lesz a kutatás-fej­lesztés és ezen belül is az egyetemek. A szigorú európai uniós szabályok miatt EU-s források visszafizetésének veszélyét is felvetné, ha ugyanazok­kal a tapasztalatokkal szembesülné­nek, mint a mostani vizsgálatok során - figyelmeztetett. Ezért is fontos, hogy az intézkedési tervek megalapozzák, hogy a hibátlan, visszafizetés-mentes és az akár több százmilliárdot érintő befektetéseknek jó alanyai legyenek a felsőoktatási intézmények. Példaként említette a PPP-programokat, megje­gyezve, sok erőfeszítés történt eddig, de továbbiakra is szükség lehet. ■ ÚJ ELJÁRÁST, ILLETVE FELMENTÉST KÉRT MAGYAR GÁBOR Védőügyvédje szerint Biszku Béla nem lehet háborús bűnös BARANYA RÓBERT A védői perbeszéddel folytatódott tegnap a Fővárosi Ítélőtáblán az egy­kori belügyminiszter, Biszku Béla büntetőpere. Magyar Gábor ügyvéd alaposan nekiment az első fokon eljá­ró Fővárosi Törvényszéknek, amely­nek ítéletét megalapozatlannak, kiábrándítónak és szakdolgozatsze­rűnek nevezte. Biszkut az ügyész­ség az 1956. decemberi Nyugati té­ri és salgótarjáni sortűz, valamint egy martonvásári razzia, a kommunista bűnök tagadása és lőszerrel való visz­­szaélés miatt fogta perbe. A bíróság az első vádpontban nem találta bűnös­nek, de a többiben igen. Az indoklás szerint Biszku tagja volt az MSZMP legfőbb irányító tes­tületének, az Ideiglenes Bizottság­nak, amely létrehozta és utasítások­kal látta el a sortüzeket végrehajtó és ártatlan embereket bántalmazó kar­hatalmat. Magyar szerint azonban semmilyen bizonyíték nem merült fel arra vonatkozóan, hogy a karhata­lom védence akaratával megegyező­en cselekedett volna. Magyar úgy lát­ja, hogy a Biszkunak felrótt háborús bűntett csak akkor lenne értelmez­hető, ha a megszálló szovjet csapatok követik el. A védő elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését, másfelől a sor­­tüzek kapcsán elévülés miatt az eljá­rás megszüntetését, a kommunizmus bűneinek tagadásával és a lőszerrel visszaéléssel kapcsolatos vádpont­ban pedig felmentést kért. Az egy­re rosszabb egészségi állapotban lévő Biszku nem kívánt felszólalni az utol­só szó jogán, a bíró ezek után bejelen­tette, hogy a táblabíróság június 1-jén hirdeti ki másodfokú ítéletét. Első fokon a Fővárosi Törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszkut felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpárto­lással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. ■ Nem élt az utolsó szó jogával az egykori belügyminiszter FOTÓ: HARCA IMRE Szeptemberig nyomoznak az SZDSZ után BR Alaposan fel akarja tárni az SZDSZ köl­csönszerződéseit az ügyészség, erre utalhat, hogy négy hónappal, szep­tember 14-ig meghosszabbították a csalás miatt indult nyomozást. Ba­goly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője emlékeztetett arra, hogy az eredeti nyomozást egyszer már le­zárták, de a tavasszal a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az erről szó­ló határozatot hivatalból hatályon kí­vül helyezte, és a nyomozás folytatá­sát rendelte el. Ennek indoka, hogy a tényállást nem derítették fel teljes kö­rűen, így a nyomozás megszüntetésé­re idő előtt és megalapozatlanul került sor - tette hozzá a szóvivő. Az SZDSZ ellen a jobbikos képvi­selő, Szilágyi György tett feljelen­tést még tavaly év elején, azzal az in­dokkal, hogy az SZDSZ 2008-ban és 2009-ben szerződést kötött a Ma­gyar Fejlesztési Bankkal (MFB), és hu­szonhat ingatlant vásárolt, az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint vi­szont a párt több törvénytelenséget is elkövetett. Lapunk korábban megírta, hogy a párt több mint félmilliárd forint tartozást hagyott maga után, miután nem fizette vissza a MFB 415 millió fo­rintos kölcsönét. Tartozása 2010 végén 770 millió forint volt. A párt megszű­nését egyébként tavaly szeptember­ben mondta ki jogerősen a bíróság. ■ EMAIL: BELPOLCP MAGYARHIRLAP.HU Vasárnap lesz a népszavazás a Normafáról LMA Helyi népszavazást tartanak a Nor­mafa helyreállításáról a főváros XII. kerületében vasárnap. A voksolás­ra jogosult 47 ezer 913 lakos egy nyolc alpontból álló önkormányzati határo­zatról mondhat véleményt. A helyi­nek számító referendum reggel 6-tól este 7 óráig tart. A határozat kimond­ja, a megújítás során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a Normafa te­rületének jelentős része a Budai Táj­védelmi Körzethez tartozik, termé­szetvédelmi terület, valamint védett erdő. A rekonstrukció során a Natura 2000-es természetvédelmi hatás­becslés megállapításai szerint kell el­járni. A képviselő-testület határozatát januárban ellenszavazat nélkül fogad­ták el. A népszavazást megelőzően a Fidesz-KDNP, az MSZP, az Együtt-PM és a Magyar Munkáspárt is a helyreál­lítás támogatására biztatta a szavazó­kat, míg a Jobbik ellenezte azt. Amint arról korábban beszámol­tunk, az Országgyűlés törvényben ad­ta át a vagyonkezelői jogot a XII. ke­rület önkormányzatnak, amely ezt követően a fejlesztések élővilágra gya­korolt hatását feltáró Natura 2000-es hatásvizsgálatot készíttetett. Végül két változatot vizsgáltak, az önkormány­zat a kisebb volumenű mellett fog­lalt állást, amelynek tervezett költsé­ge 6,9 milliárd forint. ■ Fidesz: Megdöbbentő lenne, ha Simon megúszná Felháborítónak, megdöbbentőnek és a közélet tisztasága elleni merényletnek tekinti a Fidesz, ha nem derül ki, hogy a szocialisták elnökhelyettesének, Simon Gábornak hon­nan volt több százmilliója titkos bankszámlákon - jelentette be tegnap a párt. A Fidesz a Napi Gazdaság azon hírére reagált, amely szerint lényegében lezárult az MSZP egy­kori elnökhelyettesének ügyében folytatott nyomozás. Az írás szerint a Simon Gábor­ral szemben okirat-hamisítás, adócsalás és más bűncselekmény gyanúja miatt indult büntetőeljárásban rövidesen megkezdődik az iratismertetés, s a volt politikussal ha­marosan köztik a végleges gyanúsítást. Az újság úgy tudja, a nyomozóknak nem sikerült kideríteniük, hogy milyen forrásból származik az eltitkolt 240 millió forint. (LMA) Nyári gyermekétkeztetési pályázat Csaknem minden második önkormányzat, 1491 település indult az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának ingyenes nyári gyermekétkeztetésre kiírt, hárommilliárd fo­rint keretösszegű pályázatán - közölte tegnap a tárca szociális ügyekért és társadal­mi felzárkózásért felelős államtitkára. Czibere Károly hangsúlyozta, a kormány a nyári étkeztetésre szánt összeget fokozatosan emelte az elmúlt években, így 2013-ban 2,4 milliárd forintot fordított erre, míg tavaly ez az összeg 2,64 milliárdot tett ki. (GJJ) Adónyomozók jártak a roma önkormányzatnál Iratokat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) fővárosi székházában a Híd a munka világába program­mal kapcsolatban. A tájékoztatás szerint a Fővárosi Főügyészség rendelt el nyomo­zást költségvetési csalás gyanúja miatt, s az eljárás határideje jelenleg augusztus 4. Az ORÖ eközben Kisvárdán tartott kihelyezett ülést. Egyébként a korábbi, minisztéri­umi vizsgálat nem állapított meg szabálytalanságot. (KD)

Next