Magyar Hírlap, 2016. április (49. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. ÁPRILIS 1., PÉNTEK ÚJABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK FÉRŐHELYBŐVÍTÉSRE, KORSZERŰSÍTÉSRE A KISGYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁRA SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYEKBEN Milliárdok bölcsődékre és óvodákra G. JUHÁSZ JUDIT Segíti a kisgyerekes szülők munkába állását és javítja a gyermekek esélyegyenlőségét az a nyolcvanmilliárd forintos támogatás, amelyet óvodák fejlesztésére fordít az idén a kormány - emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap Óbudán. Nyolcvanmilliárd forintot fordít ebben az évben a kormány bölcsődék, óvodák korszerűsítésére - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter Budapesten. Varga Mihály egy óbudai óvodaberuházásnál tartott sajtótájékoztatón elmondta, a támogatások célja, hogy segítse a kisgyermekesek munkába állását, támogassa a családokat, javítsa a kisgyermekek esélyegyenlőségét. A három év alatti gyermekek tizenhét százaléka számára érhető el a napközbeni ellátás valamilyen formája, ezen szeretnének a közeljövőben javítani, és mivel hároméves kortól kötelező az óvodai nevelés, azokat a településeket is támogatni kell, ahol szükség van a férőhelyek számának növelésére - folytatta Varga Mihály. A szolgáltatások minőségében és a rendelkezésre álló infrastruktúrában is jelentős különbségek vannak az országban, a program ezek kiegyenlítését is célozza - tette hozzá a miniszter. A kormány költségvetési és uniós forrásokat összevonva teremti meg a program fedezetét. A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiírt egy pályázatot az óvodai férőhelyek bővítésére, erre tegnaptól pályázhatnak az önkormányzatok, a keretösszeg két és fél milliárd forint. A pályázaton tavaly hatvanhat önkormányzatot támogattak, ami kétezer új óvodai hely létrehozását jelenti. Az önkormányzatoknak gazdasági lehetőségeikhez mérten kell hozzájárulniuk a beruházásokhoz, az állam a költségeknek ötven-kilencvenöt százalékát állja. Az uniós források közül a miniszter kiemelte azt a pályázatot, amellyel a hároméves kor alatti gyermekek napközbeni elhelyezését és a három-hat éves gyerekek óvodai elhelyezését támogatják, ezzel elősegítve a kisgyermekes szülők munkavállalását. Ebben az operatív programban 7,9 milliárd forint a forrás. Egy másik program keretében családbarát, munkába állást segítő intézmények fejlesztésére a fenntartóknak 37,7 milliárd forintos, a megyei jogú városok önkormányzatainak 15,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítéséhez a helyi önkormányzatoknak 11,2 milliárd forintot, a megyei jogú városok önkormányzatainak pedig 4,8 milliárd forintot biztosítanak. Ez összesen csaknem hetvenmilliárd forintos fejlesztési forrást jelent. A miniszter leszögezte, az óvodaibölcsődei felújítási támogatás csupán része a kormány családtámogatási rendszerének, ahhoz a többi között hozzátartoznak az adókedvezmények és a munkavállalást elősegítő programok is. Óbudai sajtótájékoztatóján Varga Mihály kitért arra, reméli, a program majd ahhoz is hozzájárul, hogy a gazdaságban több beruházás legyen, ami több munkahelyet is jelent. ■ Építkezés: Varga Mihály és Kelemen Viktória alpolgármester FOTÓ: CSUDA SÁNDOR Már az NVB is mellett döntött BARANYA RÓBERT Feljelentést tesz a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Nemzeti Választási Iroda (NVI) székházánál február 23-án történtek miatt - erről döntött tegnapi ülésén egyhangúlag a testület. Azon a napon tömegjelenetek zajlottak le az NVI székházánál, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdés benyújtása során, amikor ismeretlen kopasz férfiak megakadályozták az MSZP-s Nyakó Istvánt, hogy elsőként adja be kérdését. Az NVB tegnapi ülésén elhangzott, hogy testület lépése csak szimbolikus lehet, miután több mint húsz feljelentés érkezett már ebben az ügyben a nyomozó hatósághoz. Patyi András, a testület elnöke azt mondta: lehet, hogy szimbolikus a feljelentés megtétele, de egyértelmű jelzés arra, hogy a bizottság ezt a magatartást nemcsak a választási eljárás alapelvei, a népszavazási törvény, de a büntetőjog szabályai szerint is elfogadhatatlannak tartja. Magyarázata szerint a bizottságot a jóhiszeműség vezette, amikor a benyújtást követően három napon belül döntött a népszavazási kérdésekről, az azzal kapcsolatos kifogással együtt. Hozzátette: a testületet ugyancsak a jóhiszeműség és a népszavazási eljárásról szóló törvény vezette, amikor a benyújtás közvetlen előzményeit vizsgálta. A bizottság döntése után az NVI közölte, hogy az iroda elnöke, Pálffy Ilona már kedden feljelentést tett az ügyben. Az NVB egyébként tegnap megtagadta a Jobbik külföldiek földvásárlásával kapcsolatos népszavazási kérdésének hitelesítését. ■ Informatikai fejlesztés az iskolákban Tizenkét és fél milliárd forintot fordított iskolai informatikai fejlesztésre az elmúlt hónapokban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, több mint negyvenhatezer személyi számítógépet és szervert üzemeltek be, továbbá vírusirtó programokat és oktatást segítő szoftvereket telepítettek - mondta el Czunyiné Bertalan Judit digitálistartalom-fejlesztésért felelős kormánybiztos a tegnapi projektzáró rendezvényen Egerben. Közölte, már készül az iskolai digitalizációt támogató program, amelynek fontos része az eszközfejlesztés, de elsődleges feladata a tartalomfejlesztés, és cél az is, hogy minden iskolában legyen széles sávú internet. (MTI) ■ ■ Öveges-program és a zárolt uniós kifizetések BR Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja merült fel a tizennégymilliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program lebonyolításában - az Index szerint ezt állapította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálata. A portál emlékeztetett, hogy a rendőrség 2014-ben kezdett nyomozni az iskolai tanterem-felújítások címén eltüntetett pénzek után. A március közepén meghozott határozat szerint a pályázatokra beadott vállalkozói ajánlatokban jelentős túlárazások szerepeltek, amelyek az ellenőrzés hiányosságai miatt alkalmasak voltak a „pénzeszközök megszerzésére”. Az Öveges-program a napokban került előtérbe, miután kiderült, hogy az Európai Unió negyvenmilliárd forintnyi, hazánknak szánt támogatást tart vissza. Sajtóhírek szerint az unió az említett program problémái miatt zárolta a kifizetéseket. Később az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta az összefüggést. Felhívták a figyelmet, hogy az Öveges-program nem a felfüggesztéssel érintett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program része. A TIOP-projektet 2014- ben vette át a minisztérium, és akkori vizsgálataiban számos hibát tárt fel. Az Emmi megállapította, hogy a leszerződött, több mint 550 milliárd forintnyi projekt többsége el sem indult, a pályázók 85 százaléka nem jutott hozzá a forráshoz. A projektek kapcsán a minisztérium 73 szabálytalansági gyanúbejelentést tett, amelyek közel harmincötmilliárd forintot érintettek. ■ Csatlakoznak a zalaegerszegi igazgatókhoz KCS A Keszthely és Lenti térségében működő iskolák vezetői is csatlakoztak az „Én tényleg tanítanék...” elnevezésű, Zalaegerszegről indult igazgatói kezdeményezéshez. A távirati irodához eljuttatott dokumentumok szerint hat keszthelyi általános és középiskola igazgatója, valamint Lentiből, Rédicsről és Pákáról összesen kilenc alsó- és középfokú oktatási intézmény vezetője nyilvánította ki egyetértését. Amint azt megírtuk, március 22- én kilenc zalaegerszegi oktatási intézmény igazgatója tett közzé felhívást. Közleményükben emlékeztettek arra, hogy 2015 novemberében jelent meg a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestületének nyitt levele, amelyhez sok közösség és magánszemély is csatlakozott, „elindítva ezzel azt a folyamatot, amelynek során az oktatásirányítás hozzálátott az oktatási rendszer átalakításához. A tiltakozások hatására személyi változások történtek, elindult egy párbeszéd az oktatásirányítás és a pedagógusok között” - írták az igazgatók. A kezdeményezők szerint azonban „sajnos a várt szakmai alapon történő megbeszéléseket megzavarták politikai indíttatású megnyilvánulások. Egyrészt a hozzá nem értő és félrevezető elemzések, másrészt az egyes, csoportok és személyek felhatalmazás nélküli, néha szakmai alapokat nélkülöző vagy pártpolitikai indíttatású megszólalásai. Adjunk időt a hivatalos tárgyalások lefolytatására, adjunk időt az új oktatási államtitkárnak, aki elődjeivel ellentétben partnernek tekinti a pedagógusokat a tárgyalásokon. ” ■ E-MAIL BELPOUPMAGYARHIRLAP.HU KEVESLI AZ OEP TÁMOGATÁSI KERETÉT A KAÁLI INTÉZET A lombikkezelésekkel kapcsolatos gondok megoldását sürgetik JOBBÁGYI ZSÓFIA Továbbra sincs döntés a lombikbébi-kezelések központi finanszírozásának emeléséről, így a Kaáli Intézet szerdán levélben hívta fel a figyelmet a kérdés sürgető voltára. A támogatási összeg évek óta változatlan, noha tavaly már bejelentették, hogy duplájára emelik a keretet. Az elmúlt több mint egy év során körülbelül ezer meddőségi kezelés maradt el országosan, ami szakmai vélemények alapján háromszázzal kevesebb teherbe esést jelent - olvasható a Kaáli Intézet levelében, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) címzett. Mint írják, ez év márciusi jelentésében az alapvető jogok biztosa is megállapította, hogy „a jogsérelem bekövetkeztének állandó és közvetlen veszélyét idézi elő, hogy 2015 júniusa óta - donorsperma hiányában - szünetel hazánkban a donorhímivarsejtek segítségével történő reprodukciós eljárások alkalmazása”. A probléma kétoldalú: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tavaly nyáron egy Dániából érkező „gyorsriasztás” kapcsán vette napirendjére a donorspermák behozatalának kérdését. Az ok az volt, hogy egy édesanya, aki Dániából kapott hímivarsejtet, beteg gyermeket hozott világra, az OTH pedig megállapította, hogy a KRIO Intézet és Őssejtbank „törvénysértő módon importált hímivarsejteket egy dániai sejtbankból” - olvasható az egy évvel ezelőtti sajtóhírekben. Ezért az intézmény a továbbiakban „megtiltotta a behozatalt, illetve a már megérkezett minták felhasználását további intézkedésig”. Emellett az OTH akkori nyilatkozataiban jelezte azt is, hogy a hatályos jogszabályok betartása mellett bármelyik meddőségi centrum gyűjthet belföldön donorspermát. A Kaáli Intézet idén március 30-i keltezésű levelében azonban közli, az országban nincs működő spermabank, amely a növekvő igényeket kielégítené, ahogyan a meddőségi centrumok sem tudják biztosítani a kezelésekhez szükséges mennyiségű mintát annak ellenére, hogy például a centrum már tavaly nyáron elrendelte a gyűjtést. A probléma másik oldala - fogalmaznak -, hogy bár az OEP korlátozott számban ugyan, de támogatja a lombikbébi-kezeléseket, beleértve a donorspermával történő beavatkozásokat is, ám a költségvetési korlát miatt igen hosszú a várakozási idő. Álláspontjuk szerint, ha feloldanák a meddőségi kezelések finanszírozási korlátozását, évente „mintegy ezerötszáz gyermekkel születhetne több”. A meddőségi kezelésekre fordítható támogatási összeg gyakorlatilag évek óta változatlan, az OEP évente körülbelül kétmilliárd forintot költ erre a célra, amelyhez hozzáadódik még másfél milliárd forintnyi gyógyszertámogatás, s ebből összesen évente hat-hétezer meddőségi kezelést tudnak elvégezni. A probléma a döntéshozók számára sem ismeretlen: tavaly februárban Zombor Gábor akkori egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, hogy duplájára emeli a kormány a lombikbébi-kezelésekre szánt támogatási összeget, ám - ahogyan azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára tavaly decemberben megfogalmazta - az ügyben továbbra sem született konkrét döntés. „Tekintettel az ügy szakpolitikai összetettségére a miniszteri értekezlet az egészségügyi ágazat és más Emmi-ágazatok között további egyeztetéseket rendelt el” - jelentette ki az államtitkár. A Kaáli Intézet levele szerint azonban jelenleg a kezelésekre várakozók közül a legrosszabb helyzetben azok a betegek vannak, akiknek donorspermára van szükségük. „Mivel a meddőségi intézetek több mint egy éve nem végezhettek ilyen kezeléseket, a várakozók száma gyakorlatilag megduplázódott. Jelenleg tehát nem a donorhímivarsejtek hiánya, hanem az OEP finanszírozás korlátai teszik szinte lehetetlenné, hogy a betegek hozzájussanak ezekhez a kezelésekhez” - állítja az intézet. ■