Magyar Hírlap, 2016. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-04 / 104. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. MÁJUS 4. SZERDA E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU JÓL ÖSSZEÁLLÍTOTT, VÁLTOZATOS MATEMATIKAI FELADVÁNYOK SZEREPELTEK AZ IDEI ÍRÁSBELI VIZSGÁN, DE AZ ÖTÖSÉRT MEG KELLETT KÜZDENI Közepesen nehéz, korrekt feladatsor KOROMPAY CSILLA Halmazelméleti, valószínűség-számítási és kombinatorikai feladványokkal is találkoztak az érettségizők a tegnapi írásbeli vizsgán. Összességében sem túl könnyű, sem túl nehéz nem volt a feladatsor, ám sok múlt a diákok szövegértésén is. Tegnap a matematika írásbelikkel folytatódtak az érettségi vizsgák. A szabályok szerint a matematika középszintű írásbelire 180 perc áll rendelkezésre, ebből az első feladatlapra 45, a másodikra 135 perc jut. Az első rész példái évről évre az alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni, a második feladatlapon bonyolultabb feladványok vannak, hosszabb szöveges kérdések. Emelt szinten 240 perc alatt kell megoldani a két feladatsort, a vizsgázók közép- és emelt szinten is használhatnak függvénytáblázatot, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt. A feladatok megoldását központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján értékelik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint matematikából középszinten 1232 helyszínen 73 629 vizsgázó, emelt szinten 88 helyszínen 3774 vizsgázó tett érettségit. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, német, spanyol és szerb nyelven is volt vizsgázó. A feladatok között halmazelmélet, mértékegység-átváltás, egyenletek, sorozatszámítás, valószínűség-számítás, igaz-hamis állítások, függvények, trigonometria és gráfos példa is volt. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, matematika- fizika szakos tanár lapunknak azt mondta, az első feladatrész viszonylag egyszerű volt, ezt „mindenkinek meg kellett tudni csinálni”, de a második rész „sem okozhatott nagy meglepetést”, azonban viszonylag hosszú volt a feladatok szövegezése, és „nagy pontosságot kívánt azoktól, akik ötöst szeretnének”. Összességében tehát nem volt könnyű a vizsga, de túlságosan nehéz sem, megoldása jól tükrözheti a diákok tudását minden témarésszel kapcsolatban. A távirati iroda által megkérdezett szaktanárok úgy vélekedtek, elég volt az idő a kérdések megválaszolására, jól megírható, korrekt, nem túl nehéz feladatsor készült, olyan kérdésekkel, amelyekre számítottak, készülhettek, azonban sok múlt a vizsgázók szövegértésén is. A tanulók többsége kihasználta a rendelkezésre álló időt, a tárgyból erősebbek elégedettek voltak a feladatsorral, míg a matematikából szerényebb képességűeknek „küzdelmesebb” volt az írásbeli teljesítése. A jeles osztályzat megszerzéséhez „tisztességes és komoly tudásra” volt szükség. Különösen nehezek voltak a kombinatorikai és valószínűségszámítási feladatok, de tanári szemmel összességében jól összeállított és sok mindenre rákérdező matematikai feladatsort kaptak az érettségizők. Ma történelemből, holnap angol nyelvből, pénteken pedig németből írásbeliznek a diákok. A jövő héten az érettségik nemzetiségi nyelv és irodalom, informatika, latin és héber nyelv, biológia, társadalomismeret, énekzene, művészettörténet, belügyi rendészeti ismeretek, kémia, földrajz és fizika írásbelikkel folytatódnak. Kabala. Néhány példánál jól jött a szerencse is FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Megszűnik a „diabetikus” megjelölés JOBBÁGYI ZSÓFIA Eddig kizárólag hazánkban létezett az élelmiszerek „diabetikus” megjelölése, amelyet július 20-tól már Magyarországon is megszüntetnek. A változás a fogyasztók számára kihívást jelent, hiszen ezután csak az élelmiszercímkén feltüntetett részletes adatokból tájékozódhatnak. Július 20-tól egy európai uniós rendelet miatt változik a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre vonatkozó szabályozás - hangzott el tegnap az Egy Csepp Figyelem Alapítvány sajtóeseményén. A módosítás, amely elsősorban a cukorbetegeket érinti, abban áll majd, hogy az élelmiszereken is feltüntetett „diabetikus” megjelölés megszűnik, így a jövőben csak a tápértékjelölésből és bizonyos tápanyagösszetételre vonatkozó állításokból - például „cukormentes”, „alacsony cukortartalmú”, „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” - tájékozódhatnak adott termék cukortartalmáról. . Soltész Erzsébet dietetikus lapunk kérdésére elmondta, maga a „diabetikus” kategória az Európai Unió területén belül nem létezik, egyedül Magyarországon használták az élelmiszereknél ezt a megjelölést, júliustól pedig éppen ezért vezetik ki teljesen. Ezzel együtt a termékekről eltűnik a már ismert narancssárga pont, illetve a diabetikus jelölés is, amely azt mutatta, hogy adott élelmiszerben legfeljebb három százalék alatti a nem fruktózból adódó cukormennyiség. A júliustól életbe lépő változás után a cukortartalomra vonatkozó kategóriák részletesebb magyarázatot adnak az összetevőket, így a szénhidrátvagy cukortartalmat illetően. A szakember jelezte, ez „mindenkinek kihívást jelent majd” - például a boltokban nehezebb lesz összeállítani a „diabetikus polcokat”, azonban fontos, hogy a diabetikusnak minősített termékek eddig is csak „választékbővítő” funkciót töltöttek be egy cukorbeteg ember étrendjében, vagyis kifejezetten nem ajánlott kizárólag ilyen termékeket fogyasztani. ■ PINBROCH TAMÁS Vona megszólalását dicsérte Gyurcsány Ferenc DK elnök Kaposváron, a helyi lapnak pedig azt mondta, nem tudja kizárni, hogy „összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők”. A centrális erőtér fölött létrejöhet a bal- és jobboldali összefogás Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a tapolcai és a salgótarjáni időközi választásokból jutott erre a megállapításra a Somogy Megyei Hírlap internetes kiadásának adott interjúban. A legutóbbi időközi választások eredményeiből kiindulva Gyurcsánynak igaza lehet, hiszen Veszprémben és Salgótarjánban - ahol a baloldal tudott győzni - a Jobbik feltűnően passzív volt a kampányban, míg Tapolcán, ahol a Jobbik nyert, a baloldal volt visszafogott. Gyurcsány szerint 2018-ban előfordulhat, hogy a három nagy blokk - a baloldal, a Jobbik és a Fidesz-KDNP egyike sem szerzi meg a voksok ötven százalékát, s nyitr koalíciót sem köthetnek egymással. „Megjegyzem, egyáltalán nem lelkesednék érte, de már nem tudom kizárni, hogy lesz majd olyan jelentős nyomás a szavazópolgárok részéről, hogy a kétharmados törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők. Lehet, hogy nagyon fura véget ér majd a mai rendszer” - utalt az esetleges baloldali-jobbikos koalíciókötésre Gyurcsány. A politikus lakossági fórumot is tartott Kaposvárott. Ezen azt mondta, hogy az egészségügyi vitanapon a Jobbik elnökét, Vona Gábort hallgatta. „Remélem, nem értik félre, ha nem tudtam volna, hogy ő beszél, akár azt is gondolhattam volna, hogy egy tisztességes polgári politikus beszél. Azt a polgári gondolatot, ideát kérte számon az általam nagyon-nagyon nem kedvelt és nagyon elutasított párt elnöke a kormányzókon, amelyek polgári gondolatra hivatkozva kormányozzák ezt az országot immáron hatodik éve” - fejtegette Gyurcsány. Vona a minap azt nyilatkozta az ATV-ben, hogy 2013-ban Ásotthalmon egyik alelnökjelöltjének, Toroczkai Lászlónak még a helyi DK- sok is kampányoltak. „Mi ez, ha nem néppártosodás?” - tette fel a kérdést. Akkor a helyi DK-s Márki László kiállt Toroczkai megválasztása mellett, Toroczkai pedig arról beszélt, Márkin kívül más helyi DK-sok is neki adták ajánlószelvényeiket. Utoljára Karácsony Gergely, akkor még LMP-s, most PM-s politikus javasolt együttműködést a Jobbikkal még 2011-ben. A jelenlegi, MSZP és DK által is támogatott zuglói polgármester úgynevezett technikai koalíciót javasolt. Ez azt jelentette volna, hogy az akkori LMP, MSZP és a Jobbik az Országgyűlésben kétharmados többséget szerezve együttműködik az új kétharmados törvényekről, utána új választást írnak ki. „Én sem látom magam előtt Zagyva Gyulát és Gyurcsány Ferencet egy hajóban. Egyelőre. De itt morális kérdésekről van szó. A szabad választás lehetőségét mindenkinek meg kell adni. Ez a nulladik pont ahhoz, hogy legyen működő demokrácia” - vélekedett Karácsony. ■ A LEGUTÓBBI IDŐKÖZIK MÁR A DK-S TAKTIKÁT TÜKRÖZIK Gyurcsány Ferenc akár a Jobbikkal is szövetkezne már Veszprémben és Salgótarjánban a Jobbik feltűnően passzív volt, míg Tapolcán, ahol a Jobbik nyert, a baloldal volt visszafogott. Régi-új küldöttek A választás, illetve a jogorvoslati határidő lezárulta után tegnap véglegessé vált a Nemzeti Pedagógus Kar területi küldötteinek friss névsora. Amint arról már beszámoltunk, március végéig kellett feltölteniük bemutatkozó anyagukat a választás központi honlapjára a jelölteknek, a szavazás pedig április 19-én zárult le. A Nemzetipedkar.hu oldalon már hozzáférhető a lista a 189 névvel - amelyek között sok új is van, ám többségük már küldött volt az első választástól eltelt két évben is. Információink szerint mivel nem akadt minden megyében elegendő számú jelölt, később még kiegészítő választásokat kell tartani, azonban a területi küldöttgyűlések június elsejéig megalakulnak, és az országos küldöttgyűlés is összeül majd június végéig. I Működtetési kérdés Az önkormányzatoknál nincsenek megfelelő szakemberek, akik irányítani tudnák az oktatási intézményeket, ezért nem adja vissza az állam a fenntartás feladatát - mondta az oktatási államtitkár a TV2-ben. Palkovics László leszögezte, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a működéshez szükségesek, nem oldaná meg a köznevelés problémáit, ha ismét az önkormányzatok lennének az intézményfenntartók. Az államtitkár emlékeztetett arra, a Klik átalakítása során a 198 tankerület helyett 57 önálló gazdálkodási egységet terveznek létrehozni, a fenntartásra szánt összeg 103 milliárddal nő jövőre. A nyelvoktatásról szólva kijelentette, az órák száma elégséges, a módszer viszont nem megfelelő. ■ Menedékjog-kérelem a határtól nyolc kilométerre Módosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek Pintér Sándor belügyminiszter a menedékjogról szóló törvénnyel kapcsolatban. Eszerint a jogszabály úgy változna meg, hogy az idegenrendészeti hatóság nem utasítaná ki azt a jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit a külső határ szerinti határvonaltól, illetve határjeltől számított nyolc kilométeres sávon belül feltartóztatnak, majd miután átvezetik „az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény” kapuján, kérelmet nyújt be. A rendőr az említett sávon belül feltartóztathatja a hazánk területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és őt az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel a migránssal szemben. (BR) Terrorcsomag: a rendőrség jogköreit bővítené az MSZP Az MSZP képviselői szerint a tömegrendezvények miniszteri rendelettel történő betiltása helyett a rendőrség jogköreit kellene növelni a terrorcselekmények elkövetése vagy előkészülete esetén. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke és Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke tegnap egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ezen módosító indítványok befogadásához kötik a kormány terrorellenes törvénycsomagjának támogatását. Harangozó szerint javaslatuk elfogadásával feleslegessé válna a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítás. Molnár Zsolt arról beszélt, fontosnak tartja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását, és szükségét látja egy hasonló szervezet létrehozásának európai szinten is. (PT) A fővárosi férfiak élnek a legtovább a KSH szerint Részben a magas halálozási arány következménye a magyarországi népességfogyás, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar - írta Magyarország 2015 című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal. Példaként említik, hogy míg hazánkban 2013-ban százhuszonhétezren hunytak el, addig Portugáliában és Csehországban - vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban - százhét- és százkilencezren. A 2014-es adatok szerint hazánkban a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre, a fővárosi férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló mértékű különbség van a fővárosi és a falusi életkilátások között, különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében. (JZS)