Magyar Hírlap, 2016. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-04 / 104. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. MÁJUS 4. SZERDA E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU JÓL ÖSSZEÁLLÍTOTT, VÁLTOZATOS MATEMATIKAI FELADVÁNYOK SZEREPELTEK AZ IDEI ÍRÁSBELI VIZSGÁN, DE AZ ÖTÖSÉRT MEG KELLETT KÜZDENI Közepesen nehéz, korrekt feladatsor KOROMPAY CSILLA Halmazelméleti, valószínűség-szá­mítási és kombinatorikai feladvá­nyokkal is találkoztak az érettségizők a tegnapi írásbeli vizsgán. Összessé­gében sem túl könnyű, sem túl nehéz nem volt a feladatsor, ám sok múlt a diákok szövegértésén is. Tegnap a matematika írásbelik­kel folytatódtak az érettségi vizsgák. A szabályok szerint a matematika kö­zépszintű írásbelire 180 perc áll ren­delkezésre, ebből az első feladatlap­ra 45, a másodikra 135 perc jut. Az első rész példái évről évre az alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét hi­vatottak ellenőrizni, a második fel­adatlapon bonyolultabb feladványok vannak, hosszabb szöveges kérdések. Emelt szinten 240 perc alatt kell meg­oldani a két feladatsort, a vizsgázók közép- és emelt szinten is használ­hatnak függvénytáblázatot, szöveges adatok tárolására és megjelenítésé­re nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt. A fel­adatok megoldását központilag kidol­gozott javítási-értékelési útmutatók alapján értékelik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint matematikából középszinten 1232 helyszínen 73 629 vizsgázó, emelt szinten 88 helyszínen 3774 vizsgá­zó tett érettségit. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyel­ven, míg emelt szinten angol, francia, német, spanyol és szerb nyelven is volt vizsgázó. A feladatok között halmazelmélet, mértékegység-átváltás, egyenletek, sorozatszámítás, valószínűség-szá­mítás, igaz-hamis állítások, függvé­nyek, trigonometria és gráfos példa is volt. Horváth Péter, a Nemzeti Peda­gógus Kar elnöke, a győri Révai Mik­lós Gimnázium igazgatója, matema­tika- fizika szakos tanár lapunknak azt mondta, az első feladatrész viszonylag egyszerű volt, ezt „mindenkinek meg kellett tudni csinálni”, de a máso­dik rész „sem okozhatott nagy meg­lepetést”, azonban viszonylag hosszú volt a feladatok szövegezése, és „nagy pontosságot kívánt azoktól, akik ötöst szeretnének”. Összességében tehát nem volt könnyű a vizsga, de túlságo­san nehéz sem, megoldása jól tükröz­heti a diákok tudását minden téma­­résszel kapcsolatban. A távirati iroda által megkérdezett szaktanárok úgy vélekedtek, elég volt az idő a kérdések megválaszolására, jól megírható, korrekt, nem túl nehéz feladatsor készült, olyan kérdésekkel, amelyekre számítottak, készülhet­tek, azonban sok múlt a vizsgázók szö­vegértésén is. A tanulók többsége ki­használta a rendelkezésre álló időt, a tárgyból erősebbek elégedettek voltak a feladatsorral, míg a matematikából szerényebb képességűeknek „küzdel­mesebb” volt az írásbeli teljesítése. A jeles osztályzat megszerzéséhez „tisz­tességes és komoly tudásra” volt szük­ség. Különösen nehezek voltak a kom­binatorikai és valószínűségszámítási feladatok, de tanári szemmel összessé­gében jól összeállított és sok minden­re rákérdező matematikai feladatsort kaptak az érettségizők. Ma történelemből, holnap angol nyelvből, pénteken pedig németből írásbeliznek a diákok. A jövő héten az érettségik nemzetiségi nyelv és iroda­lom, informatika, latin és héber nyelv, biológia, társadalomismeret, ének­zene, művészettörténet, belügyi ren­dészeti ismeretek, kémia, földrajz és fizika írásbelikkel folytatódnak. Kabala. Néhány példánál jól jött a szerencse is FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Megszűnik a „diabetikus” megjelölés JOBBÁGYI ZSÓFIA Eddig kizárólag hazánkban létezett az élelmiszerek „diabetikus” meg­jelölése, amelyet július 20-tól már Magyarországon is megszüntetnek. A változás a fogyasztók számára kihí­vást jelent, hiszen ezután csak az élel­miszercímkén feltüntetett részletes adatokból tájékozódhatnak. Július 20-tól egy európai uniós ren­delet miatt változik a különleges táp­lálkozási célú élelmiszerekre vonat­kozó szabályozás - hangzott el tegnap az Egy Csepp Figyelem Alapítvány saj­­­tóeseményén. A módosítás, amely el­sősorban a cukorbetegeket érinti, ab­ban áll majd, hogy az élelmiszereken is feltüntetett „diabetikus” megjelölés megszűnik, így a jövőben csak a táp­­értékjelölésből és bizonyos tápanyag­összetételre vonatkozó állításokból - például „cukormentes”, „alacsony cukortartalmú”, „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” - tájékozódhatnak adott termék cukortartalmáról. . Soltész Erzsébet dietetikus lapunk kérdésére elmondta, maga a „diabe­tikus” kategória az Európai Unió te­rületén belül nem létezik, egyedül Magyarországon használták az élel­miszereknél ezt a megjelölést, júliustól pedig éppen ezért vezetik ki teljesen. Ezzel együtt a termékekről eltűnik a már ismert narancssárga pont, illetve a diabetikus jelölés is, amely azt mu­tatta, hogy adott élelmiszerben leg­feljebb három százalék alatti a nem fruktózból adódó cukormennyiség. A júliustól életbe lépő változás után a cukortartalomra vonatkozó kategó­riák részletesebb magyarázatot ad­nak az összetevőket, így a szénhidrát­­vagy cukortartalmat illetően. A szakember jelezte, ez „minden­kinek kihívást jelent majd” - például a boltokban nehezebb lesz összeállíta­ni a „diabetikus polcokat”­­, azonban fontos, hogy a diabetikusnak minő­sített termékek eddig is csak „válasz­tékbővítő” funkciót töltöttek be egy cukorbeteg ember étrendjében, vagy­is kifejezetten nem ajánlott kizárólag ilyen termékeket fogyasztani. ■ PINBROCH TAMÁS Vona megszólalását dicsérte Gyur­csány Ferenc DK elnök Kaposváron, a helyi lapnak pedig azt mondta, nem tudja kizárni, hogy „összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők”. A centrális erőtér fölött létrejö­het a bal- és jobboldali összefogás­­ Gyurcsány Ferenc, a Demokrati­kus Koalíció (DK) elnöke a tapolcai és a salgótarjáni időközi választásokból jutott erre a megállapításra a Somogy Megyei Hírlap internetes kiadásának adott interjúban. A legutóbbi időkö­zi választások eredményeiből kiindul­va Gyurcsánynak igaza lehet, hiszen Veszprémben és Salgótarjánban - ahol a baloldal tudott győzni - a Jobbik fel­tűnően passzív volt a kampányban, míg Tapolcán, ahol a Jobbik nyert, a baloldal volt visszafogott. Gyurcsány szerint 2018-ban elő­fordulhat, hogy a három nagy blokk - a baloldal, a Jobbik és a Fidesz-KDNP­­ egyike sem szerzi meg a voksok öt­ven százalékát, s nyitr koalíciót sem köthetnek egymással. „Megjegyzem, egyáltalán nem lelkesednék érte, de már nem tudom kizárni, hogy lesz majd olyan jelentős nyomás a szavazó­­polgárok részéről, hogy a kétharma­dos törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányza­ton kívüli erők. Lehet, hogy nagyon fura véget ér majd a mai rendszer” - utalt az esetleges baloldali-jobbikos koalíciókötésre Gyurcsány. A politikus lakossági fórumot is tartott Kaposvárott. Ezen azt mond­ta, hogy az egészségügyi vitanapon a Jobbik elnökét, Vona Gábort hallgat­ta. „Remélem, nem értik félre, ha nem tudtam volna, hogy ő beszél, akár azt is gondolhattam volna, hogy egy tisz­tességes polgári politikus beszél. Azt a polgári gondolatot, ideát kérte számon az általam nagyon-nagyon nem ked­velt és nagyon elutasított párt elnöke a kormányzókon, amelyek polgári gon­dolatra hivatkozva kormányozzák ezt az országot immáron hatodik éve” - fejtegette Gyurcsány. Vona a minap azt nyilatkozta az ATV-ben, hogy 2013-ban Ásott­halmon egyik alelnökjelöltjének, Toroczkai Lászlónak még a helyi DK- sok is kampányoltak. „Mi ez, ha nem néppártosodás?” - tette fel a kérdést. Akkor a helyi DK-s Márki László ki­állt Toroczkai megválasztása mellett, Toroczkai pedig arról beszélt, Márkin kívül más helyi DK-sok is neki adták ajánlószelvényeiket. Utoljára Karácsony Gergely, ak­kor még LMP-s, most PM-s politikus javasolt együttműködést a Jobbikkal még 2011-ben. A jelenlegi, MSZP és DK által is támogatott zuglói polgár­­mester úgynevezett technikai koalí­ciót javasolt. Ez azt jelentette volna, hogy az akkori LMP, MSZP és a Job­bik az Országgyűlésben kétharmados többséget szerezve együttműködik az új kétharmados törvényekről, utána új választást írnak ki. „Én sem látom ma­gam előtt Zagyva Gyulát és Gyurcsány Ferencet egy hajóban. Egyelőre. De itt morális kérdésekről van szó. A szabad választás lehetőségét mindenkinek meg kell adni. Ez a nulladik pont ah­hoz, hogy legyen működő demokrá­cia” - vélekedett Karácsony. ■ A LEGUTÓBBI IDŐKÖZIK MÁR A DK-S TAKTIKÁT TÜKRÖZIK Gyurcsány Ferenc akár a Jobbikkal is szövetkezne már Veszprémben és Salgótar­jánban a Jobbik feltűnően passzív volt, míg Tapolcán, ahol a Jobbik nyert, a bal­oldal volt visszafogott. Régi-új küldöttek A választás, illetve a jogorvoslati határ­idő lezárulta után tegnap véglegessé vált a Nemzeti Pedagógus Kar területi kül­dötteinek friss névsora. Amint arról már beszámoltunk, március végéig kellett feltölteniük bemutatkozó anyagukat a választás központi honlapjára a jelöltek­nek, a szavazás pedig április 19-én zá­rult le. A Nemzetipedkar.hu oldalon már hozzáférhető a lista a 189 névvel - ame­lyek között sok új is van, ám többségük már küldött volt az első választástól el­telt két évben is. Információink szerint mivel nem akadt minden megyében ele­gendő számú jelölt, később még kiegé­szítő választásokat kell tartani, azonban a területi küldöttgyűlések június elsejéig megalakulnak, és az országos küldött­­gyűlés is összeül majd június végéig. I Működtetési kérdés Az önkormányzatoknál nincsenek meg­felelő szakemberek, akik irányítani tud­nák az oktatási intézményeket, ezért nem adja vissza az állam a fenntartás fel­adatát - mondta az oktatási államtitkár a TV2-ben. Palkovics László leszögezte, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a működéshez szükségesek, nem oldaná meg a köznevelés problémáit, ha ismét az önkormányzatok lennének az intéz­ményfenntartók. Az államtitkár emlé­keztetett arra, a Klik átalakítása során a 198 tankerület helyett 57 önálló gazdál­kodási egységet terveznek létrehozni, a fenntartásra szánt összeg 103 milliárd­­dal nő jövőre. A nyelvoktatásról szólva kijelentette, az órák száma elégséges, a módszer viszont nem megfelelő. ■ Menedékjog-kérelem a határtól nyolc kilométerre Módosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek Pintér Sándor belügyminiszter a menedékjogról szóló törvénnyel kapcsolatban. Eszerint a jogszabály úgy változna meg, hogy az idegenrendészeti hatóság nem utasítaná ki azt a jogszerűtlenül Magyar­­országon tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit a külső határ szerinti ha­tárvonaltól, illetve határjeltől számított nyolc kilométeres sávon belül feltartóztatnak, majd miután átvezetik „az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény” ka­puján, kérelmet nyújt be. A rendőr az említett sávon belül feltartóztathatja a hazánk területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és őt az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény el­követésének gyanúja merül fel a migránssal szemben. (BR) Terrorcsomag: a rendőrség jogköreit bővítené az MSZP Az MSZP képviselői szerint a tömegrendezvények miniszteri rendelettel történő be­tiltása helyett a rendőrség jogköreit kellene növelni a terrorcselekmények elkövetése vagy előkészülete esetén. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsá­gának szocialista elnöke és Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista al­­elnöke tegnap egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ezen módosító indítványok befogadásához kötik a kormány terrorellenes törvénycsomagjának támogatását. Ha­rangozó szerint javaslatuk elfogadásával feleslegessé válna a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítás. Molnár Zsolt arról beszélt, fontosnak tartja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását, és szükségét látja egy hasonló szervezet létrehozásának európai szinten is. (PT) A fővárosi férfiak élnek a legtovább a KSH szerint Részben a magas halálozási arány következménye a magyarországi népességfogyás, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar - írta Magyarország 2015 című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal. Példaként említik, hogy míg ha­zánkban 2013-ban százhuszonhétezren hunytak el, addig Portugáliában és Cseh­országban - vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban - száz­hét- és százkilencezren. A 2014-es adatok szerint hazánkban a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre, a fővárosi férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Ha­sonló mértékű különbség van a fővárosi és a falusi életkilátások között, különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében. (JZS)

Next