Magyar Hírlap, 2016. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-30 / 125. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Vezetett túrák az építészet és a szobrászat közös pontjairól Ezen a héten rendezik az Ybl-szoborünnepet, amely az építészet és a szobrászat kapcsolatát mutatja be, a program tegnap a megújult Kossuth téren kezdődött - jelentette a távirati iroda. Az Ybl Egyesület szerve­zésében kedden a Clark Ádám térről indulva a királyi palota díszítőszobrászati elemeit mutatják be (képün­kön), szerdán a Magyar Képzőművészeti Egyetemnél tartanak vezetett sétát. Pénteken a főváros köztéri szobrairól lesz kerekasztal-beszélgetés a FUGA Budapesti Építészeti Központban neves szakemberekkel, szombaton Tóth Dávid szobrászművész verőcei műtermének látogatására várják az érdeklődőket, vasár­nap pedig a budapesti Epreskert szobrait lehet megismerni. (ZZ) FOTÓ: MH A DOHÁNY UTCÁTOL A KÁROLYI-KERTIG: BELVÁROSI SÉTA MÁIG AZ EGYIK LEGNÉPSZERUBB IRÓ OTTHONAINAK ÉS ÉLETMÓDJÁNAK TITKAIT KUTATVA Irodalmi városnézés Jókai Mór nyomában FORGÁCH KINGA Nagyon szerette a lágy tojást, bor­zalmas volt az arc- és névmemóriája, utálta, ha a szobájában letörlik a port a könyveiről - a Fiatal írók Szövetsé­gének legújabb városnéző sétája Jókai Mór nyomába ered. A legtöbbet olva­sott és legtöbbet fordított magyar író csaknem hat évtizeden át lakott a fő­városban, ezalatt számos alkalommal költözködött: a Belvárosban tíz állo­mást érintettünk. A Fiatal Írók Szövetségének több iro­dalmi városnéző sétája is fut, legújabb projektje, a Hotel Jókai viszont kife­jezetten egyetlen íróra, Jókai Mórra fókuszál. A séta megálmodója és ve­zetője a Jókai-kutató Hansági Ágnes, szervezője pedig Mészáros Márton. Részt vettünk a közel kétórás, rend­hagyó budapesti túrán, amely Er­zsébetvárosból indul, és tíz állomást érintve a Károlyi-kertnél végződik. A szombat délelőtti program első helyszíne a Dohány utca 16. (akkor: Tabakgasse 373.) szám volt, ahol az író a Petőfi házaspárral lakott 1847- 48-ban. Jókainak háromszobás laká­sa volt, ami stabil anyagi hátteréről is árulkodik: akkoriban lett az Életké­pek munkatársa. Az első állomáson megtudtuk, hogy Jókai és Petőfi ba­rátsága­­ a hiedelmekkel ellentétben nem a pápai gimnáziumban kezdő­dött, hisz akkoriban Jókai ellenszen­vesnek találta a gúnyolódó, tanárai­ból „ékeket csináló” Petőfit, hanem jóval később. Jókai sokszor támogatta vándorszínész barátját, vele másol­tatta például Zsidó fiú című drámá­ját, hogy némi pluszpénzt juttathas­son neki. Garász Péter, aki ezen a délelőt­­tön Jókai szószólója volt, felolvasta az író anyjához címzett egyik leve­lét: „Köszönöm a küldött befőtte­ket, egyikben sok üvegforgács volt elkeverve, hanem azért jó volt” - ír­ta benne. A csapat később az Uránia felé vette az irányt, ugyanis annak a helyén ál­ló bérházban élt a Jókai házaspár 1882 és 1884 között. A tizennégy szobás la­kás, amelyet magától Blaha Lujzától vettek meg, Laborfalvi Róza számá­ra nagyon kedvező helyen volt, hi­szen közel volt a Népszínház (később Nemzeti Színház). Ezelőtt, 1868-tól a Stáció utcai Sárga házban laktak, ahol gazdálkodtak is. „Laborfalvi tyúkokat tartott, mert Jókai szerette a lágy to­jást” - mesélte Hansági Ágnes. Azon­ban 1882-re Jókai már befutott író és képviselő volt, így megengedhették maguknak ezt a nagy, reprezenta­tív otthont, amelyben egyébként Jó­kai puritán életet élt, hajnalban kelt és egész nap dolgozott. Ekkorra már megalapította A Hon című napila­pot is, amely a 19. század egyik el­ső és legfontosabb tömegmédiuma volt Magyarországon. Hansági Ágnes szerint Jókai nagyon médiaérzékeny volt, tudta, úgy kell írni, hogy a kép­zetlenek is megértsék, de a képzet­tek számára is érdekes legyen. A na­pilapos korszak 1882-ben véget ért, Jókai pedig fellélegzett; azt beszél­te, hogy azért nem járt eddig embe­rek közé, mert mindig attól félt, hogy van valami A Honban, ami egyiket vagy másikat rosszul érintette - ol­vasható a Jókai Mór élete és kora című Mikszáth-műben. Aztán a Bródy Sándor utcába ér­keztünk, ahol Jókaiék három helyen is laktak. A 36-os szám alatti lakás sok drámának volt tanúja: itt tud­ta meg Laborfalvi unokája, Kisróza, hogy Jókai nem az édesapja, és Ró­za nem az anyja, hanem a nagyany­ja, de itt kapott tüdőgyulladást, majd szélütést is a színésznő, és halt meg 1886-ban. A házaspárnak egyébként a Svábhegyen is volt telke, amelyen gazdálkodott, a nyarakat pedig java­részt a balatonfüredi Jókai-villában töltötte. Laborfalvi halála után azon­ban Kisrózával együtt új, modernebb lakásba költöztek, amely a társasági élet színtere lett. A Bródy Sándor utcában érintettük Gyulai Pál egykori lakását is, meg­emlékezve az irodalmi élet két fon­tos tagjának nem túl jó kapcsolatáról. Gyulai nagy hatalmú kritikus volt, az Akadémia tagja és a Kisfaludy Társa­ság elnöke. Jókai regényeit nem tar­totta nagyra, állítólag alacsony, ag­resszív ember volt, de rajongott az irodalomért. „Egyszóval Gyulainak nem kell a népszerűség, ami bizo­nyos szimpátiákat kelt iránta azok­ban, akik a népszerűségnek nem kel­lenek. Ezekből a szimpátiákból él Gyulai Pál” - derül ki Mikszáth Ami­kor a hóhért akasztják című művének élcelődéséből. Megálltunk a Pollack Mihály téren is, megemlékezve Jókai 1848-as sza­badságharcban játszott szerepéről, majd bementünk az Ybl Miklós ál­tal tervezett egykori Képviselőházba - ma az Olasz Kulturális Intézet mű­ködik itt -, aztán a Múzeum körút felé vettük az irányt. Jókai a bujdosásból visszatérve gazdag és bőkezű nagy­nénje, Szűcs Lajosné házában húz­hatta meg magát feleségével. Később viszont a Reáltanoda utcai Unger- Schmied-ház második emeletére ke­rültek, ekkor már beindult a Vasár­napi Újság és az Üstökös című élclap is, amelyben Jókai megkezdte a ma­gyar adoma- és népmesekincs gyűj­tését. Jókai Jolán visszaemlékezésé­ből az is kiderült, hogy „Móric bácsi” nem volt könnyű természet: „Ha kér­tük, hogy engedje már a port letörülni íróasztaláról, az volt a válasz: Nehogy valaki azt a bátorságot vegye magá­nak, hogy az én asztalomhoz nyúljon, mert az menten halál fia lesz! ” A séta utolsó állomása a Magyar utca 17. szám volt, az egykori „Ho­tel Jókai”. Az író 1857-ben vette meg a kétemeletes házat, amelynek ki­adásától nagyobb bevételeket re­mélt. Számításai nem nagyon jöttek be, a lakók ritkán fizettek, ennek el­lenére nagyon büszke volt, hogy pes­ti háztulajdonossá vált, a helyszín kö­rül pedig maga teremtett mítoszt: egykor Kisfaludy Károly, a modern magyar irodalom első igazi poétája lakott ott. Ennek ellenére itt sem ma­radtak sokáig: „Nem való poétának a háziuralkodás, minden lakónak én meszeljem ki a szobáját, és a kémény­seprők létráját én támogassam a kür­tő mellé, elmegyek, itthagyom ezt a házat” - olvasta fel Garász Péter Jókai Jolán visszaemlékezését. ■ Mi.« «­iW 9.wv. C c­ . Nem szerette, ha le akarták porolni az asztalát FORRÁS: FORTEPAN ELŐSZÖR RENDEZIK MEG A MŰVÉSZETI NAPOKAT BUDAPESTEN ÉS VIDÉKI VÁROSOKBAN Fesztivál a zsidó kultúra jegyében ZSRZ Az idén tavasszal először rende­zik meg a Zsidó Művészeti Napokat, a szombaton kezdődött és június 14- ig tartó összművészeti esemény ko­moly- és könnyűzenei koncerteket, színházi és irodalmi programokat, filmeket és táncelőadásokat is kínál neves művészek fellépésével. A budapesti hitközség és az orszá­gos szövetség hatáskörében rendezett fesztivál több helyszínen várja a kö­zönséget, egyebek mellett a Zeneaka­démián, az Uránia Nemzeti Filmszín­házban, az Átrium Film-Színházban, a BMC-ben, a Gödör Klubban és a Mazel Tov nevű kulturális helyszí­nen, de vidéki városok is csatlakoz­tak, köztük Sopron, Debrecen, Zala­egerszeg és Veszprém. A résztvevők között van az izrae­li Beer-Sheva Színház társulata, amely a Slichot című vendégjátékkal érkezik Budapestre, valamint több neves mű­vész, köztük Tony Lakatos München­ből, Csordás Klára Párizsból, az Ams­terdam Klezmer Band Hollandiából. A koncerteken fellépők között lesz a Budapest Bár, a Sziámi and Friends, a 100 Tagú Cigányzenekar - Szakcsi La­katos Bélával, Kállai Ernővel -, Somló Tamás, Horgas Eszter, valamint Lerch István és Malek Andrea. A színpadi előadások között lesz Benedek Mik­lós, Darvas Ferenc, Gálvölgyi János és Hernádi Judit estje, Fullajtár And­rea Radnóti-műsora, valamint Csá­kányi Eszter estje. Az irodalmi ese­mények sorában pedig Spiró György, Závada Pál, Esterházy Péter és Parti- Nagy Lajos zenés felolvasása, valamint Kováts Kriszta verses fellépése, ame­lyen az Oscar-díjas Saul fia főszereplő­je, Röhrig Géza költeményeiből ad elő. A fesztivállal együtt rendezik meg a Zsidó Könyvnapokat több mint harminc kiadó részvételével, és három este filmeket is vetítenek a Fogasházban. Ezzel egy időben, most szombaton tartják a Judafest Utcafesztivált is az erzsébetvárosi Kazinczy utcában, s az idei díszvendég Németország. Az in­gyenes program iránt érdeklődőket színes kirakodóvásárral, az éttermek­ben és a teraszokon pedig zsidó ételek­kel, kóser fogásokkal várják, s lesznek koncertek és városi séták is. ■ 2016. MÁJUS 30., HÉTFŐKULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 Előkerült egy Adyról festett Rippl-Rónai-kép Művészettörténeti szenzáció, hogy egy erdélyi magángyűjteményből előkerült Rippl- Rónai József (1861-1927) portréja Ady Endréről. A költőt ábrázoló pasztellképet Hor­váth János fedezte fel - mondta Lechner Judit, a Rippl-Rónai Múzeum múzeumpe­dagógusa a távirati irodának. Szakemberek tudtak arról, hogy két ismert rajz mellett festményen is megörökítette Adyt Rippl-Rónai, de az alkotás sorsáról, hollétéről ed­dig nem volt információjuk. A portrét a nagyközönség is megcsodálhatja, augusztus végéig a kaposvári Rippl-Rónai Emlékházban és Látogatóközpontban látható. (RZ) Spanyolok nyerték az építészeti biennálé fődíját Hogyan találhat új utakat a gazdasági növekedés leállásával nehéz helyzetbe ke­rült spanyol építőipar? - teszi fel a kérdést a 15. Velencei Építészeti Biennále spanyol pavilonjának Unfinished (Befejezetlen) című tárlata, amely a szombati nyitónapon megtartott díjkiosztón elnyerte a legjobb nemzeti kiállításnak járó Arany Oroszlánt a nemzetközi zsűritől. A távirati iroda tudósítása szerint a főkurátori kiállítás legjobb projektje pedig a paraguayi Gabinete de Arquitectura építészirodáé lett, amely egy­szerű építőanyagokra, szerkezeti tisztaságra és képzetlen munkaerőre támaszkod­va olyan közösségek számára vitte el a minőségi építészetet, amelyek addig el voltak zárva attól. Különdíjat kapott a japán és a perui pavilon, a legígéretesebb fiatal mű­vész díját a nigériai Kunié Adelemi kapta. Életműdíjban Alejandro Aravena főkurátor javaslatára Paulo Mendes da Rocha brazil építész részesült. (RR) Elhunyt Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező Hetvenkilencedik életévében szombaton meghalt Gom­bár Judit Jászai Mari-díjas, érdemes művész, díszlet- és jelmeztervező, pedagógus, egyetemi tanár, a Győri Balett örökös tagja - közölte a család és balett-társulat a táv­irati irodával. Az alkotó a Színház- és Filmművészeti Fő­iskolán tanult, majd elvégezte az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezői szakát is. A Pécsi Nemzeti Színházban és az operaházban is dolgozott, s kapott megbízást Szege­den, Kecskeméten, Szolnokon is. A Győri Balett alapítói között volt 1979-ben, jelmez- és díszlettervezőként meghatározó szerepet játszott a társulat irányításában és művészeti iskolává alakításában. Munkásságát többek kö­zött Jászai Mari-díjjal, érdemes művészi címmel, a Magyar Köztársasági Arany Ér­demkeresztjével és Lovagkeresztjével is elismerték. (ZZ)

Next