Magyar Hírlap, 2016. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-01 / 127. szám
MAGYAR HÍRLAP DOLTULA 2016. JÚNIUS 1., SZERDA A LEGGYENGÉBB LÁNCSZEM MINDIG VESZÉLYBEN VAN, EZÉRT MI NEM LEHETÜNK AZOK - SZÖGEZTE LE A TERRORVESZÉLY KAPCSÁN PINTÉR SÁNDOR Csak fokozódhat a migrációs nyomás MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Egyértelmű, hogy nem fog csökkenni az Európát érő migrációs nyomás - szögezte le tegnapi bizottsági meghallgatásai kapcsán Pintér Sándor belügyminiszter, aki azt is hangsúlyozta, hogy nem lehetünk a leggyengébb láncszem a terrorelhárításban. A nemzetbiztonsági, majd a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is megtartotta tegnap szokásos éves beszámolóját Pintér Sándor belügyminiszter. A tárcavezető a terrorveszélyről elmondta: voltak fenyegetések, amelyekben a magyar zászló feltüntetésével, később pedig konkrétabban is megjelölték Magyarországot mint esetleges célpontot. Kiemelte, hogy ha nem is konkrét célpont egy ország, a leggyengébb láncszem veszélyben van, ezért mi nem lehetünk azok. Tájékoztatása szerint ezért kétmilliárd forintos többletforrást biztosítottak erre a feladatra, fejlesztették a Terrorelhárítási Központot, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is. Az AH fejlesztésének eredményeképpen „pontosabb, precízebb, célratörőbb válaszokat” tudnak adni a felmerülő problémákra - közölte. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, a fenyegetettség és a költségvetés viszonyában optimális szintet sikerült elérni. Szükség volt rendkívüli fejlesztésekre, s ezekhez megkapták a szükséges forrásokat - szögezte le. Elmondta, a nemzetközi tapasztalatok szerint a terroristák a nagy létszámú rendezvényeket próbálják célba venni, és az öngyilkos merénylettől a dróntámadásokig mindenféle elkövetési módra készülnek. A testület tagjainak kérdésére válaszolva a belügyminiszter elmondta, hogy a labdarúgó Európa-bajnokságra készülve az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a titkosszolgálatok folyamatosan kapcsolatban vannak a francia társszervekkel, de egyelőre nincs információ az eseményen tervezett konkrét támadásról. Pintér szerint egyértelmű, hogy nem fog csökkenni az Európát érő migrációs nyomás. Megjegyezte azt is, hogy egy benyújtott törvénymódosítás révén szeretnék a tranzitzónát kiszélesíteni, hogy minél kevesebben juthassanak illegálisan Magyarország területére. A tárca kiemelt célja az is, hogy minél inkább a határhoz közel, lakott területektől távol legyenek befogadóhelyek. Más témákat említve kiemelte, hogy sikerült elindítani a rendészeti életpályamodellt, s annak keretében tavaly júliustól harminc-, idén januártól további ötszázalékos illetményemelésben részesült átlagosan az állomány, s a jövő évi költségvetés tervezetében is megvan a jövő januártól esedékes további ötszázalékos emelés fedezete. Emellett egy külön teljesítményértékelési, továbbá életbiztosítási, valamint lakhatási támogatási rendszert is kidolgoztak. Az elért eredmények közül a miniszter kiemelte, 2015-re a 2010- es szint hatvan százalékára csökkent az elkövetett bűncselekmények száma. Emellett a Nemzeti Védelmi Szolgálat is sikereket ért el a korrupció visszaszorításában. Az informatikai fejlesztések közül az elektronikus kártya kibocsátásáról elmondta, hogy már csaknem ötszázezer embernek van ilyen új személyazonosító igazolványa. A következő lépésben az egészségügyi, majd az adóigazolványokat akarják hasonlóan fejleszteni - mondta a miniszter. Pintér később, a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt arról beszélt, javult a nyomozások eredményessége, kevesebb a bűncselekmény a tavalyi adatok szerint, mint amenynyi 2010 -ben volt. A miniszter a múlt év legfontosabb feladatának az életpályamodell bevezetését nevezte, amelynek a jövőben - így a 2017-es költségvetésben is - biztosított a forrása. Kiemelte az életpályamodellből a vizsgákhoz kötött előremenetel lehetőségét, a beosztás és rendfokozat összekapcsolását, a tavaly júliusban bevezetett átlagos harmincszázalékos és az idei évtől lehetővé vált ötszázalékos béremelést, a teljesítményjuttatás bevezetését és a lakhatási feltételek javítását. A börtönök jelenlegi, száznegyven százalékos zsúfoltságával kapcsolatban azt mondta: 102 milliárd forintot fordítanak a következő három évben arra, hogy kilenc új létesítményt építsenek. Az egy ezerszemélyes és a további nyolc ötszáz személyes börtönnel, továbbá a közbiztonsági helyzet javulásával el tudják érni, hogy az intézetek telítettsége ne kerüljön száz százalék fölé. Az Alkotmányvédelmi Hivatalra és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra visszatérve kiemelte, elsősorban technikai fejlesztések várhatók, amelyek jobb teljesítményt eredményeznek. A katasztrófavédelemről pedig elmondta, a szervezet huszonkét projektre adott be pályázatot EU-támogatásra, ha mindegyiket megkapják, a tűzvédelem is az uniós élmezőnybe kerül. ■ A rendkívüli fejlesztésekhez megkapták a szükséges forrásokat - mondta Pintér Sándor FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT NEM TÁMOGATTA A HÁZELNÖK VISSZAHÍVÁSÁT A PARLAMENT IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁGA Erősödő törvényalkotási kontroll BK Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége támogatta az igazságügyi miniszter 2015-ről szóló beszámolóját, ugyanakkor elutasította a házelnök visszahívásáról szóló indítványt. Az egyéni képviselői indítványok számának jelentős csökkenését, valamint az igazságügyi tárca szakmai kontrolljának erősödését nevezte 2015- ben a legjelentősebb eredménynek Trócsányi László parlamenti bizottsági meghallgatásán. Az igazságügyi miniszter az MTI beszámolója szerint szintén sikerként értékelte az igazságügyi szakértői és végrehajtói rendszer „megtisztítását”, továbbá a jogalkotás folyamatában lezajló ötpárti egyeztetéseket és a devizahiteles törvényeket. Ez utóbbit ugyan Staudt Gábor (Jobbik) „nem sikersztoriként, hanem gyalázatként” értékelte, ám Trócsányi válaszában rámutatott, sőt köszönetet mondott az ellenzéki pártoknak, amelyek minden kritikájuk ellenére támogatták a devizahiteles jogszabályokat. A miniszter jelentős eredménynek nevezte azt is, hogy az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások többsége megegyezéssel zárult, így nem volt szükség az Európai Unió Bíróságának eljárására. A strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei kapcsán kiemelte, a Magyarországot elmarasztaló döntések oka a börtönök zsúfoltságában keresendő. Trócsányi éves beszámolójában arról is beszélt, hogy a tárca napi kapcsolatot alakított ki a jogászképzésben működő nyolc jogi karral, és ösztöndíjakra félmilliárd forintos támogatást nyújt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága nem támogatta Kövér László házelnök visszahívását kezdeményező javaslatot, amelyet a PM politikusa, Szabó Tímea kezdeményezett azért, mert az Országgyűlés elnöke áprilisban határozatlan időre újságírókat tiltott ki a Parlamentből. A fideszes Répássy Róbert az ügy kapcsán tartott tájékoztatóján rámutatott, a házelnök egyik feladata, hogy az Országgyűlésbe való belépés és benntartózkodás rendje ellen vétőket „akár távol is tartsa” a parlament működésétől. Ez semmilyen módon nem áll összefüggésben a parlament nyilvánosságának kérdésével érvelt. ■ GYÖMRŐ Távozott a polgármester Június elsejei hatállyal lemondott posztjáról a Pest megyei Gyömrő polgármestere. A tisztséget 2002 óta betöltő Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör) tájékoztatta a grémiumot arról, hogy indul majd az időközi polgármester-választáson. A település vezetője felidézte, a Szegedi Ítélőtábla április 20-án bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, amiért kilenc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. (LMP) SEMMISSÉG Egyszerűbb lesz az eljárás Egyfokúvá válhat az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő ítéletek semmisségének megállapítása, és szélesedhet az eljárás kezdeményezésének lehetősége. Gulyás Gergely és Kósa Lajos tegnap nyújtotta be a törvénymódosítást az Országgyűlésnek. A parlament 2000-ben nyilvánította semmissé a leszámolást kiszolgáló jogszabályok alkalmazásával meghozott ítéleteket. Bár azok igazolását a jogosultaknak kellett kérelmezniük, a számuk meg sem közelítette a törvény által semmissé nyilvánított ítéleteket. (BR) OKTATÁSPOLITIKA „Nehéz a jövőbe látni” A rugalmasság és a bizonytalanság az oktatási rendszer számára a legfőbb kihívás a fiatalok munkanélküliségének csökkentése szempontjából - mondta tegnap Navracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éves fórumán. A politikus úgy vélekedett, a szükséges tudás, a munkaerőpiac és az oktatási rendszer is folyamatosan változik, s ebben a helyzetben nehéz meghatározni, hogy milyen készségtárra lesz szükség tíz év múlva. (JZS) E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU A Ház előtt a terrorellenes csomag Pintér Sándort kérdezték a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes intézkedési csomagjáról is, amelynek elfogadása egyes hírek szerint amiatt akadt el, hogy a kormányon belül vitát váltott ki az újonnan létrejövő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) felügyelete. Erre válaszolva Pintér Sándor visszautasította a felvetést, jelezve: a javaslat már a parlament hatáskörében van. Pintér beszámolt a filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményéről is. Andy Vajna a jelenlegi információk szerint nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra nézve. ■ CZIBERE: „ÉRTHETETLEN IGAZÁK ELLENI ELJÁRÁS” Javulás a romák helyzetében IS Jelentősen csökkent a romák veszélyeztetettsége a szegénység tekintetében az elmúlt két-három évben - közölte tegnap Czibere Károly, aki jelezte, bár a mutatók még mindig magasak, a javuló tendencia a felzárkózási stratégia sikerét bizonyítja. A szociális ügyekért felelős államtitkár a Roma Koordinációs Tanács kihelyezett ülésén, Kaposváron kifejtette, a jövedelmi szegénység hatvannyolcról hatvanhárom százalékra csökkent, az úgynevezett munkaszegénységi ráta negyvenháromról huszonhét százalékra, a deprivációs ráta pedig hetvennyolcról hatvannyolcra mérséklődött. Mindez - folytatta - nagyobb mértékű javulás a roma, mint a nem roma népesség körében. A felzárkózást segítő intézkedések között említette a kötelező óvodáztatást, a térítésmentes bölcsődei és óvodai étkeztetésre jogosultak körének bővítését és az iskolákban is biztosított napi egy tál meleg ételt. Az Európai Bizottság által kezdeményezett, az oktatási szegregáció témában Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásáról szólva azt mondta, a kormány „értetlenül áll a történtek előtt ”, hiszen a területen számos intézkedés történt. „Újraszabályozták a körzethatárokat, stratégia készült a lemorzsolódás ellen, törekvések vannak a köznevelés átalakítására és számos felzárkózási program indult, amelyek mindegyikének van antiszegregációs hatása” - sorolta az államtitkár, aki szerint a kormány kizárólag az együtt oktatásban hisz, minden programját, szabályozási javaslatát ennek rendeli alá, irányultsága megkérdőjelezhetetlen. ■