Magyar Hírlap, 2016. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-10 / 135. szám
2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. JÚNIUS 10., PÉNTEK CSUPÁN PÉNZÜGYI SIKEREKKEL NEM TUDJA LEGITIMÁLNI MAGÁT AZ EURÓPAI POLITIKAI ELIT - SZÖGEZTE LE ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK Versenyelőny a biztonság és a rend KACSÓH DÁNIEL Ne hagyják magukat befolyásolni a politikai támadásoktól - tanácsolta az ügyészeknek a róluk szóló tegnapi rendezvényen a kormányfő. Orbán Viktor szólt a migrációs helyzet nyomán bekövetkező, európai szintű változásokról, hangsúlyozta, az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő tíz-tizenöt évben, aki képes megvédeni az emberek biztonságát. A következő egy - két évtizedben fel fog értékelődni a rend, a törvényesség és a rendezettség az európai kultúrkörben, a rendezett országok versenyelőnyhöz juthatnak - erről is beszélt az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök. Kifejtette, az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő tíz-tizenöt évben, aki képes lesz megvédeni az európaiak biztonságát. Bár térségünkben folyamatos gazdasági növekedés várható, csupán pénzügyi sikerekkel nem tudja majd legitimálni magát az európai politikai elit. „Önök ma az egyik legfontosabb rendszerfenntartó pillér” - fordult az ügyészek felé a kormányfő, megjegyezve, nélkülük az emberek nem élhetnének jogállamban. Ma Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség. Szólt a migrációs helyzetről is, mondván, a népvándorlás időszakában a törvények uralma különösen fontos. Az ennek nyomán kialakult „moralizáló diskurzus” Európában súlyos kihívások elé állítja a jogrendszert. A kormány ezzel szemben mindig is hangsúlyozta: a jövevényektől is elvárjuk a törvények betartását. „Aki már érkezése pillanatában ránk rúgja az ajtót, aki már a velünk való első találkozásunkkor törvényt sért, nem számíthat és ne is számítson barátságos fogadtatásra” - ismételte meg korábbi nyilatkozatát. A hazai igazságszolgáltatás kapcsán kitért arra is, míg korábban kvázi tabu volt Magyarországon például a bírói ítéletek vagy éppen az ügyészi munka nyílt politikai támadása, ma ez már egyáltalán nem szokatlan, sőt szinte bevett gyakorlat. Ezzel együtt kell élni, és nem érdemes foglalkozni a politikai támadásokkal, azok nem befolyásolhatják az ügyészi munkát - javasolta a jelenlévőknek a miniszterelnök. „Ne engedjék, hogy bármifajta nadrágszár- vagy zakóujjrángatás eltérítse önöket az esküjüktől” - nyomatékosította, „méltó és igazságos” bérezést ígérve a jövőben. Hangsúlyozta, az ügyészség intézményi függetlensége a jogállamiság egyik garanciája Magyarországon, ám ez nem jelenti azt, hogy „külön bolygón élünk”, sokkal inkább a közjó érdekében végzett közös szolgálatról van szó. A regisztrált bűncselekmények száma a 2010-es 436 ezerről 2014-re 329 ezerre csökkent. Ez idő alatt a regisztrált elkövetők száma 129 ezerről 108 ezerre mérséklődött. A büntetett előéletű elkövetők száma 2010 és 2014 között 34 ezerről 23 ezerre esett vissza - sorolta az elmúlt időszak adatait a kormányfő, aki szerint ezek a közbiztonság és a jogrend megerősítése érdekében folytatott együttműködés eredményei is. A következő években új eljárásjogi törvények készülnek - vetítette előre. Polt Péter legfőbb ügyész - a távirati iroda beszámolója szerint - arról beszélt, tavaly mintegy százhúszezer befejezett nyomozást értékelt az ügyészség, az ügyek felében vádat emeltek. Az ügyészség váderedményessége kilencvenhárom százalékos volt, a szervezet törvényesen, szakszerűen és összességében eredményesen végezte munkáját - húzta alá. ■ Együttműködésben: Orbán Viktor és Polt Péter FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT AZ IDÉN ÉS JÖVŐRE SZÁZMILLIÁRD FORINTOS TÖBBLETET TESZ A KORMÁNY AZ ÁGAZATBA Duplázódó bérek az egészségügyben KCS A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére szeptember 1 -jétől bruttó 107 ezer, jövőre bruttó százezer forinttal nő, a rezidensek alapbére jövő novembertől ötvenezer forinttal emelkedik, a szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Erről született egyezség az ágazat és a kormány képviselői között. Megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben - jelentette be tegnap az emberi erőforrások minisztere az elmúlt hónapok egyeztetési folyamatának lezárását. Balog Zoltán a reprezentatív szakszervezetek, a velük stratégiai partnerségben lévő kamarák és a kormány között szerda késő este kötött megállapodás eredményét ismertette, amely csaknem százezer egészségügyben dolgozót érint. A sajtótájékoztatón a távirati iroda beszámolója szerint elmondta, a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó százezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől ötvenezer forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be, az idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől tizenkét százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig nyolcnyolc százalékkal. Emlékeztetett, az elmúlt négy évben mintegy ötszázmilliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, „betonba, üvegbe, műszerbe”, idén és jövőre pedig további százmilliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre. Ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére - hangsúlyozta. Közölte azt is, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat. A budapesti kórházfejlesztésekkel kapcsolatban azt mondta, a koncepció még nem végleges. Rámutatott ugyanakkor, nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb „funkciók költöztetéséről”. Biztosnak nevezte az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében. Kérdésre válaszolva közölte, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség sornál szerepel. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke köszönetet mondott a kormánynak, hogy elérhették sztrájkköveteléseiket, „amelyeket négy szoclib kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni”. Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke reméli, meg lehet állítani a szakdolgozók elvándorlását és többen jelentkeznek majd a pályára. Az idei, átlagosan 26,5 százalékos emelés egyes kategóriákban harmincöt százalékos béremelést jelenthet, elsősorban ott, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány és a terhelés. Megjegyezte, a megállapodás a közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik, de a szakdolgozói társadalom csaknem huszonöt százaléka más jogviszonyban dolgozik. ■ Fidesz: Hiteltelen az MSZP követelése A szocialisták létbizonytalanságba sodorták az egészségügyi dolgozókat - reagált Tóbiás József MSZP-elnök nyilatkozatára a Fidesz. Tóbiás arról beszélt, szükséges, de nem elégséges a mostani béremelés, ők, mármint a szocialisták, többet követelnek. A kormánypárt szerint azonban az MSZP egészségüggyel kapcsolatos megszólalásai teljesen hiteltelenek, hiszen kormányzásuk alatt sorra zárták be a kórházakat, elvettek az egészségügyi dolgozóktól egyhavi bért és közülük több ezer dolgozót tettek utcára - írták közleményükben. (KD) Cser Ágnes, Balog Zoltán és Éger István orvoskamarai elnök FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA Félrement Fodor Gáborék beadványa KD Több sebből is vérzik a Magyar Liberális Párt akciója - közölte lapunkkal az Alapjogokért Központ (AK), annak kapcsán, hogy a Fodor Gábor vezette szervezet a héten kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), mert törvénysértőnek tartja a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás kampányát. „Valószínűleg nem is az NVB-hez kellett volna fordulniuk, kampányeszközök használatával kapcsolatban a testületnek csak a kampányidőszak alatt van hatásköre. Abban igazuk van, hogy még nincs kampányidőszak, az csak a szavazást megelőző ötvenedik napon kezdődik majd” - fogalmaztak. Másrészt Fodorék nincsenek tisztában a kivételszabályokkal sem: a médiatörvény alapján választási kampányidőszakon kívül politikai reklám már elrendelt népszavazással öszszefüggésben közölhető - és bár azt az államfő még nem tűzte ki, az Országgyűlés már döntött róla - közölte az AK. Vagyis a kvótakampány törvényes, a minősítésen lehet vita, ez azonban a médiahatóság jogköre. A tévés és rádiós reklámok mellett a politikai hirdetések, illetve plakátok megítélése egyszerűbb, bármikor közzétehetők. Mindezek tükrében nem okozhatott különösebb meglepetést, hogy az NVB tegnap este elutasította Fodorék panaszát. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU Intellektuális megújulást szeretne Hiller KDPT A napi politizálás helyett a jelenleg hiányzó, hosszú távú stratégiaalkotást tartja az MSZP-választmány elsődleges feladatának Hiller István, aki Botka Lászlót váltaná a poszton. Hiller egy tegnapi háttérbeszélgetésen elmondta, a nagyobb megyékben, valamint Budapesten is ő áll nyerésre, ígéri, bárki lesz is a pártelnök, együttműködik vele. Az egykori pártelnök, oktatási miniszter szorosabb kapcsolatot építene a párt és az értelmiség között, egyfajta háttérbázist hozna létre. A lapunk által megismert programban úgy fogalmazott, intellektuális megújításra van szükség. Horn Gyulának és nemzedékének még volt világos képe és üzenete az országnak, „másfél évtized elteltével új baloldali vízió kell”. Úgy tudjuk egyébként, hogy a belső előzetes megmérettetések alapján nem valószínű, hogy Tóbiás József maradhat az elnöki székben, jelenleg Molnár Gyula a leginkább esélyes, de Harangozó Tamás is nagyon feljött. Forrásunk szerint „jól teljesít az elnökválasztási kampányban”. Tóbiásnak nem tett jót a dunaújvárosi időközi választáson elszenvedett katasztrofális vereség, illetve az annak nyomán kialakult helyzet sem. Az elnök a helyi vezetőt lemondásra szólította fel, Pintér Attilának a tagság mégis bizalmat szavazott. ■ Dúró Dórát biztatták, marad a parlamentben Megtartja tisztségeit, és folytatja eddigi munkáját Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezetőhelyettese. A politikus úgy fogalmazott, büszke a parlamenti mandátumát visszaadó Novák Elődre, aki példamutatóan járt el, az elveit követte. Dúró Dóra méltánytalannak ítélte a frakció és az elnökség eljárását, ám férje és Vona Gábor pártelnök is arra biztatta, maradjon. (PT) Jelentős lemaradásban az ellenzék Míg a Fidesz-KDNP áprilisban a pártválasztók 51 százalékának támogatását tudhatta maga mögött, májusra ez az arány 43 százalékra olvadt. Ugyanebben a kategóriában a megkérdezettek húsz százaléka az MSZP-t, 18 százalékuk pedig a Jobbikot támogatja - derül ki az Republikon Intézet felméréséből. (RD) Hóman Bálint nem lett újra akadémiai tag Elutasította a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében a Hóman Bálint történész, 1930-as, 1940-es években közoktatási miniszter és képviselő akadémiai tagságának visszaállítása érdekében benyújtott keresetet. Az MTI közlése szerint a törvényszék alapvetően eljárási okokból döntött így, mondván, a felperes, Hóman távoli hozzátartozója nem volt jogosult a pernek a megindítására. (KD)