Magyar Hírlap, 2017. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
www.macykrhirup.hu HALÁSZ JÁNOS: A VISEGRÁDI NÉGYEK ÖSSZEFOGNAK AZ ÉLELMISZERBOTRÁNY ÜGYÉBEN Nem engedik kifosztani a károsultakat PÁLFY DÁNIEL ÁBEL A Fidesz nem tudja támogatni az unión belüli határellenőrzésben megjelenő kettős mércét, nem az unió állampolgárait kellene feltartóztatni a határon, hanem az illegális bevándorlókat - jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Az emberek kifosztásának megakadályozását szolgáló javaslatot alkotnak a kormánypártok, amely a hitelkárosultak ingatlanjának árverezési gyakorlatát érintené - mondta sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A kormánypárti politikus méltánytalannak nevezte a bankok és követeléskezelők gyakorlatát, amely szerint az árverésen az ingatlan akár az értékének ötven százalékáért is elvihető, és azt is, hogy a folyamat két fordulóban, akár százhúsz nap alatt lezárulhat. Németh emlékeztetett: az első fordulóban az ingatlant az értékének hetven, ha pedig nem talál gazdára, akkor a második körben ötven százalékán bocsátják árverésre. A kormánypárti politikus felháborítónak nevezte, hogy azoknak, akiknek ingatlanját ilyen módon értékesítik, a folyamat lezárultával is maradhat tartozásuk. Kiemelte, hogy a hiteleket fizetni kell, de a bajba jutottaktól nem lehet mindent elvenni, és kérdéses, hogy a pénzintézetek körültekintően hiteleztek-e. A nemzetbiztonsági bizottság munkájáról beszélve Németh elmondta: a legfontosabb kérdés a titkosszolgálatok szerint továbbra is az illegális bevándorlás gondja. Közölte, növekszik a határátlépési próbálkozások száma, ezért fontos a határ jogi és műszaki megerősítése. Szél Bernadettnek, az LMP frakcióvezetőjének javaslatáról, amely miszerint az orosz befolyásszerzés vizsgálata érdekében albizottságot kell létrehozni, elmondta: az ellenzéki képviselő nem jelent meg a bizottság ülésén, amikor meg kellett volna védenie a kezdeményezését. Hozzátette: nincs szükség albizottságra. Az EU-n belüli határellenőrzésről kijelentette: a Fidesz nem tudja támogatni az ebben lévő kettős mércét, nem az unió állampolgárait kellene feltartóztatni a határon, hanem az illegális bevándorlókat. Egyértelmű a képlet, mondta az Európai Parlamentben lezajlott hétfői, Magyarországot érintő meghallgatásról: „Soros finanszírozású nemzetközi szervezetek feljelentenek, de panaszolnak”, a szocialista, liberális, zöldpárti politikusok pedig elítélik az országot, mert Magyarország azt képviseli, hogy az illegális bevándorlókat a határon kell megállítani, a határokat pedig meg kell védeni. Az ügynökkérdéssel kapcsolatban annyit mondott, valóban a Fidesz-KDNP-t érinti leginkább a kutakodás, hiszen tagjai közül figyelték meg a legtöbb embert. Hozzátette: az akták szabadon kutathatók, ezért intézkedésre nincs szükség. Azzal, hogy „az egészet nem borítják ki a földre”, a kommunista rendszer áldozatait védik- tette hozzá. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője a multinacionális vállalatok egyes országokba szállított, eltérő minőségű termékeit érintő kérdésre azt válaszolta: a visegrádi négyek összefognak az élelmiszerbotrány ügyében, amely így európai szintre emelkedhet. Hozzátette: fontos csata lesz, amelyben, ha szükséges, parlamenti eszközökkel is fellépnek. Németh Szilárd méltánytalannak tartja a bankok gyakorlatát FORRÁS: FIDESZ.HU Hiába várja Gyurcsány Botkát BÁN KÁROLY A Demokratikus Koalíció Botka Lászlónak, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének jelentkezésére vár, a telefon azonban egyelőre nem csörrent meg. A szimbolikus térben a teljes balliberális ellenzék és az LMP is beállt Majtényi László államfővé jelölése mögé. Tegnap utolsó mohikánként a Fodor Gábor vezette Liberálisok is hitet tettek a volt ombudsman mellett, aki a jelölését „szimbolikus gesztusként” értékelte. Molnár Gyula, az MSZP elnöke keddi, győri sajtótájékoztatóján - amelyen Majtényival együtt jelent meg - „történeti pillanatnak” nevezte azt az összefogást, amely az államfőjelölésben a baloldal pártjai között most testet öltött. A közös célnak a 2018-as választás megnyerését és a „negyedik köztársaság” kikiáltását jelölte meg a pártelnök. A valóságos térben viszont nincs egyezség, a játszma Lenin elvtárs „ki kit győz le” forgatókönyve szerint zajlik - mondta szocialista forrásunk. Arra utalt, ugyan a DK lehetne a megoldás, ám a problémát Gyurcsány Ferencnek hívják. „Gyurcsány a kigolyózására irányuló cselszövésre cselszövéssel válaszolt, amikor a párt tisztújítása előtt a tagság körében megtartott e-mailes szavazáson kilencvennyolc százalékkal királlyá, azaz elnökké választatta magát, ami után párttársai üzengetésbe kezdtek: kizárt, hogy Gyurcsány nélkül lehetséges a közös lista” - mondta forrásunk. Botka László azonban nem vette a lapot - tette hozzá, nem adott időpontot a DK-nak, hiszen azzal maga hiteltelenítené miniszterelnök-jelölti programját, amellyel egyértelművé tette: „Aki a választók szemébe hazudott, az tehertétel a baloldalnak.” Botka azonban nem csak a DK -t nem hívta fel, a Párbeszédet sem, pedig az is nyitott lenne az egyezkedésre. „Némi különbség azért van - jegyezte meg MSZP-s forrásunk -, hisz amíg a Párbeszéd összefogás nélkül a parlament közelébe sem jutna a választásokon, addig a DK, úgy tűnik, átlépné az ötszázalékos küszöböt. „Ma a baloldalon mindenki a közvélemény-kutatásokat figyeli, amelyekből az látszik, az MSZP erősödik, a DK viszont gyengül. Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg” - jegyezte meg lapunknak a szocialista politikus. Az MSZP-ben az ellenzéki egyeztetésekre Molnár Gyula pártelnökkel együtt feljogosított Botka a Hvg. hu-nak adott interjújában mindenesetre úgy fogalmazott, nem ő mond értékítéletet Gyurcsányról, hanem a kormányváltást akaró baloldali választók.! HATÁRHELYZET Börtönbüntetés a röszkei fővádlottnak LMA Jogerősen elmarasztaló ítéletet hozott tegnap a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt indult per vádlottjainak ügyében a Szegedi Törvényszék. A bíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, négy évre kiutasítva őket Magyarország területéről. A hetedrendű vádlottat - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - két év börtönbüntetést kapott a hat év kiutasítás mellett. A törvényszék döntésével enyhített a férfira első fokon kiszabott hároméves büntetésen. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Mint azt korábban megírtuk, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán, s a tömegzavargás résztvevői kidöntötték a határt védő kaput. A másodfokú tárgyaláson egyedül a hetedrendű vádlott jelent meg. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint hat vádlott menekültügyi eljárását az elsőfokú ítélet óta megszüntették, mert ismeretlen helyre távoztak, ketten már Nyugat-Európában élnek. 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA DÉLIULT MAGYAR HÍRLP Fejtörő feladvány az ÁLLÁSPONT Versenyképességi fordulat kell, különben a közepes fejlettségű országok táborában ragadunk - tömören ez volt az üzenete a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitónak. Érdemes kibontani mindkettőt: a World Economic Forum legutóbbi, 2016 őszén publikált jelentése következtében ismét a figyelem középpontjába került Magyarország versenyképességi helyzete, és a versenyképességi fordulat szükségessége újra a kormányzati kommunikáció központi elemévé vált. Utóbbival semmi gond, sőt kifejezetten pozitív tényező, hogy a kormány helyén kezeli - vagyis: nagyon komolyan veszi - az üzleti világ fontos jelzését. Olyannyira, hogy nem is habozott sokáig a kabinet: versenyképességi tanács felállításáról döntött tavaly ősszel. A kormányhatározat értelmében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek létre kellett hoznia a testületet az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, oktatási és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselőinek felkérésével. Ismerik a mondást? Ha valamit nem tudsz megoldani, alakíts bizottságot! Ebben az esetben viszont ez a formula nem jött be, hiszen már az óév végén hatéves (!) megállapodást kötött a kormány a szociális partnerekkel. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a társasági nyereségadó kulcsa, mérséklődtek a munkáltatói járulékok, cserébe azonban a vállalati szektor áldását adta a béremelésekre. Még ha utóbbiról sokan azt is állítják, hogy pont ez az elem tovább rontja a versenyképességet, érdemes azon eltűnődni, hogy a világ legversenyképesebb állama éppenséggel Svájc. Márpedig a dúsgazdag köztársaság pont arról híres, hogy európai viszonylatban is kiemelkedően magasak a fizetések. Duplája az osztrákokénak. A World Economic Forum listáján előkelő helyen szerepel Hollandia, Németország és Svédország is. Róluk is közismert, hogy „jól fizető” uniós tagállamok. Azaz: ellenzéki politikusok és néhány közgazdasági véleményvezér költészetének ebben az esetben nem érdemes hinni, ráadásul a magasabb havi fix - az idén tíz százalékkal növekedhetnek a keresetek - itthon tartja a munkavállalókat, ami jó a munkaadóknak. Érdemes inkább elolvasni a versenyképességünk gyengeségeivel kapcsolatos állításokat: a problémák az intézményrendszerben és az innovációs képességben találhatók. Ezenkívül kisebb mértékben ugyan, de gondok vannak az infrastrukturális ellátottsággal, valamint a pénzpiaccal is. Vagyis a kamarai gazdasági évadnyitón elhangzott tézisek, amelyek szerint az olcsó munkaerő nem ösztönöz hatékonyságjavulásra, s a szakképzés terén a német modellt kell alkalmazni, teljességgel akceptálható felvetés. Olyannyira, hogy Magyarországon is lejárt az „olcsó bérek világa”, s az oktatásra még többet kell költeni. Utóbbi vonatkozásában azonban nyilatkoznia kell a kormánynak, a gazdasági tárcának: csakis a piaci igényeknek megfelelő oktatási rendszert képzel-e el, vagy kombinált megoldásokat. Mivel gazdasági növekedésünket jelenleg nem sok minden veszélyezteti, sőt, esély van arra, hogy az idén elérjük a négyszázalékos bővülést, „nagy dolgokat” ilyen békeidőben lehet kivitelezni. S ez vonatkozik az intézményrendszer megreformálására is. A másik fontos tétel, hogy Orbán Viktor szerint a közepes fejlettségű országok csapdájából ki kell törnünk. Mindez annyit jelent, hogy a mostani gyarapodási lendületből fakadó többletet a jövő érdekében nagyberuházásokra kell áldozni. Függetlenül attól, hogy például Paks 2 „ügyét” ki-ki hogyan látja, az atomerőmű bővítése értéket termelő beruházás, amely a nemzeti össztermékben is jelentős növelő hatással jelenik meg. A miniszterelnök által elmondottakból kiemelendő még, hogy a sikerhez kellenek a vállalkozók, a munkavállalók és a mindenkori gazdasági kormányzat. Egyrészt egyedül nem megy, másrészt pedig pártalapon nem lehet gazdaságpolitikát csinálni. A feladat adott: a monetáris (ezért a jegybank felel) és fiskális (ezért pedig a kormány) fordulatot követően a magyar versenyképességen kell javítani. De változás attól még nem lesz, hogy valamit sokat mondogatunk. Mindenesetre a gazdasági évadnyitó megvolt, az üzenetek egyértelműek, piacképesek. Várjuk a részleteket!