Magyar Hírlap, 2017. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-31 / 76. szám
ROVATVEZETŐ: SZÁJYI CSABA, E-MAIL: SZAJLAI.CSABAIPMAGYARHIRLAP.HU forint költségvetési támogatásban részesül a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntése alapján. A támogatást a duális képzés érdekében tanműhelyre költheti a cég, és a tanulószerződéses létszámot legalább ötven fővel kell növelnie. A fejlesztés célja a szakképzésben részt vevők számának emelése, így eleget téve a munkaerőpiac elvárásainak a térségben. (PGI) ÚJRAINDULÓ HITELEZÉS, NÖVEKVŐ OKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK, TARTÓSAN ALACSONY KAMATOK SEGÍTIK A HAZAI INGATLANÁGAZAT ERŐSÖDÉSÉT Akár négy százalék feletti növekedés is lehet a lakáspiacon GAZSÓ RITA Míg 2014-2015 ben hét-nyolcezer új lakás épült, 2016-ban több mint két és félszeresére, azaz 31559-re emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, és csaknem tízezer, az előző évinél 31 százalékkal több új lakás épült - mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Figyelő hetilap „Aktuális trendek a magyar ingatlanpiacon” című konferenciáján. A kormány azon dolgozik, hogy megszűnjön az a fajta ciklikusság, amely az uniós forrásokhoz kötődik. Az a terv, hogy a magyar gazdaságot sikerüljön olyan pályára állítani, hogy támogatások nélkül is stabil növekedést tudjon produkálni - fogalmazott Varga Mihály. Hozzátette: ehhez elengedhetetlennek tartják a versenyképesség javítását, a hatékonyság növelését, a kutatás, innováció, technológia, oktatás fejlesztését. A múlt évben jelentős fordulat állt be a lakáspiacon azzal, hogy sikerült tartós növekedési pályára állítani a gazdaságot - mondta a miniszter. Hangsúlyozta: újraindult a hitelezés, emellett az alacsony kamatok időszaka is fennmaradt, hozzájárulva ahhoz, hogy a lakosság a megtakarításai révén új lehetőségeket keressen. A miniszter idén négy százalék feletti növekedésre számít a lakáspiacon. A kormány családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programjáról szólva elmondta, hogy a kedvezményt igénybe vevők hetven százaléka továbbra is a használtlakás-vásárlásra költi az összeget. A támogatást többségében a két-három gyerekes családok veszik igénybe. Az otthonteremtési programmal a lakáspiac megmozdítása mellett a demográfiai mutatók javítása volt a cél - fogalmazott a miniszter. Ezért a jövőben arra törekszenek, hogy nagyobb méretű lakásokra is kedvezményeket igényelhessenek a több gyermeket vállalók - tette hozzá. Szólt az építőipart érintő munkaerőhiányról is. Elmondta, a kormány többféle intézkedéssel igyekszik támogatni az ágazatot e téren. Ezek közül kiemelte a szakképzés átalakítását, a hiányszakmákat választók ösztönzését. Varga Mihály a lakáscélú hitelek óvatos emelkedését említette meg, amely 2016-ban elérte a 468 milliárd forintot. Szerinte ennek oka a csod bevezetése, a bankadó csökkentése és a keresetek növekedése. Barcza György, az Államadósságkezelő Központ igazgatója a makrogazdasági helyzetkép elemzését követően úgy fogalmazott: nem érdemes pesszimistának lenni az ingatlanpiac jövője miatt. Szerinte ha a következő években is marad a jelenlegi gazdasági fejlődés, a reálbér-növekedés, az alacsony kamatszint, akkor hosszabb távon is optimisták lehetünk az ágazat jövőjét illetően. A konferencián részt vevő hazai kereskedelmi bankok vezetői is jelentős növekedést várnak idén a lakáspiacon. Valamennyien erős első negyedévről számoltak be a lakossági- és fejlesztői hitelbefogadás és folyósítás terén. Tokodi Gábor, az FHB Bank igazgatója a következő évekről szólva kiemelte: már 2018-től érezhetően visszafoghatja a beruházási kedvet az új építésű lakások forgalmi adója körüli bizonytalanság. Kormos Zoltán, az OTP igazgatója szerint sokan hajlamosak elfelejteni: a csok mellett többféle lehetőség áll a lakásvásárlók rendelkezésre. Megemlítette itt a lakástakarék-pénztári állami támogatást, valamint a cafeteria keretében adómentesen felvehető kedvezményt is. Varga Mihály: Elengedhetetlen a versenyképesség javítása FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT E-AUTÓK Nyitott a pályázat Május elsejéig lehet pályázni az elektromos autók beszerzésére, a pályázatra a kormány 2016-ban kétmilliárd forintot biztosított - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az idén viszont már hárommilliárd forint áll rendelkezésre. Nagy az érdeklődés, kétszáz felett van az elbírált pályázatok száma, és további több mint háromszáz beadott pályázatot tartanak nyilván. A pályázók fele gazdasági társaság. (GB) BKIK Krisán László az új elnök A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) küldöttgyűlése Krisán Lászlót, a Szőlőhegy Vendégfogadó Kft. ügyvezetőjét - aki a Ka-Vosz Zrt. vezérigazgatója, az MKIK alelnöke - választotta elnöknek, miután a korábbi vezetés visszaadta mandátumát. (BG) CSEPPFOLYÓS FÖLDGÁZ Élre tör Oroszország Az épülő szabettai cseppfolyósföldgáz-üzemnek köszönhetően, Oroszország lesz a világ legnagyobb LNG, azaz a cseppfolyós földgáz gyártója. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta, abból az alkalomból, hogy befutott az első sarkköri cseppfolyós földgáz szállítására kialakított tanker az észak-szibériai i.milifákzidor kikriméhe. JBGI A DÉLI ENERGIABLOKÁD TOVÁBBRA SEM SZŰNIK MEG Igazi kihívás a munkaerőhiány PATSAY GÁBOR A magyar gazdaságpolitika előtt első számú kihívásként a munkaerőkérdés áll, vagyis a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állása - közölte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A világgazdaságban zajló átalakulás miatt a magyar gazdaságot is új dimenzióba kell helyezni, az eddigi „made in Hungary” korszakból át kell lépni az „invented in Hungary” időszakába - mondta tegnap a külgazdasági és külügyminiszter a Munkaerőhiány földön, vízen, levegőben gazdasági konferencia megnyitóján. Szijjártó Péter kiemelte: a nagyvállalatokkal folytatott tárgyalásokon már nem az adórendszer vagy az infrastruktúra kérdése merül fel, a cégek már arra kíváncsiak, hogy lesz-e itt, az országban számukra megfelelő minőségű munkaerő. Szerinte a magyar gazdaságpolitika előtt első számú kihívásként a munkaerőkérdés áll, a gazdaság növekedési pályájának fenntartásához a kormánynak orvosolnia kell ezt a gondot. A helyzet megoldása érdekében bevezetett kormányzati intézkedéseknél négy alappillért említett: a nagy márkák idecsábítását, az országban megvalósított digitális fejlesztéseket, a képzési rendszer szélesítését és a munkaerő-mobilitás elősegítését. A nagy brandek beruházásának támogatása a jól képzett munkaerő hazacsábításával is elősegíthető. A miniszter szerint frontvonalban van Közép-Európa az energiabiztonság kérdésében, mivel infrastrukturális hiányosságok miatt erőteljesen ki van téve egy beszerzési forrásnak, és a Magyarországot érintő déli energiablokád továbbra sem akar megszűnni. Szijjártó ezt akkor mondta, amikor átadta a magyar érdemrend lovagkeresztjét Amos J. Hochsteinnek, az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős korábbi különmegbízottjának. Hozzátette, hogy az Európai Unió lehetetlenné tette a Déli Áramlat gázvezeték kezdeményezést, és nem tett semmit azért, hogy Románia és Horvátország biztosítsa: Magyarország felé is lehetővé váljon a gázszállítási rendszer. ■ Szijjártó Péter FOTÓ: NAGY BALÁZS Hamarosan nyit a Construma szakkiállítás Az idén április 5. és 9. között rendezik meg a Construma építőipari és otthonteremtési szakkiállítást, a Hungexpo vásárközpontban, ami a kelet-közép-európai régió legjelentősebb építőipari szakvására. Hat pavilonban több mint húszezer négyzetméteren tizenhét ország csaknem hétszáz kiállítója várja az érdeklődőket - jelentette be tegnap Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Az idei Construmán legalább hatvanezer vendégre számítanak a szervezők. Az első három nap szakmai programjainak középpontjában az ágazati munkaerő problémája áll, hétvégére pedig az építkező-felújító nagyközönséget várják - írta a távirati iroda. Idén a szakmák népszerűsítését tűzték ki célul a szervezők: tetőfedő, fűtésszerelő, kőműves, burkoló vagy díszkertész szakoktatók hoznak szakiskolai és egyetemi csoportokat a kiállításra, amelyeknek külön programokat kínálnak. (GR) Újabb akadály káratt el a paksi építkezés elől BG Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta a Paks II projekt telephelyengedélyét - tájékoztatta tegnap Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a távirati irodát. Aszódi rendkívül fontos mérföldkőnek nevezte az engedély kiadását. A paksi telephely alkalmas arra, hogy ott az új blokkokat felépítsék, adott minden olyan paraméter, amelynek alapján a blokkok műszaki terveit el lehet készíteni. A kormánybiztos felidézte, hogy március elején az Európai Bizottság jóváhagyta a projektet, szabad jelzést kaptak Brüsszelből. Most egy hazai zöldjelzés is megérkezett - mondta. Korábban lakossági fórumokat, közmeghallgatást tartottak az elmúlt években a tervezett beruházásról. Ezek tapasztalatai szerint, akik a régióban élnek, jól tudják, az atomerőmű biztonságosan működik, nincs érdemi környezeti hatása, és alapjában véve nemcsak a megyének, hanem az egész közép-magyarországi régiónak a legnagyobb jövedelem- és GDP-termelő egysége. Paks a villamosenergia - rendszer szíve jelenleg, s az évszázad végéig az is marad - hangsúlyozta Aszódi. Közölte: érdemi különbség és a legfontosabb a védelmi bizottság munkája szempontjából az, hogy az új blokkok 3+ generációs blokkok lesznek, dupla falú, hermetikus védőépülettel. Robusztus vasbeton épületszerkezetről van szó, amelynek - a benne lévő aktív és passzív biztonsági rendszerekkel együtt - az a feladata, hogy garantálja: nagy mennyiségű radioaktív anyag nem tud kijutni a környezetbe, még komplex üzemzavar esetén sem. te MAGYAR HÍRLAP, 2017. MÁRCIUS 31., PÉNTEK ■ ■ Összehangolt uniós pályázati stratégia kell TOPOLAY GÁBOR A 2010 előtti uniós támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze - közölte tegnap jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A szervezet megállapította, hogy a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni, így nem érvényesült a projektmenedzsment-szemlélet, és az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték. Az ÁSZ megjegyezte azt is, hogy a 2010 óta a források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása: a pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet. Emlékeztettek, hogy elemzésük szerint hazánk számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött, de a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését a fejlesztési források - a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére - csak részben tudták teljesíteni. Kiemelték: a 2014 és 2020 közötti időszakra olyan összehangolt pályázati stratégiára van szükség, amely javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, és katalizátorként támogatja a gazdasági növekedést, a