Magyar Hírlap, 2018. szeptember (51. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-26 / 224. szám

Fricska Galsai Fagy és égés „Ma 1949 et éljük újra. Akkor a háború utáni első magyar demokráciát semmisítették meg­­ és következtek az ötvenes évek. Ma ugyanez a hely­zet, csak éppen fasisztoid változatban.” Ez így, sallangmentesen, a Népsza­vában. S ami ebben a legrettenetesebb, hogy mindezt nem egy újdondász követte el, aki meg akarta mutatni az oroszlánkörmeit mielőtt a szerkesz­tő urak leküldték a sarki közértbe parizerért. A szerző Ungváry Rudolf, a baloldali értelmiség második számú megmondó embere, Heller Ágnes után. A különbség köztük talán annyi, hogy Ungváry nyilvánosan is szeret mos­­datlan szájú beszédeket tartani. Mit lehet kezdeni egy ilyen tömény osto­basággal? Most kezdjük el magyarázni egy megveszekedett historikusnak, hogy mi a különbség a „kék cédulás” választások és az ÁVH-s kínzókamrák, valamint egy többpárti demokrácia és egy minden nemzetközi szervezet­ben részt vállaló ország között? Felesleges. De azért ne feledjük el, amikor ők a szellemi fölényükről és a szólásszabadság hiányáról delirálnak! Krónika 14 2018. szeptember 26., szerda A világhíres fürdő a két világháború közt a budapesti társasági élet központjának számított, szállodájában többek közt a dalai láma és Richard Nixon amerikai elnök is megfordult Egykoron Szüzek Fü­rdője volt az évszázados Gellért PS Száz éve ezen a napon nyitotta meg kapuit a budapesti Szent Gel­lért Szálló és Gyógyfürdő, az akko­ri Európa egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye. A Gellérthegy már évszázadok óta híres volt gyógyvizéről. Erről az el­ső híradás 1178-ból származik, és ar­ról tudósít, hogy a mai szálló helyén a forrásvizet hasznosító kórház állt, amelyet a Johannita lovagrend ala­pított és tartott fenn. Buda várának visszafoglalása után egy évvel, 1687 ben I. Lipót a romba dőlt fürdőt ud­vari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét felépítette, s Szüzek Fürdőjének (Jungfrau-Bad) nevezte el. A legenda szerint a hegy barlangjában egy szerzetes élt, aki­nek tanácsát előszeretettel kérték ki fiatal lányok. Az első nagyobb, a víz iszaptartalma miatt Sárosfürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült fel és 1894-ig állt fenn, amikor is a Ferenc József híd - a mai Szabad­ság híd - építése miatt kisajátítot­ták és lebontották. A főváros 1901 ben megvásárolta a Magyar Királyi Államkincstártól a területet, hogy gyógyfürdőt és gyógyszállót épít­senek ide. Az 1905 ben meghirde­tett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izi­dor pályázata is első díjat kapott, a terveket végül ezek ötvözésével ké­szítették el. A százhetvenhat szobás kései szecessziós stílusú szálló vé­gül 1918. szeptember 26-án nyitot­ta meg kapuit. Lakosztályait vezeté­kes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között még egy harmincágyas kórház is működött. A két háború közötti időszak a szálló fénykorának számított. Étter­mét 1927-től két évtizeden át Gun­del Károly vezette. Az akkori Euró­pában kuriózumnak számító hullám strandfürdő Sebestyén Artúr tervei alapján 1927-ben épült meg, majd 1934-ben megnyitották a pezsgő­fürdőt is. A Gellért medencéi a bu­dapesti társasági élet központjává váltak. Az épületben alakult meg a Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség. A második világháborúban a szál­lodát lebombázták, csupán a falai maradtak meg, 1972-re nyerte visz­­sza eredeti képét. A pótolhatatlan eredeti belső díszítés, a Zsolnay­­majolikákkal és az iparművésze­ti alkotásokkal ugyan elveszett, de a kilencvenes években újabb remek­művek kerültek a szállóba. A fürdőben szerencsére csaknem mindenütt fennmaradt az erede­ti szecessziós berendezés, művészi mozaikokkal, színes üvegablakok­kal és szobrokkal. A szálloda re­cepciójától induló lépcső dísze az 1993-ban készült üvegablak, amely a magyar Csodaszarvas rege alak­jait ábrázolja. A Gellért fürdő átfo­gó felújítása 2007-2008-ban történt meg, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencé­vel egészült ki. A négycsillagos, jelenleg két­­százharmincnégy szobás szállodá­nak nem egy világhíres vendége volt. Megfordult itt Reza Pahlavi iráni sah, a nepáli király, a dalai láma, Richard Nixon amerikai elnök, vagy éppen a kétszeres Oscar-díjas Jane Fon­da. Turay Ida és Páger Antal is több hónapig lakott a szállodában, emlé­küket a róluk elnevezett lakosztá­lyok őrzik. A fürdő terasza látható az 1981-es Szabó István rendezte Os­car-díjas Mephistoban, egy esti va­csora jelenetben, de Madonna is járt itt 1996 -ban, az Evita forgatásán. Miután 1927-ben elkészült a hullámmedence, nyaranta a napozók is megteltek Fotó: Fortepan Árulkodó papír Újabb bizonyíték került elő a soroksári gyilkosság gyanúsítottjának cellájából Az öt éve börtönben lévő, a soroksári futónő megölésével gyanúsított R. Szilveszter cellájában egy olyan, füzetből kitépett papírfecni lapult, amelyen az áldozat, Kardosné Gyurik Krisztina neve és megölésének dátuma szerepelt - tudta meg a Blikk. Ezen kívül találtak egy naplót is, a letétben pedig, ahol a bevonulásakor nála lévő dolgokat őrzik, a négy mobiltelefon mellett egy kötél is volt - mondta a lapnak Lichy József a férfi ügyvédje. A titokzatos fecni akár újabb bizonyítékul is szolgál­hat, hogy R. Szilveszternek köze lehet Krisztina megöléséhez. A gyanúsított - akinek DNS-ét a holt­testen és többek közt a gyilkossághoz használt kötélen is megtalálták - eddig nem tett vallomást. Állítása szerint csak segíteni akart a nőnek, mert megtámadták, úgy maradhatott a DNS-e a hely­színen. Ha a bíróság bűnösnek találja, tényleges életfogytiglant is kaphat. (LP) Hírek A mélybe zuhant és életveszélyes sérüléseket szen­vedett egy huszonhét éves magyar artistanő zárómu­tatványa végén a Zirkus des Grauens osztrák cirkusz szombati felsőpulyai (Oberpullendorf) előadásán. A légtornász hét métert zuhant a trapézról, és súlyos sé­rüléseket szenvedett, de már nincs életveszélyben. A kis­martoni kórházba szállították, ahol jelenleg mesterséges kómában tartják. A cirkusz áprilisi esseni (Németország) vendégszereplésekor is hasonló történt, akkor hat métert zuhant a mélybe egy artistanő, aki könnyebb zúzódások­­kal megúszta a balesetet. (FP) Mintegy ötszáz lakosnak kellett eddig elhagynia ott­honát az olaszországi Pisa térségében hétfő este óta tomboló erdőtűz következtében. A lángok a Monte Serra nevű magaslati erdőben pusztítanak. Több épület és gép­jármű is megsemmisült. Az érintett Calci település polgár­­mestere szerint gyújtogatás okozta a tüzet. Nem zárható ki az sem, hogy kerti tűz terjedt el az érvényben levő avarége­tési tilalom ellenére. A tűz oltását, amelyben repülőgépek is részt vesznek, az óránkénti harminc-negyven kilométe­res sebességű szél nehezíti. (FP) Megváltoznak a jegy­vásárlási szabályok a HÉV-vo­­nalakon: a Budapest közigazgatási határán kívüli meg­állókban csak előre megváltott kiegészítőjeggyel vagy bérlettel lehet felszállni a szerelvényekre, október 1-jétől ennek hiányában pótdíjat kell fizetni. Ha az utas a főváros közigazgatási határán kívül száll fel és a meg­állóban van jegyvásárlási lehetőség, akkor a HÉV-en már nem válthat menetjegyet. (LP) Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszé­lyeztetés vétsége miatt gyanúsítottként hallgattak ki egy győri főtörzsőrmestert, mert egy könnygázgránát­tól öt gyermek könnyebben megsérült áprilisban egy rendőrségi bemutatón a városban. Az egyik tanuló a fő­törzsőrmester tiltása ellenére megszerzett egy gránátot, elhelyezte egy gránátvetőben, amit egy másik gyerek mű­ködésbe hozott. (PS) Helyenként tíz centimétert is meghaladó hó hullott keddre virradó éjszaka Románia hegyvidékein. A két­ezer méter feletti utakon és ösvényeken rekedt turisták több helyen a hegyimentők segítségére szorultak. (LP) Három napon át a Fejér megyei Baracskán a Közép-dunántúli Országos Büntetés­végrehajtási Intézet ad otthont a kutyavezetők és szolgálati kutyák Vili. országos versenyének. A szolgálati ebek több kategóriában mérettetik meg magukat. (PS) Fotó: MTI/Mohai Balázs Kilencven napon belül jelentkezhet Lottómilliárdos lett egy szerencsés játékos, idén ez volt a legnagyobb nyeremény Az Ötöslottó 38. heti legszerencsésebb játékosa 1,846 milliárd forinttal gazdagodott a szombati sorsoláson. Ez számít az Ötöslottó idei legnagyobb nyereményének, a játék történetének pedig 18. legnagyobb főnyereményének. A szabályok szerint a sorsolás napjától számított kilencven napon belül kell jelentkeznie a nyertesnek. Az ilyen esetekre a lottótársaság egy külön telefonszámot tart fenn, ez az ún. nagynyertes-vonal. Ezen a társaság a szelvényen lévő információk alapján meggyő­ződhet arról, hogy valóban a nyertessel beszél, ezután kezdődhet meg a kifizetési eljárás lefolyta­tása. A Szerencsejáték Zrt. nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nyertesekről - hozzájárulásuk nélkül - semmilyen információt ne adjon ki. A legnagyobb nyereményt 2003-ban nyerte meg egy szeren­csés, aki harmincnyolc hét telitalálat mentes időszak után 5,092 milliárd forinttal gazdagodott. (FP)

Next