Magyar Hírlap, 2020. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-03 / 28. szám
Külföld Erős Európát és szubszidiaritást sürget a kormányfő Orbán Brüsszelben és Rómában tárgyal Őry Mariann Választ kapott Orbán Viktortól a Népszava pénteki számában megjelent nyílt levelére Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központja elnöke. Az Európai Néppárt (EPP) politikai agytrösztjének vezetője egyebek mellett azt írta, céljuk egy erős, globális Európa, amely nem a mélyebb integráció minduntalan hangoztatásán, hanem inkább a szubszidiaritás elvén alapul. Dzurinda kitért arra a ma kezdődő, kétnapos római konferenciára, ahol Orbán mellett a szintén néppárti Forza Italiával szövetséges olasz pártok, a Liga és az Olasz Testvérek vezetői, valamint konzervatív gondolkodók mondanak beszédet. A szlovák politikus szerint sem Orbán, sem pedig Matteo Salvini Liga-elnök nem tud a nemzeti konzervativizmus segítségével választ adni olyan problémákra, mint a migráció. Egyúttal meghívta a magyar kormányfőt, április 2-án vegyen részt Athénban egy, a migrációról szóló magas szintű konferencián. Orbán Viktor a honlapján közzétett levelében azt írta, örült Dzurinda megkeresésének. „Milyen kár, hogy pártunk, a Fidesz a keresztény értékek konzekvens képviselete érdekében arra kényszerült, hogy felfüggessze a néppárti tagságát” - jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy szívesen elfogadja a meghívást Athénba, ám az előbbiek figyelembevételével nem tudja, Dzurindának szabad-e meghívnia. Kitért arra is, hogy „az erős Európa, a szubszidiaritás, a decentralizáció és a verseny ösztönzése, a katolikus szociális doktrína, a liberális ideológia terjesztésével szembeni fellépés mind zene a magyarok füleinek”. A magyar Európa-politika szempontjából fontos nap lesz a mai. Orbán Viktor először Brüsszelben tárgyal Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, majd pedig Rómában, a konferencián való részvétel mellett Giuseppe Conte kormányfő is fogadja. Hírek A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről állapodott meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Minszkben szombaton. Pompeo vasárnap már Kazahsztánba utazott, ahol az orosz és a kínai befolyástól óvott. (UT) Mintegy 20 civil életét vesztette vasárnapra virradóra dzsihadisták támadásában Burkina Faso északi részén. Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozó biztonsági források szerint a motorbiciklin érkező, állig felfegyverzett szélsőségesek gyakorlatilag kivégezték Lamdamol lakóit. Helyi források szerint a környező települések lakói menekülnek az erőszak elől. (UT) A palesztinok minden kapcsolatot megszakítanak az Egyesült Államokkal és Izraellel Donald Trump palesztin béketerve miatt - jelentette be Mahmúd Abbász palesztin elnök (képünkön) az Arab Liga kairói ülésén. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint kétséges a terv életképessége. (CM) 6 kuspol@magyarhirlap.hu Az Európai Parlament előtt levonták az Egyesült Királyság lobogóját, Boris Johnson kormányfő a remény bámulatos pillanatának nevezte a Brexitet Elsiratták a brit kilépést Veczán Zoltán Történelmi napokat élünk: Nagy- Britannia, a teljes jogú tagállamok közül elsőként, kilépett az Európai Unióból. A Brexit után megindult a politikai nyüzsgés, a szimbolikus gesztusokkal egyidőben a skót szeparatizmus, az orosz politikai és a brüsszeli gazdasági érdekcsoportok is hallatták hangjukat. A konzervatív vezetésű Nagy-Britannia 1973. január 1-jén lépett be az Európai Gazdasági Közösségbe, az EU elődjébe, 47 év és egy hónap után pedig péntek éjfélkor távozott onnan. Ekkor ünnepélyesen levonták a brit lobogót az Európai Tanács (ET), az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) épületei előtt. Londonban felvételről megszólalt az éppen felújítás alatt álló Big Ben harangjátéka, Boris Johnson kormányfő pedig beszédében az EU hátrahagyásával „a remény bámulatos pillanatát” emlegette, valamint a visszaszerzett szuverenitást a jogalkotás, a bevándorlás, a szabadkikötők, a kereskedelem terén. Kezdetét vette a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak, amikor még a régi keretek működnek, időt hagyva London és az EU számára az új szerződések megalkotására. Michel Barnier, az EB Brexit-ügyi főtárgyalója ma beszél a részletekről (ezeket mind a 27 tagállamnak jóvá kell majd hagynia), Josep Borrell EU-főképviselő pedig ígéretet tett arra, hogy az unió londoni képviselete felügyeli majd polgárai jogait. Az EU vezetői is megszólaltak. Ursula von der Leyen EB-elnök, aki szerint a brit-EU kapcsolat már sosem lesz a régi, szoros együttműködést szorgalmazott. Charles Michel, az ET vezetője az EU egységességébe kapaszkodott, David Sassoli EP-elnök a sok feladatot jóakarattal és elszántsággal akarná megoldani. Akadtak ünneplők is: a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Nigel Farage vezette Brexit Párt híveinek ezrei népünnepélyt tartottak a londoni parlament előtt. Mozgolódni kezdtek a skót és északír politikusok, akik felvetették a brit királyságtól való elszakadásnak és hazájuk újbóli EU-csatlakozásának lehetőségét. A skót nagyvárosokban gyertyás virrasztást tartottak. A skótok különösen kárvallottak, hiszen hat évvel ezelőtt azért sem szavazott a többség a Londontól való szeparációra, mert azzal EU-tagságuk is elveszett volna (elsöprő többségük egyébként a Brexit ellen szavazott). Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a BBC-nek nemrég úgy nyilatkozott, Londontól elszakadva hazája hamar visszakerülhetne az EU kötelékébe. Erre reagált vasárnap Donald Tusk, az EP volt elnöke, aki szerint az EU „lelkesen”, de nem automatikusan várná vissza soraiba az esetleg függetlenné váló Skóciát. London felháborodottan reagált, Dominic Raab brit külügyminiszter felelőtlennek nevezte Tusk szavait. Az oroszok sem maradtak szótlanok: Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke szombaton újságíróknak rosszmájúan megjegyezte: a Brexit csapást mért „az európai álomra”. Lord John Kerr brit diplomata mellett Guy Verhofstadt, az EP Brexit-koordinátora, Jean-Claude Juncker EB-exelnök és Frans Timmermans EB-alelnök is úgy vélekedett, hogy a brit kilépés időleges. Nem mindenki szomorkodott: a Brexit Párt szimpatizánsai Londonban ünnepeltek Fotó: AFP/Daniel Leal-Olivas Pozzallóban tett partra migránsokat egy NGO hajója Újabb ügyben indul eljárás Salvini ellen HSz A szicíliai Agrigento ügyészsége újabb ügyben kérelmezte a Ligát vezető Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter mentelmi jogának megvonását. Az MTI közlése szerint az újabb kérelmet az ügyészség a Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajója miatt kezdeményezte, amely tavaly nyáron 19 napig vesztegelt a Földközi-tengeren, 164 migránssal a fedélzetén. Salvini belügyminiszterként nem engedélyezte a hajó kikötését az olasz partokon. Az ügyész a menedékkérők személyes szabadságának korlátozása és hivatali viszszaélés miatt szorgalmazott eljárást. Salvini közösségi oldalán szombaton azt írta, a hatóságok „mindent megpróbálnak, hogy megállítsanak, és benneteket megijesszenek. ígérem, hogy nem adom fel soha!” Nem sokkal később videóüzenetben közölte, hogy Olaszországot „meg kell szabadítani az ügyészek és bírák köztársaságától”. A Gregoretti olasz katonai hajót érintő ügyben a felsőház egyébként február 12-én szavaz Salvini szenátori mentelmi jogának megvonásáról. Most szombaton a Proactiva Open Arms kikötési engedélyt kapott Olaszországtól, a szervezet hajója a szicíliai Pozzallóban tegnap partra tett 363 Földközi-tengeren megmentett migránst. Sebastian Kurz osztrák kancellár a Welt am Sonntag című lapnak adott interjúban elutasította a hajók járőrözésének újraindítását a Sophia uniós földközi-tengeri katonai műveletben. Kurz szerint a misszió „mindenekelőtt mentési művelet volt, amely illegális migránsok ezreinek jelentett menetjegyet Európába”, ennek eredményeként pedig rengetegen vesztek oda a tengeren, mert a migránsok úgy gondolták, ki fogják menteni őket. A nyugat-ukrajnai Lviv megyében vasárnap négy tizenéves migránst találtak eszméletlenül egy almát szállító hűtőkamionban. A Zahid.net portál szerint állapotuk súlyos, kettőjüknél afganisztáni iratokat találtak. Három ember sérült meg a merényletben Ismét terrortámadás történt London egyik külvárosában, Streathamben, a támadót lelőtték a rendőrök Késeléses támadásban hárman megsérültek vasárnap délután London déli részén. A támadót a rendőrök lelőtték. A Scotland Yard „terrorizmushoz kötődőnek” minősítette az incidenst, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a támadás körülményeit még vizsgálják. A londoni rendőrség hivatalosan bejelentette azt is, hogy az elkövető a helyszínen meghalt. A Scotland Yard vasárnap délutáni közleménye szerint a támadó három embert sebesített meg. A merényletnek nincsenek halálos áldozatai. Az egyik áldozat életveszélyes állapotban van, a másik kettő könnyebben sérült meg. Szemtanúk a közösségi médiafelületeken beszámoltak róla, hogy három lövést hallottak, miután a rendőrség megérkezett. Vannak olyan - egyelőre még nem megerősített - beszámolók is, hogy a támadó az öngyilkos robbantásos merényletekben használtakhoz hasonló mellényt viselt. A támadás a Temzétől délre fekvő Streatham városrész forgalmas főutcáján történt. Nem hivatalos hírek szerint az elkövető először egy boltban késett meg valakit, majd az utcán egy bicikliző nőt szúrt meg, a harmadik áldozatról estig nem adtak pontosabb információt. A Scotland Yard közölte azt is, hogy a helyszínt ellenőrzése alá vonta. A rendőrség kérte az incidensről felvételeket készítőket, hogy „józan eszükre hallgatva” szabjanak korlátot az általuk készített fotók és videók terjesztésének, különösen azon felvételek esetében, amelyeken a helyszínre kivonult rendőrök is látszanak. Előzőleg a közösségi médiafelületeken megjelentek olyan képek, amelyek közelről mutatták a támadóhoz fegyverrel a kezükben közelítő rendőröket. Legutóbb november 29-én történt késeléses terrortámadás a brit fővárosban. Annak a merényletnek az elkövetője, Usman Khan a London híd közelében két embert megölt és hármat megsebesített mielőtt a rendőrök agyonlőtték. „A terroristák megpróbálnak megosztani minket és elpusztítani az életmódunkat. Londonban sosem engedjük, hogy sikerrel járjanak” - jelentette ki Sadiq Khan, a brit főváros polgármestere. (UT)