Magyar Hírlap, 2020. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-03 / 28. szám

Külföld Erős Európát és szubszidiaritást sürget a kormányfő Orbán Brüsszelben és Rómában tárgyal Őry Mariann Választ kapott Orbán Viktortól a Népsza­va pénteki számában megjelent nyílt levelére Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Köz­pontja elnöke. Az Európai Néppárt (EPP) po­litikai agytrösztjének vezetője egyebek mel­lett azt írta, céljuk egy erős, globális Európa, amely nem a mélyebb integráció minduntalan hangoztatásán, hanem inkább a szubszidia­ritás elvén alapul. Dzurinda kitért arra a ma kezdődő, kétnapos római konferenciára, ahol Orbán mellett a szintén néppárti Forza Italiá­val szövetséges olasz pártok, a Liga és az Olasz Testvérek vezetői, valamint konzervatív gon­dolkodók mondanak beszédet. A szlovák po­litikus szerint sem Orbán, sem pedig Matteo Salvini Liga-elnök nem tud a nemzeti kon­zervativizmus segítségével választ adni olyan problémákra, mint a migráció. Egyúttal meg­hívta a magyar kormányfőt, április 2-án ve­gyen részt Athénban egy, a migrációról szóló magas szintű konferencián. Orbán Viktor a honlapján közzétett levelé­ben azt írta, örült Dzurinda megkeresésének. „Milyen kár, hogy pártunk, a Fidesz a keresz­tény értékek konzekvens képviselete érde­kében arra kényszerült, hogy felfüggessze a néppárti tagságát” - jegyezte meg azzal kap­csolatban, hogy szívesen elfogadja a meghívást Athénba, ám az előbbiek figyelembevételével nem tudja, Dzurindának szabad-e meghívnia. Kitért arra is, hogy „az erős Európa, a szub­szidiaritás, a decentralizáció és a verseny ösz­tönzése, a katolikus szociális doktrína, a libe­rális ideológia terjesztésével szembeni fellépés mind zene a magyarok füleinek”. A magyar Európa-politika szempontjá­ból fontos nap lesz a mai. Orbán Viktor elő­ször Brüsszelben tárgyal Charles Michel­­lel, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnöké­vel, majd pedig Rómában, a konferencián va­ló részvétel mellett Giuseppe Conte kormány­fő is fogadja. Hírek A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvéte­­léről állapodott meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz el­nök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Minszkben szombaton. Pompeo vasárnap már Kazahsztánba utazott, ahol az orosz és a kínai befolyástól óvott. (UT) Mintegy 20 civil életét vesztette vasárnapra virradó­ra dzsihadisták támadásában Burkina Faso északi részén. Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozó biztonsági források szerint a motorbiciklin érkező, állig felfegyverzett szélsőségesek gyakorlatilag kivégezték Lamdamol lakóit. Helyi források szerint a környező települések lakói menekülnek az erőszak elől. (UT) A palesztinok minden kapcsolatot meg­szakítanak az Egyesült Államokkal és Iz­raellel Donald Trump palesztin béketerve miatt - jelentette be Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök (képünkön) az Arab Liga kairói ülésén. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint kétséges a terv életképessége. (CM) 6 kuspol@magyarhirlap.hu Az Európai Parlament előtt levonták az Egyesült Királyság lobogóját, Boris Johnson kormányfő a remény bámulatos pillanatának nevezte a Brexitet Elsiratták a brit kilépést Veczán Zoltán Történelmi napokat élünk: Nagy- Britannia, a teljes jogú tagállamok közül elsőként, kilépett az Európai Unióból. A Brexit után megindult a politikai nyüzsgés, a szimbolikus gesztusokkal egyidőben a skót sze­paratizmus, az orosz politikai és a brüsszeli gazdasági érdekcsoportok is hallatták hangjukat. A konzervatív vezetésű Nagy-Bri­­tannia 1973. január 1-jén lépett be az Európai Gazdasági Közösségbe, az EU elődjébe, 47 év és egy hónap után pedig péntek éjfélkor távozott onnan. Ekkor ünnepélyesen levon­ták a brit lobogót az Európai Tanács (ET), az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) épületei előtt. Londonban felvételről meg­szólalt az éppen felújítás alatt álló Big Ben harangjátéka, Boris Johnson kormányfő pedig beszédében az EU hátrahagyásával „a remény bámula­tos pillanatát” emlegette, valamint a visszaszerzett szuverenitást a jogal­kotás, a bevándorlás, a szabadkikö­tők, a kereskedelem terén. Kezdetét vette a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak, amikor még a régi keretek működnek, időt hagyva London és az EU számára az új szerződések megalkotására. Mi­chel Barnier, az EB Brexit-ügyi fő­tárgyalója ma beszél a részletekről (ezeket mind a 27 tagállamnak jó­vá kell majd hagynia), Josep Borrell EU-főképviselő pedig ígéretet tett arra, hogy az unió londoni képvise­lete felügyeli majd polgárai jogait. Az EU vezetői is megszólaltak. Ursula von der Leyen EB-elnök, aki szerint a brit-EU kapcsolat már sosem lesz a régi, szoros együttműködést szor­galmazott. Charles Michel, az ET ve­zetője az EU egységességébe kapasz­kodott, David Sassoli EP-elnök a sok feladatot jóakarattal és elszántsággal akarná megoldani. Akadtak ünneplők is: a legradi­kálisabb brit EU-ellenes erő, a Nigel Farage vezette Brexit Párt híveinek ezrei népünnepélyt tartottak a lon­doni parlament előtt. Mozgolódni kezdtek a skót és északír politikusok, akik felvetették a brit királyságtól való elszakadás­nak és hazájuk újbóli EU-csatlako­zásának lehetőségét. A skót nagy­városokban gyertyás virrasztást tartottak. A skótok különösen kár­vallottak, hiszen hat évvel ezelőtt azért sem szavazott a többség a Lon­dontól való szeparációra, mert azzal EU-tagságuk is elveszett volna (el­söprő többségük egyébként a Bre­xit ellen szavazott). Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a BBC-nek nemrég úgy nyilatkozott, Londontól elszakadva hazája hamar visszake­rülhetne az EU kötelékébe. Erre reagált vasárnap Donald Tusk, az EP volt elnöke, aki szerint az EU „lelkesen”, de nem automati­kusan várná vissza soraiba az eset­leg függetlenné váló Skóciát. London felháborodottan reagált, Dominic Raab brit külügyminiszter felelőt­lennek nevezte Tusk szavait. Az oroszok sem maradtak szót­­lanok: Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságá­nak elnöke szombaton újságíróknak rosszmájúan megjegyezte: a Brexit csapást mért „az európai álomra”. Lord John Kerr brit diploma­ta mellett Guy Verhofstadt, az EP Brexit-koordinátora, Jean-Claude Juncker EB-exelnök és Frans Tim­mermans EB-alelnök is úgy véleke­dett, hogy a brit kilépés időleges. Nem mindenki szomorkodott: a Brexit Párt szimpatizánsai Londonban ünnepeltek Fotó: AFP/Daniel Leal-Olivas Pozzallóban tett partra migránsokat egy NGO hajója Újabb ügyben indul eljárás Salvini ellen HSz A szicíliai Agrigento ügyészsége újabb ügy­ben kérelmezte a Ligát vezető Matteo Salvi­ni volt olasz belügyminiszter mentelmi jo­gának megvonását. Az MTI közlése szerint az újabb kérelmet az ügyészség a Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajója miatt kez­deményezte, amely tavaly nyáron 19 napig vesztegelt a Földközi-tengeren, 164 migráns­­sal a fedélzetén. Salvini belügyminiszterként nem engedélyezte a hajó kikötését az olasz partokon. Az ügyész a menedékkérők személyes sza­badságának korlátozása és hivatali visz­­szaélés miatt szorgalmazott eljárást. Salvini közösségi oldalán szombaton azt írta, a ható­ságok „mindent megpróbálnak, hogy megál­lítsanak, és benneteket megijesszenek. ígé­rem, hogy nem adom fel soha!” Nem sokkal később videóüzenetben közölte, hogy Olasz­országot „meg kell szabadítani az ügyészek és bírák köztársaságától”. A Gregoretti olasz ka­tonai hajót érintő ügyben a felsőház egyébként február 12-én szavaz Salvini szenátori mentel­mi jogának megvonásáról. Most szombaton a Proactiva Open Arms kikötési engedélyt kapott Olaszországtól, a szervezet hajója a szicíliai Pozzallóban teg­nap partra tett 363 Földközi-tengeren meg­mentett migránst. Sebastian Kurz osztrák kancellár a Welt am Sonntag című lapnak adott interjúban eluta­sította a hajók járőrözésének újraindítását a Sophia uniós földközi-tengeri katonai műve­letben. Kurz szerint a misszió „mindenekelőtt mentési művelet volt, amely illegális migrán­­sok ezreinek jelentett menetjegyet Európá­ba”, ennek eredményeként pedig rengetegen vesztek oda a tengeren, mert a migránsok úgy gondolták, ki fogják menteni őket. A nyugat-ukrajnai Lviv megyében vasár­nap négy tizenéves migránst találtak eszmé­letlenül egy almát szállító hűtőkamionban. A Zahid.net portál szerint állapotuk súlyos, kettőjüknél afganisztáni iratokat találtak. Három ember sérült meg a merényletben Ismét terrortámadás történt London egyik külvárosában, Streathamben, a támadót lelőtték a rendőrök Késeléses támadásban hárman megsérültek vasárnap délután London déli részén. A támadót a rendőrök lelőtték. A Scotland Yard „terrorizmushoz kötődőnek” minősítette az incidenst, hang­súlyozta ugyanakkor, hogy a támadás körülményeit még vizsgál­ják. A londoni rendőrség hivatalosan bejelentette azt is, hogy az elkövető a helyszínen meghalt. A Scotland Yard vasárnap délutá­ni közleménye szerint a támadó három embert sebesített meg. A merényletnek nincsenek halálos áldozatai. Az egyik áldozat életveszélyes állapotban van, a másik kettő könnyebben sérült meg. Szemtanúk a közösségi médiafelületeken beszámoltak ró­la, hogy három lövést hallottak, miután a rendőrség megérkezett. Vannak olyan - egyelőre még nem megerősített - beszámolók is, hogy a támadó az öngyilkos robbantásos merényletekben hasz­náltakhoz hasonló mellényt viselt. A támadás a Temzétől délre fekvő Streatham városrész forgalmas főutcáján történt. Nem hi­vatalos hírek szerint az elkövető először egy boltban késett meg valakit, majd az utcán egy bicikliző nőt szúrt meg, a harmadik ál­dozatról estig nem adtak pontosabb információt. A Scotland Yard közölte azt is, hogy a helyszínt ellenőrzése alá vonta. A rendőrség kérte az incidensről felvételeket készítőket, hogy „józan eszükre hallgatva” szabjanak korlátot az általuk készített fotók és videók terjesztésének, különösen azon felvételek esetében, amelyeken a helyszínre kivonult rendőrök is látszanak. Előzőleg a közössé­gi médiafelületeken megjelentek olyan képek, amelyek közelről mutatták a támadóhoz fegyverrel a kezükben közelítő rendőröket. Legutóbb november 29-én történt késeléses terrortámadás a brit fővárosban. Annak a merényletnek az elkövetője, Usman Khan a London híd közelében két embert megölt és hármat megsebe­sített mielőtt a rendőrök agyonlőtték. „A terroristák megpróbál­nak megosztani minket és elpusztítani az életmódunkat. London­ban sosem engedjük, hogy sikerrel járjanak” - jelentette ki Sadiq Khan, a brit főváros polgármestere. (UT)

Next