Magyar Hírlap, 2020. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-27 / 98. szám

Külföld Phenjani riadalom Mindenki csak találgatja, él-e még Kim Dzsongun Az elzárkózó hadikommunista remeteállam, Észak-Korea első számú vezetője jó ideje nem mutatkozott nyilvánosan: nagyapja szoká­sos születésnapi megemlékezését is kihagy­ta április 15-én, a hivatalos északi média pedig a szokott módon hallgat. A japán média mindenesetre tudni véli, hogy az „éles elméjűként” is emlegetett vezető vegetatív állapot­ban van, és kínai orvosok érkeztek már e hónap 11-én, hogy kezel­jék valahogy az országot 2011 óta irányító, egyéb információk hí­ján 36 évesnek becsült Kimet. A CNN-nek az amerikai hírszerzés névtelen illetékese azt mondta, már ők is szorosan figyelemmel követik a helyzetet, túlsúly és dohányzás miatti szív- és érrend­szeri kezelésre gyanakszik a dél-koreai Daily NK portál, a Reuters hírügynökség pedig már egyenesen az utódlás kérdését firtat­ja. Egy biztos: űrfelvételek alapján kedvenc magánvonata feltűnt az ország keleti, Vonszan nevű üdülővárosában, de nyilván senki sem tudja, hogy Kim rajta volt-e a vonaton. (VZ) 7 Közeleg a német uniós elnökség Merkel: Prioritás marad a klímaválság kérdése A júliusban kezdődő német soros uniós elnökség idején nem fog a világjárvány miatt háttérbe szorulni a klímaválság kérdése Angela Merkel ígérete szerint. A német kancellár erről szokásos szombati videóüzenetében beszélt, hozzátéve azonban, hogy az új típusú koronavírus-járvány miatt „más irányt vesznek a koráb­ban tervezetthez képest”. Szavai szerint biztosan napirendre fog kerülni az a kérdés, hogy mennyire lehet hatékony egészségügyi rendszert kialakítani mind a huszonhét uniós tagállamban. „A jö­vő Európájáról gondolkodunk, és ebbe beletartoznak a klíma- és a környezetvédelmi kérdések, akárcsak az európai gazdaság fel­épülése a koronavírus okozta járványból” - mondta. Merkel be­szélt arról is, hogy júliustól Berlin veszi át a főszerepet a Brexit­­tárgyalásokon. Nagy-Britanniának és az Eu­-nak az év végéig kell határoznia jövőbeni kapcsolatáról, és többek között az egymás­sal folytatott kereskedelemről. A kancellár azt mondta, az uniós elnökség célja jobban összekovácsolni Európát, hogy jobban fel legyen készülve a 21. század kihívásaira. (HSz) 2020. április 27., hétfő Járványveszély Előre hozhatják a horvát parlamenti választásokat Három nyugat-balkáni ország választásait is megbolygatja a koronavírus-járvány. Szerbiában a hétvégén tartottak volna vá­lasztásokat, a járvány kirobbanásakor­ azonban elhalasztották, és az MTI által idézett sajtóértesülések szerint legkorábban jú­lius első felében járulhatnak az urnákhoz a szerb állampolgárok. Észak-Macedóniában pedig 12-en tartották volna a parlamenti választásokat - Sztevo Pendarovszki államfő tegnap bejelentette, május elején összehívja a parlamenti pártok vezetőit, hogy a vá­lasztás megszervezésének új időpontjáról egyeztessenek. A hor­vát Vecernji List úgy tudja, előre hozhatják az őszi parlamenti vá­lasztásokat. A lap szerint a zágrábi jobbközép kormányt egyrészt az motiválja, hogy a járvány kezelése miatt megnőtt népszerűsé­gét leviheti a turizmus kiesése és a gazdaság lassulása, másrészt pedig ősszel akár egy újabb fertőzési hullám is jöhet. A kormány mandátuma október 14-én jár le, az alkotmány szerint a választá­sokat december végéig meg kell tartani. A lap értesüléseit hiva­talosan nem erősítette meg a kabinet. (CM) Sosem volt győztes stratégia a kereszténydemokrata, konzervatív pártok számára, ha a baloldal elvárásainak akartak megfelelni - írta a fideszes képviselő Deutsch kemény választ adott Sikorskinak Őry Mariann Donald Tusk helyett volt kül­­ügyére reagált a fideszes EP-képvi­­selők nyílt levelére, szerinte nincs miért bocsánatot kérni - Deutsch Tamás riposztja nem sokat vára­tott magára. Egy tekintélyes ameri­kai konzervatív lap védelmébe vette a magyar kormányt. Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, az ellenzéki Pol­gári Platform (PO) európai parla­menti képviselője és Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-delegáció-ve­­zetője levélváltásával folytatódott a napokban az Európai Néppárton (EPP) belüli csörte. Az ügy előzmé­nye, hogy Donald Tusk EPP-elnök, Sikorski párttársa egy interjúban azt mondta, „Carl Schmitt büszke lenne Orbán Viktorra”, Deutsch és képviselőtársai pedig nyílt levélben bocsánatkérésre szólították fel a politikust, amiért ezzel lényegében lenácizta a magyar kormányfőt. Dühös hangvételű levelében Si­korski vitába szállt ezzel az értel­mezéssel, majd Magyarország második világháborús szerepét ir­­tatta. „Tényleg fel kellene tennünk a kérdést, hogy a Fidesz vezetői vagy az önök nagyapái melyik ol­dalon harcoltak?” - írta a politikus. „Sok szerencsét az EU-t gyűlölő na­cionalisták társaságában! Remé­lem, ismét a vesztes oldalon állnak” - zárta a levelét. Még aznap válaszolt is Deutsch, aki megjegyezte, az ilyen durva vag­­dalkozás jellemzően a valódi érvek hiányának és a gyengeségnek a jele. Hozzátette, Tusk utalása minden­ki számára egyértelmű volt. A fide­szes képviselő szerint a legfontosabb kérdés az, hogyan lehet megerősí­teni az Európai Néppárt egységét, ehelyett Tusk megismétli „a baloldal üres, ideológiailag motivált táma­dásait az egyik legsikeresebb nép­párti kormányfő ellen”. A képviselő szerint sosem volt győztes straté­gia a kereszténydemokrata, konzer­vatív pártok számára, ha a baloldal elvárásainak akartak megfelelni. Deutsch arra is emlékeztetett, hogy 22 évesen, az első, demok­ráciapárti magyarországi ifjúsági szervezet egyik alapítójaként nyil­vánosan kért bocsánatot Prágában az 1968 as invázióért, családjában pedig áldozatai és túlélői is vannak a holokausztnak. „Ennek fényében megértheti, hogy nincs túl sok tü­relmem azok iránt, akik túl köny­­nyen és felelőtlenül tesznek utalá­sokat a nácizmusra. Annak veszem, ami: cinikus arculcsapásnak” - tet­te hozzá. Varga Judit igazságügyi minisz­ternek tegnap a Die Zeit oldalán je­lent meg publicisztikája, reagál­va Michael Roth német külügyi államtitkár írására. Kiemelte, Magyarország démonizálása tévút, a jelenlegi helyzetben ilyen pótcse­lekvések helyett valós válságkeze­lésre és európai egységre, összefo­gásra van szükség. Anna Wellisz, a White House Writers Group washingtoni straté­giai tanácsadó cég igazgatója pedig a The American Conservative ame­rikai lap internetes oldalán meg­jelent írásában arra mutatott rá, hogy a liberális média a jobbolda­li, konzervatívezetőket vádolja az­zal, hogy hatalmuk megerősítésére használják fel a veszélyhelyzetben használt jogosítványaikat, de pél­dául Németország vagy Franciaor­szág kormányát nem. A magyar és a lengyel vezetőket szerinte nem a tetteik miatt támadják, hanem azért, mert konzervatív politikusok, akik a nemzeti szuverenitás hívei. EP-képviselők heves vitában: Radoslaw Sikorski és Deutsch Tamás Forrás: Európai Parlament Véghajrában jár az aláírásgyűjtés, naponta hetvenezer szignó kellene a sikerhez Nemzeti régiós petíció: harc a határidő-hosszabbításért Veczán Zoltán Háromszáztizenötezer aláírás - ennyi van meg a szükséges egymillióból a nemzeti ré­giók védelmében indított petíciót támoga­tó aláírásokból. A határidő vészesen köze­leg: május 7-én éjfélig kellene meglennie a szignóknak, ehhez naponta 70 ezer ember­nek kellene aláírnia. Holott a kormány, szá­mos politikus a legkülönfélébb pártokból, va­lamint különféle közéleti személyiségek is a kezdeményezés mögé álltak (legutóbb pél­dául Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat alapítója). Az aláírásgyűjtés lé­nyegében azért indult, hogy a határon túli magyar régiók több uniós forráshoz jussanak, jellemzően olyanokhoz, amelyek Bukaresten és Pozsonyon keresztül nem érkeznének meg az ottani magyarsággal szemben alkalmazott gazdasági diszkriminációs gyakorlatok miatt. A helyzet azért valamivel jobb annál, mint ahogy tűnik, hiszen az RMDSZ és a Magyar Nemzeti Agrárkamara is leadott összesen több mint kétszázezer szignót, azaz elméleti­leg összesen már félmillió fölött járnak - per­sze kérdéses, mennyi lesz közülük esetleg ér­vénytelen a hibásan vagy hiányosan megadott adatok miatt - mondta el lapunknak Dabis Attila, a kezdeményező Székely Nemzeti Ta­nács (SZNT) külügyi megbízottja, aki arra is rámutatott, a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozta őket­ Ugyanakkor április 7-én jelezték Vera Jou­­rovának, az Európai Bizottság e területért is felelős alelnökének, hogy a járvány miatt a határidő meghosszabbítását kérik. Több rendezvény (székely szabadság napja, már­cius 15-i nemzeti ünnep) és a vele járó szemé­lyes aláírásgyűjtés is ellehetetlenült, így ko­moly, előre nem látható hátrány keletkezett. Mint Dabis hozzátette: rajtuk kívül egy tu­catnyi hasonló polgári kezdeményezést érint még a járvány, és informálisan azt a választ kapták, hogy az illetékesek foglalkoznak az üggyel. A megbízott aláhúzta: eddig sike­resnek tűnik a száz százalékban online alá­írásgyűjtésre és közösségimédia-kampányra való átállásuk, napi 9-10 ezer aláírás érkezik. Most pedig megújult, egyszerűsített felületen várják a szignókat az Irdala.hu oldalon. Hírek Újabb szállítmány érkezett szombatra a Kína-Magyarország légi hídon - számolt be Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter. Kétmillió-hatszázezer maszkot, tízezer védőruhát és 21 lélegeztetőgé­pet hoztak Tiencsinből. „Hosszú távú védeke­zésre kell készülnünk, ezért biztosra kell men­nünk az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök tekintetében” - írta Szijjártó. (CMN) Fegyverszünetre szólította fel a szemben­álló feleket Líbiában az Európai Unió. A szom­baton közölt felhívást az EU vezető diplomatái mellett a német, a francia és az olasz külügy­miniszter írta alá. Líbiában áprilisban újra heves harcok törtek ki annak ellenére, hogy az ENSZ a fegyvernyugvást szorgalmazta. (HSz) Kikiáltották Dél-Jemen autonómiáját a szakadár erők, felrúgva a nemzetközileg elismert kormánnyal kötött békeszerződést. A szakadárok közölték, hogy „egyedül fogják kormányozni” a dél-jemeni Áden kikötővárosát, valamint több déli tartományt. A jemeni kor­mány elutasította a lépést. (HSz)

Next