Magyar Hírlap, 2020. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-05 / 130. szám

Belföld Kormányinfó Gulyás Gergely: A hazához való hűség az elmúlt évszázadban a hazát tartotta meg, nem pedig azokat, akik hűek voltak hozzá Gazdasági növekedés következhet jövőre Kacsoh Dániel Heteken belül, a veszélyhelyzet megszűnésével a mozik, a múzeu­mok és a fürdők is mindenütt kinyit­hatnak - erről is beszámolt a Kor­mány­infón a kancelláriaminiszter. Száz évvel ezelőtt kényszerült Magyarország arra, hogy a triano­ni békediktátumot aláírja, és en­nek következtében az ország elve­szítette területeinek kétharmadát, és minden harmadik magyar a ha­táron túlra került anélkül, hogy el­költözött volna - kezdte a tegna­pi Kormányinfót Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető mi­niszter úgy fogalmazott: ma el­mondhatjuk, hogy a magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt vég­hezvinni azt a csodát, hogy egy si­keres és befejezett gyilkossági kí­sérlet után és ellenére is életben maradt. „Fejet hajtunk a mögöttünk hagyott évszázad magyar áldoza­tai előtt, gondolunk azokra, aki­ket magyarságuk miatt kivégeztek, bebörtönöztek vagy megnyomorí­tottak. Gondolunk azokra, akiknek az elmúlt évszázadban a hazájukért való hűségért kellett életüket ál­dozniuk, mert a hazához való hűség az elmúlt évszázadban a hazát tar­totta meg, nem pedig azokat, akik hűek voltak hozzá” - fogalma­zott Gulyás, utalva arra, a június 4-i gyásznap tíz éve a nemzeti összetar­tozás napja is, büszkék vagyunk ar­ra, hogy majdnem 1,1 millió magyar élt a kettős állampolgárság meg­szerzésének lehetőségével. A miniszter bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök június 6-án Sátoraljaújhelyen mond beszédet és avat szobrot. A kormány úgy döntött, támogatja, hogy a száza­dik évforduló kapcsán a Citadel­lán a magyar szabadság múzeuma létre jöhessen, a Gellérthegy teljes megújításával. A koronavírus-járvány első sza­kaszában Magyarország sikeresen és eredményesen védekezett, ered­ményesebben védekezett, mint Nyugat-Európa bármelyik állama, ezért köszönetet mondott minden­kinek, aki részt vett a védekezésben, és azoknak is, akik betartották a jár­ványügyi szabályokat. Megerősítet­te: a készültség fennmarad, felelőt­lenség lenne, ha nem így történne, így az operatív törzs továbbra is mű­ködik, ám a veszélyhelyzet június 16-át követően egy két napon belül megszűnik az erről szóló, a kormány által benyújtott törvény elfogadása nyomán. Ami a továbbiakat illeti, fenn­marad a leginkább veszélyezte­tett idősek számára létrehozott, vé­dett vásárlási idősáv, akárcsak az idősotthonok, kórházak látoga­tási tilalma. Erről, illetve a szüksé­ges védekezési eszközökről később az országos tiszti főorvos hozhat döntéseket. Feleslegesek az erről szóló viták, a rendeleti törvényalko­tás ugyanis megszűnik, újra csak az Országgyűlés alkothat majd törvé­nyeket - tette egyértelművé Gulyás. A kancelláriaminiszer úgy fo­galmazott, remélik, hogy a baloldal, amely a védekezést bél­és külföldön egyaránt támadta, leg­alább a járványügyi készültséget támogatni fogja. Ha már nem tud­tuk nemzeti összefogással megkez­deni a védekezést, jó lenne nemzeti összefogással lezárni azt, jegyezte meg. Ismertetése szerint egyébként a kormány a járványügyi védeke­zésre 590 milliárd forintot fordított, a szükséges döntések mindig idő­ben megszülettek, az egészség­ügy felkészült az esetleges újabb hullámokra. A színházak, múzeumok, mozik, fürdők zárvatartása a veszélyhely­zet végével megszűnik, ezek az in­tézmények kinyithatnak. Az autós koncerteket általánosan engedé­lyezik. A további lazítások lehetősé­gét az operatív törzs vizsgálja majd, részletezte. A tárcavezető egyúttal arra buzdított, hogy a védelmi in­tézkedéseket, így a maszkviselést vagy a másfél méteres védőtávolsá­got továbbra is mindenki tartsa be. Beszámolt arról is, hogy a hitel­moratórium lehetőségével a lakos­sági ügyfelek kétharmada, míg a vál­lalati ügyfelek négyötöde élt. Jó esély van arra, hogy Európában az egyik legstabilabb eredményt tudja produ­kálni a magyar gazdaság, a kormány optimista, a jövő évre növekedést vár - vetítette előre Gulyás, aki sze­rint az eddigi és tervezett intézkedé­sekkel összesen 1144125 magyar ál­láshely védelmében, munkaerőpiaci vagy képzési támogatásában mű­ködtek közre. A szociális hozzájáru­lási adó július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, ezzel mér­séklődik az egyszerűsített közteher­viselési hozzájárulás is, szintén 15,5 százalékra, s 12 százalékról 11 száza­lékra csökken a kisvállalati adókulcs sorolta, közölve, a kormány 5,1 mil­liárd forintos kultúratámogató cso­magról is határozott. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely Fotó: Kormány.hu/Árvai Károly Röviden kétszázmilliárd forintos, kedvezményes hitelkeretet nyit a kormány az önkormányza­toknak. A jövő évi költségvetésben tizennyolc százalékkal több forrás lesz az önkormányza­tok számára - közölte a miniszter. Elmondta, eddig 11140 cég kapott bértámogatást, amelyet 145 ezer munkavállaló számára igényeltek. A május 22-én a fővárosi Deák téren történt kettős gyilkossággal kapcsolatban a mi­niszter Orbán Viktor kormányfőt idézte, aki már 2008-ban világossá tette, a bűnözés­nek nincs etnikuma, cigánybűnözés nincs, cigány bűnözők vannak. Az államnak az a fel­adata, hogy fellépjen mindenkivel szemben, aki bűncselekményt követ el - hangsúlyozta. Lapunk kérdésére megerősítette: a kor­mány továbbra is kész hatmilliárd forinttal hozzájárulni a Lánchíd felújításához. Ugyan­akkor ez fővárosi feladat, nem tudnak közbelép­ni. Ismeretes, egy szakvélemény szerint a hidat sürgősen fel kellene újítani, ám Karácsony Ger­gely főpolgármester a napokban a munkálatok elhalasztását helyezte kilátásba. A várhatóan újra erősödő migrációs nyo­más miatt egyre több katona és határőr telje­sít szolgálatot a magyar határon, számukra a technikai háttér is biztosított. A következő hó­napokra szóló migrációs előrejelzések többsége negatív, a pünkösdi hétvégén 430 migránst tar­tóztattak fel, nem volt olyan határszakasz, ahol ne próbálkoztak volna az illegális bevándorlók. Álláspont• Baloldali üresség Kacsoh Dániel vezető szerkesztő Nem kéne hülyének nézni a választókat - fakadt ki az MSZP-közeli Hírklikk. Egész pontosan a cikket jegyző Bánó András független, objektív újságíró-legenda, nem mellesleg a köztévéből kétszer is súlyos etikai vétségek okán elküldött egykori tévés, jelenlegi beosztása szerint pedig­­ Karácsony Gergely főpolgármester jóvoltából a Budapesti Városüzemeltetési Holding felügyelőbi­zottságának tagja. A felháborodás ezúttal nem a Fidesz­nek, hanem az egyébként a baloldalon igencsak kedvelt Török Gábor politológusnak szólt, aki azt találta monda­ni, hogy a járvány alatt politikai értelemben a kormány leiskolázta az ellenzéket. Márpedig ez a megállapítás se Bánónak, se az MSZP- nek, de vélhetően a Momentumnak és az éppen me­gint önfelszámolósdit játszó Jobbiknak sem tetszik. Gyurcsányt talán nem érdekli, azon a térfélen ő a góré, ez alighanem egyelőre elég neki. De mit is mondott még Török, amin ennyire kiborul­tak odaát? Lényegében azt: nemhogy egy átlagos vá­lasztópolgár, de még ő sem tudná megmondani, pon­tosan mi az ellenzék üzenete, mit szeretne másként csinálni, mint a kormány, mi a program, mi a vízió. Vagyis - tehetjük hozzá - továbbra sincs úgymond por­tékája, csupán a diktatúrázás, de az olyannyira, hogy bár a kormány ígéretéhez híven visszaadja a védekezés­hez szükséges jogosítványokat, mára kitalálták, Orbán Viktornak csuriban van a keze, miközben megszavaz­zák az erről szóló törvényt, így az egyébként elvárható bocsánatkérést sem adják meg természetesen, marad a riogatás és a félelemkeltés, azaz a tíz éve megszokott, unalmas lózungok. A hiteltelen vádaskodás. Ezen a „politikai teljesítményen” túl, amivel egyéb­ként az ilyenkor lelkesen akcióba lépő hálózaton keresz­tül sikerült ismét a fél világot teleharsogni, még annyit tudott letenni az asztalra a hazai baloldal, hogy először szigorú intézkedéseket követeltek, majd amikor azokat meghozta a kormány, tiltakoztak. Mindebből tényleg nehéz, sőt, lehetetlen kihámozni, mit csinálnának. A trianoni békediktátum századik évfordulóján tar­tott tegnapi parlamenti emlékülés apropóján ráadá­sul megint előadtak egy méltatlan és szánalmas hisz­tiparádét. Történt ugyanis, hogy a kormányoldal arra jutott, ne legyenek pártpolitikai felszólalások az esemé­nyen. Ez azonban Gyurcsányéknak és szövetségeseinek nem tetszett, így jórészt bojkottálták az ülést. Nyilván szerettek volna egy jót orbánozni a megemlékezésen, s mivel ezt nem lehetett, megsértődtek. Csak mutató­ban maradtak néhányan, nekik a miniszterelnök külön megköszönte a részvételt. Ugyanakkor a távolmaradók nemcsak a Fidesznek, hanem az ország házának, szim­bolikusan magának a nemzetnek fordítottak hátat. Nehéz erről indulatok nélkül értekezni, hiszen mé­giscsak a magyarság, a magyar állam egyik legnagyobb tragédiájáról van szó, legalább az ilyen jeles napokon illene egységet mutatni, félretéve az önös politikai ér­dekeket. Ezek szerint ez továbbra sem megy. Jó alkalom lett volna az emlékülés arra is, hogy a baloldal legalább tétova kísérletet tegyen a nemzethez fűződő viszonyá­nak rendezésére. Ma is fájó seb a 2004. december 5-i népszavazás, amikor Gyurcsány vezetésével megtagad­ták a határon túli magyarsággal való közösséget. Való­di bocsánatkérés azóta sem hangzott el, sőt, az akkori álláspontjához máig ragaszkodó bukott miniszterelnök ismét az ellenzék vezetője, közösséget vállal vele a Mo­mentumtól a Ballikig szinte az összes kormányellenes formáció. Köztük Karácsony Gergely főpolgármester. Nincs tehát új a nap alatt, a baloldal máig hordozza történelmi bűneit, s nemcsak a múltról, a jövőről sin­csen mondanivalója. 3 2020.­ június 5., péntek

Next