Magyar Hírlap, 2020. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-04 / 155. szám

Krónika 14 2020. július 4., hétvége Fricska Émelygés Galsai Az alábbi idézetet kévetik minden, józan eszét még el nem vesztett em­bernek többször elolvasni. Minden összefüggését ízlelgetni, mint a jó vö­rösbort, átszűrni a lényegét, mint aranyásók a folyami homokot. „A Die Zeit egy körkérdés keretében kereste meg a Marom Zsidó Kulturális Egyesület vezetőjét, az Auróra közösségi tér egyik fő szervezőjét, aki konkrétan azt tartja szükségesnek, hogy a német uniós pártok intsenek búcsút a tekin­télyelvű Fidesznek a Néppárton belül” - közli a cikket szemléző Népszava. Magyarként értsünk magyarul: a vezető német liberális hetilap körkérdése megtalált egy gyakorlatilag ismeretlen egyletet, amelyik különböző Soros­szervezetek mellett fő szervezője egy többszörösen betiltott drogos talál­kozóhelynek. A fantomkompánia nyomban üzent az Európai Néppártnak, a Die Zeit sietve leközölte, és máris megszületett a bombasztikus hír a ma­gyar függetlenek imádott sajtóorgánumában. És eközben ők ezt objektív médiának hívják. Nem csak nekem émelyeg a gyomrom ettől a történettől. Csúcsrajzás van, de tavaly, valamint a 2013-as dunai árvíz után is súlyosabb volt a helyzet - A lárvákat és a kifejlett vérszívókat egyaránt gyérítik a szakemberek A következő két hétben tetőzhet a szúnyoginvázió Pataki Sára A júniusi csapadékos időjárás, majd az azt követő felmelegedés miatt országszerte elszaporodtak a szúnyogok. Bár folyamatos a gyérí­tés a tavak, folyók mentén és a fővá­rosban is, Budapest teljes szúnyog­mentesítése nem realitás. Idén azért érezzük drasztikusnak a helyzetet, mert az esős-csapadé­kos időjárás, majd a felmelegedés miatt hatványozottabban fejlődnek ki szúnyoglárvák - magyarázta la­punknak Dóka Imre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője. A ka­tasztrófavédelem 2013 óta felügyeli a központi gyérítést.­­ Már április elején megindult a védekezés. Ezen a héten a 63 ezer hektárt is megközelítette a gyérítés­be bevont területek nagysága. A jövő héten több mint százezer hektáron terveznek gyéríteni. Szakemberek szerint a következő két hétben vár­ható a tetőzés - fogalmazott. Kétféle eljárás létezik: a szú­nyoglárvák ellen biológiai gyérí­tés, valamint a kifejlett szúnyogok ellen kémiai kezelés. A biológiai so­rán a hatóanyag egy baktérium ál­tal termelt fehérje, ez csak a lárvá­kat pusztítja el, más élőlényt nem. A kifejlett szúnyogoknál alkalma­zott kémiai eljárás során pedig egy piretroid hatóanyagú irtószert per­meteznek ki. Ez a kijuttatott men­­­nyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, az csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást - olvasható a katasztrófavédelem honlapján, és állítják, nem kell tőle tartani, mert földi eljárással végzik az esti, éjsza­kai órákban, a hatóanyag néhány óra alatt lebomlik. A kémiai légi gyérítés egyébként már megszűnt, az EU ugyanis betiltotta az erre a célra használt készítményt. - Cé­lunk, hogy minél nagyobb arányban történjen biológiai gyérítés, de ez nem azt jelenti, hogy egy csapásra megszűnik a vegyszerek alkalma­zása - fejtette ki a szóvivő-helyettes. A kémiai módszert a szakértők sokszor kritizálják. Lapunknak ko­rábban a Nemzeti Népegészségügyi Központ volt munkatársa úgy nyi­latkozott: a kémiai gyérítés álta­lános rovaridegméreggel történik, vagyis minden ízeltlábút elpusztít, nemcsak a szúnyogot, ezért a bio­lógiaira kellene átállni. Utóbbi sze­rinte egy megelőző jellegű módszer, de a jelenlegi rendszerben kevésbé alkalmazzák. Az OKF lárvagyérítést végzett a héten a Tisza csongrád-csanádi sza­kaszán, Békés megyében a Kőrösök mentén, továbbá a Balaton és a Ve­lencei-tó nádasaiban. Ezzel pár­huzamosan a kifejlett szúnyogo­kat többek közt a Duna mentén a főváros nyolc kerületében, a Cse­­pel-sziget térségében, valamint a Dunakanyarban, a Balatonnál és a Velencei-tónál is gyérítik. - Valóban sok a szúnyog, csúcs­rajzás van de ennél jelentősebb szú­nyogártalom volt például az elmúlt évben, vagy a 2013-as dunai árvizet követően - írta lapunknak Reisinger Mátyás a Rovért Kft. ügyvezetője. A Fővárosi Önkormányzat ugyan­is a központi gyérítésen túl ezzel a céggel szerződött 2018-2022 idő­szakra szúnyogirtásra. Ezen a héten a III., IV., XIII., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI. és XXII. kerületben dol­goznak, majd folytatják a munkát a IX., X., XIV. kerületben. Az ügy­vezető hozzátette, sajnos a főváros teljes területét roppant drága len­ne kezelni szúnyogok ellen, ez hoz­závetőleg százmillió forintos költség lenne alkalmanként. Fontos eleme a szúnyogok elleni védekezésnek az is, hogy a vízgyűj­tőként szolgáló kerti eszközöket né­hány naponta ki kell üríteni. Földi szúnyogirtás. Az esős időben megnövekedett a tenyészőhelyek száma Fotó: MH Hírek A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig vártnál: a világ halfajai hatvan százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik. Nem­csak a tengerek, hanem a tavak és folyók halai is veszélyben vannak - közölte az Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet Bremerhavenben. (FP) Vádat emeltek egy gyorsétterem szakácsa ellen, aki egy gyrosszeletelő késsel megsebesített egy reklamáló vendéget még 2018 júliusában - írta az MTI. Bár a sérülés nyolc napon belül gyógyult, a sértett életveszélyesen is megsérülhetett volna, ezért életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérletével vádolják. Ha beismeri tettét, és lemond a tárgyalás jogáról, két év, négy év pró­baidőre felfüggesztett szabadságvesztést kap. (VB) Robbanássorozat indult be egy törökországi tűzijátékgyárban - írta a BBC. A balesetben legalább ketten életüket vesztették, hetvennégyen pedig megsérültek. A robbanás oka egyelőre ismeretlen. A létesítményben mintegy kétszázan dolgoznak, sokan az épületben ragadtak, a tűzoltóknak problémát okozott az épület megközelítése. (VB) Nem jogerősen első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék pénteken azt a korábban rendőrként dolgozó férfit, aki megütött és késsel több helyen megszúrt egy nőt, majd élve eltemette 2017 áprilisában. A bíróság ítélete szerint feltételes szabad­ságra leghamarabb harminc év után bocsátható. A bíróság a férfi letartóztatá­sát a másodfokú ítélet kihirdetéséig fenntartotta. (MTI) Szakmai jelentés árnyalja a képet a Hableány tragédiájáról Részletes esetleírás mutatja be a dunai hajóbalesetet Varga Bence Közzétették a Hableány-kataszt­rófa körülményeit taglaló szakmai leírást. A végleges zárójelentés még nem készült el. A Közlekedésbiztonsági Szervezet közzétette honlapján a tavalyi du­nai hajóbalesetről készített szakmai jelentését. Emlékezetes, 2019. má­jus 29-én 21 óra 5 perckor a Margit híd pillérjei között a Viking Sigyn hajó nekiütközött a Hableány ha­jónak. A Hableány hét másodperc alatt elsüllyedt, a nyitott utastere­ken tartózkodók vízbe estek, töb­ben a belső utastérben rekedtek. A hajón harminchárom dél-koreai turista és kétfős legénység tartózko­dott. A vízből hét utast mentettek ki élve, huszonheten életü­ket vesz­tették, egy dél-koreai nő holttestét máig nem találták meg. Az ügyben a Viking Sigyn ukrán kapitánya, Jurij C. ellen tavaly novemberben emel­tek vádat vízi közlekedés halálos tö­megszerencsétlenséget eredménye­ző gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmu­lasztásának bűntette miatt. Az el­ső tárgyalást idén szeptember 8-án tartják. Bár az ügy részletei többször be­járták a hazai sajtót, a most közölt szakmai esetleírás még pontosabb képet ad a tragédiáról. A jelentés többek között részletesen mutat­ja be a baleset körülményeit, az el­tűntek felkutatásának folyamatát, a keletkezett személyi, környezeti és infrastrukturális károkat, a jár­művek adatait, az időjárási viszo­nyokat vagy épp a hidrológiai in­formációkat. A két hajón keletkező sérülések jól példázzák a vízi jár­művek közötti méretkülönbséget. A Hableány hajóteste deformáló­dott, szögben megtört, a bordázat belülről felszakadt, a csavartengely ívben meghajlott, a hajó fenekén a külhéjat a Viking orra keresztirány­ban teljes szélességében benyomta. A Vikingen mindössze néhány ki­sebb karcolás és festékleverődés ke­letkezett. A jelentés megemlíti azt is, hogy a hajó elsüllyedése nem oko­zott környezeti károkat, a kiszivár­gó olaj mennyisége nem volt jelen­tős. Az orvosi vizsgálatok alapján a hajók személyzete munkaképes ál­lapotban volt. Ismert az is, a baleset idején jelentős esőzés volt, de a je­lentés azt írja, a helyszínen a látótá­volság 2,5-3 kilométer volt. Ugyan­akkor az ukrán kapitánynak látnia kellett volna a Hableányt - ez szere­pel a Jurij C. ellen felhozott vádirat­ban is hiszen öt perccel az ütkö­zés előtt a két hajó közötti távolság 190 méter volt. A sétahajót több mint egy hónap után sikerült kiemelni a vízből Fotó: Bodnár Patrícia

Next