Magyar Hírlap, 2020. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-01 / 204. szám

Belföld 3 Nem tetszik a TASZ-nak és a Helsinki Bizott­ságnak a 2018-as gyülekezési törvény, ennek ismét nemzetközi fórumokon adtak hangot. Újabb nemzetközi testületnél mószerolták be hazánkat a Soros-szervezetek. Szerintük a magyar állam nem orvosolta azokat a hiányos­ságokat, amelyek többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és strasbourgi elmarasz­taláshoz vezettek. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadvánnyal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságán született ítéletek végrehajtását el­lenőrző úgynevezett Miniszteri Bizottsághoz. Közleményükben arról értekeztek, hogy bár született új gyülekezési törvény, tovább­ra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivé­denék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét. Érdemes közbevetni: tették mind­ezt a koronavírus-járvány második hullá­mának küszöbén, amikor éppen a tüntetések minél szélesebb körű megtartása jelenti a leg­nagyobb problémát. Sőt. A TASZ és a Helsinki Bizottság beadványá­ban felidézi azt a gyakorlatot, amikor a rend­őrség úgy számolta fel például az Országgyű­lés előtt hónapokon keresztül meghirdetett demonstrációsorozatot, hogy azt műveleti te­rületté nyilvánította. Erről külön strasbour­gi ügycsoport született, amelynek kapcsán még áprilisban a magyar kormány tisztá­zó jelentést küldött a Miniszteri Bizottság­hoz, hangsúlyozva: az elmúlt években olyan intézkedéseket tett, amelyek teljes egészében kiküszöbölik az ilyen ügyekben feltárt jog­sértések okait. Csakhogy a Soros-szervezetek nem osztják ezt az álláspontot, ezért maguk is elküldték észrevételeiket. Azzal érvelnek, hogy az új jogszabály ren­delkezései tovább szélesítették a hatóságok le­hetőségét arra, hogy aránytalanul korlátozzák a gyülekezési szabadságot. Egyik fő problé­májuk, hogy a 2018 óta érvényes szabályok lehetőséget teremtenek a vezető politiku­sok otthona környékén tartandó tüntetések korlátozására. Érdekesség, hogy a törvény elfogadását kö­vetően éppen a Helsinki Bizottság közölte: bár vannak aggályaik, összességében a gyüleke­zési jog védelme a szabályozás szintjén nem romlott. Ráadásul hozzátették: nem tart­ják ördögtől valónak, hogy valamilyen kor­látja legyen egy magánlakás elé bejelentett gyülekezésnek, még ha ez történetesen a mi­niszterelnöké, akkor is. Ez az elégedettség az­óta elillant, problémáit a két szervezet ango­lul is összefoglalta a szintén Soroshoz köthető Friedrich Neumann Alapítvány honlapján. A jogszabály expozéjában egyébként Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszter­­helyettese utalt arra, hogy előzőleg a magán és családi élet, valamint az otthon védelmét az Alaptörvényben is rögzítették, összhangban az unió Alapjogi Chartájával. A gyülekezési jogra vonatkozó szabályozás pedig az 1989-es törvényt váltotta fel, aminek szükségességét már 2008-ban, majd 2016 -ban is kimondta az Alkotmánybíróság. Még a járvány idején mószerolta be a magyar államot a TASZ és a Helsinki Bizottság Soros-szervezetek újabb külföldi panaszkodása Kacsoh Dániel 2020. szeptember 1., kedd A Blaha Lujza tértől a Nyugati térig marad az egy sáv, az Üllői úti és a Baross utcai kerékpársávokhoz sem nyúlnak hozzá Karácsony fővárosi gyalog galoppja Nagy Gábor Ideiglenes visszavonulót fújt a baloldali főpolgármester a nagy­körúti kerékpársávok kapcsán. Úgy tűnik, meghátrált Kará­csony­ Gergely főpolgármester, mi­után tegnap bejelentette: a Nagy­körúton a Petőfi hídtól a Dohány utcáig vissza fogják állítani a két­szer kétsávos autós közlekedést - a biciklisek a parkolósáv helyén köz­lekedhetnek. A körút többi szaka­szán, a Blaha Lujza tértől a Nyugati térig viszont marad az egysávos for­galomkorlátozás, de az Üllői úti és a Baross utcai kerékpársávokhoz sem nyúlnak hozzá, mivel azok a közle­kedés szerves részeivé váltak. A Párbeszéd társelnöke szerint kompromisszumos javaslatuk fel­készíti a budapesti közlekedést a ko­­ronavírus-járvány második hul­lámára, szolgálja a főváros rövid és hosszú távú céljait. Ismert, a bal­oldali városvezető a koronavírus­­járvány-helyzetre hivatkozva több forgalmas úton ideiglenesnek ti­tulált kerékpársávot festetett fel, amelyekkel nemcsak az autósokat, a buszsofőröket hozta nehéz hely­zetbe, de szakértők szerint a bicik­liseket is veszélybe sodorta. Karácsony bejelentése előtt Für­jes Balázs, a Miniszterelnökség Bu­dapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára Twitter-oldalán azt írta: „A tanév­kezdés előtt adják vissza az elvett sávot az autósoknak!” Továbbá ja­vasolta, a Nagykörúton a parkolósáv helyén legyen biciklisáv. Hozzátette, érdemi párbeszédre lenne szükség. Fürjes a múlt héten levélben kér­te a főpolgármestert, még az isko­lakezdés előtt szüntesse meg a sáv­lezárásokat. Úgy érvelt, hogy az emberek a pandémia miatt kerü­lik azokat a helyzeteket, amikor sok emberrel együtt kell lenniük. Ha­talmas káoszra készüljenek kedden a Budapesten közlekedők - mondta Wintermantel Zsolt, a BKK igazga­tóságának Fidesz által delegált tagja. Mindeközben kiderült: a Nemze­ti Nyomozó Iroda visszadobta Tar­lós István feljelentését, nem talált korrupcióra utaló nyomokat a 4-es metró építése, a Rác-fürdő, a Bálna eladása, az állatkerti Biodóm kivi­telezése kapcsán Beszédes életkép. Araszoló autók, kongó biciklisáv a Teréz körúton Fotó: Hegedűs Róbert Álláspont Tanév, rettegés nélkül Korompay Csilla főmunkatárs Sokan sokszor leírták már: olyan helyzetbe került most a világ, mint még soha. A modern kori mobilitással szélsebesen pandémiává alakuló járványnál csak a hí­rek­­ és álhírek, jó szándékkal megosztott tévhitek, az összeesküvés-elméletek vagy éppen politikai okból ki­agyalt hazugságok­­ terjednek gyorsabban, a korlátozá­sok miatt pedig mindenfelé nő az elégedetlenség, fruszt­ráltság, sőt harag. Ez a bizonytalansággal és félelemmel együtt olyan robbanékony elegy, amit nem könnyű ke­zelni, ráadásul a láthatatlan ellenséggel kapcsolatban még a kutatók sem tudnak minden kérdésre választ ad­ni. Noha Magyarországon viszonylag kedvező állapotok vannak - közhelyszámba megy, de igaz, a helyesnek bi­zonyuló járványügyi intézkedések és a lakosság együtt­működése miatt -, a nehézségeken nem vagyunk túl, így kell nekifutni az új tanévnek, ami ezért nagyon más lesz, mint az eddigiek. Rengeteg odafigyelést, erőt, türelmet, önfegyelmet követel majd a pedagógusok, diákok és szülők részéről egyaránt. Tavasszal a távoktatás a várakozásokhoz képest jól működött, ám nyilvánvaló, hogy a hatékonysá­ga nem érte el a hagyományos foglalkozásokét, továb­bá az iskola fontos közösségi és szocializációs szerepéről sem szabad megfeledkezni. Ezért érthető az igyeke­zet, hogy ahol csak lehet, és ameddig csak lehet, járja­nak be a gyerekek az intézményekbe. A fertőzések, góc­pontok kialakulásának veszélyét nem lehet kizárni, de csökkenteni igen az előírások betartásával. Egy közké­zen forgó hasonlat szerint olyan ez, mint amikor autó­ba ülünk: tudjuk, hogy érhet baleset, de nem rettegünk nap mint nap, mert bízunk benne, hogy­­ hozzánk ha­sonlóan mások is a KRESZ szerint közlekednek. Emellett állandó rettegésben sem tanítani, sem ta­nulni nem lehet. Mindez csöppet sem érdekli a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetét, amely egyébként régóta nem valódi szakszervezetként funkcionál, tagsága már évek­kel ezelőtt gyakorlatilag elfogyott, a balliberális kvázi pártocska a sorosista álcivil konglomerátumba beépül­ve kizárólag szakmainak beállított vádaskodással és za­varkeltéssel foglalkozik. „Oktatási szakértői” minden esetben bizonyítják, hogy pedagógus végzettséggel is fényévekre el lehet távolodni a tanári elvektől és úgy ál­talában a valóságtól. A digitális oktatásra való áttéréskor például a PDSZ annak teljes képtelenségét magyarázta, az érettségi előtt pedig sztrájkra szólította fel a tanárokat, megakadályozandó a szerintük százezres (milliós?) fer­tőzésszámot előidéző eseményt. Most éppen a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését követelik, ennek hiányában természete­sen a munka megtagadásával fenyegetnek, és mára afféle tanévnyitó tüntetést hirdettek. Szerintük a biztonságos munkavégzést garantálná többek közt a pedagógusok és tanulók rendszeres, tömeges tesztelése, az érintésmentes lázmérők használata az iskolákba való belépésnél, vala­mint ha nem az operatív törzs, hanem az adott intézmény dönthetne a digitális munkarendre való átállásról. Listá­juk nonszensz: az összes tanár és diák folyamatos tesztel­­­getése megvalósíthatatlan, a hőmérő mit sem ér, ha egy felelőtlen szülő iskolába indulás előtt lázcsillapítót ad be a gyermekének, az pedig totális káoszt okozna, ha az in­tézmények saját hatáskörben zárhatnák be a kapuikat. A PDSZ és az egész balliberális oldal abszolút biztonsá­got követel a pedagógusoknak a pandémia kellős köze­pén. Tehetik, nincsenek döntéshelyzetben. Szerencsére. Nem csupán a tanulók érdekeit hagyják figyelmen kí­vül, de a pedagógusok elhivatottságában sem bíznak. Mi, szülők azonban igen. Hisszük, hogy összefogással ez a tanév is teljesíthető lesz.

Next