Magyar Hírlap, 2020. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-01 / 204. szám
Belföld 3 Nem tetszik a TASZ-nak és a Helsinki Bizottságnak a 2018-as gyülekezési törvény, ennek ismét nemzetközi fórumokon adtak hangot. Újabb nemzetközi testületnél mószerolták be hazánkat a Soros-szervezetek. Szerintük a magyar állam nem orvosolta azokat a hiányosságokat, amelyek többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és strasbourgi elmarasztaláshoz vezettek. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadvánnyal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságán született ítéletek végrehajtását ellenőrző úgynevezett Miniszteri Bizottsághoz. Közleményükben arról értekeztek, hogy bár született új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét. Érdemes közbevetni: tették mindezt a koronavírus-járvány második hullámának küszöbén, amikor éppen a tüntetések minél szélesebb körű megtartása jelenti a legnagyobb problémát. Sőt. A TASZ és a Helsinki Bizottság beadványában felidézi azt a gyakorlatot, amikor a rendőrség úgy számolta fel például az Országgyűlés előtt hónapokon keresztül meghirdetett demonstrációsorozatot, hogy azt műveleti területté nyilvánította. Erről külön strasbourgi ügycsoport született, amelynek kapcsán még áprilisban a magyar kormány tisztázó jelentést küldött a Miniszteri Bizottsághoz, hangsúlyozva: az elmúlt években olyan intézkedéseket tett, amelyek teljes egészében kiküszöbölik az ilyen ügyekben feltárt jogsértések okait. Csakhogy a Soros-szervezetek nem osztják ezt az álláspontot, ezért maguk is elküldték észrevételeiket. Azzal érvelnek, hogy az új jogszabály rendelkezései tovább szélesítették a hatóságok lehetőségét arra, hogy aránytalanul korlátozzák a gyülekezési szabadságot. Egyik fő problémájuk, hogy a 2018 óta érvényes szabályok lehetőséget teremtenek a vezető politikusok otthona környékén tartandó tüntetések korlátozására. Érdekesség, hogy a törvény elfogadását követően éppen a Helsinki Bizottság közölte: bár vannak aggályaik, összességében a gyülekezési jog védelme a szabályozás szintjén nem romlott. Ráadásul hozzátették: nem tartják ördögtől valónak, hogy valamilyen korlátja legyen egy magánlakás elé bejelentett gyülekezésnek, még ha ez történetesen a miniszterelnöké, akkor is. Ez az elégedettség azóta elillant, problémáit a két szervezet angolul is összefoglalta a szintén Soroshoz köthető Friedrich Neumann Alapítvány honlapján. A jogszabály expozéjában egyébként Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese utalt arra, hogy előzőleg a magán és családi élet, valamint az otthon védelmét az Alaptörvényben is rögzítették, összhangban az unió Alapjogi Chartájával. A gyülekezési jogra vonatkozó szabályozás pedig az 1989-es törvényt váltotta fel, aminek szükségességét már 2008-ban, majd 2016 -ban is kimondta az Alkotmánybíróság. Még a járvány idején mószerolta be a magyar államot a TASZ és a Helsinki Bizottság Soros-szervezetek újabb külföldi panaszkodása Kacsoh Dániel 2020. szeptember 1., kedd A Blaha Lujza tértől a Nyugati térig marad az egy sáv, az Üllői úti és a Baross utcai kerékpársávokhoz sem nyúlnak hozzá Karácsony fővárosi gyalog galoppja Nagy Gábor Ideiglenes visszavonulót fújt a baloldali főpolgármester a nagykörúti kerékpársávok kapcsán. Úgy tűnik, meghátrált Karácsony Gergely főpolgármester, miután tegnap bejelentette: a Nagykörúton a Petőfi hídtól a Dohány utcáig vissza fogják állítani a kétszer kétsávos autós közlekedést - a biciklisek a parkolósáv helyén közlekedhetnek. A körút többi szakaszán, a Blaha Lujza tértől a Nyugati térig viszont marad az egysávos forgalomkorlátozás, de az Üllői úti és a Baross utcai kerékpársávokhoz sem nyúlnak hozzá, mivel azok a közlekedés szerves részeivé váltak. A Párbeszéd társelnöke szerint kompromisszumos javaslatuk felkészíti a budapesti közlekedést a koronavírus-járvány második hullámára, szolgálja a főváros rövid és hosszú távú céljait. Ismert, a baloldali városvezető a koronavírusjárvány-helyzetre hivatkozva több forgalmas úton ideiglenesnek titulált kerékpársávot festetett fel, amelyekkel nemcsak az autósokat, a buszsofőröket hozta nehéz helyzetbe, de szakértők szerint a bicikliseket is veszélybe sodorta. Karácsony bejelentése előtt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára Twitter-oldalán azt írta: „A tanévkezdés előtt adják vissza az elvett sávot az autósoknak!” Továbbá javasolta, a Nagykörúton a parkolósáv helyén legyen biciklisáv. Hozzátette, érdemi párbeszédre lenne szükség. Fürjes a múlt héten levélben kérte a főpolgármestert, még az iskolakezdés előtt szüntesse meg a sávlezárásokat. Úgy érvelt, hogy az emberek a pandémia miatt kerülik azokat a helyzeteket, amikor sok emberrel együtt kell lenniük. Hatalmas káoszra készüljenek kedden a Budapesten közlekedők - mondta Wintermantel Zsolt, a BKK igazgatóságának Fidesz által delegált tagja. Mindeközben kiderült: a Nemzeti Nyomozó Iroda visszadobta Tarlós István feljelentését, nem talált korrupcióra utaló nyomokat a 4-es metró építése, a Rác-fürdő, a Bálna eladása, az állatkerti Biodóm kivitelezése kapcsán Beszédes életkép. Araszoló autók, kongó biciklisáv a Teréz körúton Fotó: Hegedűs Róbert Álláspont Tanév, rettegés nélkül Korompay Csilla főmunkatárs Sokan sokszor leírták már: olyan helyzetbe került most a világ, mint még soha. A modern kori mobilitással szélsebesen pandémiává alakuló járványnál csak a hírek és álhírek, jó szándékkal megosztott tévhitek, az összeesküvés-elméletek vagy éppen politikai okból kiagyalt hazugságok terjednek gyorsabban, a korlátozások miatt pedig mindenfelé nő az elégedetlenség, frusztráltság, sőt harag. Ez a bizonytalansággal és félelemmel együtt olyan robbanékony elegy, amit nem könnyű kezelni, ráadásul a láthatatlan ellenséggel kapcsolatban még a kutatók sem tudnak minden kérdésre választ adni. Noha Magyarországon viszonylag kedvező állapotok vannak - közhelyszámba megy, de igaz, a helyesnek bizonyuló járványügyi intézkedések és a lakosság együttműködése miatt -, a nehézségeken nem vagyunk túl, így kell nekifutni az új tanévnek, ami ezért nagyon más lesz, mint az eddigiek. Rengeteg odafigyelést, erőt, türelmet, önfegyelmet követel majd a pedagógusok, diákok és szülők részéről egyaránt. Tavasszal a távoktatás a várakozásokhoz képest jól működött, ám nyilvánvaló, hogy a hatékonysága nem érte el a hagyományos foglalkozásokét, továbbá az iskola fontos közösségi és szocializációs szerepéről sem szabad megfeledkezni. Ezért érthető az igyekezet, hogy ahol csak lehet, és ameddig csak lehet, járjanak be a gyerekek az intézményekbe. A fertőzések, gócpontok kialakulásának veszélyét nem lehet kizárni, de csökkenteni igen az előírások betartásával. Egy közkézen forgó hasonlat szerint olyan ez, mint amikor autóba ülünk: tudjuk, hogy érhet baleset, de nem rettegünk nap mint nap, mert bízunk benne, hogy hozzánk hasonlóan mások is a KRESZ szerint közlekednek. Emellett állandó rettegésben sem tanítani, sem tanulni nem lehet. Mindez csöppet sem érdekli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, amely egyébként régóta nem valódi szakszervezetként funkcionál, tagsága már évekkel ezelőtt gyakorlatilag elfogyott, a balliberális kvázi pártocska a sorosista álcivil konglomerátumba beépülve kizárólag szakmainak beállított vádaskodással és zavarkeltéssel foglalkozik. „Oktatási szakértői” minden esetben bizonyítják, hogy pedagógus végzettséggel is fényévekre el lehet távolodni a tanári elvektől és úgy általában a valóságtól. A digitális oktatásra való áttéréskor például a PDSZ annak teljes képtelenségét magyarázta, az érettségi előtt pedig sztrájkra szólította fel a tanárokat, megakadályozandó a szerintük százezres (milliós?) fertőzésszámot előidéző eseményt. Most éppen a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését követelik, ennek hiányában természetesen a munka megtagadásával fenyegetnek, és mára afféle tanévnyitó tüntetést hirdettek. Szerintük a biztonságos munkavégzést garantálná többek közt a pedagógusok és tanulók rendszeres, tömeges tesztelése, az érintésmentes lázmérők használata az iskolákba való belépésnél, valamint ha nem az operatív törzs, hanem az adott intézmény dönthetne a digitális munkarendre való átállásról. Listájuk nonszensz: az összes tanár és diák folyamatos tesztelgetése megvalósíthatatlan, a hőmérő mit sem ér, ha egy felelőtlen szülő iskolába indulás előtt lázcsillapítót ad be a gyermekének, az pedig totális káoszt okozna, ha az intézmények saját hatáskörben zárhatnák be a kapuikat. A PDSZ és az egész balliberális oldal abszolút biztonságot követel a pedagógusoknak a pandémia kellős közepén. Tehetik, nincsenek döntéshelyzetben. Szerencsére. Nem csupán a tanulók érdekeit hagyják figyelmen kívül, de a pedagógusok elhivatottságában sem bíznak. Mi, szülők azonban igen. Hisszük, hogy összefogással ez a tanév is teljesíthető lesz.