Magyar Hírlap, 2021. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2021-01-01 / 1. szám
Belföld Kormányzati videóüzenet Találkozásokban gazdagabb évet kívánt a kormány képviseletében Dömötör Csaba „A 2021-es év jelentős részét a koronavírus-járvány elleni küzdelem teszi ki, az emberéleteket és a munkahelyeket meg kell védeni” - jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára videóüzenetében. Kiemelte, hogy ebben az évben jelentősen bővülnek a család- és otthonteremtési támogatások. Öt százalékra csökken a lakásépítés áfája, elindul a lakásfelújítási program, amelynek az a lényege, hogy az állam átvállalja a lakásfelújítási kiadások felét hárommillió forintig - emlékeztetett. Hozzátette: a kormány meghosszabbítja a hitelmoratóriumot. Dömötör arról is beszélt, tovább csökkennek az adók, a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adója január elsejétől megfeleződik, folytatódik a bajbajutott ágazatokban a bértámogatási program. A kormány fontos vállalásának nevezte, hogy visszaépítik a baloldal által korábban elvett tizenharmadik havi nyugdíjat, és elindul az elmúlt évtizedek legnagyobb orvosi béremelési programja. Úgy fogalmazott: „Legyen 2021 járványtól kevésbé sújtott, de találkozásokban gazdagabb év!” (LNZs) 3 2021. január 2., hétvége 2020 tanulságai A család összetartó ereje, az idős emberek iránti felelősség a tavalyi év öröksége is Az elmúlt év is bizonyítja, ha baj van, mi magyarok összefogunk - mondta az újév első napján a kormány Facebook-oldalán videójában a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra. Arról is beszélt, az emberek az új év elején mindig visszatekintenek az előző esztendőre, összegezik örömeiket, bánataikat, 2020 azonban más volt, mert a járvány átírta terveinket. Felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi év több örökséget is hagyott ránk, amelyeket érdemes tovább vinni. Ezek: az egymásról való gondoskodás fontossága, a család összetartó ereje, az idős emberek iránti felelősség, továbbá hogy az egészségünk mindennél fontosabb. A kormányszóvivő kiemelte: „Most minden okunk megvan arra, hogy reménnyel tekintsünk a 2021-es évre, ugyanis megtörténtek a koronavírus elleni első oltások, és az év első felében tömegessé is válhatnak.” Kitért arra, több most életbe lépő kormányzati intézkedés miatt is van ok bizakodásra. Szentkirályi felhívta a figyelmet, egyszer összefogással már megbirkóztunk a járvány nehézségeivel, együtt újra sikerülni fog - jelentette ki. (SNZI) Áder János: Legyünk hálásak jó szóval, köszönettel, fegyelmezettséggel, odafigyeléssel, szabálykövetéssel „Legyentöbb a bizalom Kis Hálára szólított föl újévi beszédében a köztársasági elnök az egészségügyi dolgozókkal, tudósokkal, pedagógusokkal szemben, de hozzátette,„legyünk hálásak a földeken és a gyárakban dolgozóknak, az eladóknak, a szállítóknak, a rend őrzőinek, mert miattuk működött és működik az ország”. A hagyományos újévi fogadkozások helyett most tegyünk egyetlen komoly elhatározást: azt, hogy 2021-ben hálásak leszünk az életekért, amiket megmenthettünk és az egymást segítő megható pillanatokért - mondta Áder János köztársasági elnök újévi köszöntő beszédében. Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány miatt ez az évforduló nem olyan, mint a többi. „Hagyományainkhoz képest más volt a húsvétunk, az adventünk, a karácsonyunk, és most más a szilveszterünk” - folytatta, felidézve, hogy tavaly ilyenkor még önfeledten kívánhattunk boldog új évet egymásnak, majd alig telt el néhány hét, és az újévi bizakodást félelem és bizonytalanság váltotta fel. Ma már alig van közöttünk, akit ne érintett volna közelről a járvány, mindannyian vágyunk vissza vírus nélküli életünkbe, amelynek adományait, lehetőségeit, szabadságát korábban oly természetesnek vettük - fogalmazott az államfő. Hozzáfűzte, „szeretnénk feloldani a korlátokat, szeretnénk már visszakapni azt az életet, amelyben kevesebb a fájdalmas lemondás. Kórházainkban ezekben a pillanatokban is heroikus küzdelem zajlik, orvosok, ápolók, asszisztensek, mentősök hoznak életmentő döntéseket most is, az új év első óráiban. Meghálálhatjuk ezt valaha is nekik? Meghálálható-e a végeláthatatlan műszak?”- tette fel a kérdést Áder János. Mindenkitől azt kérte, legyen hálás az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók hősies munkájáért, mert ők egyetlen percre sem adták fel. „Legyünk hálásak a tudósoknak, mert kutatásaik segítenek egyre jobban kiismerni a nemrég még ismeretlen ellenséget és biztonságos védőoltáson, hatékony terápián dolgoznak!” - hangoztatta a köztársasági elnök. Hozzátette, hálásnak kell lenni a tanároknak, nevelőknek, mert újra és újra alkalmazkodtak, és a megváltozott körülmények között is szívvel-lélekkel folytatták munkájukat. „Legyünk hálásak a földeken és a gyárakban dolgozóknak, az eladóknak, a szállítóknak, a rend őrzőinek, mert miattuk működött és működik az ország” - sorolta Áder János. Arra buzdított, „legyünk hálásak jó szóval, köszönettel, fegyelmezettséggel, a másikra való odafigyeléssel, az igazság elfogadásával, a szabályok betartásával, a saját igényeink és érdekeink háttérbe szorításával. Legyen most kevesebb a kérdés és több az elfogadás, kevesebb a kétely és több a bizalom!” - szólított föl az államfő. Végül Pál apostolt idézte: „Becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, éljetek egymással békességben, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez, törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt, és mindenért adjatok hálát. Ehhez kívánok mindannyiuknak erőt, még türelmet, testi-lelki gyógyulást és egészséget az új esztendőre!” - zárta beszédét Áder János. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára. Áder János szavait Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre Forrás: YouTube.com Álláspont A köztársaság és az alapértékek G. Fehér Péter lapszerkesztő • Botrányba fulladt a francia szépségkirálynő-választás, a Miss France tavaly év végi gálája. Addig minden rendben ment, amíg be nem mutatták Miss Provence, vagyis April Benayoum - a versenyben a második lett, a szépségkirálynő első udvarhölgye - klipjét, amelyben a fiatal nő feltárta származását: anyám szerb-horvát, apám izraeli-olasz. „Hitler papánk téged elfelejtett elpusztítani” - csak egy a közösségi oldalakat elárasztó mocskolódások közül. Amit ezután a francia politikusok és közéleti személyek műveltek, az is legalább ennyire undorító. Úgy tettek, mintha nekik eszükbe sem jutott volna, hogy a tömeges muszlim bevándorlás következtében Franciaországban nem biztonságos Európa legnagyobb - körülbelül félmillió ember - zsidó közösségének élete. A szitoközön elején a fősodratú sajtó az interneten meg akarta előzni azt az eléggé valószínűsített feltételezést, hogy muszlimok zsidóztak, és természetesen, mint mindig, a neonácik nyakába akarta varrni az egész ügyet, nehogy egy rossz szó is érje az agyonajnározott migránsokat. Aztán megjelent a közösségi oldalakon a palesztin zászló, és ez egyértelművé, napnál világosabbá tette a dolgot. Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter erre úgy nyilatkozott, hogy „tárcája tágra nyílt szemekkel” figyeli az antiszemita üzenetek szerzőit, mintha nem tudná, hogy kik voltak az elkövetők. Megjegyzendő, hogy nincs új a nap alatt, mert a keresztényeket ért szélsőséges támadások - késelés, lefejezés - esetén is a francia hivatalos politika minden esetben meglepetésének ad hangot, mintha ilyesmire nem is lehetett volna számítani. A francia állam összes felelős beosztottja úgy csinált, mintha nem látott volna még migránst életében, nem tudná, hogy Franciaországban 2018 ban legalább ötszáz antiszemita támadás érte a zsidó közösséget, ami az előző évhez képest 75 százalékos emelkedést mutat. Most nagy hirtelen azok, akik eddig mindent megtettek, hogy évente több százezer muszlim telepedjen le francia földön - ráadásul már az unió 34 millió migránst akar behozni Európába, lakással, anyagi támogatással és társadalombiztosítással ellátva -, egyik pillanatról a másikra ráeszméltek, hogy az idegenek, saját szóhasználatuk szerint, nem asszimilálódnak, vagyis nem keverednek a helyi lakossággal, és etnikai, valamint felekezeti alapon párhuzamos társadalmakat alakítanak ki. Emmanuel Macron persze minden verbális és fizikai erőszakot elítél, most éppen a szépségkirálynő-választás körüli botrányt. Az államfő folyamatosan a köztársaság alapértékeire hivatkozik, a szabadságra, a testvériségre és az egyenlőségre. Ez utóbbival kapcsolatban talán érdemes lett volna elolvasni a George Orwell Állatfarm című munkáját, amiben leírja, hogy vannak egyenlők és egyenlőbbek. Éppen ezért a köztársasági alapelvek a mai politikai körülmények között éppúgy értelmezhetetlenek, mint a jogállamiság, amelynek állítólagos megszegésével Brüsszel folyamatosan támadja hazánkat, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a képmutatásnak nincs határa, Franciaországban biztos nincs. A francia köztársasági elnök mintha megfeledkezne arról, hogy sajtófőnöke az a szenegáli Sibeth Ndiaye, akit a francia lapok nyílt antiszemitizmussal vádolnak. A legdurvább esetet a Le Canard enchainé írta meg 2017 nyarán, amikor elterjedt, hogy meghalt Simone Veil. A kilencvenéves hölgy az egyik legismertebb holokauszttúlélő volt, konzervatív francia politikus és egyben 1979 és 1982 között az Európai Parlament első női elnöke. Sibeth Ndiaye-tól megkérdezte a lap, hogy igaz-e a hír. Mire ő: „Igen, az öreglány halott.”