Magyar Hírlap, 2021. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2021-02-26 / 48. szám

Belföld 4 2021. február 26., péntek Egykori olajozó társától és a rendőrségtől kapta a megbízást, hogy találkozzon Gyárfással és másokkal, hogy terhelő szavakat adjon a szájukba - állította a másodrendű vádlott Portik Tamás is tagadja, hogy ő ölette meg Fenyőt Bán Károly Az alvilág egykori vezérét, Portik Tamást hallgatta ki a bíróság a Fenyő János megöletése kapcsán indult büntetőperben. Gyárfás után Portik is tagadta a terhére rótt bűncselek­mény elkövetését. A Nagy Ignác utcai büntetésvég­rehajtási intézet tárgyalótermében folytatódott a Fenyő János média­­vállalkozó megöletése kapcsán egy éve tartó büntetőper, amely csütör­tökön ért el a másodrendű vádlot­tig, a fegyházbüntetését töltő Por­tik Tamás kihallgatásáig. Fenyőt a szlovák bérgyilkos, Jozef Rohac vé­gezte ki 1998. február 11-én. Egy, a Margit-híd lábánál eldobott sapká­ból vett DNS-minta alapján jutott el majd másfél évtized után a nyomo­zás a gyilkosság végrehajtójához, s újabb évek teltek el, mire a rendőr­ség az újraindult nyomozás során meggyanúsította a gyilkosságra tör­ténő felbujtással Gyárfás Tamást, a Nap Tv egykori tulajdonosát. A vád­irat szerint Gyárfás előbb Tasnádi Pétert, majd miután ő nem teljesí­tett, Portikot bízta meg üzleti riváli­sa megöletésével. Gyárfás a bírósági eljárásban mindvégig tagadta a bűncselek­mény elkövetését, s csütörtökön ezt tette Portik Tamás is. Portik védő­je jelezte, hogy védence rövid, vár­hatóan tíz percnyi időkeretben kí­ván vallomást tenni, ám jelezte azt is, a vádhatóság és a bíróság kérdé­seire nem válaszol. A sajtó a Főváro­si Törvényszék épületéből zártláncú videón követhette az eseményeket, s hallgathatta meg Portik vallomá­sát, amely nem tíz, hanem nagyjából három percig tartott. Ebben Portik azt állította, ő nem követte el a terhére rótt bűncse­lekményt, Drobilich Gábortól és a rendőrségtől kapott olyan megbí­zást, hogy keresse fel Princz Gábort, Gyárfás Tamást és további szemé­lyeket, és adjon a szájukba olyan ki­jelentéseket, mintha közük lenne a bűncselekményhez. A Portik ál­tal említett Drobilich a másodren­dű vádlott üzlettársa volt az „olajozó” Energol Rt.-ben, egyik tagja a múlt század hetvenes éveiben a „négy páncélosként” ismert kasszafú­ró kvartettnek, a kriminalisztikai irodalom pedig a szervezett bűnö­zés egyik alapítójaként jegyzi nevét. Drobilich tavaly nyáron hunyt el. Portik ezen kívül azt állítot­ta, hogy a Gyárfás Tamással az álta­la rögzített - a vád lényeges részét alkotó - beszélgetések hanganya­ga manipulált. Ám a bíró közbeve­tett kérdéseire, hogy mit és ki mani­pulált, Portik nem kívánt válaszolni. Ezen kívül azt is kérte a bíróságtól, hogy kérjen az amerikai követségtől hivatalos tájékoztatást, mikor lépett ő be az Egyesült Államokba, és azt mikor hagyta el. Emlékezete szerint ugyanis 1996 decemberében utazott Amerikába, onnan hét évvel később, 2003-ban tért vissza. A bíró ezután az igazságügyi el­meszakértői vizsgálatok eredményét ismertette, amelyek megállapítot­ták, hogy mindkét vádlott képes fel­mérni cselekedetei súlyát. Portiknál a legérdekesebb megállapítás az volt, hogy lobbanékony alkat, örökös bi­zonyítási vágy hajtja, ám képességeit nem tudja érvényre juttatni. Gyárfás Tamást a szakértő egocentrikus sze­mélyként írta le, aki esetenként akár indulatosabb megoldásokra is képes. A bíróság nem tartotta szükséges­nek azt, hogy Portik a jövőben va­lamennyi tárgyaláson jelen legyen, hiszen a tanúvallomások jelentős ré­sze nem őt érinti. Ám Portik ez el­len tiltakozott, azt mondta, „rosszak a tapasztalatai” olyankor, ami­kor nincs jelen. A bíróság erről csak a későbbiekben dönt. Álszent ellenzéki trükk A baloldal a Czeglédy-klauzulára szabta feddhetetlenségi nyilatkozatát Tizenöt pontos Feddhetetlenségi nyilatkozatban állapodott meg a hat párti baloldali koalíció, amelynek aláírói kijelentik, nincs köztartozásuk, nem állnak „büntetett előélethez fűződő hátrány hatálya alatt”, eddig „a magyar és az uniós adófizetőket nem károsították meg”, a rájuk bízott álla­mi, önkormányzati, uniós forrásokkal pedig felelősen gazdálkodtak - adta hírül a Népszava. Emel­lett sem nekik, sem rokonaiknak nem lehetnek offsore-érdekeltségeik, és nem lehetnek eltiltva a cégvezetéstől. Az indulóknak nyilatkozniuk kell, hogy vagyonukat „törvényes úton szerezték”. A Feddhetetlenségi nyilatkozat időpontját alighanem ahhoz szabták, hogy a trükkös időhúzások miatt érdemben csak a jövő héten elkezdődő büntetőperben áll bíróság elé az a Czeglédy Csa­ba - a DK és a Gyurcsány-család házi ügyvédje -, akit az ügyészség hatmilliárd forintot megha­ladó költségvetési csalással, egy másik ügyben pedig 155 millió forint gazdasági csalással vádol. Ugyanakkor a második pontban említett feltétel, vagyis az, hogy a közös jelölt nem áll a „büntetett előélethez fűződő hátrány hatálya alatt”, nevezhető Czeglédy-klauzulának is, hiszen ez lehetősé­get ad arra, hogy a korábban elítélt bűnöző is lehessen jelölt. Czeglédyt ugyanis 2004-ben jogerő­sen tizennégy hónap, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Veszprém Me­gyei Bíróság adócsalás miatt, ami büntetőjogi értelemben már elévült. Czeglédy más módon is kieshetett volna, a Vas Megyei Ügyvédi Kamara ugyanis felfüggesztette tagságát, ám ezt kifelej­tették a feddhetetlenség kritériumainak köréből. (BK) Gyurcsányista összefogás Botrányt botrányra halmoz a pécsi baloldal Ismét emelték az önkormányzati képviselők tiszteletdíját Pécsen - írta a Bama.hu. Beszámolójuk szerint ez már a harmadik alkalom az ellenzéki vezetésű városban. Csizmadia Péter, a pécsi Fidesz frakcióvezetője a Dunántúli Naplónak elmondta, a korábbi ciklusban a tiszteletdíjak nem változtak, a várost akkor vezető polgári oldal úgy gondolta, nincs helye emelésnek, amíg a szocialistáktól örö­költ adóssághegyet el nem tüntetik. Korábban a baloldal azzal vádolta meg a fideszes városveze­tést, hogy Pécset milliárdos hiánnyal adták át nekik. A szerintük a rossz pénzügyi helyzet ellenére mégis emelték a tiszteletdíjakat, ami nem kis ellentmondásnak tűnik. Emellett jobboldali képvise­lők kezdeményezték a korábbi MSZP-s alpolgármester visszahívását. Kővári Lajos, az APE-KDNP frakcióvezetője pedig afelől érdeklődött, hogy a DK és a Momentum tizenkét pontos ultimátumá­ban foglaltak milyen mértékben biztosítják önkormányzat demokratikus működését. Péterffy Attila polgármester viszont elnapolta a szavazást. Ezt Kővári megfutamodásként értékelte. (C­s) Figyelemelterelés A Puskás Arénát felhasználva mentené magát Jakab Péter A Puskás Aréna kapcsán kipattant „alagútbotrány” nem több mint figyelemelterelés a Jobbik el­nökének, Jakab Péternek a hétfői autóbalesetéről - jelentette ki Fürjes Balázs, a Budapest és a fő­városi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a 168.hu-nak. Hozzátette, korábban ismerte a létesítmény terveit, és annak már a kezdetekben része volt az alagút építése. Mint ismeretes, a par­lament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János három nappal ezelőtt kö­zösségi oldalán tudatta követőivel: kétmilliárd forintért titkos alagutat építenek a Puskás Arénába Orbán Viktor számára. A létesítmény közösségi oldalán közölte, a működési engedély feltétele volt az a vizsgálat, amelynek köszönhetően most az alagút meg fog épülni. Mindezek fényében érdekes egybeesés tehát: Stummer posztja pontosan egy nappal Jakab Péter karambolozása után született meg. Ismert, a Jobbik elnökének autóját az egykori jobbikos Hajnády Kristóf vezette, aki egy 2014- ben róla készült fotón Auschwitzban győzelmi jelet mutatott. (C­s) Ellenállás a diktatúrákkal szemben A kommunizmus áldozataira emlékeztek Egyre fontosabb lesz az iskolarendszer szerepe ab­ban, hogy a fiatalok megismerjék a kommunista diktatú­rákkal kapcsolatos információkat, mert már nincsenek olyan közvetlen társadalmi élmények, amelyeket szüleik­től, nagyszüleiktől átvehetnének - nyilatkozta Kövér Lász­ló, az Országgyűlés elnöke tegnap, a kommunizmus áldo­zatainak emléknapján a közmédiának. A házelnök szerint hosszú időn keresztül a családi, nemzedéki emlékezet az iskolarendszer nélkül is megoldotta azt a problémát, hogy a fiatal generációk átéljék felmenőik élményeit, és eze­ken keresztül azokat az értékeket is, amelyek alapján „az élet élhető tud lenni egyáltalán”. Mi már olyan generáció vagyunk, akik békében születtek és békében nőhettek fel, semmilyen társadalmi kataklizma, háború nem fenyegette az életünket - mutatott rá. Kövér László, aki az emléknap alkalmából koszorúzott a Nemzeti vértanúk emlékművénél, több szervezet és intézmény képviselőinek társaságában (képünkön). Mécsest helyezett el Áder János köztársasá­gi elnök és felesége, Herczegh Anita a Terror Háza Mú­zeum emlékfalánál, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pedig Facebook-oldalán közzétett vide­ójában azt mondta, a kommunizmus által okozott szenve­dés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vé­sett mementója. Emlékeztetett: amikor 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szov­jetunióba hurcolta a szovjet állambiztonság, mindenkinek világossá vált, hogy a szovjet megszállók nem adják visz­­sza a szabadságot. Soltész Miklós egyházi és nemzetisé­gi kapcsolatokért felelős államtitkár pedig „a letűnt ideoló­giák utódai” visszatérésének megakadályozására szólított fel egy online konferencia megnyitójában. (VA) Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Next