Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-07 / 233. szám

André Kertész több mint ezeregyszáz, magyar kultúra «■ m r I r r | . ■ * - aa . ai 1 ■ 2021. október 7., csütörtök vonatkozású képével gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum fotótörténeti gyűjteménye Korai polaroidok Sárdi Krisztina A magyar kormány támogatásának kö­szönhetően André Kertész (1894-1985) vi­lághírű magyar származású fotográfus közel ezerkétszáz felvétele került a Ma­gyar Nemzeti Múzeum (MNM) tulajdoná­ba. A képekből várhatóan 2022-ben nyílik kiállítás. A magyar kormány hazánk kulturá­lis öröksége kiemelt elemének tekinti And­ré Kertész munkásságát, ezért 2020-ban rendeletben rögzítette a világhírű fotómű­vész képeinek a magyar állam javára tör­ténő megvásárlását. Az Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma 2020 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a New York-i székhelyű André és Elizabeth Kertész Estate magyar vonatkozású fotótárgyegyüttesét célzó adásvétel lebonyolításával. Az örökösök által felajánlott anyagban szereplő mintegy huszonegyezer kép válogatását Robert Gur­­bo kurátor és Baki Péter, a kecskeméti Ma­gyar Fotográfiai Múzeum igazgatója végez­te, a fotók részben André Kertész öccse, Jenő családjánál fennmaradt hagyatékból valók. Az adásvétel folyamata a napokban ért véget, amikor megérkezett a Nemzeti Múzeumba a kiválogatott anyag, amelynek kicsomago­lását a sajtó képviselőinek jelenlétében kezd­ték meg tegnap az intézményben. Mint elhangzott, az Egyesült Államok­ból érkezett hagyatékban összesen ezer­­egyszázhatvanhárom, magyar vonatkozású vagy Kertész által még Magyarországon ké­szített fotó található, amelyeknek egy része már szerepelt kiállításon, de sok felvétel még soha nem került a nagyközönség elé. A ké­peket tartalmazó ládák ünnepélyes felbon­tásakor Kásler Miklós, az emberi erőforrá­sok minisztere köszöntőjében André Kertész életútját is felidézte. „André Kertész a nem­zetközi fotózás kiemelkedő alakja, kiállítá­sai bejárták az egész világot” - hangsúlyoz­ta Kásler. „Óriási dolog egy múzeum életében, ha gyűjteménye ilyen nagyszerű anyaggal gazdagodhat” - emelte ki L. Simon Lász­ló, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató­ja a sajtótájékoztatón, megköszönve a kor­mány anyagi támogatását. „André Kertészt az egész világon ismerik, és nem csak a fo­tográfia szerelmesei. Legyünk büszkék arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az ő művei­vel gazdagodott” - hangsúlyozta. A Magyar Hírlap kérdésére a főigazgató el­mondta, ez a gyarapodás három okból is na­gyon fontos. „Egyrészt az egyetemes fotó­történet egyik legismertebb és legnagyobb alakjának életművéből került most Magyar­­országra egy darab. Másrészt a Nemzeti Mú­zeumnak kutyakötelessége gyűjteni az olyan anyagokat, amelyek a magyar kultúrtörté­netnek, történeti emlékezetnek fontos do­kumentumai, tárgyai, André Kertész mun­kássága pedig ebbe a kategóriába tartozik. Harmadrészt egy közintézmény életében mindig örömteli pillanat, amikor jelentős értékekkel gazdagodik gyűjteménye, mert a bővülés az egész értékét is növeli, illetve a jövőben cserealapul is szolgálhat hason­ló tevékenységű és jelentőségű nemzetközi intézményekkel való együttműködéskor” - magyarázta lapunknak. Azt is elárulta, a vé­telár 6,1 millió dollár (mintegy 1,8 milliárd forint) volt. L. Simon László még hozzátette, a továbbiakban a tudományos feldolgozás, gyűjteményi katalogizálás és a digitalizáció következik, majd remélhetőleg már 2022- ben tudnak az anyagból a nagyközönség szá­mára is hozzáférhető kiállítást szervezni. Fisli Éva muzeológus röviden ismertette a gyűjteményt, elmondta, a csaknem ezer­kétszáz felvétel nagyobb része André Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarorszá­gi felvétel kontaktja vagy vintázskópiája, de van százötvenegy kései, a hetvenes években készült polaroid is. Megjegyezte, a váloga­tásból teljesebb, izgalmas képet kaphatunk az alkotó indulásáról, megtudható, hogyan kezdett el fényképezni, milyen inspirációk­ból merítkezett. A korai felvételeken kiraj­zolódnak a majdani fotóművész személyes kapcsolatai, első fényképeinek terei csalá­di és baráti viszonyaival, emberi és művé­szi eszmélésének helyszíneivel. Néhány fotó rögzíti a Nagy Háború galíciai, braslai, albá­niai, budapesti és esztergomi pillanatait, va­lamint szerepel a képek között több önarc­kép vagy kettős önarckép is. A Magyar Hírlapnak Fisl­ arról is mesélt, hogyan alakul a továbbiakban az anyag „éle­te”. Úgy fogalmazott, a kicsomagolást köve­tően először is a fotórestaurátor kollégákkal együtt nagyon részletes állapotleírást ké­szítenek minden képről, amelynek lényege, hogy rögzítsék az aktuális állapotot, illetve kiderüljön, hogy szükség van-e állagmeg­óvásra, javításra. „A következő lépés a lel­tározás, hogy azonosítsuk a képeket, hiszen magángyűjteményben voltak, és a koráb­ban publikáltak mellett nagyon sok olyan fo­tó van, amelyet történészként kell meghatá­rozni” - mesélt a folyamatról a muzeológus. Hozzátette, a feldolgozás pillanatnyi állásá­ról időről időre tájékoztatni fogják a nagy­­közönséget. Lapunknak Fisli is úgy nyilat­kozott, szeretné, ha a válogatást már jövőre kiállításon mutathatnák be. Kásler Miklós L. Simon László főigazgató társaságában csomagolta ki a hagyatékot Fotó: Purger Tamás Világszerte vetítik Bergendy Péter Post Mortem című szellemfilmjét indítják az legjobb idegen nyelvű alkotás Oscar-díjáért Bergendy Péter Post Mortem című alkotása képviseli Magyaror­szágot a jövő márciusi 94. Oscar-díj versenyében az idegen nyelvű film kategóriában. A filmet a Nemzeti Filmintézet (NFI) döntőbizott­sága húsz műből választotta ki. A film az A kategóriás varsói nem­zetközi filmfesztiválon debütált, huszonhat fesztiválra hívták meg, és tizenhárom díjat nyert eddig. A Post Mortem külföldi forgalma­zási jogait francia, olasz, német, lengyel, osztrák, svájci, szlovák forgalmazók vásárolták meg Európában, Ázsiában Dél-Korea, Viet­nam, Indonézia, Hongkong, Malajzia, India, valamint a latin-ameri­kai országok, az Egyesült Államok és Kanada filmterjesztői. A Post mortem című, az első világháború után játszódó horror Klem Viktor és Hais Fruzsina, valamint Schell Judit, Angi Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Andrea és Reviczky Gábor látható. Az operatőr Nagy Andr­ea Király István, a hangmérnök Balázs Gábor, a díszleteket Balázs, a jelmezeket Breckl János tervezte, a zenét Pacsó szerezte. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergen rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája cerek: Lajos Tamás és Köves Ábel. A Post Mortem októbe látható a magyar mozikban. (VK) filmben ez Zsolt, Ladányi ás, a vá­­r Hujber­­y Attila­dy Péter­­. Produ­­­r 28-tól A két főszereplő Klem Viktor és Hais Fruzsina Fotó: NFI/Szvacsek Attila Határon túli társulatok Néptánctalálkozó mától vasárnapig a Hagyományok Házában Határtalan táncfőváros 2021 címmel határon túli néptáncegyüttesek mutatkoznak be a Ha­gyományok Házában mától négy napon át. A Nagyvárad Táncegyüttes ma esti Katonaének című produkciója után fellép a Magyar Állami Népi Együttes 70 év színei című műsorával, majd a vaj­dasági Fokos zenekar és a kárpátaljai Sodró együttes táncházat tart. Holnap a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Ékes Gyergyó című műsora, a szlovákiai Ifjú Szívek Táncszínház Autenti­­­ka című előadása, majd a Maros Művészegyüttes Valaki jár a fák hegyén című bemutatója kerül színpadra. Szombaton a Háromszék Táncegyüttes a Tiszta című előadásával lép fel. Vasárnap az Udvarhely Néptáncműhely meseösszeállítása, a Rendek között, vonók mögött című koncert és a Bekecs Néptáncszínház a Keresztúton című műsora zárja a fesztivált. (VK) A fotóesszé magyar mestere Kertész Andor 1894-ben született Budapesten, harmincegy évesen költözött Párizsba, ahol el­ső kiállítása a Galerie Au Sacre du Printemps-ban nyílt 1927-ben. Fényképeit és riportjait a kor is­mert nemzetközi folyóiratai közölték. A harmincas évek közepén költözött New Yorkba, 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. A hatvanas években a Francia Nemzeti Könyvtárban és a Velencei Biennálén állított ki, és önálló kiállítása nyílt a New York-i Museum of Modern Art­­ban. Ettől fogva vált a neve szélesebb körben is ismertté. Kertész a nyolcvanas évekre a fotótör­ténet klasszikusává vált, de már párizsi időszakában a fotóesszé mestere lett. Ma a szubjektív, lírai dokumentarizmus fontos képviselőjeként tartják számon. Életműve mind a sajtófotóra, mind a fotóművészetre nagy hatással volt. Az MNM tájékoztatása szerint legutóbbi - a magyar­­országi időszakra is kitérő - nagy retrospektív kiállítását Európában a Jeu de Paume megbízásá­ból Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte 2010-ben. A tárlatot Párizs, Berlin és Winterthur után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatták 2011-ben. Ezen a ki­állításon szerepelt már néhány a most megvásárolt fényképek közül. Egy New York-i aukción csaknem egymillió dollárt adtak a profi boksz egyik legnagyobb alakjának számító Muhammad Ali által készített képekért. A néhai bokszlegenda festményei­ből és rajzaiból huszonnyolcra lehetett licitálni. A legtöbbet a Sting Like a Bee (Csípj, mint egy méh) című alkotásáért fizették, amely Alit rajongókkal körülvett ringben ábrázolja, és 425312 dol­lárért, a kikiáltási ár több mint tízszereséért kelt el. Az I Love You America feliratú műve 150 ezer dollárért, míg egy vallási témájú, filctollal készített vázlata 24 ezer dollárért talált gazdára. (JMZs) A Karaván Színház és Művészeti Alapítvány az Üllői út 31-ben (bejárat a Kinizsi utca fe­lől) új, ötven főt befogadó stúdiószínházat avat, amelynek első előadása október 20-án Va­­szilij Szigarjev Guppi című egyfelvonásos komédiája lesz. A darabban a színészek, Nyári Szil­via, Pál András és Nyári Oszkár egy szerelmi háromszög abszurd valóságát mutatják be Tóth Géza rendezésében. Eddigi, Ráday utcai otthonuk a jövőben is tovább működik majd, Karaván Szobaszínház néven. (PL) Hírek 13

Next