Pogány Péter (szerk.): Riadj magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái - Magyar Hírmondó (Budapest, 1983)
Utószó, történeti jegyzetek, mutatók
2/A Magyarhon újjászületése. 1848-ik évben. Szegeden nyomatott Grünn János betűivel. 1848. 8 r., 8. Két különböző címlapú, de teljesen azonos tartalmú füzet, melyek március 18-a hírének Szegedre, Debrecenbe érkezésekor láttak napvilágot ismeretlen szerzőtől. Valószínű a debreceni kiadvány az elsődleges. Kiadásunk ezen alapszik. A glédában álló katonák e nagyon eredeti debreceni fametszvényét a poroszosztrák háború idején újra használta a Hírharang a csatatérről című ponyvafüzet címlapjául 1866-ban Okolitsányi és Társa [Telegdi] könyvnyomdája. (Orosházán magángyűjteményben.) Vö. 25. sz. jegyzetét is. A szegedi nyomtatvány készült nyugodtabb körülmények között, helyesírása modernebb: például a Kosut, Ötvös tulajdonnév-torzításokat javítja a Grünn-nyomda. A debreceni műhely „Könyvnyomdai Számadás 1847/48. című kimutatásának 14. lapi kiadványlistáján Magyarok új világa és A magyarok hazaszeretete a „néphistóriák” első helyein egymás alatt állnak, és Telegdi Lajos megrendelő 278, illetőleg 254 pengő forintot fizetett az összes példányért. De a kelendőség bizonyos Szkubán Sámuel könyvkereskedőt (?) is utánrendelésre ösztönzött a 2. és 6. sz. ponyvából. (Bár kevesebb példányban, csak 28-28 pengő forintért.) Lehet, hogy a névtelen 2 és 2/A füzetnek is a hajdúszoboszlói Radó Imre a költője - aki a 6 és 6/A és jó néhány más füzeté, csak legelső költeménye alatt (a fogadtatás kockázatától tartva?) még nem szignálta a nevét. A hangnem egyező. 1-76. Az 1848. március 15-17-i pozsonyi küldöttség V. Ferdinándnál Bécsben. 5. A szerző Kossuth Lajost hasonlítja a rabszolgaságból kiszabadító Mózeshez. (Mózes II. 5-15. fejezet.) Áron Mózes öccse volt, itt a költeményben: Batthyány Lajos a történelmi párhuzama. 9. Kossuthnak a március 3-án előterjesztett felirati javaslatát, mely alkotmányos berendezést ajánlott az „örökös tartományok” számára, más javaslatokkal