Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)

1794-04-22 / 32. szám

Alm­ister is, a­ ki minekutánna mintegy ig es­ztendős koráig Franc­ia Ors­zágban tanult volna, eggyütt hagyta­­ el az oskolát, és szü­lette földjét, ’s ment Toskánába vagy F­agy- Herraniába, a’ hol Hajós-Kapitányi szolgálatban volt eggy Attjafia , kinek szárnyai alatt­­ is hasonló tisztségre jutott; eggy ütközet után pedig, me­lyben igen szerencsés volt az Algiriak ellen, Adm­irá­­lisságra emeltetett. —­ Bóldogultt Jósef Császár meg­fordúlván Florenc­iában, o­ly alkalmatos Ferifiúnak találta Acton Urat, hogy különösen írt mindjárt erántta a­ Nápolyi árhoz, melly írás, első funda­­mentoma vólt gkrton Úr’ Nápolyi Fő- M­­inssterségének. ) Közönséges, de még ez ideig a’ bizo­nyosság és költemény között függő hírek, a’ mellyeken tehát nem lehet építeni: 1.) Hogy egynéhány ezer Frantziák be­férkez­­tek volna a’ Genuai Közönséges­ Társaság’ földjére. 2 ) Hogy Pétersburgban valami nagy következés és kedvetlen dolog történt volna. Frant­ia Ország. D­ant­on­nak — ennek, a’ Franc­ia Revolut­ió’ Históriájában igen nevezetessé lett Embernek — sorsáról, csak egy két szóval emlékeztünk a’ múltt postán; most bővebben szóltunk rólla, minthogy ez o­ly tárgy, me­ly Franc­ia-Orság­ sorsával van egy­be­köttetve. — Áprilisnek első napján.

Next