Magyar Hírmondó 9. (1796. január-június, 1-51. szám)

1796-04-22 / 32. szám

r —L1 ■ J a*r Hónapnak 5-dik napján; kinek sok szép elme- és szív­béli tökélletességei könnycsep­­peket áldoztatnak drága emlékezetének, minden­ érzékeny szívekkel. — Ezen szo­­morui hírnek hallásával , az ide való Ki­rályi Gymnásiu­mnak, és a’ Nemzeti Fö- Oskoláknak érdemes igazgatói, buzgó le­jektől viseltets­én, a’néhai boldogult Mél­tóságért halotti pompás Isteni Szolgálat, tételt rendelének, mellyre ezen Hónapnak 14 dikén reggeli 8 órakor, az egés­z Os­kolai Kar tsinos inneplő ruhában, sok más érdemes Úri Személlyekkel eggyü­tt a’ Vá­ros’ Templomában meg­jelent, és példás buzgósággal ájtatoskodott. “ Séts. A’ Ts. K. Felség’ örökös Német Tar­­tománnyaiban sok embert kapattak jobb kenyérre az ifjj Lengyel foglalmányok. Bécsben, egy Iffjú Prókátor, ki még csak két esztendőktöl fogva kezdett törvényes ügyeket folytatni közönségesen, Bratové­­bera nevezetű , Referens Tanátsosna­k megy Krakkóba, a’ Főbb Törvényszékhez, egy m­ás írtjű­ pedig, a’ ki napszámos író volt eddig a’ Béts­­ Magistrátusnál, Secre­­tárius let­z a’ Nemesi Törvényszék mel­lett Krakkóban. A’ Bétsi Udvarnál utolsó Lengyel Kö­vetséget viselt Voy­na Gróf, Krakkóba­ megy, az ott fel­­­állítandó Nemesi tör­­­vényszék’ Elölülőjének*

Next