Magyar Hírmondó 17. (1800. január-június, 1-51. szám)
1800-04-22 / 32. szám
’s érezhető szemrehányást tett Apr. első napján egy Párizsi Újság, azért, hogy ellenkeznek magok magokkal, nem- egygyfeztetvén meg egygyik szavakat ’s tsdekedetteket a’ másikkal. „ Az a’ nagy Békesség-szeretet — úgymond — mellyet mutat a’ mi Kormányszékünk, igen megláttatik sértődni az által, hogy a mi Kollégánknak a Moniteur-nek megengedődött, egy oly buzdítást tenni bé a’ maga officialis Újságába, merben az döbbeni revolúcionális csábítás példája szerint, arra izgatja az Anglus népet , hogy rontsa le a’ mostani igazgatása’ formájának alkotmánnyát, ’s ölelködzék össze a maga szabadító rokonival a’ Franciákkal.“ . Annyival visszásabb lépés az ilyen mostanság , minthogy a Redacteur, ( melly, a Direktorok alatt officiális Újság volt, és most fél officiális) össze hasonlítván a mostani igazgatókat az előbbiekkel, úgy írja le a Consulokat, mint az igazságot és egyenességet helyre hozó, ’s ekképpen a’ társaságot ingadozatlan talpköre állító Kormányozókat; az elöbbeni Törvényadókról ellenben azt állítja, hogy azok nem tudták, mi egygyez meg az igazsággal, mi nem: olly intézeteket tettek — úgymond — mintha a’ vad élet’ módjára akartak volna vissza taszítani bennünket: minden végzéseiknek czélja a’ volt, hogy a’ kitsint a’ nagy ellen, a’ szegényt a’gazdag ellen, a szolgát es munkást a’ kenyéradója ellen , s a gyermekeket Szüleik ellen fel fegyverkeztessék.“ A’ l’ Ami des Loix című Párizsi Újság, arról dicséri a’ mostani igazgatást, hogy ez